Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 16. szám
6 Budapest, 1934 április IS. Közel egymillió pengő újabb pofdíjat kértek a Dunaalagutak építésvállalkozói A főváros a kérelmet elutasította — Még mindig nem hárultak el az építkezési nehézségek — A munka két évig is eltart A káposztásmegyeri vízművek alagútépítése még mindig csak lassan halad előre. Az újonnan bevont vállalkozóknak, a Zsigmondy Béla cégnek és a Palalinus-részvénytársaságnak hónapokig tartó fáradságos munkával sikerült a vízzel elárasztott aknákat felszabadítani, az első kísérleteknél tönkrement gépeket eltávolítani, az új fúróberendezéseket a föld mélyében felszerelni és üzembe helyezni. A vízművek Dunaalagútjának építését 1930-ban határozta el a főváros és 1931 tavaszán adta vállalatba. Kereken három éve, hogy megindult a munka. A három év alatt két alagútból azonban csak három-három méter készült el. A vízművek igazgatóságának egyik tagja a minap tréfásan megjegyezte, hogyha ilyen tempóban folytatják az építkezést, akkor 2431-re készülnek el, mert az alagutak 600 méter hosszúak lesznek. Beavatott helyen érdeklődtünk az alagútépítés kilátásairól, ahol azonban kevésbé pesszimisztiku- san ítélik meg a helyzetet. —- Előre nem látott és minden ilyen nagyszabású építkezésnél előforduló nehézségek okozták a bajokat. Hangsúlyozzuk, — mondja informátorunk, — minden vízalatti alagútépítésnél voltak bonya_ dalmak, amit a külföldi példák egész sora bizonyít. Tagadhatatlan azonban, hogy a mi építkezésünk határozottan balszerencsével indult, bár a vállalkozók minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a vállalt feladatot megvalósítsák. A hiba eredetileg abból származott, hogy ilgy a vízművek, mint az első vállalkozó túlkönnyűnek tartotta a munka megvalósítását és minden számítását a legoptimistább alapon végezte. Pedig ennek éppen a megfordított ja lett volna a helyes. A kipróbált régi eljárások helyett, ismeretlen új rendszerrel kísérleteztek. Most már szabályos, légsűrítéses eljárással dolgoznak, de még mindig vannak nehézségek, így például kiderült, hogy a védő aeélpajzsot mozgató szerkezet, amely a föld mélyében kivájt üregbe maga előtt tolja az előre elkészített betonidomokat, nem működik egész pontosan, nem ad egyenlő nyomást, ami több betonidomot, — ez lesz ugyanis az alagút fala, — porrálapítolt. Ezeket természetesen ki kell cserélni és a gépet is szabályozni kell, ami újabb késedelem. — Reméljük, hogy hasonló nehézségek csak az első szakaszon lesznek, később már gyorsabban halad a munka. Az alagutak azonban két évnél hamarabb semmiesetre sem készülnek el, ami nemcsak a vízmüvek fejlesztési programja szempontjából sajnálatos, hanem tényleges veszteséget is okoz, mert a beruházási kölcsön drága külföldi kamatait fizetni kell. Más forrásból szerzett értesülésünk szerint a vállalkozók nemrégiben azt a kérésüket terjesztették elő, hogy a szerződésszerű összegen felül fizesse meg a főváros az építkezéshez szükséges öntöttvas- szelvények árát is, mert ezt annakidején nem vették számításba. A főváros a kérelmet elutasította, mert igen jelentékeny újabb túlfizetésről lett volna szó. Az öntöttvas-szelvények