Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
4 Budapest, 1934 december 12. UJ relációk létesülnek az autóbuszok szaporítása után Befejezés előtt állnak az áj jármüvek megrendelésére vonatkozó tárgyalások A közlekedési bizottság legutóbbi ülésén az éles bírálatok kereszttüzébe jutott Budapest belső közlekedése és a vita során különösen a villamos- forgalom egyes hiányosságaira hívták fel a figyelmet. Mint ilyenkor szokásos, a többi közlekedési eszközök rendszerét is kifogásolták és felhívták a sürgősséget arra a követelményre, hogy az autóbuszok számának szaporításával történjen gondoskodás a forgalom meg javításáról. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt erről a kérdésről Bódy László dr. közlekedési tanácsnokkal beszélgetést folytatni, aki közölte, bogy ha sikerül a Ganz-gyárral kooperáló állami gépgyárral megfelelő megegyezést létrehozni, úgy az autóbuszpark növelése a legrövidebb időn belül valósággá válik. Más oldalról szerzett információnk szerint többféle megoldás képezheti az autóbuszrendelés alapját, amelyeknél a fővárosnak a maga érdekeit kell minden iránybaji biztosítani. Az már elhatározott szándéka a fővárosnak és a BESzKART-nak, hogy az űj autóbuszokat is a Benz—Mercedes szabadalom alapján állítják elő és a mai típusokkal szaporítják az autóbuszok számát. Megkérdeztük b|dY LÁSZLÓ dr. tanácsnokot arra vonatkozólag is, hogy az ötven új autóbusz újabb relációk bevezetésére szolgál-e és hogy melyek azok a vonalak, ahol az autóbuszforgalmat bevezetik. — Ma még korai arról beszélni, — mondotta a tanácsnok, — hogy hol tervezzük meg az új autóbuszvonalakat, bizonyos azonban, lehetőség nyílik ilyen értelemben a forgalmi igények további komoly kielégítésére. Az új autóbuszok egyébként biztosítják azt, hogy a mai állományt felújítsuk és az autóbuszforgalmat az egész terjedelemben kifogástalanabb nívóra emeljük. házba, mert ök is tartoztak ' megfizetni a gyógy— költségek felét. 1931. óta, amióta a fertözöbetegek ápolási díjai alól a pénztárak és a betegek hozzátartozói mentesülnek, a legtöbb község megszüntette a helybeli járványkórházat és a magánkórházak is feloszlatták az elkülönítő termeket és a szegény betegeket úgyszólván kivétel nélkül átszállíttatják azóta a Szent László-kórházba, hogy a terheket viselje a főváros. — A főváros lakosságának egészségügyi védelme érdekében és a háztartási egyensúly biztosítása céljából szüksége volt tehát erélyesebb lépések megtevésére. E héten ebben a kérdésben értekezletet tartottunk, amelyen a központi kórházigazgató, a Fertőtlenítő Intézet igazgatója, a tisztifőorvos és a Szent László-kórház igazgató- főorvosa is résztvettek. Ennek az értekezletnek az állásfoglalása alapján az a javaslat, hogy a jövőben könnyebb lefolyású hevenyfertőző beteget csak akkor vesznek fel, ha otthon nincs mód az ápolásra, vagy elkülönítésre. Felhívjuk a magánkórházakat, hogy a régebbi megfigyelő szobákat újból nyissák meg és csak akkor szállítsanak át beteget a Lászlóba, ha arra tényleg szükség van. Intézkedés történik az iránt is, hogy esetleges járvány esetére 300 ágy állandóan készenlétben üresen álljon. Végül felhívjuk a vidéki hatóságokat, hogy előzetes avizálás nélkül ne küldjenek beteget Budapestre, mert ez azzal a veszéllyel jár, hogy üres hely hiányában visszautasítják a beteget, újítás lesz az is, hogy a vidéki