Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-07 / 45. szám
Rendkívül mozgalmas költségvetési vita kezdődik a szerdai közgyűlésen A pártok képviselői napirendre kozzák a városházi helyzet összes kérdéseit PESTI KIRAKAT DnBBnmBOBnanasaaBnHanHBBi tiszte utek, (Uszkes $háék Igazán ideje volt, hogy végre valaki — ezúttal Magyar Miklós bizottsági tag személyében — interpellációt jegyzett be a piszkos, szennyes, legjobb esetben gusztustalan pesti járdák miatt. Valamennyiünknek égő szégyene ez, valamennyien lehetetlennek tartjuk, hogy amíg az úttestjeink, amelyeket a székesfőváros köztisztasági hivatala kezel, ragyogóan tiszták, addig a járdák, amelyeknek tisztogatása a háztulajdonosok kötelessége, szemétlerakódéi és betegséget terjesztő központjai a városnak. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában Csordás Elemér tisztifőorvos néhány igen komoly példát sorolt föl, amelyek bizonyították, hogy hogyan romlik meg, hogyan szennyeződik be Budapest levegője. A tisztiföorvosnak mindenben igaza van. Csak éppen egy igen fontos tényezőt, olyat, amilyenre tálán ö sem gondolt, kihagy a számításból. Nem említette ugyanis ezeket az elhanyagolt, szemetes járdákat. Pedig ezek a járdák nemcsak kint az utcán terjesztik és tenyésztik a betegséget, hanem a házakban is, ahova a nyitott kapun át az a sok szemét és sok piszok, amely a gárdán hever, bevonul a kapualjakba és beeszi magát a lépcsöházakba. Mindazoknak a hatóságoknak tehát, amelyeknek bármi közük van Budapest köztisztaságához, igen komolyan kell foglálkoz- niok a gyalogjárók kérdésével. Nem elég, hogy a köztisztasági hivatal megteszi a kötelességét, meg kell tenniök a háziuraknak, illetve a házmestereknek is, akikre a fővárosi szabályrendelet bölcs megalkotói nyilván azért gondoltak és nyilván azért bízták rájuk a járdák tisztogatásának kötelességét, mert ezzel a saját házuk tisztaságát és egészségét óvhatják meg. De ha nem volna elég pregnánsan körül- cirkalmazva a háziurak és házmesterek eme kötelezettsége, akkor gondoskodni kell arról, hogy a járdák tisztántartását a legteljesebb mértékben eszközöljék. Olyan teljes mértékben, hogy a járda Budapesten mindenhol olyan sima legyen, mint a tükör és olyan tiszta, mint a patika. Ha többször kell seperni naponta, ha naponta többször fel kell is mosni a járdát, ám gondoskodjék a háziúr arról, hogy a maga portája, előtt a járdát mindennap többször fölmossák. Vagy hogy képzelik az illetékesek, vájjon piszkos járdákkal is lehet fürdővárost csinálni? Fürdővárost, amelyből legelső- sorban a háziuraknak is haszna lesz. Ezt a hasznot bizonyára vállalni is fogják, de előbb tanulják meg, hogy a fürdővárosnak ragyognia kell a tisztaságtól. Ehhez még csak azt kell hozzátennünk, hogy a születendő fürdővárossal szemben nemcsak a háziuraknak és házmestereknek vannak kötelezettségeik, hanem az utcán járó közönségnek is. A közönségnek, amely, valljuk be, az utca tisztaságával szemben is olyan sok neveletlenséget enged meg magának, mint például, amilyennel a villamoskocsikban minden pillanatban találkozunk. Az angol úr, — és ott ebben a tekintetben a kazánfűtő, vagy a kömüveslegény is a gentlemanek közé tartozik, — ha az utcán rágyújt a cigarettájára, elfújja a gyújtót és a félig elhasznált farudacskát nem dobja a kövezetre, hanem visszateszi a dobozba. Valahogy ennek a szellemnek kell felébrednie a budapesti közönségben is, ha tény- .leg komolyan és becsületesen akarja, hogy a városából egyszer, valaha, végre tényleg fürdőváros legyen. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy megállapítsuk: Magyar Miklós d legkitűnőbb pillanatot használta arra, hogy ezt a járda-kérdést szóvá tegye. A napokban ugyanis az történt, hogy a házmesterek deputációja megjelent a főpolgármesternél, beadványt nyújtottak át, amelyben az ingyenes járdatisztítás megszüntetését követelik. Argumentumuk is van, mondván, hogy a járda nem I magántulajdon, hanem közterület, amelyhez nekik, a házmestereknek a világon semmi közük nincsen. Hát erre a prepotenciára illik válaszolni. Mindenekelőtt a főváros nem a házmester urakkal, hanem a háziurakkal áll szemben és ha a házmestereknek valami követelnivalójuk van, akkor menjenek a háziúrhoz. Egyébként éppen fentebb fejtettük ki, hogy a szabályrendelet bölcs megalkotói a ház egészségének védelmi zónájává nyilvánították az utcai gyalogjárót, amelyet tehát, ,igenis, a háziúrnak kell kezelnie és tisztán tartania. Legvégül - pedig a legnagyobb mértékben csodálkoznunk kell azon, vájjon mit is akarnak hát akkor a házmesterek csinálni? Mit csinálnak akkor, ha a ház és a ház környékének tisztántartása nem az ö kötelességük? Röviden megmondjuk: házmesterpénzt, kapupénzt és liftpénzt szednek. Mert ne legyünk nagyképűek és ne ámítsuk magunkat azzal, hogy azt a rendőri, helyesebben közbiztonsági szerepkört, amely tulajdonaképpen a világon mindenhol a házmestert illeti, a budapesti házmester tényleg be is tölti. Hát erről szó sincs. Nyugodjanak bele tehát a házmesterek, hogy a sors nagyon kegyes volt velük, még akkor is, ha a ház előtt seperniök, vagy a járdát felmosniok kell. Ha pedig nem hiszik el, hogy ők a jószerencse fiai, tegyék le a szemeteslapátot és majd meglátják, hány szegényember keze nyúl majd egyszerre utána. Szerdán délután megszólalnak a Váci-utcai közgyűlési terem csengői, hogy jelezzék a költség- vetés tárgyalásának megkezdését. A közgyűlés az első két tárgyalási napot az általános vitának szenteli és ennek során számos nagyérdekességü olyan felszólalás várható, amelyek érintik a városházi helyzet összes kérdéseit és természetesen kiterjeszkednek a szanálás ténykedéseire is. A vitában az összes pártok résztvesznek és bizonyos, hogy a felszólalások nyomán számos új szempont kerül napirendre. A polgármester expozéja. Sipöcz Jenő polgármester nagyarányú expozéjában foglalkozik a városigazgatás összes feladataival és nem mulasztja el az alkalmat, hogy megvilágítsa az állam és a fő'város egymásközti viszonyát, amely túlnyomó részt a kölcsönös elszámolások rendezetlenségéből adódik. Beszéde további során körvonalazza a főváros jövőévi munkaprogrammját és alkalmat keres arra, hogy ebben a vonatkozásban áttekinthető képet nyújtson a közgyűlés számára. A költségvetés új tételei. A polgármester a pénzügyi bizottság módosításai alapján összeállította a végleges költség- vetést és megváltoztatta az eredeti nagyszerű tervezetet a következő számszerű összegekkel: A kiadások emelkednek az elnöki ügyosztály költségvetésében 40.0C0 pengővel, a városgazda- sági fejezetben 200.000 pengővel és végül a közművelődési ügyosztály kiadásaiban 60.000 pengővel, úgyhogy a költségvetés a következőképpen zárul: kiadási előirányzat 153,315.533 P. bevételi előirányzat 142,758.917 ,, Változatlanok az adók és az üzemi tarifák. Sipöcz Jenő polgármester értesülésünk szerint a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: — Méltóztassék a székesfőváros költség- vetésének bemutatott tervezetét elfogadni és az 1935. évre a költségvetést 153,315.533 P. kiadással, 142,458.917 P. bevétellel és ehhez képest 10,556.616 P. hiánnyal megállapítani. Szíveskedjék a Segítő Alap költségvetését 2,098.870 P., a községi háztartás keretében kezelt intézmények költségvetését 7,050.819 P., az önálló vagyonkezelési intézmények költség- vetését 108,757.316 P., a részvénytársaságok költségvetéseit pedig 57,030.260 P. kiadással és ugyanannyi bevétellel elfogadni. Méltóztassék egyúttal a községi pótadó kulcsát 50%-ban, a szabadfoglalkozást űzők általános kereseti adójának kulcsát 5%-ban, a házbér- krajcár kulcsát 3%-ban, a szemétfuvarozási illeték kulcsát 1.5%-ban, továbbá a vízmüvek egységárát 18 fillérben, a gázeladás árát Elkészült a tisztviselők minősítési tálfázata Az új nyugdíjtörvény végrehajtásával kapcsolatban a főváros vezetősége sem kerülhette el az intézkedések kiadását, amelyek szerint szigorúan titkos és bizalmas minősítési táblázatokat kell készíteni a tisztviselőkről. A tisztviselő társadalmat érthető izgalomban tartó rendelkezésekről beavatott forrásból a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A minősítési táblázatokat a hivatalvezetők készítették el a