Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-21 / 12. szám

-jrr'-i v jfűmBOSIJIDZMP Budapest, 1934 március 21. Újból napirendre kerül a fővárosi vamok rendezésének problémája A készülő reform alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz iázár flfhlás elégtételt szolgáltatott Sfpőci Jenő polgármesternek A Vásárpénztár ügyeinek vizsgálati adatai nyo­mán éles konfliktusba keveredett a főváros vezető­ségével Lázár Miklós, a harcostollú kiváló pub­licista. Lapja, A Reggel, fulmináns vezércikkekben támadta a fővárost és ennek során Lázár Miklós vélt igazságának tudatában a személyeskedés terére is átcsapott, ami annál inkább feltűnő volt, mert köztudomású róla, hogy írásaiban az anyagi és tárgyi igazságok gondos mérlegelése után szokott bírálatot mondani. A támadásoknak élénk vissz­hangja támadt városházi és politikai körökben egy­aránt, amelynek érdekességét fokozta az a körül­mény is, hogy úgy a polgármester, mint a törvény- hatósági tanács sajtópert indított a cikkek inkrimi­nált kifejezései miatt. A törvényszéki tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, ám Lázár Miklós férfias lovagiassággal elégtételt szolgáltatott Sipőcz Jenő polgármesternek. A fővárosi törvényjavaslat tárgyalása során kere­sett alkalmat arra, hogy Sipőcz Jenő polgármester tiszteletreméltó egyénisége előtt kalapot emeljen és módosítsa cikkeinek kitételeit, amelyek sok tekin­tetben keményen csendültek ki Lázár Miklós lendü­letes soraiból. A képviselőház színe előtt Lázár Mik­lós többek között a következő kijelentést tette: — A vásárpénztári ügyekben szóval és tollal több olyan kijelentésem hangzott el a nyilvánosság előtt, amely várospolitikai körökben azt a látszatot kel­tette, mintha Sipőcz Jenő polgármester urat egyéni intenzitásában, egyéni tisztességében, egyéni meg­bízhatóságában akartam volna megbántani. Ki kell jelentenem hogy ez tévedés, mert legkeményebb és leghevesebb támadásaimban, minden cikkemben ki­vétel nélkül hangsúlyoztam hogy a polgármester úr hozzáférhetetlen becsüle­tes ember, őt nem személyében, csak elvi okokból támadtam és politikailag tettem felelőssé azokért a dolgokért, amik a Vásárpénztár ismeretes ügyében történtek. — Nem szeretném, ha ebből a látszatból némelyek arra következtetnének, hogy nem volt más célom, mint a polgármester úr működésének lebecsülése. Ez egyszerűen nem így van, mert kizárólag elvi szempontból támadtam, politikai támadásaimat tel­jes egészében fenntartom, abból semmit vissza nem vonok, ellenben az igazságnak kívánok eleget tenni, amikor kijelentem, hogy én, aki nyolc éve tagja va­gyok a főváros törvényhatósági bizottságának: mindig teljesen őszintén, minden hátsó gon­dolat nélkül az elsők között voltam az ellen­zék részéről, akik hangsúlyozták, hogy Buda­pest polgármestere becsületes, tisztességes, hozzáférhetetlen ember. A vásárpénztári panamákért, visszásságokért, bű­nökért a polgármester személyén túl az eddigi vá­rosigazgatási rendszert tettem és teszem ma is fele­lőssé és mégegyszer hangsúlyozom, hogy a polgár- mester úr egyéni intenzitását nem volt szándékom­ban kétségbevonni. Lázár Miklós nyilatkozatát a képviselőház min­den oldalán nagy helyesléssel fogadták és az mély benyomást gyakorolt mindazokra, akik személyesen, vagy hírből ismerik Sipőcz Jenő polgármester legen­dásan korrekt egyéniségét és a főváros vezetésére való elhivatottságát. MAHCPM három és négy nVK/CKIl szobás lakások kiadók május 1-ére, központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatinus építő és ingatlan- forgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 DUSKA ÉS RIEDLMAYER KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜKDÖBERENDEZÉ8-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI CSÖVEZHTÉK- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON : 65-9-67. KÓSZÉNBÁNYA^ ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. TBLEF0N8ZAM: SS-B-S4, 25-5-#* 6t 25-5-56. REDŐ IGNÁC celluloidgyár