Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
1934 december 13-a nevezetes dátuma marad Budapest történetének. Ezen a napon nemcsak az történt, hogy Gömbös Gyula miniszter- elnök maga állt a fővárosi nemzeti egység élére és nemcsak az történt, hogy Zsitvay Tibor, a budapesti szervezkedés vezetője beszámol a nemzeti egység fővárosi politikájának irányelveiről, hanem egyben kialakult a fővárosi politika új többségi frontja és a fővárosi politika tengelyévé az egyetemes nemzeti gondolat, keresztény erkölcs és nemzeti kultúra lettek. A Nemzeti Egység Pártjának Fővárosi Szervezete csütörtöki ülésén bebizonyította, hogy ezeknek a magasztos ideáloknak, amelyek az új magyar élet tápláló forrásai is, drága örök kapcsot keresnek a főváros és a vidék között. * Maga Gömbös Gyula miniszterelnök, aki ezen a délutánon tulajdonképpen nem a nagy nyilvánossághoz szólott, hanem a párt belső intim életében, mint családfő mondott néhány bölcs mondatot, szintén a főváros és a vidék együttműködésére vetette a legfőbb súlyt. KívánatosZsitvay Tibor dr. nak mondotta, hogy a Nemzeti Egység Páitja a főváros ügyeivel is ugyanazzal az ügyszeretettel, buzgalommal és lentesedéssel foglalkozzék, mint a nemzet többi nagy kérdéseivel. Különösen jelentős volt a miniszterelnöknek az a kívánsága, hogy a mai és az elkövetkező politikai generáció egymást támogatva, közös erővel minden erkölcsi és szellemi energiát egy célra koncentráljon és úgy küzdjön a nemzet, valamint a főváros jobb jövendőjéért. A miniszter- elnöknek nem volt szükséges többet mondania, mert ha még leszögezte a Keresztény Községi Párttal való szoros együttműködést, akkor tökéletes vonalát adta meg a jövendő városházi politikának. Megnyugtató kép ez, mert azt jelenti, hogy amíg egyrészt szilárd, tömör és tán- toritnatauan to buseg, amely fegyelmezetten teljesíti kötelességét, tartja kezében az irányítást, addig másreszt gondoskodásnak keli történnie az utánpótlásról is azzal, hogy az if júság, a jövő generáció iépésről-iepésre tért fog nyerni Budapest székesfőváros vezetésében. Ez a két gyakorlati pilléré Gömbös Gyula városházi politikájának. Könnyebb, simább, nyugodtabb kormányzást jelent ez a városházán, mint amilyet az utóbbi évtizedben figyelemmel kísérhettünk. Ez az a múlt, amelyre Zsitvay Tibor csütörtöki nagy beszédében szinte az első mondatban mutatott rá. Elmondta, hogy a fővárosban nagy és nehéz, nemzeti szempontból megbecsülést érdemlő munka folyt tíz éven keresztül, amit a Nemzeti Egység Pártjának értekezlete során maga a miniszterelnök is nagy elismerő szavakkal méltatott. A Községi Polgári Párt munkája és annak vezetője, Kozma Jenő egy évtizeden át ritka bölcsességgel vezette a város ügyeit és a pártok versengése, egymást meg nem értése közepette is mindig ki tudta választani azt az utat, amelyen a fővárosnak a nemzeti eszmények irányában haladnia kell. Olyan politikai rutin és taktikai érzék kellett ehhez, amit az utókornak méltánylása kísér és amelyet tiszteletben kell tartania annak az új többségi frontnak is, amely biztos többségi elven felépülve szilárd, fegyelemmel indul a nagy megújhodás felé. A nap nagy eseménye azonban Zsitvay Tibor beszéde volt, amely alatt észrevétlenül emelkedett a költői magaslatok régiójába. Ez a beszéd nemcsak államférfim, de ami ezzel egyenlőrangú, színtiszta pesti polgári