Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
Budapest, 1934 március 14. ^MvdmsJTílfZMP 3 Pénteken áttérnek a fővárost főrvényfavaslal részletes tárgyalására A belügyminiszter meggyőző érvel nyomán elültek az Izgalmak - Beszámoló a múltbeli általános vitáról A fővárosi törvényjavaslat általános vitája pénteken befejeződött és elmondható, hogy a mindvégig magasnívójú tanácskozás méltó finálét kapott Ke- resztes-Fischer Ferenc belügyminiszter zjárószavai- ban. A belügyminiszter másfélórás beszéde számszerű adatokkal és meggyőző tárgyilagos érvek felsorolásával mutiatta ki, hogy miért volt szükség! a városháza gyökeres reformjaira. Fejtegetéseit mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatták minden oldalról és mindinkább általánosabbá válik most már az a meggyőződés, hogy a. szóbianforgó fővárosi reformnak semmiféle politikai háttere és célkitűzése nincsen. Ezt al valószínűséget mint tényt könyveltük el már akkor, amikor a, belügyminiszter messzemenő méltányossággal számos „engedményt tett, anélkül, hogy a lényegben érintette volnál a közérdek“ orvoslás szándékát. A kormány a főváros vezetőségével és az autonómiával képviselt pártokkal akarja a reformokat végrehajtani, amelyek remélhetőleg erőgyarapodást és üdvös eredményeket hoznak Budapest életébe. Az elmúlt héten Csilléry András nyitotta meg a vitát, aki hatásosan igyekezett kimutatni a fővárosi reform rendelkezéseinek téves voltát. Tabódy Tibor harcias hallgatóság előtt mutatott rá a törvényjavaslat szükségére, Gál Jenő pedig ellenzéki szemszögből boncolgatta a szőnyegen lévő javaslatot. Eckhardt Tibor kijelentette, hogy nem lát a javaslatban alkotmány sérelmet, hanem csak autonómiasérelmet. Elismeréssel emlékezett meg a városházi vezetőkről, akik nagyon sok nehézséggel szemben biztosították Budapesten a nemzeti irányzat fennmaradását. Becsületes munkával építették fel a nemzeti Budapestet és ez legnagyszerűbb közigazgatási munka volt.) Le kell venni a kalapot — mondotta — azok előtt, akik a leromlott gazdasági helyzetet komoly szociális munkával ellensúlyozták. Uselty Béla kijelentette, hogy első formájában nem fogadta volna el a tervezetet, módosított alakjában azonban hozzájárul. Nem tartja veszedelmesnek a javaslat ellen felsorakoztatott] politikai indokokat és kívánja a legszigorúbb ellenőrzést. A 1U milliós költségvetési deficit nem hozza nehéz helyzetbe a fővárost, .amely gondos és körültekintő pénzügyi irányítása folytán megfelelő tartalékkal rendelkezik. A következő napon Lányi Márton! hangot adott annak a felfogásnak, hogy a javaslattól a helyzet javulását várja. A kormány a lakosság érdekeinek előbbreviteién dolgozik és a javaslatot is ennek az érdekében terjesztette a törvényhozás elé. Leszögezte a főváros nagy nemzeti jelentőségét és elismerését fejezte ki Budapest kultúrája, egészségügyi és szociális fejlettsége fölött. | Kozma Jenő beszédét óriási érdeklődés előzte meg. Elismerte a belügyminiszter teljes jóhiszeműségét a javaslatnál, amely mögött j nincsenek titkos célok. Kizárólag gazdasági kérdésekről és nem politikáról van szó. Válaszolt azokra a megállapításokra, hogy a fővárosi pártok kompromisszumokkal dolgoztak, ami azonban kényszerhelyzet következménye volt. Általános helyeslés kísérte azt a kijelentését, hogy a fővárosi pártok mindig a nemzeti irány megfelelő képviseletére törekszik. Sajnálattal emlékezett meg a törvényhatósági tanács megszüntetéséről, ami azonban nem jelenti az autonómia sérelmét. Ez fai szerv jól működött és számos nagysikerű akciót hajtott végre. Hangoztatta, hogy a pártokat az autonómia életéből kiküszöbölni nemi lehet és ezért a pártok helyzetét nem látja súlyosnak, ha ia. törvény életbelép. Az a meggyőződése, hogy az eredetivel szemben lényegesen módosított törvény a főváros érdekeit fogja szolgálni. Ezután a részleteket fejtegette nagy szakszerűséggel és sürgette a közgyűlésen az egyházak és a tanítóság képviseletét. Nem tartja közjogi sérelemnek, hogy a kormányzó nevezi ki a főpolgármestert, mert a kormányzó a legmegnyugtatóbb biztosíték ahhoz, hogy