Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-17 / 42. szám

f \ ■ Elutasította a főpolgármester a tizeuőtős üzemi bizottság össze« hívására vonatkozó határozatot Nem teljesíthető a pénzügyi bizottság egyhangü kívánsága - Az üzemek átvizsgálása a tőpolgármester hatáskörébe tartozik A pénzügyi bizottság tanácskozásai során, egyhangú helyeslés mellett követelte Párkány Frigyes dr. a tizenötös üzemi bizottság összehívá­sát és ellenőrző munkájának elrendelését. Ezt a bizottságot annakidején a pénzügyi bizottság tar­totta szükségesnek munkába állítani, azzal a fel­adattal, hogy vizsgálják át az üzemek működését, ta­pasztalataikat gyűjtsék össze és annak megfelelő reformtervekkel indítsák meg az üzemek újjászervezését. A bizottság munkássága, a tervek szerint, magá­ban foglalja az üzemi tanítás és önköltségi árak összehasonlítását, a termelés racionális irányba való terelését, a szerződések felülvizsgálatát, vala­mint a tisztviselői illetmények mértékének kivizs­gálását. Ezt a bizottságot többszöri sürgetés elle­nére se hívták össze és amikor az általános vita végén Harrer Ferenc dr. a törvény betűivel mu­tatta ki, hogy a polgármesternek kötelessége a bizottságot munkába állítani: általános helyeslés zúgott fel és egyhangúlag talált elfogadásra az indítvány, amely a bizottság haladéktalan mun­káiba állását követelte. Sipöcz Jenő polgármester válaszában meglepő bejelentést tett. Elmondotta, hogy a bizottság összeállítását Borvendég Fe­renc főpolgármester ez ügyben hozzá inté­zett átirata tiltotta meg és ezért nincsen módjában a kérést teljesíteni. A pénzügyi bizottság tagjai ezek után felkérték a polgármestert, hogy állásfoglalásukat közölje a fő­polgármesterrel és ennek megtörténte után azon­nali hatállyal nyújtson lehetőséget a bizottság munkájának elindítására. A Fővárosi Hírlap beavatott forrásból szerzett értesülése szerint a pénzügyi bizottság egyértel­műen kifejezésre jutott határozata nem megy tel­jesedésbe. Borvendég Ferenc főpolgármester hétfőn értesítette a polg'ármestert, hogy tudomást szer­zett a pénzügyi bizottság határozatáról, azonban a legnagyobb sajnálatára kénytelen bele­egyezését újból megtagadni a bizottság felállításához. A meglepő intézkedés indokolásáról beavatott helyről a következőket tudta meg a Fővárosi Hír­lap: __ A fővárosi törvényt tévesen értelmezik az ok a bizottsági tagok, akik azt a felfogást vall­ják, bogy a bizottság kiküldése egyedül a polgár- mester hatáskörébe tartozik. A szanálási felhatal­mazás alapján ilyen bizottságnak a kiküldése a főpolgár­mester hozzájárulása nélkül nem vihető keresztül, egyébként pedig a bizottság munkássága a mai helyzetben úgy sem hozhat eredményt. A főpolgármesternek ugyanis különleges el­gondolásai vannak, amelyeknek nyomán soron kö­vetkezik az üzemek teljes reorganizációja, a tarifák új megállapítása és általában az üzemek működésének új alapraj való helyezése. Ilyen körülmények között semmi célja sincs an­nak, hogy az autonómia által kiküldendő bizottság párhuzamos munkát folytasson és esetleg olyan határozatokat hozzon, amelyek éles ellentétben állanak a főpolgármester részéröl tervezett akciók­nak. A főpolgármesteri a szanálás keretében dönt az orvoslási módozatokról és olyképpen gondoskodik az üzemek munkássá­gának újjászervezéséről, hogy azok úgy a jövedel­mezőség, mint a tarifa szempontjából egyformán kielégítsék a pénzügyi bizottság várakozásait. Ez a nyilatkozat félre nem érthetően utasítja vissza az autonom szervek kívánságát. Az üzemi albizottság tehát nem kezdi meg működését és a szükséges újítáok mibenlétéről az úgynevezett sza­nálási bizottság