Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

Még mindig eldöntetlen: a közeljövőben megvalósitható-e az Erzsébet-sugárút és vele párhuzamosan a Tabán? Harrer Ferenc és Szendy Károly alpolgármester biztató nyilatkozata PESTI KIRAKAT A méfváttéSUtt Hát csakugyan igaz lenne, amit mondanak, amit beszélnek? Hogy a budapesti aszfalt-hirdeté­sek a főváros üzletei ? Mi azt hittük, hogy az éj­szaka leple alatt utcagyerekek festik be ostoba futurista ábrákkal és szövegekkel. Vagy hogy eze­ket a kölykeket ötletszegény cégek bérelik fel erre a festőművészen rakoncátlanságra, amelyet éjfél után a rendőr háta mögött követnek el. Már a sajtó is felzúdult és a sajtó is követeli, hogy a cipőnk talpát is pirulásra késztető otromba reklámnak vessenek már véget. Rendeljenek ki pár száz súroló asszonyt, akik keféjükkel nekifeküsz- nek az aszfaltnak és megtisztítják azt ettől a szé­gyentől. És zúgolódik a sajtó, hogy a Közmunka­tanács ilyesmit egy pillanatig is eltűr. Szegény Közmunkatanács, talán fogalma sincs az egészről. A rendőrségben talán lenne annyi ízlés, hogy szétkergetné a pesti aszfalt éjszakai kubista­művészeit, de hogyan avatkozzék bele a dologba a szegény rendőrség, amikor tudja, hogy ez a cipőtalpcsiklandozó reklám — a főváros üzlete. Hát csakugyan lehetséges? Hogyne. Sőt azt mondják, hogy a Hirdetövállalatnak ez az egyet­len megváltó ötlete. A Székesfőváros Hirdető Vál­lalatának tulajdonképpen Lamotte Ernő halála óta nincsen igazgatója. Pogány Zsigmond, aki a válla­latot vezeti, úgy látszik, az ilyen ötletekkel akarja bebizonyítani a maga nélkülözhetetlenségét és al­kotóképességét. A Hirdető Vállalat igazgatójának legelsörendü üzletembernek kell lennie. Ma pedig az alsóbbrendű üzletember is tisztában van vele, hogy az ízléstelenség nem üzlet. Sőt. Az üzletnek nincs ártalmasabb ellensége, mint az ízléstelenség. A Hirdető Vállalatnak pedig, amely monopólium, amelyre minden jó üzletember rászorul, kitűnő üz­letnek kell lennie. Aranybányának. Az ilyen alantas ötletek nélkül is, amelyektől pirul a pesti ember —• talpa. MMinoák Az állatkínzóknak pedig éppen úgy el kell tünniök a pesti kirakatból, mint azoknak az aszfalt­hirdetéseknek, amelyekről csak most beszéltünk. Minden állatkínzó utálatos és megdöbbentő. De most jön a szezonjuk. A téllel együtt köszöntenek be hozzánk. Most \ következik, sőt már benne is vagyunk a nagy tüzelőszerszállításokban. Megra­kott" kocsik, neki feszült inu és testű állatok még vsak kibírható látványosságai az utcának, bár már alig várjuk az időt, amikor a szegény lovaktól ezt a keserű poharat elhódítja a teherautó. De a szinte kibírhatatlan teljesítményt még fokozzák a brutá­lis kocsisok, akik valósággal szemünk láttára gyil­kolják az állataikat. Minden elismerés megilleti a főkapitányt, aki most rendeletet adott ki az álla­tok hóhérjai ellen. Reméljük, lesz eredménye ennek a rendelkezésnek és a rendőriégénység megmenti az állatokkal együtt a közönség idegeit is. S mí netieU Uraim, önökön a sor. A kitűnő üzleti érzékke] dolgozó Gázmüvek, ime, most önöket akarja meg­hódítani. Odaállítja önöket a gáz-resó mellé: tes­sék megtanulni főzni. Hiszen van abban valami, hogy nem árt, ha az ember meg tud kotyvasztani egy tányér rántottát, bár nem szükséges az a töké­letesség, amit az egyik magyar író szokott produ­kálni. Ez az író remek hódmezővásárhelyi „marha- paprikás”-t főz novellával mosdott