a főpolgármesteri szék betöltése nemzeti szempontoknak megfelelően fog történni. Foglalkozott gazdasági kérdésekkel és kimutatta, h.ogy a deficit, nem okoz súlyos gondot, mert a főváros pénzügyi vezetősége jó kezekben van. Bízik iá mlFÉMÁRU ÉS SZERELVÉNYGYÁR Müller Andor Bpest, Vili,, Jóssef-krt. 35 Telelőn: 37-3-71. Sürgönyeim: „RÉZMÜLLER“ József-kőrut 35. Gyártmányok: Víz-, gőz-és gázszerelvények. CSAVARGYÄRTÄS j ELSŐ KISPESTI I takaréktűzhely,vas- és lemezáru-üzem j Cégtulajdonos: László István. Aranyévemmel kitüntetve, j I Kispest, Klapka-utca 58. Telefon: 47-1-72 ] niszterben, hogy a szanálási tervezet jelentősen megkönnyíti a háztartás továbbvitelét. Meg van győződve arról, hogy a tizenlietes bizottság egyhangú véleményét a belügyminiszter honorálni fogja. Meggyőződése szerint a belügyminiszter komolyan fogja fel ,a polgárság védelmét, amelyhez a maga részéről is segítő kezet nyújt. Friedrich István a szanálási tervezet lényege iránt érdeklődött, majd humoros beszédben kritizálta az egyes rendelkezéseket. Petracsek Lajos elmondotta, hogy a múltban sokszor éles kritikát gyakorolt a főváros ügyeiről, de sohasem látott mást, mint a pártok őszinte törekvését a hibák kiküszöbölésére. Szemben az eredeti túlszigorú javaslattal, ezt megfelelőnek és elfogadhatónak tartja. Teljesen megbízik a belügyminiszterben, hogy a javaslat mögött nincs politika. Úgy látja, hogy a súlypont a szakbizottságokra fog átmenni és szükségesnek tartja, hogy a polgármester köte- lességszerűen tájékoztassa a bizottságokat. Az új fővárosi törvényt új korszakot jelentő kapcsolatnak tartja a főváros és az állam között. Kabók Lajos, Mezei Lajos után Éber Antal a javaslatot kísérletnek minősítette és általában erélyesebb rendszabályokat kívánt a fővárosi háztartás rendbehozására, Kifogásolta a pártpolitika túl- tengését és általában helyeselte a javaslat intencióit. Az általános vita utolsó napján Sárkány Ernő a javaslatot iaz autonómia érdekében állónak minősítette. Fábián Béla pedig helyeselte a törvényhatóNéhány héttel ezelőtt a fővárosi gázgyár a szén- szállítmányok kirakási munkálatait szükebbkörű versenytárgyalás alapján olyan vállalkozóra bízta, aki vidéki munkásokkal dolgoztat. Ez a döntés a törvényhatóság előtt visszatetszést szült, mert az intézkedés száznál több budapesti munkáscsaládot megfosztott a kenyerétől. A gázművek vezetősége formailag törvény .szerint járt el és minden bizonnyal a főváros jól megfontolt érdekei vezették, de közüzemnél nem szabad szem elől téveszteni a szociális .szempontokat sem. A gázművek szénkirakási munkáinak odaítélésénél történt eset következtében a polgármester újabb szigorú rendeletben arra utasítja az üzemek és intézmények vezetőit, hogy elsősorban fővárosi munkanélkülieket alkalmazzanak és vidékieket csak akkor, ha helybeli munka- vállaló már nem jelentkezik. A polgármester rendeletéről, amely a napokban életbe lép, illetékes helyen a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A polgármester már 1932. áprilisában elrendelte, hogy nemcsak az üzemek, hanem a fővárosi munkákkal megbízott vállalkozók is elsősorban olyan munkásokat kötelesek alkalmazni, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy alkalmaztatásukat megelőzően három hónap óta állandóan Budapesten laktak. Az időközben szerzett tapasztalatok szerint azonban a háromhónapi helybenlakás kikötése nem bizonyult elégségesnek arra, hogy a budapesti munA téli idő beálltával az idén is feltűnően nagy számban özönlötték el a főváros területét vidéki munkanélküliek, részint munkaalkalom, részint jobb segélyezés reményében. Ezek a szegény emberek már a harmadik napon a kerületi elöljáróságokon jelentkeztek segélyért, a főváros azonban képtelen volt őket megfelelő támogatásban részesíteni, mert a saját Ínségesei is megközelítik a 150.000-es létszámot. A vidéki munkanélküliek tehát kétségbeejtő helyzetben, minden remény nélkül tengődnek a fővárosban és egyesek a közbiztonságot is veszélyeztetik. A szomorú helyzet ismeretében a szociálpolitikai ügyosztály tárgyalásokat kezdett arra