Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-09 / 19. szám
19. szám mmummamama Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉLÉV RE........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Fantázia és fantazmagória A fantázia szükségét vallotta és a fantazmagóriáktól óvott a büdzsé-vita nagy záróbeszédében Imrédy Béla pénzügyminiszter. Tökéletesen igaza van a miniszter úrnak, csak a gyakorlatban — mert még a fantázia és fantazmagória terén is van elmélet és gyakorlat — nehéz megállapítani, hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik. Szinte elválaszthatatlanul egybefolynak. A pénzügyminiszter elmélkedésére még mindig az Erzsébet-sugárút kérdése adott alkalmat. Imrédy Béla, vígy látszik, a mai viszonyok között a fantazmagóriák burjánzó tömegébe sorozza ezt a problémát. Mi nem mennénk el ennyire, mert szerintünk nem sokat kellene javulniok a viszonyoknak, hogy az Erzsébet-sugárút a fantazmagóriák közül a fantázia termékei közé kerüljön. Szóval: határ-kérdés. Viszont bele kell nyugodni a pénzügyminiszter elhatározásába annál is inkább, mert az Erzsébet-sugárút megépítésének időleges elraktározásával nem az ország- és városépítő fantázia egy új terméke szenved halasztást, hanem egy terv, amelyet — sajnos — legalább három évtized óta halogatunk. Ha jobb időkben nem emeltünk vádat senki ellen az Erzsébet-sugárút megépítésének halogatása miatt, akkor miért lett ez most egyszerre krimen a pénzügyminiszterrel szemben, aki csak most először és nyilván nem ad graecas calendas akarja eltolni a nagy terv megvalósítását. Budapest lakossága nyilván belenyugszik abba, hogy a pénzügyminiszter fantazmagóriának nyilvánította az Erzsébet-sugárút tervét; viszont várja, hogy a fantázia, amelynek tömegek számára kell ma munkát és kenyeret biztosítani, eredményesen és kiadósán dolgozzék. A pénzügyminiszter ezúttal páratlan szellemességgel vagdalkozott. Azt is mondhattam volna, — tréfálózott — hogyha olyan nagyon kívánatos egy ilyen nagyszabású építkezés, akkor csináljunk már valami alaposat és segítsünk például azon a bajon, hogy Budapest rosszul épült, hogy gyáröve északra van a várostól, ahonnan a rendes szélirány állandóan a városba hozza a kormot: építsük föl tehát újra ez egész Budapestet a gyáraktól északra. Be kell vallani, hogy ha kissé torzul karriki- roz is, de mond valamit a pénzügyminiszter. Ha Budapest újból való felépítése kissé kemény giíny is, de a pénzügyminiszteri fantázia máris reálisan működött, amikor az úgynevezett gyári övezet kérdését felvetette. Mert ezen a téren, ha nem új városalapítással ugyan, de lehet valami olyant csinálni, ami hasznára is lesz a város egészségének és egyben munkával látja el a munkátlanokat. De nem szabad itt megállani, mert nemcsak Budapest gyárai füstölnek a saját orra alá, hanem az újpestiek is. Újpest ugyanis kedves szomszédi figyelemből a Budapest felé eső városszélre telepíti ki a gyárait. És nincs hatóság, amelynek ebben a kérdésben joga lenne fellépni és rendelkezni. És itt eljutottunk odáig, hogy a Közmunkák Tanácsát nemhogy meg kell szüntetni, de az egész országra ki kell terjeszteni a hatáskörét és akkor lesz hatalom, amely megparancsolja Újpestnek, merre fújja a füstjét. Egyszóvel pedig meg kell kezdeni az ötletek termelését, amelyek a mai viszonyok között is keresztülvihetők. Hála Istennek, ilyenek is vannak. Itt van mindenekelőtt a szigorú pénzügyminiszternek az a magyarázó kijelentése, hogy még ebben a hónapban napvilágot lát a házadómentesség új kereteiről szóló rendelet. Ha egészséges könnyítéseket hoz, akkor ez igazán nem a fantazmagóriák, de a legkomolyabb realitások közé fog tartozni. Sem mi, sem Budapest lakossága nem ragaszkodik ahhoz, hogy az Erzsébet-sugárút építkezésének kell most megkezdődnie. De munka nélkül nem állhat Budapest iparossága, nem következhetnek Budapest leghübb adófizető polgáraira rosszabb idők, mint amilyeneket eddig átéltek. A pénzügyminiszter bölcsessége meg fogja találni a módját a mindenkit kielégítő megoldásnak. Huszár Aladár főpolgármester az építhezések megindításának támogatása érdekében a fővárosi képviselők küldöttségét még e héten a miniszterelnök elé vezeti A fővárosi iparosságot, az építkezési szakma összes tényezőit és a munkásságot egyformán nagy várakozás tölti el az építkezési tevékenység mikénti alakulása felől, mert csak így nyílik kilátás arra, hogy ezek a foglalkozási ágak munkához és keresethez jussanak. Ennek a felismerése indította el a közigazgatási bizottság ama mozgalmát, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a rendkívüli házadómentesség biztosítására, amely azután ösztönző hatást gyakorol az építkezések megindítására. A közigazgatási bizottság nyilt ülésén kérték föl Huszár Aladár dr. főpolgármestert, hogy a küldöttséget a kormány elé vezesse és a számok meggyőző erejével mutassa ki a kért intézkedésnek ösz- szes előnyeit. A tervek szerint a küldöttségben