Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-21 / 47. szám
Budapest, 1934 november 21. rí S3BEB89^BS81SBB&B3KS9BBBBnH&HH39HS&9HS9UHHEB3S3SS Életbelépett a „Lex Vass II.,“ az öregségi és rokkantsági biztosítás a városházán Az új intézmény 12 ezer taggal és 6 millió pengővel kézéi meg miidését Sipöcz Jenő polgármester a napokban bocsáj tóttá ki a fővárosi alkalmazottak és munkások öregségi és rokkantsági biztosításáról szóló szabályrendelet végrehajtási utasítását. A polgármesternek ezzel az intézkedésével a szociális szempontból igen nagyjelentőségű „Lex-Vass II.” a fővárosnál minden vonalon és teljes hatályával életbelépett. Az öregségi és rokkantsági ellátás a városnál több mint 12 ezer alkalmazottat és munkást érdekel és az új rokkant- és nyugdíjalap tökéje megközelíti a hatmillió pengőt. Az öregségi és rokkantsági szabályrendelet végrehajtási utasításáról és a vele kapcsolatos teendőkről illetékes helyen a következő részleteket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A polgármester egyidöben két végrehajtási utasítást adott ki az öregségi és rokkantsági szabályrendelet életbeléptetéséről. Az egyik a főváros községi háztartásához tartozó hivatalok és intézmények szolgálatában álló alkalmazottakra és munkásokra, a másik az üzemeknél, az önálló vagyonkezelésű intézményeknél foglalkoztatott tisztviselőkre és munkásokra vonatkozik. Az 1929. évi XL. t-.c., amelynek tényleges végrehajtásáról intézkednek az említett végrehajtási utasítások, lényegében már 1929. január 1-én hatálybalépett, de a rendszeres végrehajtásról ezideig még nem történt gondoskodás. A különböző intézmények közül egyesek szabályszerűen levonták az öregségi és rokkantsági illetményeket, mások viszont elmulasztották. Volt olyan intézmény is, ahol időközben az öregségi és rokkantsági alapot más célra használták fel átmenetileg. — A végrehajtási utasítás szerint a háztartás kötelékébe tartozó hivatalok, intézetek és intézmények alkalmazottai részére központi szerv létesül a számvevó'ség IV. ügyosztályának vezetése mellett, ezenkívül a kilenc önálló vagyonkezelésű intézmény külön-külön öregségi és rokkantsági alapot létesít. Ezekbe az alapokba befizetik a biztosított tagtól levont 2, illetve 2% százalékot s ugyanakkora összeggel járul hozzá az alaphoz a főváros is, mint munkaadó. A munkásoktól munkabérük 2 százalékát vonják le az öregségi és rokkantsági alap javára, a tisztviselők és hasonló alkaimazásuak pedig fizetésük 2% százalékát tartoznak befizetni. Az öregségi és rokkantsági alap kötelékébe tartoznak a fó'város összes ideiglenes és havidíjas tisztviselői,-az ideiglenes és helyettes tanerők, az ideiglenes alkalmazásban levő forgalmi adóellenőrök és mindazok a kategóriák, amelyek státusa még véglegesen rendezve nincsen. Ilyenformán több mint 12 ezer alkalmazott kerül a fővárosi öregségi és rokkantsági alap kötelékébe. — A nagytömegű tagok nyilvántartása, törzslapozása és díjainak rendezése hatalmas és hónapokig tartó munkát ad a központi számvevőségnek és az üzemi rokkantalapok személyzetének. Minden alkalmazottnak az alapnál egyéni nyilvántartó lapja lesz, ahol minden változást feljegyeznek. A kartotékon feltüntetik a tagok minden személyi és családi adatát, a pontos munkakör meg jelölésével. Üj alkalmazásoknál mindezeknek az igazolására megfelelő okmányokat kell bemutatni. — Nehéz munkát jelent a fővárosi öregségi és rokkantsági alap számára a járulékok 1929-ig történő visszamenőleges rendezése és a különböző idegen biztosító intézményekkel való elszámolás. A fővárosi rokkantalapba kell ugyanis átutalni az OTI-nak, a MABI-nak, vagy egyéb biztosítóintézetnek az alkalmazott után eddig oda befizetett öregségi és rokkantsági díjakat, viszont a főváros átutalja a biztosítóintézetekhez azok után az alkalmazottak után az öregségi és rokkantsági díjakat, akik 1929. óta más alkalmazásba eltávoztak a főváros kötelékéből.