beszéd is volt. Az államférfiú bölcsessége sugárzott a gondolatokból és a pesti polgár szíve nyílt meg az érzéseken át. Zsitvay Tibor beszédének nagy- scílűségét, eszmegazdagságát, költői szépségeit, hasonlóan poetikus cikkben méltatja a Fővárosi Hírlap mai számában Dési Géza országgyűlési képviselő. A nap krónikásának nincs tehát más hivatása, csak még egyre akar rámutatni, amikor ennek a beszédnek érdemeit méltatja. A háború alatt a német katonatiszteket csodálta az egész világ. Ezek a nemzeti szellemtől és kötelességektől áthatott kitűnő férfiak, akik odahaza talán ügyvédi irodájukban dolgoztak, vagy az iskoládban, nevelték az ifjúságot, felsőbb parancsra napok alatt új szakemberekké lettek. Mondják, hogy a romániai petróleumforrások soha olyan szakszerű kezelés alatt nem állottak, mint mikor egy-egy német katonatiszt, egy-egy békebeli ügyvéd, vagy tanár állott az élükre, egy-egy heti szorgalmas tanulás, gyakorlati önképzés révén lepipálják a legkitűnőbb petróleum-szakembereket is. Ezeknek a háborúbeíi német katonatiszteknek a nagyszerű erényét hozta magával a főváros életébe Zsitvay Tibor, aki hetek alatt megismerte Budapest kommunális életét és olyan programot adott, amelyből érezni lehet, hogy tisztában van azzal a gigantikus gépezettel, amelynek A városházi politika érdeklődésének előterében a Nemzeti Egység fővárosi pártalakítása áll és ebben a 'Vonatkozásban általános tisztelet irányul Zsitvay Tibor ny. igazságügyminiszter, a szervezet elnökének személye felé, aid a megalakuláskor mondott beszédében meghódította az összes városi politikai tényezőket. Pártkülönbség nélkül az a vélemény alakult ki, hogy a kormány érdeklődése és a főváros iránti szándékának megérzékítésére Zsitvay Tibornál jobb kezekbe nem kerülhetett a kormány képviselete. A pártok felfogása szerint az együttműködés feltételei sohasem voltak ilyen kedvezőek, aminek magyarázata, hogy Zsitvay Tibor minden oldalon a legnagyobb rokonszenvet és tiszteletet mondhatja a magáénak. A pártalakulás komoly és nemes céljairól kérdést intéztünk BE. ZSITVAY TIBOR-hoz, a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének elnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Budapest városi politikájában eddig nem vettem részt, illetőleg annyi részem volt benne, mint miden fővárosi polgárnak, vagyis viseltem á terheit és várva vártam az igazi, céltudatos a lakosság szempontjait és érdekét soha szem elől nem tévesztő új éra kialakulását. Bizonyára eddig is számosán voltak a törvényhatóság bizottsági tagjai közt és pedig mindegyik pártban, akik ezt a célt szolgálták működésükkel és ennek az időszaknak az eljövetelét várták. Most, hogy a fővárosi politikában aktív részt vállaltam, célom csak az lehet, hogy minden erőmmel szolgáljam azt az egyedül helyes irányt, amely kétségen kívül helyezi, hogy a főváros érdeke nem lehet a pártok közt játékos labda, hanem a lakosságra nézve exisztenciálisan fontos és komoly dolog. — Azt akarom, hogy a fővárosi polgár a jövőben érezze, hogy ő maga intézi saját sorsát a fővárosban, az ő szempontjai, az ő érdekei, az ő józan ítélőképessége, az ő megélhetését, boldogulását biztosító szociális gondoskodás irányítja a főváros intéző köreit. Azt akarom, hogy a városháza és a város minden hivatala és üzeme üvegpalota legyen, amelyen áthatol a napfény és keresztülműködését hivatva lesz a jövőben irányítani és ellenőrizni. Aki tudja, hogy milyen értékek mehetnek veszendőbe egy rossz városi kormányzás alatt és aki tudja, hogy milyen hatalmas értékeket és eredményeket csiholhat ki ennek a városnak hatalmas életerejéből egy jó városkormányzó, az örömmel hallotta Zsitvay Tibor csütörtöki programadó beszédét. 