részt- vesznek Budapest összes országgyűlési képviselői, pártállásra való tekintet nélkül: Kozma Jenő, Wolff Károly, Ugrón Gábor, Payr Hugó, Rassay Károly, Petrovácz Gyula, Csilléry András, Dési Géza, Usetty Béla, Büchler József, Kossalka János, Bródy Ernő, Peyer Károly, Scheuer Bobért és Petracsek Lajos. A küldöttség feltétlenül eredményt vár a maga akciójától és bizonyosra veszi, hogy a főpolgármester meggyőző érvelései feletétlenül kedvező eredményt hoznak. A nagyarányú küldöttség akcióbalépésének időpontjáról kérdést intéztünk Huszár Aladár dr. főpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap m unkatársának: — Érintkezésbe léptem a miniszter- elnökséggel olyan irányban, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úr állapítsa meg azt az időpontot, amikor a küldöttséget fogadni óhajtja. Tekintettel arra, hogy a költségvetési tárgyalások a miniszterelnök úr idejét alaposan lefoglalják, mégis úgy számítom, hogy e héten sor kerül a küldöttség fogadására. — Feltétlenül bízom az akció sikerében, mert ismerem a miniszterelnök úr törhetetlen hitét és erős akaratát annak a célkitűzésnek a valóraváltá- sáiban, hogy munkát és kereseti, lehetőséget kell nyújtani a dolgozó társadalomnak. Az ország minden részében megnyilvánuló gazdasági javulás annak a céltudatos munkának az eredménye, amelyet Gömbös Gyula kormánya végez a termelő munka minden ágazatának érdekében. A nemzetmentő munkának egyik fontos tényezője az építkezések fellendítése és minden remény megvan ahhoz, hogy a miniszterelnök úr gyors intézkedéssel a kívánatos atmoszférát megteremti. — Az építkezési szakma állásáról és jelenlegi súlyos helyzetéről, valamint a rendkívüli súlyos adókedvezmények várható hatásairól pontos adatgyűjtést végeztem és így a küldöttségnek módja lesz arra, hogy számszerű illusztrációkkal bizonyítsa az építkezési front megmozdulását, ha az adókedvezmények támasztják alá. Az építkezési szakma bizonyára nagy megnyugvással veszi tudomásul Huszár Aladár dr. főpolgármester akcióját, aki a maga nagy tekintélyével és hozzáértésével tárja fel a kormánynak a legnépesebb iparágak kívánságait. Gömbös Gyula miniszterelnök nagysikerű gazdasági politikája bizonyára ezen a téren is érvényesül és így minden kilátás megvan arra, hogy az építkezési szakmák már a legközelebbi hetekben munkába állanak. Alátámasztja ezet a jogos várakozást az a körülmény is, hogy az adókedvezmények rendelettervezetének előkészítésére hétfőn délután ankét volt a pénzügyminisztériumban, amelyen a fővárost Huszár Aladár főpolgármester és Liber Endre alpolgármester képviselték. A tanácskozást még folytatják és a pénzügyminiszter hazaérkezése után rövidesen napvilágot lát a rendelet, amely remélhetőleg új korszakot nyit az építkezési lendületnek. Közvetlen döntés előtt a főpolgármesteri kinevezés UI szanálási terv készül a belügyminisztériumban Kormánykörökből szerzett értesülések szerint rövidesen sor kerül az új fővárosi törvény kihirdetésére és ezzel egyidejűleg gondoskodás történik az életbeléptetésről is. Miután a törvény életbeléptetése egyúttal kötelezővé teszi a főpolgármester kinevezését is, városházi és politikai körökben a legnagyobb érdeklődés e kérdés körül forog. Az elmúlt napokban olyan hirek tartották magukat, hogy a főpolgármester személyében megtörtént a végleges megállapodás. Az előzetes megbeszélések ebben az ügyben a múlt hét pénteki és szombati napján folytak a belügyminisztériumban. Értesülésünk szerint az eddigi kombinációkkal szemben valószínűnek látszik, hogy a főpolgármesteri pozícióban személyi változások nem következnek be. Változatlanul nagy érdeklődés kíséri a szanálási tervezet elkészítését, amely szoros függvénye az új fővárosi törvénynek és az a célkitűzése, hogy záros határidőn belül eltüntesse ^ a deficitet a főváros gazdálkodásából. Megbízható forrásból szerzett információink szerint a szanálás végrehajtására szükséges nyers tervezet sok tekintetben módosítás alá kerül, mert annak egyes alapvető elgondolásait a belügyminisztérium nem tartja megvalósíthatónak. Éppen ezért a szanálási tervezet végleges kialakítására még folynak a megbeszélések és ez a magyarázata annak is, hogy a törvény kihirdetése késik. A szanálási tervezet kapcsán történt váratlan eseményekkel áll összefüggésben Kér észt es-Fischer Ferenc belügyminiszternek a polgármesterhez csütörtökön intézett az a leirata, amelyik a költségvetést jóváhagyta és felhatalmazást adott a községi háztartás kereteinek érvényesítésére. A szombati minisztertanácson már folytak bizonyos megbeszélések a főpolgármesteri pozícióról, a végső döntés azonban valószínűleg a. szerdai napra várható. Lehetséges, hogy a szanálási tervezet végleges átformálása ^ további napokkal elhalasztja a személyi kérdésekben való állásfoglalást, beavatott helyen azonban úgy tudják hogy Budapest főpolgármesterének a kinevezése a legrövidebb időn belül, talán még e héten megtörténik.