saját kezével. A marhának tízféle részét maga veszi meg a szíve gyökerétől a tarjáig és négy óra hosszat keveri az­zal a két kezével, amelyekkel a szerelmi történe­teket szokta máskor összebonyolítani. No ennyire nem kell főzni tudni a férfiaknak. Vagyunk any- nyira konzervatívok, hogy a férfiak főzés-tudomá­nyát a rántotta-diplomára korlátoznánk. De a Gáz­müveknek se érdeke a garszonok mesterséges te­nyésztése. A Gázmüvek sokkal nagyobb resó-for- galmat csinál, ha nem főzni tanítja a férfiakat, hanem jó partikat ajánl nekik. Resó szempontból a férfiak fözéstudományánál sokkal többet jeleni egy-egy házasságkötés feleséggel, szakácsnéval, szobalánnyal, <jno meg kisvártatvást gyerekkel. És nem is hisszük, hogy a férfiak valami jelesen vizs­gáznának. Nem hisszük, hogy bélszín-tehetségek és pudding-zsenik lennének közöttük. Hiszen ha jól tudnak főzni, akkor úgyis könnyen — feleséghez jutnak. Felbecsülhetetlen gazdasági és szociális ér­dekek fűződnek ahhoz, hogy a főváros területén ne bénuljon meg teljesen az építkezés. A törvény- hatósági bizottság , különböző faktorai állandóan foglalkoznak ezzel az életbevágó fontos kérdéssel és a közeli napokban felterjesztik azt az újabb feliratot, amelyben a főváros az építési adómentes­ség, illetve a tatarozást kedvezmények határide­jének meghosszabbítását és kiterjesztését kéri az említett szempontokra való tekintettel. Seholsem kínálkozik azonban olyan nagyszabású és hosszú évekre szóló munkaalkalom, amelynél fal vállalko­zók százai és a munkások ezrei jutnának kereset­hez, hiint amilyen a tervezett Erzsébet-sugárút és az új Tabán. Behatóan foglalkozott az Erzsé­bet-sugárút és a Tabán problémájával a pénzügyi bizottság is és örömmel vette tudomásul a közvé­lemény Harrer Ferencnek azt a kijelentését, hogy az Erzsébet-sugárút ügye a legközelebbi napokban eldől. Felkértük Harrer Ferencet és megkérdeztük, hogy mire alapította optimista kijelentését. HARRER FERENC DR. a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A pénzügyi bizottságban indítvány hang­zott el, hogy alakítson a főváros külön bizottságot az Erzsébet-sugárút és a Tabán kérdésének ál­landó felszínen tartására és egyengetésére. Erre .— szerintem — nincsen szükség, mert azok a ki­váló szakemberek, akiket az indítvány szerint meg kellene hívni ebbe a bizottságba, úgyszólván kivétel nélkül helyet foglalnak a Közr- munka tanácsban. Egyébként a késedelemnek nem a Közmunktanács az okozója és azért a fővárost sem lehet felelős­ségre vonni. Mind a három fórum tisztában van a dolog jelentőségével és szívesen látná a tervek mi­nél sürgősebb megvalósulását. Az Erzsébet-sugárút ügyében a Közmunkatanács és a főváros tanácsa között létrejött a megegyezés: a megvalósítás a Közmunkatanács feladata. A Közmunkatanács elkészítette az Erzsé­bet-sugárút építésére vonatkozó törvény­javaslat-tervezetet is, amely magában fog­lalja az Erzsébet-sugárút megépítésének feltételeit és tartalmazza azokat a kedvezményeket, ame­lyeket a Közmunkatanács a magánépítési tevé­kenységnek nyújthat kedvező kisajátítási, adó- mentességi és egyéb vonatkozásokban. — Nézetem szerint a törvény megalkotása előtt tájékozódni kellene a magánosoknál abban az irányban, hogy a feltételek birtokában vár­ható-e legalább akkora magánépítkezési tevé­kenység, ami az elinduláshoz kívánatos? Mert semmi értelme nem volna egy végre­hajthatatlan törvény megszületésének, hogy elkészüljön az Erzsébet-sugárút építési tör­vénye, amelynek azonban gyakorlati jelentősége hiányoznék. 