Budapest, Vili., Sárkány-u. 5. Telefon: 34-4-90 és 41-2-73 .CELLONA“ lUrdőszobabútor, kttlUnletfes reklám- cikkek, játék* és díszműáru, tömegcikkek, a/íővédök. Több mint három esztendeje foglalkoztatja a fő­várost, az illetékes minisztériumokat és a környező városok képviselőtestületeit a budapesti vámok problémája. A környékbeli városok, — mint isme- restes, — koncentrikus támadást intéztek a főváros ellen és kétségbevonták a főváros ősi vámszedési jogát, de főként az egyes vámtételek magassága ellen emeltek kifogást. A vármegyei közgyűlésen nem egy alkalommal hangoztak el ia vámkérdéesei kapcsolatban szenvedélyes kifakadások és volt olyan felszólaló is, aki azt proponálta, hogy a fővárost övező városok és községek retorzióval éljenek és ellenvámövezetet emeljenek a fővárosból ki­felé irányuló szállítmányok megadóztatására. Közben a főváros törvényhatósága is több alka­lommal foglalkozott a vámok kérdésével és az annakidején megtartott „kerekasztal-konferenciá- nak“ is az ellentétek áthidalása volt a főcélja. A főváros vezetősége maga is elismeri, hogy a régi vámszabályrendelet már elavult, sokféle cikk nem is szerepel a vámilletékek kiszabási táblázatában, viszont egyes tételek tényleg aránytalanul maga­san vannak megállapítva. A pénzügyi osztály tehát a viszonyoknak megfelelő új szabályrendelet-ter­vezetet dolgozott ki, amely azonban még a mai napig sem került letárgyalásna, mert közben az illetékes kormánykörök és az érdekeltsgéek állás­pontját iparkodtak összehangolni. Hosszú ideig nyugvóponton volt ez a kérdés, míg most újra napirendre került a kereskedelmi miniszter leirata folytán, amely vámmentességet kér azoknak a. ruhaszállit- mányoknak, [amelyeket vidéki kisiparosok küldeneh állami hatóságok részére. A kormány tudvalévőén a katonaságnak, továbbá postai, vasúti és egyéb alkalmazottak részére egTenruhaszükségletét nagy­részt vidéki kisiparosokkal készítteti el és ezek után természetesen ugyanúgy levonják az ille­téket a főváros határán, mint bármely más szállít­mány után. A miniszter leiratában arra hívja, fel a fővárost, hogy a fővárosi vámok szabályrendete- tének módosítása során legyen gondja ennek az álláspontnak a megváltoztatására és addig is taldl­A diplomás ifjúság elhelyezkedésének nagy problémájában komoly reménysugarat hozott ma­gával a fővárosnak az elhatározása, amellyel száz gyakornoki állást rendszeresít. Emlékezetes, hogy a d ily ázat kiírás . után közi I 8000 kél vény 1 ított bi reménykedéssel várják a döntést. Sajnálatos körül mény, hogy mindössze csak száz gyakornoki állás betöltéséről lehet szó, de a mai viszonyok között a főváros így is messzemenő áldozatkészségét és meg­értést tanúsít az ifjúság iránt, amikor lehetővé tette számukra új életpályák elindítását. A jelöltek vizsgáztatását szorgos munkarendben folytatja le az a bizottság, amely Liber Endre alpol­gármester elnöklete alatt Farkas Ákos dr. és Fel- kay Ferenc dr. főjegyzőkből áll. A többezer kérvé­nyező már túlnyomórészt megjelent a bizottság előtt tanujelét adták rátermettségüknek, valamint közigazgatási jártasságuknak. A vizsga eredményét szabályos osztályozókönyvben rögzítik meg a főváros delegáltjai, mert kizárólag Megjelent a belügyminiszteri rendelet A közigazgatási reform egyik lényeges újítása, hogy mindazoknak a köztisztviselőknek közigazga­tási gyakorlati szakvizsgát kell letennie, akik a további előmenetelt szorgalmazzák. Az erre vonat­kozó belügyminiszteri végrehajtási utasítást a hiva­talos lap egyik legutóbbi száma közölte és az termé­szetesen sok vonatkozásban érinti a főváros tisztvi­selőket is. A kötelező szakvizsga letételéről illetékes helyen a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A belügyminiszteri intézkedésnek megfelelően megtesszük az előkészületeket, hogy a főváros érde­kelt tisztviselői is mielőbb letegyék a számukra kö­telező szakvizsgát. A végrehajtási utasítás szerint a IX. fizetési osztályig sorozott tisztvise­lőkre vonatkozik