fog tájékoztatást kapni a főpol­gármester részéröl. A gyakorlatban azt jelenti a főpolgármester elhatározása, hogy'- szándékait a szanálási bizottság tudomásul veszi, mert mint köztudomású, ennek a bizottságnak döntésre hiva­tott hatásköre nincsen. Általános gazdasági érdekek fűződ­nek a nagyüzemek egyesítéséhez A főpolgármester érdekes indokolása a polgármesterhez küldött átiratában Nagy feltűnést keltett a Fővárosi Hírlap múlt- heti számának közlése, amelyben elsőnek adott hírt a tkét nagy közüzem, a Gáz- és Elektromos­müvek egyesítéséről. Értesülésünket nyomon kö­vette Borvendég Ferenc főpolgármester nagyjelen­tőségű átirata, amelyben felkérte a polgármestert, hogy részletekremenően is mielőbb tegyen előter­jesztést a Gáz- és Elektromos-müvek egyesítéséről. A főpolgármester rendelkezésének kézhezvé­tele után Sipöcz Jenő polgármester nyomban ma­gához kérette Morvay Endre dr. tanácsnokot, az üzemi ügyosztály vezetőjét és utasította, hogy az üzemegyesítéshez szükséges előkészületeket tegye meg. Az egyesítés tervét — ahogy a Fővárosi Hír­lap ugyancsak előre jelezte — nem minden oldalon fogadják rokonszenvesen és máris erőteljes elleni- akciók indultak meg. Tendenciózusan olyan híreket is kezdtek bizonyos forrásból terjeszteni, hogy a fő­polgármester, a törvényhatósági bizottság megkér­dezése nélkül, tisztán diktatórikus alapon, hajtja végre a reformot. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez nem áll, mert a polgármester javaslatának be­érkezése után a főpolgármester az üzemek kon­centrálásának kérdését a tizenhetes bizottsággal ismertetni fogja. Munkatársunknak alkalma volt beavatott helyen az üzemegyesítésröl ' szóló főpolgármesteri átirat részletei iránt érdeklődni, s annak indokolását — amely hü tükre Borvendég Ferenc főpolgármester felfogásának is — hiteles szöveg alapján a követ­kezőkben közöljük: — Már a székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikkben is kifejezést nyert, hogy a rokoncélú és hasonló természetű üzemeket lehetőleg közös igazgatás alá kell ren­delni. A törvényhozás akaratát ebben a rendelke­zésben nyilvánvalóan a gazdaságosság szempontjai vezették, mert a közös igazgatás révén az üzemek kiadásai kétségtelenül csökkenthetők és a helyes megoldás mellett az üzempolitika, az ügyek inté­zése, s az üzemvitel is átfogóbban, nagyobb terüle­teken, az egységes elgondolás egyöntetű végrehaj­tásával lesz megvalósítható. Ugyanez az elgondo­lás vezette a törvényhatóságot, amikor a közel­múltban a gyógyfürdőket és gyógyforrásokat is közös vezetés alá rendelte. Ezáltal magasabb célok kitűzése és eredményes megvalósítása is könnyeb­ben elérhető. — Fokozottabb előnyök és messzebb kiható eredmények várhatók olyan intézmények szerve­zeti egybekapcsolásától, amelyek működésének gazdasági kihatása az ipari és kereskedelmi vállal­kozásokban, sőt a magánháztartásokban is jelen­tékenyen érezhető. Ezeknek az intézményeknek rokontermészetü működését éppen fontos gazda­sági vonatkozásaik miatt akként kell megszer­vezni, hogy ez a működés az intézményekhez kapcso­lódó érdekeket a leggyorsabban, legmesz- szebbmenően és egyúttal a leggazdaságo­sabban elégítse ki. — A Gáz- és Elektromos-müvek működése, a maga kifejlődésében, mindinkább azonos területe­ket érint, belső üzemvitelükben is sok tekintetben azonos szempontok érvényesülnek, hasonló tagozó­dások jelentkeznek, tehát rokontermészetük két­ségtelen. A két üzemnek, úgy a nagyközönség, mint a székesfőváros háztartása irányában feladatukat a legteljesebb együttműködésben kell teljesíteniök, egymást szervesen ki kell egészíteniök. — A mostani szervezeti