Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-21 / 47. szám
2 fi Budapest, 1934 november 21. megelőzi sok egyéb más is: mi sohsem ígérgettünk, hanem mindig cselekedtünk! — A mai seregszemle — folytatta — ismét tanúságot tett a tábor megbonthatatlanságá- ról és ezt a kipróbált tábort felajánlom Gömbös Gyula miniszterelnöknek, hogy a haza javára minél nagyobb sikerrel valósíthassa meg a nemzet jövő boldogulását szolgáló céljait. Ma, amikor felhők tornyosulnak a külpolitikai horizonton, fokozottabban szükség van az egész nemzet egységére, amelynek erősítése nem a kormány, vagy egyes irányzatoknak, hanem az egész országnak létérdeke. Kozma Jenő fejtegetéseinek élénk visszhangja támadt és azt többféle beállításban vitatták meg a várospolitikai életben. ^árkys Janö a élén Multheti számunkban jelentettük, hogy a BSzKRt. vezérigazgatói állására Homonnay Tivadar dr. országgyűlési képviselő a komoly jelölt, akinek kinevezése rövid időn belül megtörténik. A várospolitikai helyzet bizonytalanságával és egyéb körülményekkel magyarázható, hogy ez a kombináció ma már túlnyomórészt időszerűtlen, aminek magyarázata többek között Homonnay Tivadar állásfoglalásával is indokolható, aki tisztában van azzal, hogy politikai karrierjét kell feláldozni, ha a fővárosi vasútvállalat vezető pozícióját választja. Városházi köröknek és az összes illetékes tényezőknek változatlanul az a véleménye, hogy a BSzKRt. vezérigazgatói pozíciójában Márkus Jenő dr. elismert szaktudása teljes garanciát szolgáltat arra, hogy a folyamatban lévő reformterveket és újításokat gyökeresen megvalósítani tudja. Évek óta tevékenykedik a BSzKRt. vezérkarában és az összes részletkérdések birtokában az ő végrehajtási metódusától függ a BSzKRt. teljes reorganizációja. Vezérigazgatóvá való megválasztására az előjelek szerint a közeljövőben sor kerül. Az üzemek egyesítése is megakadt a főpolgármester betegsége miatt és természetesen a változott helyzetben új kombinációk kerültek napirendre. A városházán úgy tudják, hogy Bornemissza Géza az Elektromos Művek vezérigazgatói állásába keiül, míg a Vízművek élére Papp Ferenc a legkomolyabb jelölt. Valószínű, hogy az üzemek vezető állásainak betöltése nem történhetik meg néhány nap alatt, hanem a helyzet általános tisztázódása után kerül napirendre az üzemszervezés egész személyi és tárgyi anyaga. Mi minden kell hozzá, hogy szoborral jutalmazzon meg a hálás utókor valakit, aki tettei, vagy zsenije révén kiemelkedik kortársai szürke tömegéből ?! Mert nem mindenki kap szobrot, aki rászolgál a halhatatlanságra. A közhangulat, a véletlen, a jól megszervezett gyűjtési akció szintén erős faktor abban, hogy szoborhoz jusson egy-egy ember. Vannak zseniális költők, nagy politikusok, tudósok és emberbarátok, akikről hamarosan megfeledkeznek a kortársak, de ötven vagy száz év múlva emlékük feltámad. Ezekről mond el érdekes és tanulságos, mondhatnék regénybe- illő történeteket az a nagyszerű könyv, amelyet a budapesti szobrokról írt Liber Endre, a főváros melegszívű, tudós, népszerű alpolgármestere. Mindannyian tudtuk, hogy sokoldalú ember, de hogy a toliforgatásnak is mestere, azt most bizonyította be, amikor megírta Budapest 183 szobrának az — élettörténetét. Liber könyvéből sok okos dolgot tanul az ember és sok érdekes dolgot, sőt pikáns dolgot tud meg, amit eddig nem tudott, íme, néhány ilyen érdekes dolog, amit nem mindenki tud. A „Halász-kút", amely most a Népligetben van, eredetileg a Belvárosban, a Hal-piacon állott és a halászcéh állította fel 1862-ben. A maga idejében nagyon népszerű volt ez a kút, mert ez adta a legjobb vizet. A vizét ugyanis a • Dunából kapta. Természetesen a Duna vizét először megszűrték, mielőtt a publikumhoz került. 1892-ben. mikor szabályozták a Belvárost: eltűnt a Halpiac is és vele együtt eltűnt a Halász-kút. Kivitték a Népligetbe. Érdekes dolgokat tudunk meg Liber Endre könyvéből a József nádor szobráról is, melyet 1869-ben lepleztek le. Már 1847-ben, néhány nap múlva József nádor» halála után, megindult a gyűjtés József nádor szobrára, mégis 22 évig tartott, míg a szobrot felállították. Azért tartott csak 22 esztendeig, mert Albrecht főherceg parancsára már 1853-ban megrendelték a szobrot. Eredetileg úgy volt, hogy Schwanthaler Lajos müncheni szobrász készíti el a szobrot. Schwanthaler közvetlenül a nádor halála után felajánlotta, hogy szívesen elkészíti a szobrot, sőt még pénzáldozatot is hajlandó hozni, hogy ö kapja a megbízatást. Schwanthaler azonban 1848-ban meghalt és így egy másik müncheni szobrász, Halbig János készítette el az emlékművet. A kész szobor már 1860-ban Pesten volt és egy nagy ládában várakozott a városháza udvarán 1869-ig, míg alkalmasnak mutatkozott az idő arra, hogy felállíttassék a József-téren. A felállítás előtt akörül volt nagy vita, hogy merre felé nézzen a nádor szobra. A pesti szoborbizottság azt akarta, hogy a Duna felé nézzen; a szobor megalkotója azc kívánta, hogy a régi harmincad-hivatal felé, va,gyis a Belváros felé nézzen. A vitában Halbig szobrász lett a győztes. Ma nem értjük, hogy miért a Belvárosra néz a szobor, mikor a Szépítő Bizottság, amelynek a nádor elnöke volt, a Lipótvárost építette meg', nem a Belvárost. Bizonyos, hogy ha arccal a Lipót-város felé fordítanák a szobrot, sokkal jobban érvényesülne. jlascléeíalÉcs HITELTUDÓSITÓ IRODA BUDAPE8T, TERÉZ-KÖRÚT 6 TELEFON : 21—3—59 Kereskedelmi és speciális hiteltudósítások Pontosan, g orsan, megbízhatóan Az is érdekes, hogy Széchenyi István szobra 145.000 forintba került és hogy a „legnagyobb magyar’’ emlékét eredetileg mellékalakok nélkül mintázta meg Engel József. A mellékalakokhoz úgy jutott hozzá Széchenyi, hogy miután a szoborköltségekre összegyűlt tökéből felesleg maradt, a szoborbizottság elhatározta, hogy a feleslegből mellékalakokat készíttet. A mellékalakok megmintázására külön pályázatot írtak ki és egészen véletlen, hogy a pályázaton szintén a föalak megalkotójának, Engel Józsefnek a mintáit találták a legjobbnak s. ezért a bizottság Engelnél rendelte meg a mellékalakokat is. Nem mindenki tudja, hogy Petőfi Sándor szobrára csak 1860-ban kezdődött meg a gyűjtés és Gaál Ida és nővérei, somogyvármegyei honleányok adták az első 150 forintot a szoborra. De Isten tudja, mikor gyűlt volna össze annyi pénz, hogy ki lehessen írni a szoborpályázatot, ha Reményi Ede, a világjáró hegedüvirtuóz, haza nem jön Londonból és tisztára lelkesedésből össze nem koncertezi több, mint a felét a szoborköltségeknek. Hozzátartozik a történethez az is, hogy az itthoniak hálából Reményi Edét teszik meg a szobor- bizottság elnökéül, később azonban Reményi olyan támadásoknak van kitéve, hogy lemond a szobor- bizottság elnökségéről.. Petőfi Sándor szobrát különben 1882-ben leplezték le. Jókai Mór mondta az ünnepi beszédet és Erzsébet román királyné:] a regényíró Carmen Silva, is küldött koszorút Petőfi szobrára. Nem mindenki tudja azt sem, hogy a Kálvin- téri Danubius-kútat a Pesti Első Hazai Takarék- pénztár ajándékozta a fővárosnak. A díszkút maga 50.000 forintba került, de a Kálvin-tér rendezése és a díszkúthoz való hozzáigazítása 250.000 forintot evett meg. Mivel a városnak nem volt 250.000 forintja, a takarékpénztár kölcsönözte neki az összeget. Szintén Lieber Endre nagyszerű könyvéből tudjuk meg, hogy Deák Ferenc szobra 157.000 forintba került és a szobor felállítása idején, 1887-ben, sóikat vitáztak a szoborról a lapok. A szobor megalkotója: Huszár Adolf, eleinte álló helyzetben akarta megmintázni a „haza bölcsét”, később azonban mégis az ülöforma mellett döntöttek. A szobor magassága 9 méter s az egykori lapok azt írták, hogy a szobor részei közelről nézve meglepően hatalmas méreteket mutatnak. A szobor feje például négyszerte nagyobb a természetes fejnél; Deák kabátjának egy-egy gombja, ökölnyi vastagságával, közelről buzogányfejhez hasonlít; kézelője talpnyivastagságú, míg cipője talpa olyan széles, mint egy mostani építményü fal, viszont maga a bronzöntvény körülbelül egy fél-háromnegyed hüvelyk vastagságú. A szobor lepelezésén megjelentek a nagykövetek és az országnagyok is, de az egész ünnep mindössze csak egy félórát tai’tott. De ez csak néhány kiszedett érdekesség, mert Lieber Endre könyve olyan, hogy, amint mondani szokás: ha az ember olvasni kezdi: nem lehet letenni. Nemcsak érdekes, hanem értékes könyv