Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-28 / 13-14. szám
Budapest, 1934 március 2$. csolásával személyes tárgyalásokkal siettetem az előkészítő munkát. Remény van, hogy rövidesen megkezdődhetik a munka. * Végül megemlítettük a polgármester előtt azt a híresztelést, hogy döntés történt a tanácsnoki állásoknak behelyettesítés útján való betöltéséről. Si- pőcz Jenő polgármester megállapította a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt, hogy ezeknek az állásoknak behelyettesítés útján való betöltése a polgár- mester hatáskörébe nem tartozik, ennélfogva ezek a hírek csupán puszta kombinációknak minősíthetők. Küszöbön áli a kerületi elöljáróságok reformja Közvetlenül a fővárosi törvény életbeléptetése után következik ^ Fővárosi Hírlap részére irta: LIBER EHDRE alpolgármester Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságainak mai szervezetét az 1893. évi XXXIII. t.-c. szabályozza. A törvény alapján a székesfőváros közgyűlése 472/1894. kgy. szám alatt szabályrendeletet alkotott a kerületi elöljáróságok szervezéséről. Az 1899. évi 43.810. számú polgármesteri rendelettel pedig a polgármester szolgálati utasítást készített a kerületi elöljáróságok számára. Akkor, amikor az élet rohamléptekkel halad és fejlődik, nyilvánvaló, hogy a 35—40 év előtti jogszabályok nem lehetnek összhangban a mindennapi élei követelményeivel. Erezte ezt a magyar törvényhozás is akkor, amikor az 1930. évi XVIII. t.-c.-et megalkotta, mert ennek 53. §-ában utasította a belügyminisztert, hogy a kerületti elöljárók hatáskörének szabályozásáról terjesszen elő törvényjavaslatot a törvény életbelépésétől számított 3 éven belül, tehát 1934. évi január hó 22-ike előtt. Függetlenül az 1930. évi XVIII. t.-c. említett rendelkezésétől, a székesfőváros vezetősége már régen érezte, hogy a kerületi elöljáróságok kérdése rendezésre szorul. A törvényes rendelkezés csak elősegítette ezt a törekvést és ezért még néhai dr. Gallina Frigyes tanácsnokkal való megbeszélés alapján az 1933. évben alapos vizsgálat és tanulmány tárgyává kívántam tenni a kerületti elöljáróságok egyes munkaköreit, hogy ebből a tanulmányból lehessen következtetéseket levonni a további teendőkre nézve. Néhai dr. Gallina Frigyes tanácsnok úr, akit a polgármester úr annak idején a székes- fővárosi közigazgatás egyszerűsítésének előkészítésével is megbízott, megbízta a hozzá beosztott dr. Flaxmayer József tanácsjegyzőt, valamint dr. Medriczky Andor tanácsi s. fogalmazót azzal, hogy haladéktalanul kezdjék meg a kerületi elöljáróságok egyes munkaköreinek a vizsgálatát az említett szempontok figyelembevételével. A hatalmas anyag összegyűjtése és feldolgozása még az 1933. év folyamán befejeződött, de azt Gallina tanácsnok már nem érhette meg. Kiilön-külön jelentések készültek a kerületi adószámviteli szolgálatról, az anyakönyvvezetésről, az állategészségügyi szolgálatról, az egyesületek előljárósági ellenőrzéséről, az elöljáróságok gyermek- védelmi ügyköréről, az elöljáróságok hagyatéki eljárásáról, a helyhatósági bizonyítványok kiállításáról és ezzel kapcsolatban a nyomozótisztek munkájáról, az iparügyi munkakörről, az iskolakötelesek és tanoncok nyilvántartásáról, az elöljáróságok közegészségügyi teendőiről, az elöljáróságok levente és hadirokkantmunkaköréről, az előljárósági pénztári szolgálatról, az előljárósági rendőri büntetőbíráskodásról, az előljárósági segédhivatalokról, az előljárósági számvevőségi szolgálatról, a tanoncszerző- désekről és a munkakönyvek kiállításáról, valamint azok nyilvántartásáról, a városbírók munkaköréről, az elöljáróságok szerepéről a városi vámok körül, a vásárfelügyelői munkakörről és az utcai árusítás kérdéséről, az elöljáróságok szerepéről a vízbírságolások, valamint az üzleti zárórák meghosszabbítása ügyében. Amint a felsorolásból látszik, az előljárósági munkakörökről szóló hatalmas