különállás azonban rendkívül megnehezíti a kitűzött feladatok eredmé­nyes szolgálatát. A központi igazgatás *az önálló üzemvezetéseket a részletekre is kiterjedően egy­ségéé, harmonikus összmüködésbe nem foglal­hatja. Ehhez az üzemi ágazatokkal való közvetle­Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta. nebb kapcsolatokra volna szükség. így a részletek’ ben is különálló érdekek néha elkerülhetetlenül keresztezik egymást, ami a főváros egyetemes érdekei szempontjából nem kívánatos és igen gyakran nem gazdaságos jelenségekre vezet. A két üzem munkáját tehát harmonikus egységbe kell összefogni. Ez pedig csakis egy kézből történő irányítással, vezetéssel válik lehetővé. Polgármesteri haláshörbea törté­nik az egyesítés végrehajtása A pénzügyi bizottság hétfői ülésén éles bí­rálatok hangzottak el amiatt, hogy befejezett tények elé állítják az autonómiát az üzemegyesí­tés kérdésében. A támadásokkal kapcsolatban érdekelt helyről a következő tájékoztatást adták a Fővárosi Iíirlap munkatársának: — A világítási üzemek egyesítése va­lóban befejezett ténynek tekinthető, mert arra a főváros gazdasági érdekeinek bizto­sítása céljából feltétlenül szükség van. A főpolgármester részéről megejtett szá­mítások szerint az egyesítés 3.5 millió pengő meg­takarítást jelent, mert az azonos munkakörök összevonása következtében felére csökkennek a sze­mélyi és dologi kiadások. — Ami az egyesítés végrehajtásának alkotmányos vonatkozásait illeti, abban ki­fogásolnivalót találni nem lehet, mert ennek a nagyhorderejű változás­nak az előkészítését és végrehajtá­sát a polgármester a maga hatás­körében fogja végezni. Az előterjesztés már is készül és a fő­polgármester ennek alapján fogja azt be­mutatni a 17-es bizottságnak. Hasonló irányban kerül végrehajtásra a Beszk&rt szanálása, amely vonatkozásban ugyancsak a polgár- mester készíti el a tarifareformot és azt a főpolgármester cenzúrájával teszik a 17-es bizottság asztalára. Értesülésünk szerint Borvendég Ferenc főpol­gármester mindezeket a terveket részletesen meg­beszélte Wolff Károllyal, a 17-es bizottság elnö­kével, akit tájékoztatott a szanálásra vonatkozó elgondolásairól. A fővárosi autonómiát ezidőszerint a,költségvetés vitája foglalja le:' a közgyűlési tárgyalások befejezése után a 17-es bizottság is összeül, hogy a vitáboM elhangzott komoly észrevételek mérlegelésével megindítsa a szanálás menetét. Az eöAigi elgondolások szeri/nt a bizottság november közepén, kezdi meg munkáját. Bornemissza a vezérigazgatói állást egy évi próbaidőre vállalja Városházi és közgazdasági körökben egyfor­mán véglegesnek tekintik az egyesített üzemek vezetésében történő személyi megoldást. A két mgyüzem legfőbb irányítójának Bornemissza Géza törvényhatósági bizott­sági tagot, a Hungária Villamossági r. t. nagy szaktudású igazgatóját hívja meg a polgármester, aki megbízatása után nyombem megkezdi a re­formtervek végrehajtását. A Fővárosi Hírlap ér­tesülése szerint Bornemissza Géza egyelőre csupán feltételesen vállalja a vezérigazgatói állást, mert a Hungária Villamossági r. t. igazgatósá­gától egy esztendei szabadságra megy. Az egy év letelte után dönt véglegesen, hogy el- hagyja-e a magánvállalkozás területét és vállalja-e a továbbiakban a fővárosi üzemek legfőbb veze­tőjének hatáskörét. * Az üzemegyesítés teljes és maradéktalan végrehajtása természetesen nem valósulhat meg egyik napról a másikra, de annyi biztos, hogy ilyen irányban már a közeljövőben nagyjelentőségű lépések történnek és a reform már a jövö költség­vetési évben éreztetni fogja a hatását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom