Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-21 / 8. szám
Budapest, 1934 február 21. yjymzQ&Tiimap McgvállozlattáK a fővárosi reformjavaslat sérelmezett pontjait Hozma lead és a Községi Polgári Párt képviselőinek indíí- vűityal az égész vonalon érvénuesttlteh— Szerdala megkezdi a Kéjtvfselöiiáz a javaslat általános tárgyalását PESTI KIRAKAT Prix jix A régi jó békeidőkben azok voltak a legelőke több üzletek Budapesten, amelyekben az ajtók fölött, a pult fölött ott díszlett ez a csábító felírás:' prix fix. Aztán magyarul is: szabott árak. Hova lettek ezek a feliratok, hova tűntek, miért kellett feledésbe menniök? A prix fix-et, a szabott árat is elsodorták vájjon a forradalmi idők? Most azután úgy látszik, igen erőteljes mozgalom indult Budapesten a kereskedők között, hogy a prix fix-et újból jogaiba iktassák, sőt, hogy jogait erőteljesen Idlerjesszék. Szó van ugyanis arról is, hogy rendeleti- leg tegyék kötelezővé a szabott árakat és ebben az irányban már deputációznak is a kereskedelmi minisztériumban. A kereskedők azt állítják, hogy ez a közönségnek is kívánsága. Ha úgy mondanák, hogy érdeke, azt száz százalékig elismernénk, üe hogy kívánsága lenne, ezt nem mernénk elmondani a budapesti és különösen a vidéki magyar közönség minden rétegéről. A. kereskedők még jobban tudhatják ezt, mert hiszen még jobban ismerik a közönséget. Mi nem ismerjük annyira, mint ők, mégis meg vagyunk róla győződve, hogy igen sok embernek, de még több asszonynépnek az egészségéhez tartozik egy kis jó alkudozás. An gard-ban állani a kereskedővel szemben. Bajnoki tornát vívni vele, vagy box- versenyben leknockautolni és elvinni a tizpengős árut kettöötvexiért, ez olyan asszonyi bravúr, amilyet csak a legintelligensebbek engednek el könnyű szívvel, Valahogy az az érzésünk, hogy a kereskedők hiába fogják kiragasztani, hayigoztatni és akár harsogni a prix fix-et, a budapesti asszonyok, de még iyilcább a vidéki látogatók megcsóválják a fejüket és azt fogják mondani, hogy emögött már megint valami huncutság van. Miuláyi pedig ezt megállapították, kétszeres erővel kezdeyiek hozzá az alkudozáshoz. Vájjon ki ne tudná azt, hogy a magyar vásárlóközönség egy része be sem teymé a lábát azokba az üzletekbe, amelyekben a prix fix kiírása nélkül is szabott árak vaymak. Ez a közönség nagyon jól tudja azokat a helyeket, ahol a legjobbayx lehet alkudni és miután azt hiszi, hogy az egyéni győzelem mélységesen leveri az árakat, szívesen csak ezeket a helyeket keresi föl. De nem is hinyiénk, hogy tökéletesen összeegyeztethető volna-e az a kereskedelem szabadságával, ha rendeletileg mindenkitől egyformán szabott árakat követelnének. Egész sereg alkuvásra alapított üzlet menne azonnal csődbe, mihelyt neki a nagyszerű, százéves belvárosi cégek mintájára, szintén szabott árakkal kellene dolgozniok, mikor az ő üzletüknek létalapja miyidenkor az volt, hogy oda be- meyit a vevő és betegre alkudta önmagát. Csak önmagát, mert végeredményben a kereskedő még mindig jól járt és jót mosolygott a műpárviadalon, amelyben az egyik fél egész leikével, ő pedig kedves játszadozással vett részt. Ezt a játékot teljesen elvenni a közönségtől, viszont egyes kereskedői rétegeket megfosztani attól, hogy az alkuvás szenvedélyével megáldott, vagy megvert közönséget továbbra is annak kedve szerint szolgálja ki, talán nem volna igazságos dolog. Azért legyen prix fix ott, ahol az üzlettulajdonos amúgyis a maga üzletének reputációja érdekében ragaszkodik a szabott árhoz. Van itt még egy nagy argumentumuk a prix fix-es hadjárat vezetőinek. Ez az érv pedig az, hogy az idegenforgalmat veszélyezteti a körülmény, hogy Budapestről elhíresztelik, mennyire kell alkudozni, cigánykodni, ha az ember be nem akarja magát csapatni. Ebben sem hiszünk. A külföldi vásárló nem azokat az üzleteket keresi fel, amelyek a hazai alkudozók lelki- szükségleteit elégíti ki. A külföld a város előkelő negyedeiben vásárol, ahol amúgy sincs helye az alkudozásnak, ahol amúgyis szabott árak vannak, de ha mindenáron külön is föl akarják tüntetni, hát tegyék ki újra a régi békebeli táblákat, hogy prix fix, itt csak szabott áron lehet vásárolni. A budapesti és különösen a vidéki közönségnek pedig csak hagyják meg azt a