és alapos jelenles nem öleli fel a kerületi elöljáróságok műszaki ügyköreit. Ezeket csakis a központi igazgatás műszaki részének együttes tanulmányozásával lehet ismertetni és aki ismeri a közigazgatás műszaki részének mai helyzetét, jól tudja, hogy az önmagában- véve is hatalmas munkaterületet ölel fel. Éppen ezért a polgármester úr f. évi január hó 25-én külön rendeletben intézkedett a közigazgatás műszaki részének egyszerűsítése érdekében szükséges előmunkálatok iránt, beleértve természetesen a kerületi elöljáróságok műszaki tevékenységét is. A kormány — mint ismeretes — a kerületi előljárósági törvény helyett az 1930. évi XVIII. t.-c. módosításáról szóló törvényjavaslatát terjesztette a törvényhozás elé, amely azt immár a képviselőház plénumában részletekben is letárgyalta. Bizonyos azonban, hogy az 1930. évi XVIII. törvénycikk n.?v.áUája után a kerületi elöljáróságok kérdése is rövidesen aktuális lesz. Szükséges tehát, hogy annak elkészítése előtt a polgármester úr a kerületi elöljáróságok szervezete tekintetében bizonyos elvi kérdésekben már előre állást foglaljon, ami csakis a jeLOVASSÁNDOR építőmester i Bpest, II., Budakeszi-út 5/E Telefon s 53 -2—84. a kerületi elöljárók különálló közigazgatási intézkedései nem felelnek meg a közérdeknek, hanem az 1930. évi XVIII. t.-c. által kiterjesztett polgármesteri hatalom egységes akaratnyilvánítása az előnyösebb, akkor azokban a polgármesteri akarat fokozatosabb keresztülvitelét tételes jogszabályokkal is biztosítani kell. A kerületi elöljáróságok az 1893. évi XXXIII. t.-e.-ben biztosított joguk alapján ugyanis sok tekintetben önálló közigazgatási hatóságok voltak, megfelelő szakközegekkel, akik a kerületi elöljárók alá tartoztak. Ebben a hatáskörükben — és ezt nyugodtan állapíthatom meg — mindenkor megfeleltek a közigazgatás általános szempontjainak, mert csak igen szórványosan fordultak elő olyan konkrét esetek, amelyek alapján a közvélemény a kerületi elöljáróságok helyzetének és szervezetének módosítását tartotta volna szükségesnek. A polgárság általában elismeréssel adózott a kerületi elöljáróságok gyors közigazgatásáért, aminek oka az, hogy a kerületi elöljárók, akik az 1893. évi törvény értelmében a polgárság bizalmából még életfogytiglan megválasztva állottak a kerületek élén, igyekeztek mindenkor a kerületi polgárság vezetői lenni. Ez az önállóság azonban arra vezetett, hogy az egyes munkakörökben az eljárás gyakran kerüle- tenkint más és más volt. Az érdekelt polgárság a különböző elbírálást kitapasztalta és nem egyszer előfordult, hogy lakását vagy üzletét abba a területbe tette át, ahol a szóban forgó kérdésnek reá nézve előnyösebb elbírálását remélhette. A nem egyeséges kerületi közigazgatásban még a kerületi elöljárók rendszeres értekezlete sem tudta megteremteni a kellő összhangot, hiszen az értekezlet határozatait semmiféle jogszabály nem ruházta fel kötelező erővel. Ily módon sokkal célszerűbb, ha bizonyos kérdésekben a polgármester úr központi elgondolása érvényesül, mintha vállalnia kellene a felelősséget olyan közigazgatási ténykedésekért, amelyneknek irányításában a kerületi elöljárók nem egészen egyöntetűen járnak el. Az új kerületi előljárósági törvénynek is csak az lehet a célja, hogy a közigazgatás minél nagyobb mértékben álljon a polgárság rendelkezésére és ügyes-bajos dolgaikban a legteljesebb felkészültséggel segítsen. Hogy ezt a óéit elérjük, a polgár- mester úr elgondolása szerint az új törvénytervezetet az autonómia megfelelő szerveivel fogjuk le- tárgyaltatni és az autonómia véleményének kialakulása után fogjuk megtenni az előterjesztést az új előljárósági törvénynek az elkészítésére. kAAAAWIVVIflli Rövidesen rendesiasz; ideiglenes §i vatelin státusát MindenRit véglegesíteneR, aRi a szolgálatban megfelelt A főváros törvényhatósága már öt év előtt kimondotta, hogy az ideiglenes hivatalnoki státust teljesen megszünteti. 1930 februárjában tárgyalta a törvényhatóság az errevonatkozó szabályrendeletet, amelyhez azonban a belügyminiszter nem járult hozzá. Csak a múlt év végén érkezett vissza a szabályrendelet a városházára, ahol azóta nem foglalkoztak a kérdéssel. Pedig a városnál többszáz, fontos hatáskört betöltő ideiglenes hivatalnok dolgozik, akik az előírt képesítést kellő időben megszerezték, sőt sokan akadnak köztük, akik továbbképezték magukat, de még sem lehet őket megillető fizetési osztályba sorozni. Akadnak ideiglenes hivatalnokok, akik hat, nyolc, kilenc év óta szolgálnak előmenetel, sőt az előléptetés minden reménye nélkül. Mivel ez FÉMÁRU ÉS SZERBLVÉNYGYÁR Müller Andor Bpest, Vili., Jóxsef-krt. 35 Telefon: 37>3*71. Sürgönyeim: „RÉZMÜLLER" József-kőrut 35. Gyártmányok: Víz-, gőz-és gázszerelvények. CSAVARGYÁRTÁS STEINER ÉS NZUIPElt^ Budapest, IX., Üllöl ót 57. Telefon: 80.6-20. DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐK ÉS MÁZOLOK vas- és gépnagykereskedés vásárol gyári berendezéseket és vállalja épületek bontását BUDAPEST Iroda : V., Idpót-körút 10. sz. Telefon: Aut. 23»—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefon: Aut. 902—47 az ügy szóbakeriilt a főváros legutóbbi közgyűlésén is, megkérdeztük Farkas Ákos dr. főjegyzőt, az elnöki ügyosztály vezetőjét, mi a főváros álláspontja ebben a kérdésben? — A főváros vezetősége — mondotta — már régen foglalkozik a megoldás lehetőségével és az a. közigazgatás racionalizálása érdekében elrendelt munkálatok és előkészületek során is állandóan ott szerepelt a megoldásra váró problémák között. Felkai Ferenc főjegyző, a racionalizálás polgármesteri biztosa dolgozik a megfelelő előterjesztésen, amely már el is készült volna, de időközben más sürgősebb kérdések merültek fel, amelyek ezt a problémát bizonyos mértékben tényleg hátráltatták. A főváros vezetősége azonban mihamarább rendezni kívánja az ideiglenes hivatalnokok ügyét és a megfelelő új szabályrendeletet, illetve az 1930-ban készített szabályrendeletet a változott viszonyoknak megfelelően átdolgozva, a legrövidebb időn belül az illetékes fórumok elé terjeszti. MODERN három és négy- szobás lakások kiadók május 1-ére, központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlanforgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 O a tökéletes autópneu Föelárusitás : BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9 lenlegi helyzet (hatáskör, jogszabály, végrehajtás és más hivatali, vagy nem hivatalos szervekkel való kapcsolat) ismerete után válik lehetségessé. Ezért a polgármester úr úgy rendelkezett, hogy dr. Flax- mayer József tanácsjegyzőnek és dr. Medriczky Andor tanácsi s. fogyalmazónak minden előljárósági munkakörről készített alapos jelentése alapján közvetlenül húsvét után azonnal kezdjük meg a kerületi elöljáróságok reformjáról szóló törvény anyagának előkészítését. Mindenekelőtt szükség van minden egyes munkakörben új kerületi előljárósági szolgálati utasítás elkészítésére. A régi szolgálati utasítás ugyan igen kitűnő munka volt a maga idején, de ma már — a*, elvi kérdésektől eltekintve — rendkívül sok tekintetben elavult. Hogy csak egy példát említsek, hivatkozom a 101. §-ra, amely a tisztiorvos hatáskörébe utalja az érvágás, köpülyözés és nadályozás ellenőrzését. Ugyancsak a tisztiorvos köteles évenkint legalább egyszer megvizsgálni a borbélyműhelyeket, hogy ezeknek műszereit és vérbocsátási naplóit, valamint az orvosi rendelvényeket alaposan megszemlélhesse. Ezt ma már nem követelhetjük meg a tisztiorvostól, mert a borbélyok már régen nem foglalkoznak érvágással. Szükség van továbbá arra is, hogy egyes olyan munkakörök, amelyekben nem látszik célszerűnek a központosítás, teljes egészükben a kerületi elöljárók hatáskörébe kerüljenek át. De viszont, ha vannak olyan munkakörök, amelyekben