ára ugyanis darabonként 3000 pengőnél többe kerül és minthogy nagy mennyiségről, 300 darabról volna szó, ez közel egy millió pengő újabb kiadást jelentett volna. A főváros a pótszerződés megkötésekor méltányosságból már több százezer pengővel úgyis felemelte az eredetileg kialkudott vállalkozási összeget, amit most újból megtetézni nem hajlandó. Budapesíeii 50.000 egésszségte- len lakás moáerniszálási igényel A pénzügy miniszter Kilátásba $elye^íe, bogy megfelelő adómentességi kedvezményeket a jövőben is nyújtani fog — Döledesö, rozzant Éjázak, sőt egész utcasorok: is megértek a lebontásra A közelmúltban részletesen beszámoltunk arról a gyűlésről, amelyet az építőiparosság a Vigadóban tartott. Harminc szakma imponáló demonstrációja szorgalmazta a kormány és a főváros segítségét az építkezés előmozdítása érdekében, mert ha a jelenlegi pangás hosszabb időre kiterjedne, ennek káros hatását nemcsak a szakma, hanem az egész gazdasági é'let, az egész magyar társadalom is meg fogja érezni. Erről a nagyjelentőségű kérdésről a lakásügyek egyik legalaposabb ismerője az alábbi felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az építkezési tevékenységgel szemben — mondotta informátorunk — mint a legfőbb argumentumot, mindig azt hangoztatják, hogy nem szabad több lakást termelni, mert Budapesten máris tizenkétezer üres lakás található. Ha közelebbről megnézzük, hogy alakul ez a számszerűleg feltűntetett 12 ezer lakás, érdekes képet kapunk. Először is kiderül, hogy főleg 4—5—6 szobás és ennél nagyobb lakások állanak üresen, mert a megváltozott kereseti viszonyok miatt nem akadt rájuk bérlő. Szoba-konyhás és 2—3 szobás lakásókban azonban még mindig nincs bőség. Az ilyen kis lakások csak akkor lakatlanok, ha az egészségügyi követelményeknek még a legminimálisabb mértékben sem felelnek meg és tulajdonképpen el kellene tiltani a használatukat. — A helyzet az, hogy Budapesten a házaknak közel 30%-a ötven évnél idősebb, 30.3%-a pedig 40 évnél régebben épült. Ezek a házak kopottak, már KRAL GYULA hOtaragómoster, kő- és mArv4nytoX*pe - . BQDAPKST, IU-» LAJOS-U. T7/79 TKLEFŰH t O-Ml elöregedtek és a mai életigényeknek nem megfelelők. Ha valaki végigjárná a levegőtlen, sötét udvari lakásokat, felderítené a világítóudvarok sivárságát, nagyon nyomós argumentumokkal tudna szolgálni, hogy egész utcasorok megértek a lebontásra. Ezeknek az elöregedett házaknak az újjáépítése a háztulajdonosoknak ugyanolyan érdeke, mint a lakóknak, mert egészséges, modern házba mindig könnyebben akad lakó, mint a naptalan, levegőtlen régiekbe. Az tény, hogy az utóbbi években új házak nagy számban épültek, de viszont a régiek változatlanul megmaradtak. A statisztika szerint 1930-ban mindössze 374, 1932-ben pedig 477 szobát bontottak le, holott a fejlődés természetes folyamata azt követelné, hogy az öreg házakat modernizálják. Szakemberek megállapítása szerint Budapesten ötvenezer szobát kellene lerombolni, mert részben egészségtelenek, részben elavultak. — Ezek azok a nyomós okok, amelyek az építőipar érdekében is kívánatossá teszik, hogy tata- rozási kedvezmények helyett inkább építési kedvezményeket nyújtsanak és törvénnyel