is. Egyik legjobb művészettörténeti monográfia, amely mostanában megjelent a könyvpiacon. Lieber Endre előszavában hálásan emlékszik meg két munkatársáról: dr. Pacher Béla tanács jegyzőről, a kitűnő műtörténészről, valamint Cserhalmi Jenő szobrászművészről, akik a nagy anyagtenger ösz- szehordásában és elrendezéében segítségére voltak. Hálásan emlékszik meg dr. Illyefalvi I. Lajosról, a Statisztikai Közlemények kitűnő szerkesztőjéről is, aki ezt a nagyszerű könyvet a tanulmánysorozat között kiadta. Gyakorlati kérdések tömegének megvalósítását kívánják a költségvetés szónokai A jövő héten véget ér a vita Teljes erővel folyik a költségvetés részletes vitája és az elmúlt héten minden ügyosztály fejezetéhez a szónokok hosszú sorozata fűzte a maga kritikáját. Az út- és csatornaépítés vitájában K. Császár Ferenc, Horváth Pál, Zimmermann Dezső, Lam- pel Vilmos, Bresztovszky Ede, Miklós Ferenc, Csapó Sámuel és Pásztor Imre vettek részt. Dorner Gyula az útburkolási és csatornaépítési szabályrendelet életbeléptetését sürgette, Oszoly Kálmán a Kútvölgyi-út középső szakaszának építésére tett indítványt, Piazza Győző az Angyalföld út- és csatornaviszonyainak ügyében szólalt fel, Hatolkay Kázmér pedig a kőbányai halálsorompó mielőbbi megszüntetésére tett javaslatot. A városrendezési és magánépítési vita Wellisch Andor felszólalásával kezdődött, aki örömmel állapította meg, hogy készülőben van a főváros térképének végleges felvétele Harrer. Ferenc a telekpolitikával kapcsolatban arra kérte a közgyűlést, hogy tegye lehetővé a telekpolitikának a városrendezés céljaiba való beillesztését. Piazza Győző az óbudai híd pesti hídfője körüli terület szabályozására tett javaslatot. Diószeghy János, Bechtler Péter, Schodits Lajos, Zala Zsigmond, Kumiszé Lajos, és Lévay Sándor felszólalása után az ügyosztály vitáját befejezték. Másnap, szerdán a közjogi fejezetnél 1 Gonda Béla, Simonyi Simon, Földváry Béla és Bechtler Péter kisebb javaslatokat terjesztettek elő, majd Ka- bakovits József a kötelező ravatalozásról szóló szabályrendelet kiegészítését kívánta. A közlekedési költségvetés során > Miliők Sándor után Verebély Jenő a BSzKRt. iránt fejezte ki elismerését. Nagy Andor, Gyurkivits Henrik, Bresztovszky Ede, Nagy Lajos, Hatolkay Kázmér, Müller Antal, Csapó Ferenc, Lévay Sándor és Farkas Zoltán szóltak. Bar- czen Gábor az utcai árusok zaklatása ellen tiltakozott, árvátfalvi Nagy István pedig a hadirokkantak számára kért villamosutazási kedvezményt. Pénteken Sipöcz Jenő polgármester a közgyűlés általános lelkesedése közben megemlékezett a kormányzó bevonulásának ; tizenötödik évfordulójáról. A törvényhatósági bizottság felhatalmazta a polgár- mestert, hogy szerencsekívánataikat megfelelő formában juttassa a polgármester a kormányzó 'elé. A közoktatási fejezetnél Temesy Győző a cserkészmozgalom támogatására hívta fel a figyelmet, Éber Antal pedig szigorú kritikát mondott a főváros kereskedelmi iskolai oktatásáról. Liber Endre alpolgármester válaszában kijelentette, hogy ebben az ügyben szakértekezletet fog összehívni. Hatolkay Kázmér a kőbányai iskolák modernizálását kívánta, Oszoly Kálmán az iskolaorvosi intézmény véglegesítéséről beszélt. Különböző indítványokat terjesztett elő vitéz Csik László, Hanasievitz Oszkár, Sarr Béla, Cselényi Pál, Szilágyi Antal, vitéz Mátyásfalvy Erik, Kaszás József és Szabó József. Kedden, e hó 20-án, a közélelmezési vita volt soron és ezt követöleg a szociálpolitikai fejezet állította a szónokokat sorompóba. DEBRECEN-ÉTTEREM IRákóczi-út 88. Tel.: 31-5-S6, 34-3-061 menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szerdán disznótoros vacsora pénteken este halászlé j Hunyadi János TERMÉSZETES iCESEROVIg........"" B AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST Beér Sándor zománc! ábüái a legssetobek Budapest, V., Gr. Tisza István-utca 5. — Telefonszám: 82—4—29, PAWUK AS«SI«NBg IPARI DlEIOZELÍSi BERENDEZÉSEK VIII., József-utca 66. « Telefon: 30-8-63. Ilkovits J. Budapest n—aRViiwMAiMiiiiiw» i iwwb»»iwii«wb—mtoí központi fűtés- és vízvezetéki váiíaSata V.,ÍÓZSEF-TÉR11. TELEFON:811-54 Szobrok és díszkűtak Liber Endre alpolgármester könyve
