Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-07-11 / 28. szám
Budapest, 1934 július 11, ii n—mH) |||i *r' 5 Napirendre tűzték Buda modern csatornázásának megvalósítását Ha gátló akadályok fel nem merülnek, tavasszal hozzálátnak a kivitelhez A Tabán küszöbön álló rendezésével újra aktuá- | lissá vált a budai általános csatornázás hosszú évek óta húzódó kérdése. A modern értelemben vett csatornahálózatot ugyanis nemcsak a lebontott város rész nélkülözi, hanem Buda igen tekintélyes területe. Az általános csatornázást a közelmúltban Kelenföld és Lágymányos utcáin kiépítették ugyan és egy kis darabon elkészült a főgyűjtő is az ideiglenes szivatyútelcppel együtt, de a főváros pénzügyi körülményei miatt ennél tovább nem jutottak. Felmerül most a kérdés, mi történik a Tabánnal? Az új városrész csatornáinak elkészítése ugyanis nem oldja meg a kérdést, mert elképzelhetetlen, hogy a tervezett modern fürdőváros szennyvizét, úgy, mint az most történik, a városrész területén át közvetlenül a Dunába ömlesszék. Illetékes helyen a főváros és az ügyosztály vonatkozó terveiről és előkészületeiről a következő felvilágosítást adták a Fővárosi Hírlap munkatár sának: — Az iát- és csatornaépítési ügyosztály nemcsak a Tabánnal kapcsolatos teendők előkészítésén dolgozik, hanem folyamatban van az egész jobbparti városrész csatornázási terveinek előkészítése, valamint a csapadékmegfigyelés és 21 évi adatainak feldolgozása, ami összefügg a csatornaméretezés szükségelt körülményeivel. A legelső és legfontosabb feladat a budai főgyűjtő létesítése, Óbudától Lágymányosig. Ez a főgyűjtő a Dunaparton fog haladni. A budai csatornázás, a technika újabb vívmányainak fölA szigetmonostori koronauradalom megvásárlása mellett döntő közgyűlési határozat a legközelebbi napokban már a belügyminiszter asztalára kerül. A felterjesztés rövid utón történik, mert a vízművek fejlesztésének kérdése nem tűr késedelmet, már pedig még egész sor felsőbb fórum jóváhagyása hiányzik. A főváros vezetősége a legilletékesebb helyekről biztató ígéreteket kapott, hogy a kormány is kivételes elbánásban fogja részesíteni a vízműfejlesztés nagyjelentőségű ügyét és ezért a városházán remélik, hogy a jóváhagyást pár héten belül kézhez kapják és még a nyáron, de legkésőbb szeptember elején megkezdhetik a kútfúrásokat. Most, hogy a legfőbb akadály a vízműépítés ut- jából elhárult, megkértük Morvay Endre dr. tanácsnokot, ismertesse velünk az építkezés részletes menetrendjét. A tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A koronauradalom megvásárlását engedélyező közgyűlési határozat felterjesztésével egyidejűleg a törvényhatóságnak azt a kikötését is közöljük a kormánnyal, hogy a fővárost mentsék fel a koronauradalomhoz tartozó erdőgazdaság további fenntartása alól, mert ez igen súllyos 'terhekkel járna. Ebben az irányban egyébként már szóbeli tárgyalásokat is kezdtünk és ígéretet kaptunk, hogy a főváros kérését a felügyeleti hatóság 'teljesíteni fogja. Mihelyt a belügyminiszter jóváhagyását megkaptuk, következik a szerződés aláírása, amelynek megtörténte után az aláírástól számított 8 nap alatt a vételárat kifizetjük és ezzel egyidejűleg a főváros a terület birtokába* lép. A kérdés azonban ezzel még mindig nincs lezárva. Koronauradallmi területről lévén szó, az adásvételhez, illetve a szerződés aláírásához a törvény- hozás hozzájárulása is szükséges, amire a parlamenti szünet miatt csak októberben kerülhet a sor. A fővárosnak azonban ezt az időt nem kell bevárnia, mert a kormány hozzájárulása után rögtön Városi tisztviselőknek családi házat, villát épít kedvező fizetési feltételek mellett Engel László. Telefon 34-4-30 Budapest, VII. kerület, Rottenbiller-utca 6/B VÁROSHÁZ VIRÁGÜZLET — ÁLLANDÓAN FRISS virágot