külön kis gyönyörűséget és ha már a drága pénzéért vesz valamit, legalább az alkudozásban kiélhesse igen szerény és hasznot hozó szenvedélyét. Hunyadi János """""""TEBMfcSZBTES KESERŰV1Z Ai EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVMEB. EGY HÁZTARTÁSBAN BEM HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHMER AHDRÄS, BUDAPEST Február 22-én, és 25-én délután fél 3 órakor ŰGETŐVERSEHY Változatlan érdeklődés kísérte az elmúlt napok- ? ban is a fővárosi törvényjavaslat bizottsági vitáját, az izgalmak azonban lassanként elhalkulnak annak a méltányos magatartásnak a nyomán, amely Ke- resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter részéről a törvénytervezet tárgyalásának tartama alatt szakadatlanul megnyilvánult. A legélesebb ellenzéki érzelmű képviselők sem argumentálnak most már azzal, hogy a kormány egyszerűen meg akarja szüntetni az önkormányzatot és hatalmi érdektől vezéreltetve követel a maga számára széles beavatkozási jogkört. A régi törvény hiányosságainak pótlása és a gyakorlati élet követelményeinek biztosítása tükröződik vissza a törvényjavaslat rendelkezésein: ezt a megállapítást most már mindinkább szélesebb területeken hangoztatják, olyanok is, akik a közelmúltban még brutális javaslatról beszéltek. A belügyminiszter számos módosítást tett magáévá és ha bizonyos rendelkezések az eredeti merev formákkal szemben most már engedékenyebb szelleművé változtak, úgy ennek az érdemét a belügyminiszter megértő felfogásán kívül Kozma Jenő fellépésének kell tulajdonítani, aki a javaslat valamennyi pontjáról beható tanácskozásokat folytatott az illetékes körökkel. Kozma Jenő indítványai majdnem kivétel nélkül méltánylásra találtak a belügyminiszternél és így a javaslat sok tekintetben megváltozott formában kerül a plénum elé. Változatlan marad a polgármester Kinevezési jogköre Hosszabb vita folyt a fővárosi tisztviselők alkalmazásáról és a polgármester kinevezési jogköréről. Bródy Ernő és Rassay Károly az önkormányzat sérelmét látták a polgármester ily módon kiszélesített hatáskörében. Kozma Jenő módosító indítványának elfogadása után a belügyminiszter hangoztatta, hogy a kinevezési jogot kizárólag szakszerűségi kívánalmakból vették feí. Ez nem lehet sérelmes az önkormányzatra, mert a polgármester, akit a jövőben is a közgyűlés választ: mindenkor az önkormányzat híve lesz. A tanügyi alkalmazottaknál ugyancsak módosítás történt és az új szövegezés szerint a kultuszminiszter beleszólási jogát a jövőben magasabb nemzetnevelési szempontok szabják meg. Nem növelik a számszék létszámát Űj szövegezésben fogadták el a számszékre vonatkozó szakaszt, amelynél a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy célja a kinevezett és független státusbeliek alkalmazása. Az ellenőrzés szükségességét minden oldalról elismerték és Usetty Béla felszólalása után a belügyminiszter kijelentette, hogy az állandó ellenőrzést a takarékosság jegyében akarja keresztülvinni. Nagyjából a mostani státussal kíván dolgozni, végleges megkötöttséghez nem járul hozzá, de a korlátozás céljából bizonyos módosításokat magáévá tesz. Megváltozott a kijelölő választmány Hatásköre A főtisztviselők kijelölésére vonatkozó szakasznál Kozma Jenő azt kérte, hogy ne csak a polgár- mestert, az alpolgármestereket és a tiszti főügyészt jelölje a jelölőválasztmány, hanem ez a jog minden főtisztviselő választására kiterjedjen. A belügyminiszter kijelentette, hogy elfogadja Kozma Jenő indítványát, de a választmány mindig az illető közgyűlésen kívánja megválaszt- tatni, azért, hogy ne legyenek kitéve a pályázók állandó ostromának. Ugyancsak elfogadja a belügyminiszter Kozma Jenőnek azt az indítványát is, hogy a polgármesteren kívül a többi állásnál ne a belügyminiszter, hanem a főpolgármester gyakorolja a helyettesek kijelölését és hogy a helyetteseket kizárólag a főváros tisztviselői közül válasszák. A közgyűlés és az üzemek Az üzemekről szóló szakasznál Kozma Jenő azt javasolta, hogy kötelező legyen az üzemi választmány megválasztása és ennek valamennyi tagját a közgyűlés delegálja. Petrovácz Gyula, Kelemen Kornél, Rassay Károly, majd Payr Hugó a választmány hatáskörének részleteiről kértek felvilágosítást. A belügyminiszter kijelentette, hogy