vonatkozóan: hogyan lehetne ezeknek a szerencsétlen embereknek legalább a hazautazását elősegíteni? A kereskedelmi minisztériummal és a MÁV igazgatóságával folytatott tárgyalások — mint a Fővárosi Hírlap munkatársa értesül, — a napokban befejeződtek és annak eredménye, hogy hazautazás céljára I sági tanács megszüntetését. Általában azonban aggodalmát fejezte ki az autonómia épsége miatt. Strauss István a fővárosi költségvetést bírálta. Kéthly Anna pedig a szociáldemokrata párt eddig végzett városházi munkáját ismertette. Payr Hugó megállapította a javaslatról, hogy nélkülözi a politikumot és ezért elismerés illeti a miniszterelnököt és a belügyminisztert. Elismerte, hogy az önkormányzat nem lehet öncél, de az autonómia fenntartása államérdek. Akadnak hibák a fővárosnál, azonban e hibákat kiküszöbölték volna, mert ez a szándék fennáll a főváros vezetőségénél és a pártoknál egyaránt. Helytelennek tartja, hogy csökkentették a törvényhatósági bizottság létszámát és kérte a minisztert, hogy a javaslatnak ezt a rendelkezését változtassa meg. Polemizált Éber Antallal és cáfolta a tisztviselői létszámra vonatkozó adatait. örömét fejezte ki, hogy az autonómia szükségét mindenki elismeri és hogy sikerült annak felfüggesztése nélkül a javaslatot átalakítani. Homonnay Tivadar ugyancsak elismerte, hogy a kormánynak nincsenek politikai céljai. Hibáztatta a törvényhatósági tanács megszüntetését, mert ez nagymértékben a felelősség mellőzését hozza magával. Ezután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter összegezte az elmondottakat és megállapította, hogy a sok izgalom és nyugtalanság elült, ési ma már senki sem beszél alkotmánysérelemről. Leszögezte a maga részéről is, hogy a kormány a magyar al- kotmányt olyan szent dolognak tekinti, hogy meggyőződése szerint, anélkül a nemzet nem tudott volna ezer esztendőt megélni. Viharos helyeslés1 közben utalt arra, hogy a kormány sohasem fogja magát arra) elhatározni, hogy az alkotmányt megsértse, vagy azzal szemben járjon el. A belügyminiszter b.eszéde, amelyet érdemileg lapunk más helyén méltatunk, általános tetszést és megnyugvást keltett. Pénteken kezdődik a javaslat részletes vitája, amelyet már tizenkétórás üléseken fognak tárgyalni, kásság tényleg előnyben részesüljön és könnyebben jusson munkaalkalomhoz. A legutóbbi időben ugyanis nagyarányú népvándorlás indult meg vidékről Budapest felé abban a feltevésben, hogy a főváros mindenkit el tud látni munkával. Ennek az lett az eredménye, hogy a bevándorolt munkanélküliek száma rohamosan emelkedett, a magánvállalkozók a jelentkezőket nem tudták alkalmazni és így a fővárosra hárult az a feladat, hogy a munkanélküliek óriási tömegeit legalább élelmiszerrel ellássa. — A főváros vezetősége ezeknek a szempontoknak a mérlegelésével elrendelte, hogy a helybenlakást nem három hónapra, hanem legalább egy évre kell kiterjeszteni. Az összes üzemek, intézmények, intézetek vezetői az erre vonatkozó rendelkezést már megkapták és ennek megfelelően a. vállalati feltételekbe beiktatják, hogy a vállalkozók fővárosi munkáknál csak egyévi helybenlakással igazolt munkásokat alkalmazhatnak, Ez a kikötés nemcsak a nyilvános versenytárgyalásokra szól, hanem feltétel a szűkebbkörű, vagy szabadkézből történő munkák kiadásánál is. A rendelkezés betartását a polgármester szigorúan ellenőrizteti. a kereskedelmi miniszter kétezer darab márc. 15-éig érvényes ingyenjegyet engedélyezett oly vidéki munkások részére, akik a fővárosban munka nélkül tengődnek. A főváros a kerületi elöljáróságok utján ezt az utaztatási akciót már nagyrészben lebonyolította és ilyen módon hazajutnak mindazok, akik a fővárosban elhelyezkedni nem tudtak, de a maguk erejéből a vasúti költséget előteremteni nem tudták. Március 15-én, és 18-án délután fél 3 órakor ÜGETŰVERSENY iéÍS SSSafniitoi iééééoz A kereskedelmi miniszter 2000 Hdv jegyet bocsátott a főváros rendelkezésére — A polgármester újabb szigorú rendeletet adott ki a helybeli munkások alkalmazása érdekében Ingyen vasütijessyel hazautüztatják a bevándorolt nptanélKülíeKet