szAlüt — Városháza éplllotébon, Károly-ktirút 28. sz. a. a kapu mellett használásával és a szerzett tapasztalatok figyelembevételével természetesen sokkal modernebb lesz, mint a balparti városrészeké. Budán külön csapadékvízcsatornahálózat is épül, hogy a majdani főcsatornát és a szivattyútelepet tehermentesítsük. Ezt a csatornahálózatot változatlanul az Ördögárokba kötjük be, az eső és az olvadt hó vize továbbra is közvetle-«. nül a Dunába ömlik. Külön hálózat készül a házakból kikerülő szennyvíz számára. Ezt a főcsaotrnán át a város alatt ömlesztjük a folyam sodrába. Ma úgyszólván minden utca csatornája közvetlenül a Dunához vezet, ami nemcsak a vizet fertőzi, hanem alacsony vízállás mellett a Dv.napart levegőjét is rontja. — A Tabán csatornázásánál a főgyűjtő megépítéséig ideiglenes megoldást kell keresnünk, átmenetileg tehát minden csatornát az Ördögárokba vezetünk. Amíg aztán az új Tabán felépül, minden bizonnyal elkészül a főcsatorna is. Itt az a te’— hogy a főgyűjtőt a már kész lágymányosi szakasz folyatásaként fokozatosan fogjuk délről észak felé kiépíteni. Az első ilyen szakasz a Horthy Miklós-híd és a Döbrentei-tér között húzódnék, amelybe belekapcsolnák a Tabán csatornahálózatát is. Ezek a készülő tervek az ősz folyamán kerülnek a törvényhatóság illetékes fórumai elé és ha előre nem látott gátló akadályok föl nem merülnek, a kivitelhez már a kora tavasszal hozzálátnak. megkezdheti egyrészt a kutak fúrását, másrészt tárgyalásokat kezdhet azokkal a gazdákkal, akiknek a földjét kisajátítják és őket a koronauradalmi területtel kárpótolják. A kutak fúrását a kisajátítási eljárás lebonyolítása élőt is megkezdhetjük. Éppen ezért a kútfúrási munkák még a nyáron, legkésőbb s zeptemberben megindulnak. 174 új kutat létesítünk, ebből 82 a szigetmonostori gazdáktól kisajátítandó területen, 92 pedig koronauradalmi területen jut üzembe. — A lényeg az, hogy a kutak fúrásának és az építkezés megkezdésének most már komoly akadálya nines. Legkésőbb a Jövő tavasszal megkezdjük a budai vízmű építkezését is. Ez a telep a római partnál, Békásmegyer szomszédságában létesül. A vizet ide kisebb kaliberű Duna- nl ágú ton fogjuk átvezetni. Természetesen a szigeten is megfelelő gyűjtő és átemelő berendezés létesül. Gondoskodás történik arra nézve is, hogy az új budai és a káposztásmegyeri vízmű között kooperáció létesüljön, hogy szükség esetén kisegíthessék egymást. Megdöbbenést keltett a legutóbbi polgármesteri jelentés arról, hogy a Dunaalagutak építésénél ismét akadályok merültek föl és az egyévi kényszerszünet után az új vállalkozók alighogy felvették a munkát, azt ismét kénytelenek voltak beszüntetni. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy múlhatatlanul szükséges-e a drága alagútak építése? Ezekre az észrevételeinkre Morvay tanácsnok így válaszolt: — Tény, hogy a tártál ék-alagutak munkálatainál újabb nehézségek merültek fel. Az építésnél azokat a betonból készült idomokat használják ifel, amelyeket annakidején a Káldor és Mattyasovszky cég alkalmazott-, de amelyek most munkaküzbem megrepedeznek. A repedéseket az idézi elő, hogy a betonidomok a rájuk gyakorolt nyomást nem képesek egyenletesen átvenni. Ennek a technikai nehézségnek az elhárításán fáradoznak most a szakemberek, ezért indult meg vizsgálat és ennek következtében szünetel egyelőre a munka. Mindez azonban legkésőbb tíz nap alatt elintéződik és a munkát folytatni kell. A főváros vezetősége tisztában van azzal, hogy az építkezés túlságosan lassan folyik, de a föld mélyében történő munkáknál, 'alagút,építkezéseknél csaknem kivétel nélkül mindig és mindenütt ez a helyzet és csak a szerencsés véletlen jöhetett volna segítségül, ha nálunk ez másként történt volna. Sajnos, az előre nem látott körülmények, a