a főváros üzemeit csak felelős tényezők vezethetik: a polgármester és az üzem igazgatója. Az üzemi alkalmazottaknál Kozma Jenő azt indítványozta, hogy az alkalmazási szerződést a polgármester a közgyűlésnek mulassa be. Büchler József, Rassay Károly, Petrovácz Gyula, Bródy Ernő, Payr Hugó után a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a polgármester jogkörét gyakorlatilag nem lehet megkötni az üzemvezetők alkalmazása tekintetében. A miniszter hozzájárult ahhoz az indítványhoz, hogy a szerződéstervezetet a közgyűlés tárgyalja. A részvénytársasági formában működő üzemeknél Kozma Jenő kifogásolta, hogy az igazgatóságoknak a polgármester minden korlátozás nélkül utasításokat adhasson. Indítványozta, hogy csak olyan keretek között adhasson utasítást, amelyeket a törvényhatósági bizottság megállapít. Kérte a belügyminisztert, hogy ne kormánybiztosokat, hanem miniszteri biztosokat delegáljon az üzemekhez. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter hozzájárult az indítványhoz és hangoztatta, hogy általános elvi utasításokat a közgyűlés, ezen kereteken belül pedig a polgármester ad. Minden szankció a közgyűlés kezében marad. Kozma Jenő tiltakozott az ellen, hogy a törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén a kormánybiztos korlátlanul gyakorolhassa a törvényhatósági bizottság jogkörét. Javasolta, hogy a kormánybiztos csak halaszthatatlan esetekben gyakorolja ezeket a jogokat. Petrovácz Gyula a kormánybiztos működését a jogerős feloszlatáshoz kívánta kötni. Büchler József és Payr Hugó észrevételei után a belügyminiszter kijelentette, hogy nem kívánja a kormány jogkörét a régi törvénycikkel szemben bővíteni. Tizenhettagy ellenőrző bizottság Nagy érdeklődés kísérte a törvényjavaslat legfontosabb intézkedésének: a szanálási tervezel végrehajtására a 11 tagú ellenőrző bizottság kiküldésére és a törvényhatósági bizottság hatáskörének a szanálási tervezettel kapcsolatos megszűkítésére vonatkozó szakasz tárgyalását. Kozma Jenő az ellenőrzőbizottság létszámának 17-re való felemelését kívánta, Petrovácz Gyula a szanálási tervezet végrehajtásának egy évre való korlátozását, Büchler József a szakasz törlését kérte. Rassay Károly szerint ez a szakasz az autonómia megsemmisítését jelenti és ugyancsak a törlést kérte. Payr Hugó megnyugvást talált abban, hogy az ellenőrző bizottság hozzászólhat a főpolgármester intézkedéseihez. A belügyminiszter kijelentette, hogy a rendszerben van a fogyatékosság és hogy sürgősen meg kívánja oldani a fővárosi adminisztrációban és a háztartásban mutatkozó feladatokat. A legnagyobb lojalitással kíván a kivételes jogkörben eljárni, amelyet ezekután a bizottság többsége elfogadott. A közgyűlés feloszlatása A következő szakasz kimondja, hogy a belügyminiszter tetszésszerinti időben anélkül oszlathatja fel a közgyűlést, hogy a határozat ellen panaszt lehessen tenni a közigazgatási bírósághoz. Kozma Jenő és Petrovácz Gyula különböző módosításokat terjesztettek be, amire a belügyminiszter kijelentette, hogy a választói névjegyzék kiigazítására irányuló kívánságokat feltétlenül teljesíti. A fővárosi törvényjavaslat bizottsági tárgyalása ezzel befejeződött és a képviselőház plénuma előtt kedden beterjesztik a javaslatot, amelyre vonatkozólag Niamesny Mihály előadó a jelen cikkünkben vázolt módosítások figyelembevételével megtette jelentését. A jelentést kinyomatták és a képviselők között szétosztották. A fővárosi törvénymódosítás vitája szerdán délután kezdődik, amelynek során számos érdekes felszólalásra van kilátás. Szertefoszlott a legenda... A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Petrovácz Gyula és Bánóczy László nyíltan felvetették azt a kérdést, hogy Borvendég Ferenc alpolgármester és Szemethy Károly tiszti főügyész részt- vettek-e adatszolgáltatással, vagy más információkkal a szőnyegen lévő törvényvényjavaslat előkészítésében. Szemethy Károly tiszti főügyész nyomban az ülésen visszautasította ezt az állítást és nyilatkozatát a bizottság teljessége megnyugvással fogadta. Borvendég Ferenc alpolgármester, aki a hétfői ülésen betegsége miatt nem vehetett részt, a csütörtöki tanácsülés napirendje előtt válaszolt a személyére vonatkozó kérdésre. Általános ügye-