Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-31 / 31-32. szám
Budapest, 1934. július 31. jfovdzosiííientp Hatalmas arányú Idegenforgalmat hoz a fővárosnak a nemzeti Munkahét Hatszáz expoziflára végzi a külföldi propagandát — Az összes érdekképviseletek csatlakoztak az akc.éhoz A Társadalmi Egyesületek Szövetsége nagy előkészületeket folytat a Nemzeti Munkahét rendezésével kapcsolatban, amelynek ünnepségei szeptember 29—október 7 között zajlanak le. Páratlanul nagyvonalú programot állítottak össze a Nemzeti Munkahétre, amely a tavalyinál sokkal szélesebb alapokon propagálja a magyar mezőgazdaság, a magyar kereskedelem és ipar termékeit. A multévi Nemzeti Munkahét sikere bebizonyította, hogy ez a nagyarányú megmozdulás komoly, jelentős forgalmat biztosít a fővárosnak és akkora érdeklődést váltott ki, amire másfél évtized óta nem volt példa. Az idei előkészületek során a TESZz vezetősége tárgyalásokat folytatott a különböző érdekképviseletekkel, amelyek nagy lelkesedéssel csatlakoztak az akcióhoz és biztosították részvételüket a Nemzeti Munkahéten. Az érdekképviseletek vezetői hangsúlyozták, hogy legteljesebb mértékben támogatják a TESz társadalmi megmozdulását, mert nemcsak ünnepe a nemzeti munkának, hanem jelentékeny mozgató erőt képvisel, amelynek a főváros kereskedelme látja hasznát. A fővárosban rendezendő Nemzeti Munkahét ünnepségei iránt a vidéken óriási érdeklődés nyilvánul meg, mert a TESz már hetekkel ezelőtt megkezdte országos propagandáját. A Nemzeti Munkahét tartamára a kereskedelmi miniszter ötvenszázalékos vasúti jegykedvezményt engedélyezett, ameiy a vidéki tömegeknek nagyarányú felutazását teszi lehetővé. Ezért gondoskodás történt arról is, hogy az ünnepi hetet idegenforgalmi szempontból is kellőleg kihasználják és erre való tekintettel, a külügyminiszter a Nemzeti Munkahét tartamára vizumdíjmentes- séget biztosított a külföldi látogatóknak, úgy bogi az idegenek az útlevél egyszerű felmutatása mellett jöhetnek az országba. Az európai politika kavargó eseményei, a külföldi államokban lezajlott megrázkódtatások és az ott észlelhető nyugtalanságok a magyarországi idegenforgalom számára rendkívül kedvező lehetőségeket teremtettek. Az idei Nemzeti Munkahét tehát az idegenforgalom jegyében áll és az eddigi jelentések szerint roppant nagyarányú idegenforgalomra van kilátás. Csoportosan és tömegesen érkeznek Hollandiából, Franciaországból, Olaszországból, Németországból látogatók a Nemzeti Munkahétre, hogy tanúi legyenek az ünnepi hét európai jelentőségének. A nagyarányú akcióval kapcsolatban felkerestük Szörtsey Józsefet. a TESz országos ügyvezető elnökét, aki a Nemzeti Munkahét előkészületeiről és az országos megmozdulás jelentőségeiről következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: A Nemzeti Bank rendeletileg új kúi’iát kreált a magánbankházak sorában azzal, hogy három ilyen magánbankházat valuta- és deviza beváltására, illetve adás-vételére jogosított fel. Nem tudjuk megmondani, hogy ez a rendelkezés milyen anyagi előnyöket jelent ezeknek az úgynevezett autorizált bankházaknak, azonban feltehető, hogy ezek nem pusztán erkölcsi megkülönböztetés céljából ambicionálták ezt a meghatalmazást, amint hogy valószínűleg nem éppen erkölcsi szempontból történt, hogy ez az intézkedés úgy a pénzintézetek, mint a többi magánbankházak körében élénk visszatetszést keltett. Pénzintézeti körökben elterjedt hírek szerint a pénzügyminisztériumnak nem volt előzetes tudomása és így a három magánbankház autorizáláshoz nem is volt meg a pénzügyminiszter Jóváhagyása. — A Nemzeti Munkahét tavalyi sikere számadatokban és statisztikai adatokban igazolta azt a nagy eredményt, amelyet ez az országos megmozdulás a fővárosi forgalomban, az ipar