Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DUCSŐ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT ©0 Telefon: 13-7-15 — Posfacsekk: 40.424 Óvatossággal, löröüeüfiiti gazdálkodással és a kormául támogatásával a főváros Háztartása zökkenőmentesen átmenthető lesz a több időkre Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozni a Fővárosi Hírlapnak azokról az elsőrangú gazdasági {eladótokról, amelyek a legköze- leból jövőben megoldásra kerülnek Nagy faládátok A városháza politikai újesztendejétől tökéletesen elkülönülve fejezték ki jókívánságaikat a budapesti sajtó képviselői Huszár Aladár főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester előtt. Meggyőződésünk szerint bármiben nagyra becsüljük is a törvényhatóság politikai pártjainak tevékenységét, a magyar főváros szempontjából rendkívül sokat jelent az a bámulatos együttműködés, amelyet Budapest egész sajtója tökéletes egyetértésben, a főváros iránt való törhetetlen szeretekben fejt ki. A budapesti sajtóban igazán minden pártárnyalat képviseletet kapott, do ez a sajtó a legteljesebb egyértelműséggel és csodálatos összetartozandósággal száll síkra minden olyan kérdésben, amely a magyar fővárosnak hasznát, fejlődését, tökéletesedését viszi előre. Ennek az egyöntetű fellépésnek értékét kétségkívül meg is becsülik a várost kormányzó urak és a főpolgármester a polgármesterrel egyetemben örömmel láthatta, hogy az újesztendő alkalmából az ő személyükön át a budapesti sajtó minden egyes orgánuma azonos lelkesedéssel kíván boldog újesztendőt a magyar fővárosnak és a magyar főváros polgárságának. Ez az alapja annak, bogy a főpolgármester és polgármester kikapcsolva a politikai szempontokat, az újesztendő nagy feladatairól igen fontos nyilatkozatokat tett a sajtó képviselői előtt. Sipőcz Jenő polgármestert másfél évtizedes elszakíthatatlan kötelékek, a szeretet kötelékei fűzik a magyar sajtó- •; hoz. Az a kivételes tisztelet és hódolat, amellyel a magyar sajtó képviselői Budapest ünomlelkű, melegszívű polgármesteréhez kapcsolódnak, nyilatkozott meg az újévi köszöntésben is. Nem volt szükség sok szóra, a fővárosi rovatvezetők tökéletesen ismerik Sipőcz Jenő intencióit és azokat a kvalitásait, amelyekkel nagy terveit az újesztendőben is megvalósítani igyekszik. Huszár Aladár főpolgármesternek ez volt az első újesztendeje, amikor a jövő nagy feladatairól szólhatott. Láttuk: és éreztük, bogy a főpolgármester őszinte barátsággal viseltetik a sajtó iránt és ez kiütközött azokban a szavaiban is, amelyekkel újévi beszédében újra leszögezte magát a tanács és a bizottság üléseinek nyilvánossága mellett, mert — mint mondotta — ez a nyilvánosság a hírszolgálatot közvetlenebbé és megbízhatóbbá teszi. Ennél nemesebb, tisztább és örvenedetesebb bókot a sajtó munkájáról senki sem mondhatott volna és a magyar sajtó hálás is ezért a főpolgármesternek. Ez a hála pedig munkájának, törekvéseinek támogatásában fog megnyilatkozni. Meg fog nyilatkozni elsősorban akkor, amikor a főpolgármester megkezdi az ifjúságért való harcát. Az ifjiiság problémájának megoldása elsőrendű programpontja a főpolgármesternek, de éppen ilyen elsőrendű programpontja a magyar sajtónak is. Mi is tudjuk, amit a főpolgármester mond, hogy a trianoni Magyarországon túlproduk- ció van a diplomásokban, de vele együtt mi is tudjuk, bogy a túlméretezésnek Trianon az oka és Nagymagyarország a gyógyítószere. Az ifjiiság problémája tehát egyenlő a revízió gondolatával. A revízióra