Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-03 / 40. szám
Budapest, 1934 október 3. j^whso^Sí^p 5 Délibáb képében újra megjelent az Erzsébet-sugárút Rakovszky Iván az elkészült törvényjavaslatról, Harrer Ferenc a megoldás nehézségeiről nyilatkozik Az Erzsébet-sugárút több évtizedes problémájának a megoldása az előkészítés stádiumába jutott. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyet Imrédy Béla pénzügy- miniszterhez terjesztett fel elfogadás céljából. A Fővárosi Közmunkák tanácsa azért határozta el magát törvényjavaslat-tervezetnek a kidolgozására, mert kizárólag törvényes rendelkezések révén lehet csak az Erzsébet-sugárút megépítésének az előfeltételeit biztosítani. A Fővárosi Hírlap munkatársának ebben a nagyfontosságú ügyben, amely nemcsak a székesfőváros autonómiáját, hanem az építőipari érdekeltségeket és ezeken keresztül a munkások ezreit is érdekli, alkalma volt beszélgetést folytatni dr. Rakovszky Ivánnal, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnökével, aki az elkészített törvényjavaslattervezetet a legutóbbi napokban személyesen adta át Imrédy Béla pénzügyminiszternek. RAKOVSZKY IVÁN dr. ny. belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elkészítette a törvényjavaslat-tervezetet az Erzsébet- sugárút megépítéséről. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy az Erzsébet-sugárút megépítése, helyesebben az Erzsébetváros rendezésé megfelelő törvényes rendelkezések hiányában elháríthatatlan akadályokba ütköznék. Abban az esetben, ha ez a törvényjavaslat-tervezet nem nyerné meg az illetékes kormánykörök tetszését, k&ptelenek volnánk a magunk hatáskörében azokat az alapfeltételeket biztosítani, amelyek nélkül nem tudjuk előteremteni a közt terhelő építési költségeket, de nem tudnánk eredményeket produkálni a magánépítési tevékenység elmaradhatatlan fellendítése tekintetében sem. Mindenekelőtt adórtveniesség, biztosítására van szükség. Kétféle adómentesség engedélyezését kérjük. A Károly király-út és a Csányi-utca között a törvény életbeléptetésétől számított négy éven belül megépülő házakra harmincöté d\es rendkívüli házadómentességet akarunk biztosítani, azoknak a házaknak pedig, amelyek a Dob-utcában, illetve a Dob-utca helyén létesülő sugárútnak a Csányi-utca és Kertész-utca közötti szakaszán létesülnek, huszonötéves házad,ómentesség'gt nyújtanánk. Ezeket a házakat is négy éven belül kellene felépíteni. Szó van a törvényjavaslattervezetben bírói eljárás nélküli telekkisajátítás engedélyezéséről is, továbbá a telekértékemelkedés m/egaldóztáfásáról, valamint a sugárút közköltségeinek a fedezéséhe szolgáló három és félmillió pengős kölcsönnek a felvételéről. A törvényjavaslat-tervezet most Imrédy Béla Tarján II Bárban (Liakácsfüirdő) Új zene: Jávoy» Sándor hegedű Ger*í$ Gyula zongora Goldmann Jenő dob Horváth István (Csiti) cimbalom Márkus Mária I új műsorral! pénzügyminiszter úr előtt fekszik, aki megígérte, hogy az összes részletkérdéseket áttanulmányozza és ennek a tanulmányozásnak az eredményéhez képest fog majd dönteni. Minden attól függ tehát, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik. A Fővárosi Közmunkák Tanácsát az a megfontolás késztette a törvényjavaslat-trevezetnek a kidolgozására, hogy ennek az évtizedek óta aktuális városrendezési problémának a megoldását végre megfelelően előkészíthesse és nem utolsó szempont volt annak a kitűzött célnak az elérése is. hogy módot nyújtson az építkezési tevékenység fellendülésére és a munkások ezreinek a foglalkoztatására. Rakovszky Iván volt belügyminiszter, a Közmunkatanács