Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-24 / 4. szám
'dmiddckv idi/zrAF* Budapest, 1934 január 24. PESTI KIRAKAT Az ember tragédiája a színpadon A főváros még nem is olyan régen a legnagyobb mecénása volt az országban az irodalomnak és a művészetnek. Sajnos, a keserves idők ezen a téren is beleszóltak Budapest legnemesebb törekvéseibe. Ma alig jut pénz a művészi célok islápolására. Csak uz olyan kivételes alkalmak nyittatják meg a főváros erszényét, mint például a mostani, amikor az Ember tragédiájána k, M ad ác h nagy művének, kivételes nagy jubileumát és nagyfontosságú bécsi előadását értük meg. Ezt az alkalmat a székes- főváros igen becses, nagyértékű könyv kiadásával ünnepli meg. Á rendkívüli műgonddal, egyszerűségében is hatásos kiadásában megjelent könyv szerzője N é m eth Antal dr., a kitűnő esztétikus, a címe pedig: Az ember tragédiája a színpadon. A kitűnő szerző végigkíséri esztendőn át Madách nagy művét az ötven év előtti Paulay-féle bemutatótól egészen-a mai napig. Benne van ebben a műben minden változás és minden szerepcsere, ismerteti a Nemzeti Színház első bécsi vendégszereplését az Ember tragédiájával, föleleveníti az első századik előadást, majd fölsorolja a Tragédia vidéki sikereit. A vidéken Kolozsvár, Kassa, Komárom, Má- ramnrossziget, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Pécs, Nagyvárad, Arad, Zombor, Temesvár és Pozsony a legfőbb állomások. Külön nagyon érdekes fejezetei szentel a szerző a Tragédiá-nak a múlt században történt külföldi előadásaira. Ezután következnek mindazok a törekvések, amelyeket kisebb-nagyóbb sikerrel a legkiválóbb magyar színpadi szakértők folytattak az Ember tragédiája körül. Általában, ahogy az előszóban S i p ő c z Jenő polgármester nevezi, „egy magyar dráma színpadi életrajzát“ írta meg nagy szeretettel, sok tudással és nagy lelkesedéssel Németh Antal. Egyébként pedig — mint a polgármester mondja — Budapest székesfőváros hódol a sztregovai nagy bölcs lángelméje előtt, amikor közreadja a Tragédia színházi előadásainak ezt a kitűnő krónikáját. Budai notesz Mindazok, akik Budapestet tiszta szívvel szeretik és örömmel mélyednek el a fővárosra, vonatkozó régi, históriai emlékek sokaságába, nagy lelkesedéssel fogadták, azt az ízléses zsebkönyvet, amely Joanovich Pál élvezetes írásait gyűjtötte csokorba. A várospolitikai életben és a társadalmi körökben egyformán tisztelettel övezett Pali bácsi tudós búvára a budai történelmi múltnak, amelynek emlékét régi házak, templomok, kövek és elnevezések hirdetik. Kevesen tudják azonban, hogy egy-egy épületnek, utcanévnek, vagy háznak milyen múltja van és különösen az elnevezések milyen etimológiából származtak. Joanovich Pál a Budai Noteszben élvezetes stílussal tájékoztatja a közönséget a budai emlékek sokaságáról és bizonyos, hogy az imponáló tájékozottsággal és hozzáértéssel megírott munkája nagyban hozzájárul Buda kultuszának emeléséhez. Éhség, forradafom, Szibéria A magyar könyvpiacnak szenzációs eseménye volt az elmúlt évben Lévai Jenőnek hatalmas riportsorozata, amely megkapó keretek között tárta elő a szerzőnek háborús élményeit. Az első kötet Przemysl heroikus védelméről számolt, be, míg a második kötet most a hadifogság szörnyű borzalmait vetíti, elénk. Lévai Jenőnek a vérzivataros időkről szóló második kötete is nagy sikert aratott és hiánytalanul megérdemelte azt az elismerő kritikát, amelyben minden oldalról részesítették. WEITZ FERENC RESZELOGyARa BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 8. SZÁM Telefon : 48-9-80 KŐBÁNYA ALSÓ P. U.