van szükség, hogy az ifjúság problémáját meg tudjuk végleg oldani, de lélekben és testben edzett, elszánt, izzó magyarságú ifjúságra van szükségünk a revizió érdekében. Csak ilyen ifjúság és az ifjúság méltó vezéreiként szereplő öregek tudják visszaszerezni Nagymagyar országot. Emellett a legnagyobb feladat mellett, amely a jövőt munkálja, szükségünk van arra is, hogy máról-holnapra is éljünk. A főpolgármester felismerése szerint Budapest életviszonyainak sürgős megjavítása, hogy úgy mondjuk, csak nemzetközi eszközökkel lehetséges. Ezek között az eszközök között pedig legelső az idegenforgalom emelése és tökéletesítése, vele egyenrangú pedig Budapestnek nemzetközi kereskedelmi és ipari közvetítő központtá való kifejlesztése. Az idegenforgalom terén sok becses és jó eredményre hivatkozhatunk eddig is, de a megállásnak nincs jogosultsága ott, ahol a kincsek tömegét lehet még fölhasználni a sokkal, de sokkal nagyobbarányú fejlesztés érdekében. Budapest Fürdőváros gondolata ma már nem utópia, hanem a legnagyobb megoldandó magyar feladatok egyike. Mert ne felejtsük el, hogy nincs a világnak még egy olyan pontja, mint Budapest, amely két egészen speciális értékkel rendelkezik. Az egyik az, bogy a Azt a szünetet, amit a városházi autonom fórumok életében a karácsonyi ünnepek és újév beköszöntése jelentett, a városházi ügyosztályok arra használták fel, hogy előkészítsék azokat az előterjesztéseket, amelyek: iái legközelebbi betekben a törvényhatósági tanácsot foglalkoztatni fogják. Ezek az előterjesztések legnagyobbrészt azoknak a közmunkáknak és beruházásoknak az előkészítésére vonatkoznak, amelyeket a főváros vezetősége már tavasszal megindítani szándékozik. E közmunkáknak az új költségvetésben nincsen fedezetük, fölmerül tehát a kérdés: lehet-e egyáltalán tavasszal nagyobbszabású közmunkákat megindítani és a közmunkák költségeire milyen úton teremti elő a főváros vezetősége a szükséges fedezetet? Ebben az ügyben magához Borvendég Ferenc alpolgármesterhez fordultunk felvilágosításért, akit mindenekelőtt arról kérdeztünk meg, hogy milyen reménységekkel tekint az új esztendőben,' a főváros pénzügyi helyzetének alakulása ele? Borvendég- Ferenc alpolgármester a következőket) mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros jövő évi költségvetését igyekeztünk reálisan összeállítani. A bevételeket az elmúlt1 év során szerzett tapasztalatok alapján irányoztuk elő, remélem tehát, hogy különösebb zavar nem következik bew Mégis szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a főváros pénzügyi és háztartási helyzete rendkívül súlyos, és pedig főként azért, mert nemcsak a költségvetésben szereplő tízmillió pengős hiány fedezéséről kelt gondoskodnunk, hanem arról is, hogy a bevételek esetleges további kiesését megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozzuk. Mivel a polgárság vállaira újabb közterheket rakni nem lehet, a bevételek esetleges további kiesését egyedül megtakarításokkal ellensúlyozhatjuk. Kérdéses azonban, hogy lehet-e újabb megtakarításokat elérni, amikor a takarékoskodás terén elérkeztünk a végső határhoz1? Ilyen körülmények között érthető, hogy mennyire súlyos nehézségekkel jár annak a fedezetnek az előteremtése, amely a tervbevett közmunkák és beruházások megindításához szükséges. A főváros ez évi_ költség- vetésébe beruházások és közmunkák legtöbb fürdőhely csak egyes, megbatározott betegségek gyógyítására alkalmas. Budapestnek univerzális gyógylehetőségei