-—• Azoknak az intézményeknek és üzemeknek, amelyek járulék-tartalékokat 1929-től kezdve rendszeresen nem vonták le, most pótolni kell, nemkülönben helyre kell állítani az alapokat azoknak az üzemeknek is, amelyek a levont járulékot ideiglenesen más célra használták fel. Végrehajtási utasítás szerint ugyanis az öregségi és rokkantsági alapnak mindenütt csonkítatlannak kell lennie és a rendelkezésre álló összegeket félévenként gyümölcsözően, kamatos kamattal együtt tőkésíteni kell. Az új intézkedés életbeléptetésével egyidejűén megszűnik a régi munkásnyilvántartó, amely eddig a székesfővárosi segítöalap kötelékében működött. A központi nyugdíj- és rokkantalap irodája a városháza egyik földszintes pavillonjában lesz, ahol éveken át a Márt a-Egylet működött. A szabályrendelet feldolgozásának és a végrehajtási utasítás elkészítésének hatalma munkáját Morvay Endre dr. tanácsnok, az üzemi osztály vezetője dolgozta ki Mártonffy Máriusz tanácsjegyzö és Reminitzky József tanácsi fogalmazó közreműködésével. Megérzi a lanyha ingatlanforgalmat a Boráros-téri hid építkezése Biztosítják a zavartalan építkezést — A híd budai torkolatánál nagyszabású közlekedési gócpont létesül A Boráros-téri híd építésének folytatásához szükséges összegek zavartalan folyósítása a főváros jövő évi programjának egyik számottevő tétele lesz. A tekintélyes összegek előteremtése az utóbbi időben nem járt minden gond nélkül, mert az ingatlan- forgalom meglehetősen visszaesett, már pedig a főváros az ingatlanátruházási illetékekből gondoskodik a hídépítés költségeiről. A kereskedelmi minisztériumban a hídépítés folytatásáról tartott értekezleten természetesen szőbakerültek az említett nehézségek is. Beavatott helyről származó értesülésünk szerint az értekezleten felmerült az a terv, hogy a hídépítési alap számára nagyobb összegű kölcsönt vesznek fel, hogy ezzel meggyorsítják az építkezés ütemét. Az építkezés tempója az utóbbi időben ugyanis lanyhul, ami annak a következménye, hogy az átutalások is nehézkesebben történtek, mint azelőtt. Mivel számítani lehet arra, hogy a megcsappant ingatlanforgalom miatt a felemelt vagyonátruházási illeték hoza- déka nem lesz elegendő a munkák gyors lebonyolításához, ezért valószínű, hogy tényleg kölcsön felvételével teremtik elő a gyorsabb építkezés anyagi fedezetét. Az értekezlet lefolyásáról 'beavatott helyen a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A kereskedelmi minisztérium delegátusai szerint, amint ezt az értekezleten is bejelentették, a Boráros-téri híd 1937 szeptemberében átadható a forgalomnak, ha az építkezésnél fennakadás nem történik. Már a tavasszal hozzá kell látni a hídfeljáró kialakításához és a hídfők környékének rendezéséhez úgy a budai oldalon, mint a Boráros-téren. Ezeknél a munkáknál a székesfőváros és a közmunkatanács közreműködése is szükséges. A hídfők rendezését a Közmunkatanácsnak kell elvégeztetnie, a közművek és a közlekedés pedig a főváros gondja. Az épülő híd közeléből a Boráros-téren el kell távolítani a szennyvízhálózat egyik főcsatornáját, gondoskodni kell a hídon átvezetendő gáz-, víz- és villanyvezetékek megépítéséről, nemkülönben a hídnak a villamosközlekedésbe való bekapcsolásáról is. A Beszkárt már el is készítette az erre vonatkozó terveket. A nagykörúti villamosvonalat rávezetik az új hídra és a budai oldalon a Hengermalom-utca és a Budafoki-út keresztezésénél kialakuló téren lesz Budapest egyik legnagyobbszabású közlekedési centruma. A nagykörúti villamosok természetesen a Horthy Miklós-híd megnyitása után nem a Boráros-téren fordulnak vissza, hanem végállomásuk az említett új téren lesz. Ugyanide