-NÁL Alapítási év 1909. Uj M«zel8!t. csere reszelőle, hnnznált rész előle űjravágása. Vidéki megbízásuk pontosan eszközöltetnek FREUD FRIGYES VI., Teréz-körut 19. Telefon t 11—2—91. Csavarok van-, acél és sárgarézből, Wltw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú prácl/.iós csavarok. Telefon 53-0-92 Telefon: 53-0-92 vó(l Jegy fi Phosphorbronzok és könnyűfém-dugattyúk minőségileg elismerten a legjobbak. Nagy raktári készlet phosphor-bronzokból és könnyűfém dugattyúkból. Oyártja : SCHÜTZ TESTVÉREK témöntö- dáje mótor- és gépgyára Budapest, II., Képlár-utoa 9. Bizalommal tekint a főváros adminisztrációja a gazdasági helyzet kedvezőbb kialakulására lamotte ttárolu tanácsnok a Költségvetési hiányról és a további intézkedésekről Elindult útjára a főváros legújabb költségvetési esztendeje, amelyet úgy a városházán., mint a pénzügyi körökben általánosan pesszimisztikusan ítélnek meg. Magától értetődik, hogy a pénzügyi helyzet felborulásától nem kell tartani, mert a főváros vezetősége reális előirányzatot hozott össze és nyílt őszinteséggel feltái'ta a várható hiányokat. A válságos idők ellenére sincs ok nyugtalanságra, mert a pénzügyi vezetést kiváló körültekintés és biztos előrelátás irányítja, amelyik számol az összes szempontokkal és minden helyzetben józan mérlegeléssel dönt a teendők felől. A pénzügyi helyzet alakulásáról intéztünk kérdést Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokhoz és a fővárosi gazdálkodás kiváló irányítójához, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka- íársának: — A költségvetés összeállításánál természetesen figyelembe vettük az előző év tételeinek kényszerű összezsugorodását és ezért a kiadási tételeket mindössze 156 millió pengőben irányoztuk elő. Ezzel szemben a bevételek 116 millió pengőt Ígérnek és így adódik a 10 milliós költségvetési deficit, amelynek a pótlására keressük és kutatjuk az eszközöket. Meg nem változható bizonyossággal nem lehet azt állítani, hogy ez a tízmilliós költségvetési hiány az év végéig valóban hiány marad-e, mert elképzelhető kedvezőbb fordulat a gazdasági életben, amely megszaporítja a jövedelmi forrásokat. — Ez az optimizmus ellenkezik a költségvetésben lerögzített és a pesszimizmustól táplált azzal a beállítással, amely 10 milliós hiányt produkált a papíron, mindenesetre azonban elképzelhető olyan változás, amely a pénzügyi helyzetünk egyensúlyát biztosítja. Addig is azonban, amíg ebben a vonatkozásban a kézzelfogható eredmények mutatkoznak, nem lehet más kötelességünk, mint hogy költségvetési tételeink összehangolása érdekében még szigorúbb intézkedéseket tegyünk, nehogy az év végén csalódással kelljen számolnunk. — A főváros külföldi kölcsönei ügyében változások, vagy lényegesebb események nem várhatók. A rövidlejáratú hitelek kérdésében a törvényhatóság legutóbb elfogadott határozata van érvényben, amelynek révén sikerült a kérdést egyidőre nyugvópontra helyezni. — Reménykedve várjuk az általános gazdasági helyzet javulását. Erre az egészséges optimizmusra feltétlenül szükség van, mert híznunk kell a főváros életerejében és abban, hogy a legnagyobb gondossággal járunk el, különösen a kiadási tételek eszközlésénél. A reálitások keretében kívánjuk ezt az esztendőt le folytatni és remélem, hogy sikerül a főváros gazdasági helyzetének egyensúlyát átmenteni a feltétlenül bekövetkező jobb időkre. Lamotte Károly tanácsnok nyilatkozata minden kit megerősíthet abban a meggyőződésben, hogy a j főváros pénzügyi vonatkozásai a legjobb kezekben í vannak és még a rossz viszonyok között is sikerül a gazdálkodás biztonságát megőrizni. MM MM n iiiniim MN MUU Hétszázezer pensfi a kórházak tatarozására Egyelőre nincs lehetőség az új RóHus-ksrház felépítésére Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a Fővárosi Hírlap karácsonyi számában olyan kijelentést tett, hogy a felügyeleti hatóság szívesen támogatná a fővárost, ha elhatározná a már évekkel ezelőtt tervbevett és időközben különböző okokból elmaradt új Rókus-kórház megépítését. Ez a biztató megnyilatkozás több mint félszáz esztendeje húzódó terv megvalósítására nyújt lehetőséget, ezért beavatott helyen érdeklődtünk, milyen álláspontra helyezkedik ma a főváros az új Rókus építésének tervével szemben. Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnokot kerestük fel, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — A főváros mostani gazdasági helyzetében nem gondolhat újabb kórházépítkezésre. A Horthy Miklós-kórház létesítésével a probléma legégetőbb í'észe megoldódott, úgyhogy ágyhiányról ma már beszélni nem lehet, bár kórházi osztályaink egy- része még mindig eléggé zsúfolt. Új kórházépítés gondolatával azért sem foglalkozhatunk, mert ez elsősorban pénzügyi kérdés. Nemcsak az építési költség előteremtése probléma, hanem az új kórház fenntartása is. Az egész vonalon végrehajtott nagyarányú takarékossági rendelet és ügyviteli racionalizálás ellenére még ma is deficittel küzködünk és a szociális helyzet rosszabbodása folytán egyre nagyobb terhet ró a fővárosra az ingyenes szegény betegek ápolása. Üj kórházépítés helyett inkább a meglevők modernizálására, gyökeres renoválására és átalakítására törekszünk. Ez a helyzet a Rókus-kórháznál is, ahol már évek óta folynak a belső tatarozási munkák. A folyosókat és a kórtermeket teljesen újjáfestettük és a falakat higiénikus, lemosható burkolattal borítjuk. A gazdasági hivatalt, amely mostanáig a kórház területén kívül volt elhelyezve, a főépületbe költöztetjük, a betegszállító és üzemi gépkocsik számára pedig garaget építünk. A régi kórházépület homlokzatát is renováljuk, az összes régi ablakkereteket újakra cseréljük ki, gondoskodunk a tökéletes szellőztetésről is. A Rókus- kórház restaurálására ebben az évben 162.000 pengőt költ a főváros. — A másik legrégibb kórház a Szent István, amely jövőre lesz ötvenéves és annak alapos átalakítása és tatarozása szintén kívánatos. Átépítjük 9 szülészeti és bőrgyógyászati osztályt. Különös gondot fordítunk a bőrgyógyászati osztály modernizálására, mert 1935-ben Budapesten ülésezik majd a nemzetközi bőrgyógyászati kongresszus és az előkelő nemzetközi tudósok előtt nem akarunk intézményeinkkel szégyent vallani. Bővül az egész kórház területe, mert u salak és szénrakodót kitelepítettük. A Szent , Islván-kórház restaurálására 112.000 pengő a kiadás. A Horthy Miklós-kórházban külön fertőtlenítő épületet emelünk és megfelelő módon kiegészítjük a röntgenlaboratóriumot. A Szent László-kórháznál tervbevett munkálatok költsége is meghaladja a 121.000 pengőt. Itt mindenekelőtt megfelelő fertőtlenítő épületről gondoskodunk a látogatók számára, akik itt fogják elvégezni távozás előtt a kötelező átöltözést és fertőtlenítést. A másik fontos munka ennél a csoportnál a régi fabarakoknak kőpavillonokkal való pótlása. Az Új Szent János-kórházban nagyszabású földalatti szénraktár készül, hogy a tüzelőanyagot ne kelljen a betegpavillonok előtt felhalmozni. Mindezek a munkák 201.000 pengőt emésztenek fel. — Amint látjuk, a kórháztatarozási Programm az idén is elég gazdag és a helyreállítási, átalakítási és modernizálási munkálatokra közel hétszázezer pengőt fordít a főváros, ami munkaalkalom szempontjából sem kisjelentő- ségű, annál inkább, mert a tervebevett programm nagy részét kisiparosokkal végeztetjük. Aszfalt és Kátrányipar R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 12. GYÁRAK: Budapest, IX., Illatos-ut 18-20 Szöreg, (Szeged mellett) Telefon: 26-2-81, 26-2-82 Saját iparvágány HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon , 386—03. Telefon ; 386—93. Betón, makadám, aszfalt {elvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT I.ISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadé Budapest, VIII., kerület Baross-ntoa 77. sz. Telefonszám: 33-6-42. GROSZ FRIGYESokl mernök ► építési es köVEZÉSI VÁLL. TEL.t 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I-, BERCSÉN Yl-U. 7. II. 3 ÁM ON AN TAL ÉS FIAI KÖVEZŐM ESTEREK. ÜT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBANYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V., Zoltón-ueea 10. szóm Telelőn: 150-81 SíSAl Réteges lapos kével, kerti utak valamint makadám ntak építéséhez murvát. Építkezésekhez kdport, salakot 0BERMAYER TAMÁS II., Fillér-utca 4. sz! bányavállálkozó és (uvaros Telelőn: 57-7-68