ez az utasítás, ami azt jelenti, hogy a fővárosnál a scgédfogalma- zókig bezárólag gyakorlati vizsgálatra kell men- niök mindazoknak, akik ezt előképzettségük során bárminő okból elmulasztották. A fővárosnál körül­belül kétszáz tisztviselő kerül ilyenformán vizsga jón módot, hogy a szóbanforgó szállítmányok vám­mentesen juthassanak Budapestre. Illetékes helyre fordultunk felvilágosításért az érdekes vámbonyu- dalom dolgában és a következő felvilágosítást kap­tuk; — A főváros részéről nincs méltánytalanság. Szigorúan a szabályrendelet utasításai szerint jár­nak el a javadialmi őrség emberei, amikor meg­vámolják a szóbanforgó szállítmányokat. A városi vámokról szóló szabályrendelet revíziója előkészítés alatt áll és annakidején igyekszik a főváros a leirat szempontjait figyelembe venni. Maga a revízió igen nehéz kérdés, mert rengeteg érdeket kell összeegyeztetni és emellett a főváros életbevágó pénzügyi kérdéséről is szó van. A vidéki kisiparosoknak azt a kérését, hogy a főváros az államnak készített ruhaszdllít- máuyokat vámmentesen engedje be, ebben a formában nem lehet teljesíteni, mert a rendelet szerint árucikkek behozatala, csak akkor vámmentes, ha azt egyik hatóság küldi a másik hatósághoz. Amíg a szabályrendelet nem mó­dosul, addig ezen az állapoton változtatni nem lehet. A fővárost azonban a jelen esetben is mes­szemenő méltányosság vezeti és ezért a kormány­nyal már tárgyalásokat kezdtünk és ;azt javasol­tuk, hogy a kisiparosok készítményeit vidéken va­lamely hatóság vegye át és az állami intézmények számára az továbbítsa a fővárosba. Ebben az eset­ben nincs akadálya a vámmentes átboesájtásnak. — Ami a különböző vámtételek leszállítását illeti, erre vonatkozóan, amíg a szabályrendelet módosítása el nem készül, határozott kijelentéseket tenni nem lehet. Tény azonban, hogy a főváros amúgyis meglehetősen összezsugo­rodott bevételi forrásai mellett nem mond­hat le a városi vámokból származó bevé­teléről háztartásának további veszélyeztetése nélkül. Nincs azonban kifogásunk az ellen, hogy a meg­levő kereten belül az időszerű helyzetnek és a vi­szonyoknak megfelelően végrehajtsuk a vámtételek arányosítását és erre még ebben az évben sor a mutatott elméleti és gyakorlati tudás alapján törté­nik a gyakornokok kinevezése. Ennél igazságosabb szempont valóban nem évényesülhet a kezdő állá­sok betültésénél, mert a sok pályázó közül kizárólag azok kerülnek a főváros szolgálatába, akik felké­szültségüknek és hozzáértésüknek bizonyítékát szol­gáltatták. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a gyakor­nokok első csoportját még a húsvéti ünnepek előtt kinevezi a pol­gármester. Elsőnek 42 közigazgatási és mérnöki szakra beosz­tandó gyakornokot vesznek fel a főváros szolgála­tába, a kinevezések további sorozata pedig ezután következik. A végleges elhatározások szerint a vizs­gáztatások befejezése után gyors ütemben megtör­ténik a gyakornokok kinevezése, úgyhogy a főváros legifjabb munkásai még a nyári hónapok előtt elfoglalják helyüket a közigazgatás területén. a Kötelező közigazgatási szakvizsgáról alá, akiknek szóbeli és írásbeli formában kell vizs- gázniok a feltett összes kérdésekről. A legjobb meg­oldásnak az mutatkozik, ha a tisztviselők számára külön tanfolyamot szervezünk, ahol előkészítjük őket a tejesen pártatlan éa ve­gyes összetételű bizottság előtti vizsgára. A közigazgatási szakvizsgáló bizottság elnöki tisztét Némethy Károly nyugalmazott belügyminisz­teri államtitkár tölti be és annak tagjai a főváros részéről: Lamotte Károly tanácsnok, Csorna Kál­mán árvaszéki elnök, Szemethy Károly ^ tiszti- főügyész, Farkas Ákos és Felkay Ferenc iőjegyzők, továbbá Harrer Ferenc ny. alpolgármester. ÜZEMSZERVEZÉS INDOHG pszichotechnikai és szer­vezési Intézet, Budapest, V., Nidor- utca 86 •> Teleiont 16-1-27 kerül. H in kinevezik a gyakornokok M tsoioit Kétszáz fővárosi tisztviselőnek közigazgatási szakvizsgát kall tennie

Next

/
Oldalképek
Tartalom