talajviszonyok váratlan alakulása és kétségtelenül egyéb okok is közrejátszottak abban, bogy a munka íélbenmaradt és hosszabb ideig szünetelt. A mostani vállalkozók azonban teljes garanciát nyújtottak a fővárosnak arra, hogy a vállalt feladatnak eleget tesznek. A főváros ehhez a szerződéshez ragaszkodik. Felvetettük azt a kérdést, mi történik akkor, ha a vállalkozóknak még sem sikerülne a munka folytatása és befejezése? — Ebben az esetben természetesen nem várt új helyzet állana elő, de erre nem számítunk. Biztosra vesszük, hogy az lákadályokalt sikerül elhárítani. Bármint alakuljon is a dolog, a főváros vezetősége gondoskodni fog arról, hogy a munkát késedelem és fennakadás nélkül folytassák és végrehajtsák. — Sokan abban a tévedésben élnek, — folytatta a tanácsnok, — hogy a mostani alagútépítés valamilyen összefüggésben van a vízszolgáltatással. Ez nem áll. mert a szentendrei kutak vizének szállítására szolgáló alagútak kifogástalanok és működnek, pillanatnyilag pedig akkor sem volna több vizünk, ha az új alagútak már rendelkezésre állnának. A most épülő alagútak a biztonság fokozását célozzák és a fejlesztéshez szükségesek. A régi alagútakat ugyanis úgy építették, hogy7 azok teljesen vízzel vannak megtöltve és hozzáférhetetlenek. A most épülő új alagútak ezzel szemben jár- hatóak lesznek és a bennük lefektetett vízszállító csöveket majd bármely ponton, bármikor ellenőrizhetjük, vagy javítás alá vehetjük. tlagyobl) Ingatlant ajánl (el a főváros, hogy megakadályozza a kertészeti intézet vidékre költözését A főváros területén élő gazdálkodók érdekeik védelmére az új törvény értelmében bizottságot létesítettek. A mezőgazdasági bizottság tagjait a múlt hónapban választották meg. A választáson szavazati joga csak igazolt őstermelőnek és hivatásos gazdálkodónak volt. Az új bizottság a napokban tartotta alakuló ülését, amelyen báró Babarczy István dr. közgazdasági tanácsnok és Rosta János dr. főjegyző, a közélelmezési ügyosztály vezetője is megjelentek. A budapesti gazdálkodók rámutattak arra a küzdelemre, amely fővárosi piac meghódításáért folyik. Arra kérték a székesfőváros vezetőségét, hogy kövessen el mindent azoknak az őstermelőknek az érdekében, akik apáról-fiúra, generációkon keresztül itt gazdálkodtak a főváros területén és akik a lakosság élelmiszer- és tejszükségletéről már akkor gondoskodtak, amikor még nem voltak csarnokok, hűtőházak és nagyüzemek, hanem majorságaik, tehenészeteik ott virultak a mai Rákóczi-út, Múzeum-kőrút helyén. Védelmet kértek azoknak a komoly gazdáknak, akik a főváros perifériáján élnek és itt adóznak. Különösen sérelmezték a tehenek után havonta fizetendő 18—18 pengő illetéket,' amely az új tejrendelet óta terheli őket. Tiltakoztak továbbá az ellen, hogy a kertészeti tanintézetet vidékre: Keszthelyre áthelyezzék. Az intézetnek Budapesten van a helye, hiszen egyik főcélja és rendeltetése: a budai gyümölcstermelés irányítása. Az áthelyezésnek állítólag az oka az, hogy a kertészeti intézet mai területe szűk és a Gellérthegy déli oldalának beépítése gátat vét a további fejlődésnek. A szakemberek szerint legalább 50—60 hold területre lenne szükség, még pedig a budai oldalon, hogy a felsőfokú kertészeti szakoktatás zavartalanul működhessék. Az áthelyezés tény7e természetesen nem a fővárostól függ, hiszen állami intézetről van szó, de megfelelő, a a főváros által felajánlott telekcsere útján a kérdés talán megoldható. Értesülésünk szerint ilyen értelemben a konkrét előterjesztés rövidesen elkészül és remény vau rá, hogy a kertészeti intézet továbbra is Budapesten marad. aRAAdsaBBHOHB Minden akadály elhárult a budai vízmű építkezése elől Legkésőbb tavasszal megindulnak a munkálatok — A szigetmonostori területen összesen 174 kutat fúrnak