'X* Az értekezletnek volt azután még néhány illusztris szónoka. Koronatanúi annak, hogy az alakulás őszintén és becsületesen szolgaija a főváros érdekét és javát. Nagyszerű és felemelő gesztus volt Barczy Istváné, aki kijelentette, iiogy az utolsó tizenöt esztendőben nem vett részt a főváros aktív közéletében, de ezt az alkalmat fölhasználta arra, hogy régi, hosszú tapasztalatait felajánlja a fővárosnak és megígérte, hogy a jövőben igyekszik minél jobban resztvenni a törvényhatóság munkájában. Bárczy István aktivitása nagy öröm mindnyájunk számára és Budapest polgársága úgy érzi, nogy Bárczyt Gömbös Gyula, a miniszterelnök iránt való személyes barátsága állította újból a harcosok sorába. i Hasonlóképpen Gömbös Gyula miniszter- elnök személyes kívánságára vállalt szerepet a budapesti közélet szereplésében Budapest közéletének még egy klasszikus alakja, Magyar István, a nemrég nyugalomba vonult koronaügyész. Nagyjelentőségű szavak azok is, amelyekkel Ugrón Gábor méltatta az új helyzetet, ü volt az, aki konstatálta, hogy a Községi Polgári Pártot a korábbi kormányok nem részesítették abban a támogatásban, abban a figyelemben, amire munkájával rászolgált volna. Most más lesz a helyzet — mondotta Ugrón Gábor, — mert a kormány ennek a szervezetnek teljes erővel a hátamögé állt és a Nemzeti Egység Pártja most már olyan erőt képvisel a főváros életében, amellyel komoly eredményeket lehet elérni. Ilyen auspiciumok mellett indul el a jövendő nagy munkája, amelyhez valamennyien őszinte reményeket fűzünk. j Iát a fővárosi polgár szeme. Azt akarom, hogy a fővárosi polgár saját szemével győződjék meg arról, hogy a város minden ügyét az ö jogos érdekeinek figyelembevételével intézik és ne legyen előtte semmi titokzatosság, semmi nyugtalanító homály. — A nagy nyilvánosság ellenőrzése és termékeny közreműködése, az én hitem szerint, új korszakot nyithat meg a főváros fejlődésében, amely végleg kiküszöböli a pártoskodást, a gyűlölködésnek a magyar lélektől oly idegen szellemét és amikor a hétköznapok dolgos polgára nyugodtabban viselheti az átmeneti időknek még hátralevő nehézségeit, mert bizonyosan tudja, hogy a fővárosnak minden tényezője csakis a jobb jövő előkészítésén dolgozik. Az én gondjaim, érzéseim a fővárosi polgár gondjai, érzéséi. Hiszem, hogy mindnyájan, akik egyformán szeretjük Budapestet, mindnyájan, akik nemcsak szépnek, fejlődőnek, ragyogónak akarjuk látni ezt a várost, hanem a dolgozó polgárságnak és munkásságnak boldogulását tartjuk fővárosunk legkívánatosabb ékességének, mi mindnyájan nemcsak gondolatban és érzésben, hanem az összefogásban és a városért való munkában is találkozni fogunk. — Végül azt akarom, hogy a fővárosi polgárnak is legyen akarata és a városházán az ő akarata érvényesüljön. Kialakult a fővárosi politika tömör új tőlbbséfp frontja A Nemzeti Egység fővárosi szervezetének ünnepélyes megalakulása Zsitvay Tibor: A dolgozó polgárságnak és munkásságnak boldogulását tartjuk, fővárosunk legkívánatosabb ékességének