mentőknek, vagy beteg- szállítóknak ezentúl meg kell várni, amíg az orvosok a beteget megvizsgálják és ha nem oda való, tovább kell szállítaniok. Békésen elintéződött a főváros és az OTI viszálya a kórházi ápolás kérdésében Az OTI 4.80 pengő egységáron 1000 kórházi ágyat vesz igénybe A főváros járványkórházát benépesítik a vidéki betegek Szigorú rendszabályok a járdák tisztántartása érdekében Közel kát esztendeje, hogy kórházi ápolásidíj- differencia miatt ellentét támadt a főváros közkórházainak vezetősége és az Országos Társadalom- biztósító-Intézet között. Az OTI sokalta a megszabott ápolási díjakat, a főváros viszont csak akkor volt hajlandó bizonyos kedvezményekbe belemenni, ha a munkáspénztár garantálja meghatározott számú ápolási nap megfizetését, mert enélkül a főváros jelentékeny kórházi deficitje, még nagyobb összegekkel terhelte volna a háztartás budgetjét. A tárgyalások a székesfőváros és az OTI között szakadatlanul folytak, de eredményre csak akkor kínálkozott kilátás, amikor Huszár Aladár, a főváros volt népszerű főpolgármestere elfoglalta az OTI elnöki székét. A héten az Országos Társadalombiztosító Intézet és a főváros képviselői között létrejött az elvi megállapodás, amelynek alapján az OTI-betegeket újra a főváros kórházaiban gyógyít- tatják. Amennyiben a főváros törvényhatósága a megegyezéshez hozzájárul, úgy az OTI és a fővárosi kórházak között szerződés jött létre. Az OTI-ügyben történt fordulatról és a köz- egészségügy többi időszerű kérdéséről SALAMON GÉZA dr. tanácsnok, a közegészségügyi osztály vezetője, a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — A főváros vezetősége őszintén örül annak, hogy az OTI-val kapcsolatban felmerült kérdéseknél sikerült olyan megoldási módot találni a tárgyalások során, amely valószínűleg mind a két felet kielégítheti. A főváros, mint tudjuk, az ápolási díjat 1931. óta az OTI-val szemben is maga szabhatja meg, azon megállapodás alapján, amely a kórházak kérdésében annakidején a kormánnyal létrejött. Azóta a főváros az OTI-betegek után ugyanazt a mérsékelt ápolási díjat számítja, amit költségvetésileg mindenkor megállapítottak. Egy idő óta a főváros közkórházaiban az OTI-betegek száma nagyon csökkent és kiderült, hogy az intézet betegeinek ápolására olyan magán-gyógyintézetekkel kötött megállapodást, amelyek a fővárosnál alacsonyabb ápolási díjat szednek. Az intézet ezt annál könnyebben megtehette, mert 1931 óta a munkanélküliség folytán a tagok száma erősen csökkent, így a betegeit a saját kórházaiban és a magánintézetekben is el tudta helyezni. — A főváros közkórházaiba lassankint csak olyan OTI-betegek kerültek, akiket sürgős szükség folytán kellett felvenni. Ezért már másfél évvel ezelőtt érintkezést kerestünk az intézettel, a tárgyalások azonban elvi szempontokon jóidéig femí- akadtak és csak most jutottak oda, hogy megállapodásra van kilátás. Remélem, hogy ez az elvi megállapodás, amely e pillanatban már fixirozott- nak tekinthető, végleges lesz. Arról van szó, hogy az OTI a székesfővárosi közkórházakban naponta ezer ágyat foglal le és ápolási díjként ágyanként 4.80 P-őt fizet. A főváros szempontjából a megállapodás azért is nagyjelentőségű, mert a fentartási és ápolási költség részben akkor is terheli az egyes ágyakat, ha azok üresen állanak, ügy hisszük, hogy a megállapodás után az OTI-betegek száma a