1 ilÄ. Á sokszorosító gép j a r/? /—7—* Ém D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 j TELEFON i 19-2-20 GARAI ERNŐ — Egyébként, azt hiszem, a legközelebbi jövő­ben döntő stádiumba kerül az ügy. A pénzügy- miniszter úrral már júniusban tárgyalások folytak ebben a kérdésben, de akkor egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott időt szakítani az érdemleges elintézésre. Ügy tudom azonban, hogy ez most már a legközelebbi hetekben meg fog történni. Véleményem szerint egyetlen délután elintézhető lesz a probléma abban az értelemben: legyenre sugái~út vagy sem? Minden annyira elő van már készítve, hogy a pénzügyminiszter a döntő szót bármelyik pillanatban ki­mondhatja. A beszélgetés további során megkérdez­tük, mi a véleménye a Tabán újjáépítésének küátásairól. — Én úgy vélem — felelte Hai~rer Ferenc —* hogy ebben a dologban kissé le kell szállni az illúziók világából. Nem hiszem, hogy a Tabán a legközelebbi munka- alkalom. Szerintem a Tabán promlémája sokkal nehezebb városrendészeti kérdés, mint az Erzsébet- sugárúté, mert itt arról van szó, hogy mi történjen talán évszázadokra ldhatóan a város legértékesebb részével. A közvélemény körülbelül már*' eldöntötte, Hogy a Tabán ne lakóvárosrész, hanem a fürdőváros centruma legyen. De amíg odáig eljutunk, hogy ez a fürdőváros felépüljön, sok dolgot tisztázni kell. Elsősorban azt, hogy mi legyen a Rudassal, ér­demed-e továbbfejleszteni vagy pedig a Tabán­ban épüljön fel a minden tekintetben korszerű, nagyszabású, gyógyfürdöintézet. Ennek az előfel­tétele viszot az, hogy tisztában legyünk a Tabán balneológiái kérdéseivel. Tudnunk kell, hogy milyen tömegű gyógyvizek rejlenek azon a környéken feltáratlanul, mert ha előkészületek nélkül fogunk a dologhoz, akkor kitesszük magunkat annak, hogy mi is úgy járunk, mint Lillafüreden. Én biztosra veszem, hogy a Ta­bán fürdölehetösége adva van, de a megoldás előtt mégis egészen precízen tudni kell mindent. Kívá­natos, hogy a polgármester ilyen irányban tegye meg legsürgősebben a kellő intézkedéseket, mert a főváros egyetemes érdeke és felvirágzása is kívánja, hogy az elgondolt nagyszabású fürdőváros ideálisan megalkotott centrális bázisa legyen. Érdeklődtünk SZENDY KAROLY dr. alpolgármesternél is, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának így Vá­laszolt: — Műszakilag az új Tabán érdekében min­den előkészület megtörtént, de addig tovább menni nem lehet, amíg a kormány a Rácfürdő megvétele felett nem döntött. Megnyugtathatok mindenkit, hogy a főváros egyetlen napot sem fog kés­lekedni, ha elérkezett az ideje a Tabán-probléma meg­valósítását célzó feladatok végrehajtásának. azokat, okik könnyelműen vásárolnak, kik nem nézik meg előbb, hogy mii, hol lehet a legjobban, a legolcsóbban be* szerezni. A mi áraink kőztudomás szerint Pesten a legolcsóbbak; például finom Crepe Maróként mi 2 pengő 90 fiiléréiTáru­sítunk, vogypedig ugyanilyen anyagólé nehéz satin háttal* nálunk 3 pengő 90 fillérbe kerülnek. A brokát-kabátbélés- anyag- méterje csak 95° fillér és ha­sonló olcsó árakon árusítjuk a finom’ őszi szöveteket. fenyves Áruház káívw té r r M i n fák at ké-srsóg.g~eJ. kü-l dán k* P R A C I Z I Ó S MECHANIKAI GYÁR BUDAPEST, VII., DOB-UICA 63. TELEFON ; 36-7.86.

Next

/
Oldalképek
Tartalom