és kereskedelem területein jelentett. Eléggé szemléltető, hacsak két adatot ismertetek, amely a legfényesebb dokumentum a Nemzeti Munkahét nagyszabású eredményei mellett. A tavalyi Munkahéten 57.680 vidéki és külföldi fordult meg Budapesten és közel 2 millió 800 ezer pengő forgalmat jelentett ez a fővárosban. — Az idei Nemzeti Munkahetet még- szélesebb arányokban rendezzük meg, főként a külföldi forgalomban várhatunk nagy eredményeket. Körülbelül 600 külföldi expozitu- ráink útján indítottuk meg a külállamokban a: legerőteljesebb propagandát és ennek révén olyan idegenforgalomra számítunk, amilyenre az utóbbi évek során még nem volt példa. A vidéki tömegek számára félárú vasúti kedvezményt biztosítottunk, a külföldiek részére pedig vizumdíjmentességet eszközöltünk ki. Ez a tény maga olyan lökőerőt ad az idegenforgalom nagyobbarányú megmozdulásának, hogy ezeknek biztosítása mellett az idei Nemzeti Munkahét óriási sikere már eleve meg van alapozva. — De mindezeken felül nagy pxopagatív jelentősége a Nemzeti Munkahétnek abban áll, hogy ezzel a nagyarányú megmozdulással kívánjuk dokumentálni a külföld előtt a magyar ipar alkotóképességét, rí kereskedelem fellendülését és egyben kétségbevonha- tatlanul bizonyítjuk azt is, hogy mi az alkotó munka fegyvereivel akarjuk itt biztosítani élniakar ásunk at a Duna-medencében: Magyarország ma egyetlen nyugodt sziget Európa kavargó tengerében és ez a békés ország a teremtő munka erejével, ipari termékeinek bemutatásával, kultúrájának eszközeivel ennek az ünnepi Hétnek keretében hívja fel Európa figyelmét arra a tényre, hogy békés alkotó munkával akarjuk megalapozni boldogidásunkat. — Örömmel állapíthatom meg — és ezt külön leszögezem —, hogy a magyar gazdasági élet minden faktoi-a megértette a TESz intencióit és ebben a nagyarányú társadalmi megmozdulásban pártkülönbség nélkül vesz részt, amely hangsúlyozottan bizonyítja, hogy a Nemzeti Munkahét nem szolgál politikai célokat és kizárólagosan a nemzet egyetemes érdekeit. Ebben a szellemben indult el az idei Munkahét szervezése és ez a harmonikus együttműködés fogja megteremteni azokat a nagy eredményeket, amelyek a magyar iparnak és kereskedelemnek a fővárosban komoly fellendülést jelent. A pénzintézetek maguk sem szívesen látták, hogy a részükre méltán megérdemelt bizalomból jutott fölhatalmazást három magánbankházra is kiterjesztették, amelyek talán mégsem részesülhetnek abban a bizalomban és elbánásban, amelyre a nagy múltra és szerteágazó gazdasági tevékenységre hivatkozó tekintélyes pénzintézetek. Különösen nagy megütközést keltett, hogy a kiválasztott három magánbankház autori- zálása egyáltalán nem tekinthető még üzletileg sem megokoltnak. A három magánbankház közül kettőnek és pedig a Műnk és Davidsohn, valamint a Herzog M. L. végnek üzleti forgalma ugyanis rendkívül megcsappant és ma már korántsem áll azon a helyen a magánbankházak sorában, amelyen a múltban állottak. Még kevésbé érthető azonban a Manovill és Salamon bankház autorizálása mert ez tudvalévőén csak most van alakulóban és egyáltalán semmiféle múltra nem tekinthet vissza, melynek érdeméül ezt a pénzintézeti körökben nagy megbecsülést jelentő megbízatást kaphatta. A Manovill és Salamon bankház egyik tagja a berlini MendeZsso/in-bankháznak volt igazgatója s onnan a változott politikai viszonyok következtében kénytelen volt eltávozni. A másik cégtag a Hitelbanknak volt ügyvezető igazgatója, igen nagy fizetéssel, amelyet állítólag nagy külföldi üzleti összeköttetések szerzésével érdemelt ki és amely Valójában jutaléknak volt tekinthető. Minthogy a „változott“ viszonyok miatt Salamon úrnak sem állott módjában újabb külföldi kapcsolatok szerzése, a nagy fizetés és díszes állás megokolatlanná vált