vannak. Ide mindenki minden betegséggel jöhet, itt minden betegség gyógyításához vannak vizeink, fürdőink, nagyszerű orvosaink, kiváló felszerelésű gyógyító intézeteink. A másik specialitása, amivel versenyezni nem lehet, hogy ez a fürdőváros egy világváros kellős közepében helyezkedik el, ahol a gyógyító eszközök mellett a kényelem és kultúra minden vívmányával szolgálhatunk az idegennek. Itt a beteg test mellett a magyar kultúra áldásai a lelket is gyógyítják. Mindezt mélyen átérzi a főpolgármester, aki tudatában van ezeknek a csodálatos és versenyenkívül álló lehetőségeknek. Érzi az óriási feladatot, de érzi az óriási kötelezettséget is, hogy mindezt ki kell használnia sürgősen Budapest felvirágoztatása érdekében. De ugyanakkor nemcsak az idegenforgalom, hanem a gazdasági élet számára is rendkívül kedvező céljaira egyetlen egy nagyobb tételt sem állított be. A beruházásokhoz szükséges fedezetet tehát más úton kell előteremteni. Tudatában vagyok annak a ténynek, hogy a közgazdasági élet vérkeringésének a felfrissítéséhez a fővárosnak is hozzá kell járulnia. Ez pedig nem történhetik másként, mint olyan közmunkáknak és beruházásoknak a megindításával, amelyek alkalmasak a gazdasági élet alimentálására. De éppen azért, mert súlyos nehézségekkel kell megkíizdenünk, kizárólag olyan közmunkák megindításáról lehet szó, amelyek a székesfőváros közönségének produktiv befektetést jelentenek. — A beruházások és közmunkák között, — folytatta Borvendég alpolgármester — melyek a tavasz folyamán megindulhatnak, a legjelentősebbnek tartom a Tabán újjáépítésének a megkez- i dését. A városrendezési ügyosztály a tabáni tervpályázatra beérkezett müvek egyes ötleteinek a felhasználásával már készíti a törvényhatósági tanács számára a kivitelezésre vonatkozó konkrét előterjesztést. A zsűrinek a döntése nem befolyásolja a városházán készülő tervezetet. Egyelőre csak a telkek kijelöléséről és esetleg az\ új utak vonalának a megállapításáról lehet szó■. Örülnünk kell, hogy a Tabán újjáépítése egyáltalán megindulhat, mert ez legalább reményt nyújt arra, hogy a most következő esztendőkben nagyobb- szabású építkezések révén hosszabb időre szóló foglalkoztatáshoz jut egy egész sereg iparág. — Azok között a beruházások között, amelyeknek fedezete rendelkezésre áll, megemlíthetem az elektromos- művek rekonstukeiós munkálatait, valamint a vízművek kibővítését célzó munkálatokat is. Az elektromosművek az értékcsökkenési alapra előirányzott összegekből fog bizonyos nagyobbszabásií munkáföldrajzi fekvése van a magyar fővárosnak. A sajtó képviselői előtt mondott beszédében azt is kifejtette a főpolgármester, hogy minden igyekezetével azon Lesz, hogy kelet és nyugat gazdasági érintkezésének kereskedelmi és ipari központjává tegye Budapestet. Tervei és szándékai vannak a főpolgármesternek, aki nagyvonalú elképzelései között, hogy csak egyet említsünk, ott látja az állandó kiállítási csarnokot is, amelynek feladatait minden városáért rajongó biidapesti embernek éreznie és ismernie kell. Egyszóval a rendkívüli nagy feladatoknak egész sora, egész áradata jelentkezett a főpolgármester újévi beszédében. Nem olyan feladatok ezek, amelyeket egy esztendő szűkös határai között meg lehetne oldani, de igenis, olyanok, amelyeknek érdekében azonnal lelkes munkára kell magunkat elszánnunk. A főpolgármester örömmel veszi kezébe a nagy feladatokért való harc vezetését és Budapest minden polgára szeretettel kíván neki gyors és nagy sikereket.