kórházakban kétszeresre fog emelkedni. A döntés a törvény- hatósági bizottság állásfoglalásától függ, azután folytatjuk a tárgyalást a Társadalombiztosítóval. Vidékiek özönlik el a főváros jár vány kórházát — Az utóbbi időben sok sző esett a Szent László-kórház túlzsúfoltságáról. Azelőtt az átlagos beteglétszám 6—700 körül mozgott, a múlt évtől kezdve azonban fokozatosan 1100-ra, 1300-ra szökött fel azoknak a betegeknek a száma, akiket a Szent László-kórházban heveny, fertőző megbetegedés címén ápoltak. Ez a nagyarányú beteglétszám egyrészt nincsen arányban szerencsére a fővárosban előforduló fertőző megbetegedésekkel, másrészt rendkívül aggályos a főváros anyagi érdekei szempontjából, minthogy ezeket a gyógy- költségeket úgyszólván senki sem fizeti, hanem azt a főváros terhére kell elszámolni. De tarthatatlan ez a túlzsúfolt helyzet azért is, mert valamilyen komoly járvány jelentkezése esetén nem lehetne elhelyezni azokat a betegeket, akiket tényleg kellene. A betegek igen nagy része vidéki. így egyik multheti számlálás alkalmából megállapítottuk, hogy 1050 betegből 400-at a környékről és vidékről szállítottak be. A vidéki betegek felözönlése különösen annak a kormányrendeletnek a megjelenése óta feltűnő, amely úgy intézkedett, Hogy a heveny, fertőző betegségben szenvedő betegek gyógyköltségei abban az esetben, ha kórházi ápolásukat és elhelyezésüket egészségügyi hatóság rendelte el és a beteg nem fizetőképes, — a nyilvános betegápolási átalányból kell fedezni. Ez annyit jelent, hogy a főváros fizeti a vidéki betegek túlnyomó többségének ápolási díját, amelynek nagyságára jellemző, ha tudjuk, hogy a Szent László-kórház fentartása mintegy kétmillió pengővel terheli a fővárosi költségvetést. Az említett kormányrendelet előtt az ápolási díjak felét az illetékes községek tartoznak fizetni. A betegpénztárak sem szállítottak hatósági úton azelőtt enyhébb lefolyású betegeket a Szent László-kórÄ járdák tisztántartása Érdeklődtünk a járdák tisztátlansága ellen elhangzó panaszok orvoslása iránt is, mire a következő választ kaptuk: — Felhívtuk a Köztisztasági Hivatalt, hogy a járdák fokozott tisztántartására dolgozzon ki részletes javaslatot. Egyidöben átírt a főváros az államrendörség főkapitányságához és arra kérte, hogy utasítsa közegeit a járdák szigorú ellenőrzésére. Ha a házmesterek, illetve a háztulajdonosok alkalmazottai a köteles tisztogatást elmulasztják, a rendőr bírósági tárgyalást minden esetben sor OXL- kívül fogják a jövőben megtartani, hogy a büntetés minél hatásosabb legyen. A főváros senkinek a kedvéért sem fogja tűrni, hogy köztisztaságunk színvonala csökkenjen, vagy „elbalkánizálódjék.” Ellenkezőleg, keressük a módját annak, hogy a főváros útvonalainak, járdáinak tisztaságát, öntözését, mosását a jövőre nézve még tökéletesebbé tegyük. Reméljük, ez sikerül és a közeljövőben megfelelő javaslatokkal tudunk előállni. Legszebb, Legjobb, Legolcsóbb Paplan, Matrac, Chaislongue, Átvető, Szőnyeg, Takaró, Vas- és Rézbutor, Kórházi* és Szanatórium Berendezés. GICHNER JlNOS-nál • Budapest, VII., Erzsébet-krt. 20. Köztisztviselőknek 5*/»-os engedmény. B A legfőbb sokszorosító gép A D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 TELEFONI 19-2-20 A régi cég a régi elmen Alapítva: 1910 llkovits Gyula és Lajos központi fűtés és vízvezeték Andrássy-ut 92 Telefon: 212-04 és 05
