Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
2 Budapest, 1934 december 12. A kormány erőkoncentráló célkitűzései hozták magukkal, hogy az Egységes Községi Polgári Párt megszüntette önállóságát és alárendelte magát a Nemzeti Egység pártja irányításának. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez a megoldás a főváros érdekében történt és nem kétséges, hogy a kormányzati szervekkel ily módon létrejövő szorosabb együttműködés feltétlenül előbbreviszi Budapest fejlődését. A Községi Párt meghajol a kormány erőkoncentráló célkitűzései előtt Kitűnik ez abból a hivatalos közleményből is, amely a párt megszűnését hozta nyilvánosságra: — Az Egységes Községi Polgári Párt e célból összehívott külön értekezletén tudomásul veszi, hogy a miniszterelnök őexcellenciája a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezeteinek egységes kiépítésével Zsitvay Tibor ny. igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő urat bízta meg. Az Egységes Községi Polgári Párt kötelékébe tartozó örökös, választott, érdekképviseleti, szakszerűségi képviseleti bizottsági tagok, illetve póttagok, akik a párt programmja alapján nyertek a polgárságtól, illetve a törvényhatósági bizottság közgyűlésétől mandátumot, — a helyzet súlyos mepróbáltatásának idején Kozma Jenő dr. elnök javaslatára készséggel felelnek meg vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök úr őexcellenciája azon felhívásának, hogy külön állásukat megszüntetve, lehetővé tegyék, hogy a miniszter- elnök úr őexcellenciája által kitűzött és minden vonatkozásban magukévá tett nemzeti program a székesfőváros polgárságának előnyére, a székesfőváros törvényhatóságában egy párt, a Nemzeti Egység Pártja által képviseltessék annál is inkább, mert sem tárgyi, sem személyi okok nem indokolják azt, hogy egy azonos célra törekvés az ország bölcs kormányzatát alátámasztó Nemzeti Egység Pártján kívül más csoportosulásban nyilatkozzék meg. Ezért egyhangú határozattal kimondjuk, hogy az Egységes Községi Polgári Párt tagjai átlépnek az azonos célra, az ország, a székesfőváros és a polgárság érdekeinek védelmére hivatott és vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök úr bölcs vezérlete alatt álló Nemzeti Egység Pártjába, az Egységes Községi Polgári Párt örökös, választott, érdekképviseleti és póttagjai — amennyiben még nem lennének a Nemzeti Egység Pártjának tagjai — belépnek a Nemzeti Egység Pártjába, ugyanez alkalommal az Egységes Községi Polgári Pártban tisztséget viselő összes bizottsági tagok ezen tisztségükről lemondanak, amely ténnyel az Egységes Községi Polgári Párt a mai napon önálló és külön működését beszünteti. Legteljesebb harmónia a kormány és az autonómia között A sokszor megnyilvánult félreértések, féltékenykedések és érdekösszeütközések tűnnek el a kormány és a főváros egymásközötti viszonyából és hogy ennek már is megvannak a jótékony következményei, azt a legjobban igazolja Sipőcz Jenőnek a főpolgármesteri állásba történt kinevezése. Nem titok a városházi politika előtt, hogy a szanálási intézkedések és általában az új törvény sok tekintetben az autonómia meggyengítését jelentették és nem véletlen, hogy a Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egység pártjába való beolvasztásával egyidejűleg a szanálás műveletét az autonómiára bízták az illetékesek. A kormánynak immár a közvetlen képviselete foglal helyet a közgyűlés termében és az ilymódon szorosabbá vált kapcsolat magyarázata annak, hogy a kormány az autonómia erejére bízza Budapest gazdasági ügyeinek a ren- , dezósét. Ebből a szempontból tehát komoly megnyugvást jelent a változás, ami a Községi Polgári Párton keresztül a főváros és a kormány között bekövetkezett. Fokozza a kedvező hangulat kiszélesítését, hogy a Községi Polgári Párt tevékenységének a vezetését a magyar politikai élet egyik legtiszteltebb értéke . vette át, aki higgadt körültekintéssel, tárgy- ismerettel és a főváros iránt megnyilvánuló szeretettel látja el feladatát. Zsitvay Tibor tárgyalásainak során számos akadállyal találta, magát szemben, de szimpatikus magatartásával és tárgyilagos elbírálásaival sikerült az ellentéteket egy csapásra eltávolítania. Kölcsönös megértés és egymás iránti őszinteség jellemezték Zsitvay Tibor tárgyalásait < és minden biztosíték megvan arra, hogy a kormánypárt fővárosi szervezetének politikai vezérére mindenkor számíthat Budapest törvény- hatósága. Megszüntetik az áljótékonyság kalózlobogója alatt működő egyesületeket Felállítják a városházán a gyermekvédelmi központot Az utóbbi időben igen sok oldalról alapos panaszokat emeltek a különféle jótékonysági egyesületek működése ellen. A fővárosban ez idő szerint különböző hangzatos címeken közel száz jótékony- sági egyesület működik. A múltban tekintélyes összegekkel támogatta ezeket az egyesületeket a főváros, újabban azonban a jótékony egyesületek támogatására szánt pénzt leginkább maga a főváros használja fel, mert így bizonyos, hogy a segély oda jut, ahol a legnagyobb szükség van arra. Ez a felfogás valószínűvé teszi, hogy a jótékony nevet viselő egyesületek táborában hamarosan megindul az egészséges szelekció. A főváros vezetősége a tisztító munka érdekében már elrendelte a jótékonykodó egyesületek ellenőrzését és felülvizsgálatát. A folyamatba tett intézkedésekről beavatott helyen a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Sajnos, törvény még ezideig nem szabályozza az egyesületek működését, hanem a hatóságok csupán a régi, évtizedes rendeletek és a kialakult gyakorlat alkalmazására vannak utalva. Az egyesületek ellenőrzésére hivatott közjogi ügyosztály és a kerületi elöljáróságok tehát nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő, állandó felügyeletet gyakorolhassanak az egyesületek működése felett. Szomorú valóság, hogy a jótékonysági egyesületek egyrésze — tisztelet a kivételeknek — nem elégíti ki a közjótékonyság fogalmához fűzött kívánalmakat. Valóban itt az ideje, hogy a hatóságok rendet teremtsenek ezen a téren és lehetetlenné tegyék azokat az alakulatokat, amelyek a jótékonyság cégére alatt nem egyebek, mint önsegélyző alakulatok, ahol úgyszólván mindent felemészt az adminisztráció. A közület a mai nehéz időkben nem nélkülözheti a társadalom jótékonykodását, sőt arra fokozottan szükség volna, de az áljótékonykodás káros és csak ártalmára van az igazi karitatív munkának. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyes közjótékonysági és szociális célokat hangoztató egyesületek, sokszor kiváló személyiségeket, jól csengő neveket használnak cégérül, vagy fedezetül, megtévesztik magukat a patrónusokat is, a társadalmat pedig valósággal adófizetőjükké teszik. Érthető, ha ilyen körülmények között a publikum únja a gyűjtőnapokat, elkerüli a7. rimákat és félredobja a segélyt - kérő körleveleket. Szóval az igazi jótékonyság sínyli meg az áljótékonyság visszásságait. — A főváros nemrégiben statisztikát készíttetett a különböző jótékonykodó címek alatt működő egyesületekről és ekkor igen furcsa dolgok derültek ki. Akadt olyan jótékony egyesület, ahol a bevételek 80—90 százaléka fogyott el adminisztrációra. A rendcsinálás a nemes munkásságot folytató egyesületeknek is érdeke. Szükséges, hogy azok a komoly erők összefogjanak, amelyek minden mellékcéloktól és egyéni érdekektől mentesen igyekeznek emberbaráti céljaikat megvalósítani. Éppen ezért a főváros komolyan tervbevette, hogy belenyúl ebbe a dzsungelba és okszerű racionalizálással rendet teremt a jótékonykodás terén. A. munkát a gyermekvédelmi egyesületek területén kezdik el. A gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek összevonásáról, a gyermekvédelem racionalizálásáról és az ezzel foglalkozó különböző hatósági szervek összehangolásáról, nemkülönben a hivatásukat be nem töltő egyesületek megszűntetéséről a főváros képviselőinek részvételével már hetek óta bizalmas tanácskozások folynak a belügyminisztériumban. A megbeszélések eredményeképpen kialakult az a felfogás, hogy rövidesen felállítják a gyermekvédelmi központot, amely a főváros kebelében működő különféle gyermekvédelmi intézményeket és törekvéseket egyesíti. Ehhez a gyermekvédelmi központhoz tartoznak a szociálpolitikai ügyosztály gyermekvédő intézményei, az árvaszéken működő hivatásos gyámság és a különféle fővárosi jellegű gyermekvédelmi akciók. A gyermekvédelmi központ a városházán fog működni. Ez a szervezet kiterjeszti védelmét és szociális gondoskodását a csecsemő kortól a 16-ik esztendőig. A társadalmi jótékonykodást a gyermekvédelem terén három, ma is félhivatalos jellegű egyesületre bízzák: a Stefánia Szövetségre, a Vöröskereszt Egyletre és a Gyermekvédő Ligára. A többi egyesületeket ezentúl szigorúan megrend- szabályozzák és ha kell, likvidálják. — A fővárosi gyermekvédelmi központ a három nagy társadalmi szerv segítségével intézményessé fogja tenni a gyermekvédelmet és egymás között felosztja a munkát. A Stefánia Szövetség feladata lesz a védelem és a gondozás a születéstől hat éves korig, a Gyermekvédő Liga hatásköre a 6—12 éves gyermekekre fog kiterjedni, a Vöröskereszt viszont a 12—16 év közötti serdülő gyermekek védelmét fogja ellátni. A nagyszabású intézmény megszervezésén már erősen dolgoznak a városháza szociálpolitikai ügyosztályában. llkoyiis 1. Budapest központi fűtés« és vízvezetéki vállalata JÓZSEF-TÉR11. TELEFON: 111-54 STREB! /Ä\ STREBEL KARÁCSONY STRECO-MZAN hasai oScsó daraszenek gazdaságos, egyszer íj, főst mentes ,v- íüseíésés’s, STREBELNQUEK Budapest, V., Alkotmány-u. IS. Tel. : 16-5-65. Gyártelep; SVfosora. lftj§§fg] ry . lyiipi m RÓZSA-U 4, W ASISI meglepően olcsó árak Gör Piccoló, Jour-kocsi és servir asztal különlegességek. Recamiék, összerakható könyvszekrények — antique és modern — alkalmi bútordarabok nagy választékban. mmmm