szabályozzák az antihigienikus, ócska házak kötelező lebontását. Egyébként városfejlesztési szempontból is kívánatos volna az intenzív, nagyszabású építési akció és itt rá kell mutatni Budapest néhány siralmas állapotban levő városrészére. Például az Erzsébetvárosnak arra a negyedére, amely a Károly- körút és a Nagykörút között fekszik és amelyet az új Erzsébct-sugárút fog majd átszelni. De meg kell nézni a Józsefvárosnak azt a részét, amely a Népszínház-utca, a Körút, a Baross-utca és a Közte- mető-út között terül el. Ez a városrész méltán vi- l se'li a „legsötétebb Józsefváros“ nevet. Lehetetlen viskók sorakoznak itt egymás mellett. A tetők egymás I felett, koresztül-kasul épültek, a házak düledezők, tenyérnyi udvarokkal és bűzt lehelő, „lichthófokra“ nyíló lakásokkal. Nemcsak házsorokat, hanem egész negyedeket kellene eltüntetni és ezeket a területeket megnyitni az új, egészséges fejlődés számára. # Ezek a szempontok megnyilvánultak a pénzügyminiszter expozéjában is, amikor az új házak építéséről és a tatarozást kedvezményekről igen határozott nyilatkozatot tett. Sokan ^ úgy igyekeztek beállítani Imrédy Béla pénzügyminiszter idevágó fejtegetéseit, mintha elzárkózni akarna az építkezés mindenféle támogatása elől és megvonni szándékozik minden érvényben lévő kedvezést, amely hivatott az építkezési tevékenység előmozdítására. A beszédnek ilyen értelmezése ellenkezik a tényekkel, mert Imrédy Béla csak arra utalt, hogy tőkeszegénységünkben gondosan kell vigyázni a rendelkezésre álló tőkék gazdaságos és jövedelmező felhasználására, valamint a házva- gyonba már befektetett tőkék jövedelmezőségének biztosítására. Az építkezési adókedvezések továbbra is rendelkezésre állanak és külön kiemelte a pénzügyminiszter a Tabán építésének ügyét, ami összekapcsolandó a fürdőváros érdekeinek megfelelő építkezésekkel is. Az Erzsébet-sugárút megvalósításának tervét a pénzügyminiszter időelőttinek minősítette, de az alapelvek tekintetében változatlanul állja azt az elhatározását, hogy az építési adókedvezményeket minden új építkezés számára továbbra is biztosítja. Megnyugvásul szolgálhat, hogy a konkrét részletek letárgya- lása máris folyamatban van és így nem kell attól tartani, hogy a lassan életrekapó építkezési tevékenység a legkisebb gátlást szenvedné. Vállalatba adták a kerületek aszfaltkarbantartási munkálatait. Az út- és csatornaépítési ügyosztály az elmúlt héten bontotta fel az aszfaltozási munkálatokra kiírt versenytárgyalási ajánlatokat. Az ügyosztály nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a benyújtott egységárak lényegesen alatta maradtak az eredeti versenytárgyaláskor ajánlott ösz- szegeknek és ezzel nyilvánvaló, hogy a versenytárgyalás megsemmisítése és újabb kiírása indokolt volt. A versenytárgyalás eredménye kerületek szerint a következőképpen alakul: I—XI. kér. Útépítő és Aszfalt váll. rt. 16% felülflzetős II. „ Biehn János 13% „ III. „ Bitumen Útépítő rt. 13% „ IV. „ Danubia műszaki vállalat 1% „ V. ,, Magyar Asphalt rt. 16% ,, VI. ,, The Neuchatel Asph. C. Ltd. 15% ,, VII. „ Hirsch Mihály rt. 16% „ VIII. „ Korek E. 14% IX. ,, Építőipar rt. 15% ,, X. „ Murt Magyar Útépítési rt. 