és ennek következtében szerződését a Hitelbank nem újította meg. Lehetséges, hogy az új magánbankházi vállalkozás igen szép auspiciumok között indul és a legszebb reményekre jogosítja az új magánbankárokat. Ezek a reménységek azonban nem érdemek és egyáltalán nem szolgáltatnak okot arra a megkülönböztetésre, amellyel a többi, talán sokkal érdemesebb és mindenesetre nagyobb múltra hivatkozható magánbankház fölé emeli. A magánbankházak körében jogos fölbáborodást keltett a Manovill és Salamon bankház különös favorizálása és érthető, hogy egy másik magán- bankház, amely szereti magát elsőnek tekinteni, és amelynek igen széleskörű közgazdasági tevékenysége ismeretes, följelentésben tiltakozott az autorizált magánbankházak kivételes elbírálása miatt. így került az ügy a pénzügy mi nlszetérium elé. Pénzintézeti körökben nagy érdeklődéssel vár ják, hogy milyen intézkedéssel fogják reparálnl a magánbankházakat ért sérelmet? Visszavonják-e a három bankház fölhatalmazását, vagy pedig az egyenlő elbánás elve alapján más magánbankházakat is felhatalmaznak-e a devizaforgalomban való részvétellel. Szerintünk vissza kell venni a bankházak autorizálását, mert különben nincs megállás és minden alkalommal csak kellemetlen összehasonlításra és megkülönböztetésre ad alkalmat egyes cégek fölhatalmazása, amiből a többi bankházra kedvezőtlen következtetéseket vonhatnának le. Egyébként is a valuta- és devizaellátás a mai viszonyok között az ország egyik legfáltetőbb ügye, amelyre a Nemzeti Banknál a legszigorúbb ellenőrzést kell gyakorolni és nem engedhető meg, hogy ezt a nagy jelentőségű megbízást magánbankházakra ruházhassák. Ass Astro. Rixtositó első sikeres üxlete Megszabadult az adósságban vergődő igazgatójától A Magyarországon még újoncnak számító Astra Biztosító mindent elkövet, hogy nagyobb üzletkört szerezzen magának és ezért legutóbb alaptőkeemelést hajtott végre, amelynek körülményei sok szóbe-' szédre adtak alkalmat a biztosítási piacon. A nagy ambíciójú kis intézet legutóbb azt a kísérleti léggömböt eresztette fel, hogy elnökévé Korányi Frigyes báró volt pénzügyminisztert, a Pénzintézeti Központ nagytekintélyű elnökét fogja megnyerni, ez a kívánság azonban mind a mai napig csak jámbor óhajtás maradt. Korányi Frigyes báró a maga nagy tekintélyét és elismert gazdasági szaktudását nem adja oda az Astra Biztosítónak csak azért, hogy ezzel az intézmény a maga üzleti érdekelt elősegítse. A biztosítási ügyfelek számának annyira áhítozott növekedése helyett inkább intern sikerekkel dicsekedhet az Astra Biztosító. Fiedler Kálmán dr. igazgató pert indított az Astra Biztosító ellen 9700 pengő munkadíj és végkielégítés iránt. Az alsóbíróságok elutasították keresetével az igazgatót és most a Kúria mondotta ki a végső szót, amelyben az Astra Biztosítót mentesítette az igényelt összeg megfizetése alól. A pernek érdekes háttere van. Fiedler Kálmán dr. szolgálati szerződése határozott időre szólt és ennek tartama alatt írásos megállapodást kötöttek, amelyben a felperes kötelezte magát, hogy a múlt év október 31-ig összes adósságait rendezi. Ha ebbeli kötelezettségének nem tenne eleget, november 1-ón szolgálati szerződése minden további igény nélkül megszűnik. Az igazgató nem tudta rendezni adósságait és erre a biztosító azonnali hatállyal elbocsátotta. A munkaügyi per során a Kúria kimondotta, hogy az Astra Biztosítónak jogos érdeke fűződött ahhoz, hogy magyarországi vezérigazgatója rendezett anyagi viszonyok között legyen és állásának tekintélyét az üzlet érdekeit veszélyeztető végrehajtások és fizetésletiltások ne veszélyeztessék. Az ítélet jogerős. Egyes magánbankházak „autorizálása“ ellen tiltakoznak a bankok és bankárok Nemzeti ajándék egy alakulóban levő magánbankháznak