helyezik ki a Budafok— Törökbálinti Hév. i végállomását is. Azt a tervet, hogy a Hév. végállomássá a Horthy Miklós-körtér legyen, elejtették, mert ennek a térnek a forgalmi megterheltsége enélkül is elég nagy. A hídfeljáró kialakítása tekintetében a Közmunkatanács alternative megoldásokat dolgozott ki, hogy ezek közül melyiket választják, az a közeljövőben dől el azoknak a helyszíni szemléknek a megtartása után, amelyeket az épülő híd környékén a közeli hetekben tartanak meg. Folynak a tárgyalások a Spódiumgyár kitelepítéséről A gyár lemondott a milliós kártérítésről - Telekcserét ajánl a főváros Városrendezési és közegészségügyi szempontból messzemenő érdekek fűződnek ahhoz, hogy a város e so, területéről a gyárakat a perifériákra helyezzék at. Az üzemek áthelyezésének a sorrendje elsősorban azokat a gyárakat érinti, amelyek a maguk speciális termékeit ^ bűzös anyagok felhasználásával állítják elő. Beleszólt a kérdésbe a belügyminiszter is, amikor felszólította a fővárost, hogy a Hungária- műtrágyagyár csont feldolgozó üzemét telepítse ki megfelelő övezetbe. A főváros megindította a tárgyalásokat a Spódiumgyár telkének kisajátítására, ami azért is kívánatos, mert az élelmiszer nagy- vásártelep mellett fekvő területre a terjeszkedés miatt amúgy is szükség mutatkozik. Eltekintve ettől a követelménytől, a csontgyártásból eredő bűz árt a telepen elraktározott élelmiszereknek és azoknak romlandóságát is nagymértékben fokozza. A részvénytársaság hajlandónak mutatkozott a Spó- diumgyárat kitelepíteni, azonban hatahnas összegű kártérítést igényel és még emlékezetes az a követelés, amelyik egyszerűen a Vásárpénztár monopóliumát kívánta ellenérték, illetve kártalanítás címén. A tárgyalások annakidején megszakadtak, most azonban újabb megbeszélések folynak a vállalattal, amely a főváros részéről telekcseréböl indult ki. A főváros felajánlotta a Spódiumgyámak az Illatos- úton álló egyik üres telkét, közvetlenül a hatósági szappanfőző műhely mellett, amely természetesen sokkal nagyobb kiterjedésű, mint a Spódiumgyár mai területe. Az érdekes tárgyalások menetéről illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk: — Remélhetőleg a közeljövőben befejeződnek a Spódiumgyár kitelepítésére vonatkozó tárgyalások, mert a fővárosnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a mai övezetben ez az üzem tovább nem maradhat. Az érthető, hogy a szóbanforgó vállalat nagy igényeket támaszt, de természetes az az ellenhatás is, melyet ez a követelés a városházán kiváltott. Ügy látjuk, hogy a Spódiumgyár érdekeltsége már az engedékenység útjára lépett és ezért reméljük a mielőbbi kielégítő megoldást. A főváros vezetősége most utasította a város- rendezési ügyosztályt, hogy szakértőkkel állapítsa meg a felépítmények, a berendezések és a telek értékét. Ennek megtörténte után a szerződés megkötését várják abban az esetben, ha. a Spódiumgyár igényeivel reális álláspontra tér. Betón, inakadám, aazfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT Xrl S KA JBNÖ okleveles gépészmérnök, kompresser-bérbezdó Budapest, VH1., kertiét, Baresa-ntc» 77. m. Telefonszára : S3-6-4*. Kiss Jenő okleveles mérnök, építési Bndapest, V., /.oltán-acoa Telelőn: 180-81 vállalkozó 10. Hám CSUCSHECYI BAZfiLTBAHYA R.-T. HEMESGOLÄCS Központi iroda: Budapest, VII., Nörnberg-i. 47. Telefons Tapolca 2. Tel.: 970-43. ÁMON ANTAL ÉS FIAI Kö VEZŐMES TEREK, ÚT-. CSATORNA- ÉS beton Építési vállalkozók, földmunka. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA Vili, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. UTHEHOERLEST mossssam vállal WOLFF ERNŐ Budapest« I.« Kelenföld -út 1. Tét.: 59 9—68. A legtökéletesebb fekete fénymásoló psptr Fénymásolat Piesenberger Jóisef V., Hollán-u. 16. Tel. : 18-6-84