3% engedmény Döntöttek a Bszkrt pályafentartási munkálatairól. A Bszkrt 1934. évi pályafentartási munkálataira szükebbkörű versenytárgyalást hirdetett. A napokban döntöttek a beérkezett ajánlatok felett és a munkálatokat három részre elosztva Szász Albert, Pataki Kálmán és Just Kornél vállalkozóknak ítélték oda. ______ Vj versenytárgyalási Kiírások Házbontási munkálatokra a Tabánban. Ajánlat tehető április 30-án d. e. fél 11 óráig. Városháza, III. em. 350. Papíráruk szállítására az üzemek részére. Ajánlat tehető május 8-án d. e. 11 óráig. Városháza, II. em. 235. Biiffé, fodrász- és borbélyüzlet bérbevételére az Erzsébethíd alatt létesítendő uszodánál. Ajánlat tehető április 27-én d. e. 11 óráig. Városháza, I. pavilion, I. emelet 22. beérkezett ajánlatok A múlt héten tartott versenytárgyalásokon a különböző közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: A Koráll-u. aszfaltmunkára pályáztak: Magyar Asphalt 8227, The Neuchatel 8283, Biehn János 8041, Helyey Tivadar 8400, Murt 8132, Korek E. 8744, Hirsch Mihály 8452 pengővel. A Lipót-körút 19. sz. bérház kőműves tatarozasi munkára pályáztak: Müller Károly 8505, Éránk Emil 6971, Vámos Imre 5785, Eepold Károly 6968, Seif Gyula 6020, Cristofoli Vince 5569, Pfann József 12.368, Jiraszek Béla 5919, Wagner István 6357 pengővel. . , . . , . A Kazinezy-u. 21. alatti alállomás gépházának tetö- átépítési munkáira pályáztak: m „r. tw,,.-. kőművesmunkára: Váczi István 14.009, Wellisch Túmr 14 813 Wagner és társa 16.273, König, Roman es Stein 20 006! Havas Ernő 23.316, Eadó Sándor 24.271, Magyar Építő rt. 24.675, Fratricsevies Ernő 26.799 pengővel; bádogosmunkára: Deutsch Kálmán 1390, Kardos Lipót 1423 Tollár Lajos 1448, Steinbach Janos 1459, Gál István 147o' Móczárt Gábor 1517, Farkas Izor 1601, Janisch János 1607 Petik János 1605, Erdősi Ede 1701, Vasas János 1701, Erményi Antal 1765, Havas Ernő 2001 pengővel; tetőfedőmunkára: Ilelvey Tivadar 2000, Havas Ernő 2500, Unió szigetelő váll. 2062, Biehn János ^281, Grozit 2412, Posnánsky ős Strelitz 2437, Magyár Asphalt 2i50, Parafakőgyár 20.812 pengővel; tetőhéjazati munkára: Nagybátony-Upaki .rt. lb.87a, Parafakőgyár 20.812, Havas Ernő 21.875 pengővel, vasszerkezeti munkára: Haas ős Somogyi 39.50o, Ma- p*ycir Vegyipari Gépgyár 48.175, Ganz és Tarsa 48.*-82. Márkus fios 53.560, Állami Gépgyár 53 910 Oetl Antal 16.000, Roessemann és Kühnemann 22.600, Fodor Béla 19.040, Ajax Acélművek 21.440 pengővel; . üvegesmunkára: Melczer J. 2*00, Jaucrmk Károly 2736, Biolek Károly 2810, Herrling Antal 2970, Havas Ernő 3273 pengővel. A Nóvtelen-u., Pasaréti- és Orsó-utca közötti szakasz átépítési munkáira pályáztak: Bayer Gyula 7593, Gravioser Albin 7380 Hull er és Lukács 7302, Krausz Ferenc *606, Magyar Útépítési rt. 8969, Borlay Károly 8484, Obenilorfor Károlv 8026, Proceller Bálint 7398, Somoskoi Bazaltbánya 8707 Snánvi Ernő 7741, Szánthy Ferenc 7495, Szegody Béla 7356’ Hirsch Jenő 7356, Pataki Ferenc 7488, Schőfer György 7622*, Amon Antal 7337 pengővel. • • , A Duna-uszoda részére szükséges gombfa szállítására pályáztak: Polacsek J. 4320, Cilcer Aladár 5248, Leimdörfer és Révész 5200, Danubia 4880 pongővel.