hozzájuk beosztott tisztviselőkről, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közvetlen fölöt- tes véleménye mértékadó a tisztviselő képességeinek elbírálásánál és még kevésbé a kényszernyugdíjazások esetleges foganatosításánál. A szigorúan bizalmasan kezelt minősítéseket először a polgármester, azután két egymástól függetlenül működő külön bizottság fogja átvizsgálni, tehát minden biztosíték megvan arra, hogy ebben a vonatkozásban pártatlan és elfogulatlan döntés következik. — A táblázatokat egyébként már elkészítették és azokat a múlt héten beterjesztették az elnöki osztály útján a polgármesterhez. A tisztviselők a maguk szorgalmának és rátermettségüknek a megállapítására 20 fillérben, az elektromos áram egységárát 5.4 fillérben megállapítani, az üzemeknek a községi háztartáshoz való hozzájárulását az előirányzott mértékben meghatározni. Felkérjük a belügyminiszter urat, hogy a kórházi ápolási díj 5.80 P-ös tételét hagyja jóvá, továbbá, hogy engedélyezze az inségadót és végül, hogy az idegenforgalmi és tűzoltási járulékok szedését a jövő évre is engedélyezze. Huszonhárom indítvány. A pénzügyi bizottság részéről elfogadott számszerű változtatásokon túlmenően a következő huszonhárom indítvány kerül a polgármester hozzájárulásával a közgyűlés elé: < Bánóczy László indítványa a tanőÁj és tankönyv árak leszállításáról. Bródy Ernő a kerületi választmányok megalakítására kér intézkedést, továbbá a tatarozást hitel meghosszabbítására és a tandíjak havonként való fizetésé-re tesz javaslatot. Büchler József a komrnün után elbocsátott tisztviselők kegydíjazására, Csilléry András az üresedésben lévő állások haladéktalan betöltésére tett indítványt. Harrer Ferenc a Margit-híd ki- szélesítését indítványozta és külön indítványban javasolta, hogy a költségvetési hiánynak hitelművelet útján való kiküszöbölését megelőzze. Horovitz Gábor, a Kamaraerdőben építendő degenerált gyermekek számlára kórház építését kérte. További indítványai: a munkabér-törv>ény végrehajtási utasításának életbeléptetésére, a negyvenórás munkaidő életbeléptetésére és a közüzemi munkások nyugdíjszabályzatának kidolgozására vonatkozik. Ilovszky János a kartelltörvény szigorítását, vitéz Mátyásfalvy Erich a fizetések és a munkabérek minimumának és maximumának megállapítását és a negyvenórás munkahétnek a bevezetését, Miklós Ferenc az iskolánkívüli népművelés ki- szélesítését, továbbá a ferencvárosi helyikikötő hasznosítását, Párkány Frigyes a városbírói állások ügyvédi képesítéshez kötését és az üzemi gazdálkodás felülvizsgálására tizenöttagú bizottság kiküldését kérte. Petracsek Lajos azt indítványozta, hogy a székesfőváros írjon fel a pénzügyminiszterhez, hogy a főváros által a transfer-kasszába befizetett összegeket bocsássa a főváros rendelkezésére. Révész Mihály az cillamrendörségi hozzájárulás mérséklését, a HÉV-tarifa leszállítását és a Ferencváros egyes kerületeinek parkírozását kívánja. A költségvetési közgyűlést előreláthatóan Borvendég Ferenc főpolgármester fogja megnyitni és a polgármester expozéja után Wolff Károly, Payr Hugó, Friedrich István, Rassay Károly, Láng Lajos és Peyer Károly felszólalása következik. A közgyűlés pénteken tér át az ügyosztályok részletes költségvetési tervezeteinek megvitatására. 1—4 számjegyig terjedő osztályozásokat kaptak, ami azt jelenti, hogy a kifogástalanul dolgozd tisztviselők 1-es rendszámot, a jól működő alkalmazottak 2-es számjegyű, a mérsékelten bevált tisztviselők 3-as számjegyű és végül a meg nem felelő munkaerők 4-es számjegyű jelzést kaptak. A nyugdíjtörvény rendelkezései a 4-es számjegyű minősítéssel rendelkező tisztviselőket kívánja kényszernyugdíjazásra ítélni, azonban a fővárosi tisztviselői kar olyan magas értékről, munkaképességről és műveltségről adott tanúságot, hogy ebben a vonatkozásban nyugtalanságra vagy ijedelemre ok nincsen. A minősítési táblázatok átbírálására rövidesen összeülnek a revíziós bizottságok és munkájuk befejezése után tesznek javaslatot a polgármesternek a további teendőkről. Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta.