elnökének ez a nyilatkozata azt bizonyítja, hogy az Erzsébet-sugárút ügye végre helyes mederbe terelődött. Elismeri ezt HARRER FERENC dr. ny. alpolgármester, az autonómia legkitűnőbb városrendezési szakértője is, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által készített törvényjavaslat-tervezet az egyedüli bázis, amelyen el lehet indítani az Erzsébet- sugárút megépítésének régóta húzódó ügyét. Törvényes rendelkezések nélkül ugyanis lehetetlenség biztosítani azokat a feltételeket, amelyek Bármennyire is kívánatos és a főváros centruma újjáépítésének szolgálatába álló Erzsébet-sugárút grandiózus megépítése: igazat kell adni azoknak az aggodalmaknak, amelyek ennek a hatalmas munkateljesítménynek a közeli létesítését nem tartják valószínűnek. A Közmunkatanács elismerésre- méltó munkát végzett, amikor a törvénytervezet lényegét összeállította és a legapróbb részletekig körülbástyázta az Erzsébet-sugárút építésének összes jogi és műszaki érdekeit. Meggyőződésünk, hogy a törvénytervezet feltétlenül a bázisát jelenti annak a nagy építőmunkának, amely a belső Erzsébetvárosban nagy mozgalmasságot fog teremteni, ami azonban, sajnos, a közeli jövőben nem látszik megvalósíthatónak. Az Erzsébet-sugárút tervét a béke boldog és reményteljes korszakában alkották meg a városfejlesztők és teljes joggal hitték, hogy a rendetlen és szűk erzsébetvárosi utcák helyén pompás boulevard fog díszelegni. Minden adottság, a töke és a munka teljes felkészültsége támogatták ezt az elgondolást és nyilvánvaló, hogy a háború szörnyű katasztrófája hiúsította meg az annyira kívánatos városszabályozás kivitelét. Utána a gazdasági leromlás és bizonytalanság nehezedett rá a világ minden közületére, amely alól Budapest sem volt képes magát kivonni. Az Erzsébet-sugárútra szükség van. ezt az új útvonalat azonban aligha fogja a mostani generáció üdvözölni, mert a megvalósítással szemben belátható ideig komoly és súlyos aggodalmak hangzanak el. Mindenekelőtt a nagy beruházások sorrendjében akarnak változást azokon a helyeken, ahol a hozzájárulás megadásáról döntenek. Mértékadó helyről nyert értesülésünk szerint a fővárossal kapcsolatos munkaprogram sorrendjében nem az Erzsébet-sugárút áll az első helyen, hanem má3 olyan kisebb természetű, de nélkülözhetetlen tennivalók, amelyek a leromlott gazdasági helyzetben is ke- resztülvihetők. A célkitűzések első vonalában tehát nem szerepel az Erzsébet-sugárút és a különböző NEMESSÉGEK kikutatását, máltai lovagrendbe felvételeket, armáli- sokat, címereket, valamint minden családi történelmi adatok megszerzését, igazoltatását igen jutányosán vállalom. Qárdonyi Q. József genealógus, a Természettudományi Társulat tagja Budapest, X., Ceg/édi-út 5. a magánépítési tevékenység fellendítéséhez és a költségek előteremtéséhez szükségesek. A legfőbb kérdés, amit most már a pénzügyi kormánynak kell eldöntenie: az adómentesség megadása. Megfelelő adómentesség engedélyezése nélkül nem remélhetjük magánépítkezéseknek a megindítását, már pedig ennek a biztosítása nélkül az Erzsébet-sugárút ügye holt vágányra futna. Ugyanilyen fontos szempont a kisajátítási eljárás mellőzése, ami nélkül olyan hosszú időre nyúlnék a szükséges területek megszerzése, hogy az egész sugárútépítés illuzóriussá válnék. Még ezek után is kérdéses, hogy a megfelelő adómentesség megadása és a szokásos, hosszadalmas kisajátítási eljárás mellőzése mellett: lehet-é komoly reményeket fűzni az Erzsébet-sugárút . problémájának végleges megoldásához? Az igazi és leglényegesebb kérdés ugyanis továbbra is az marad: akadnak-e, akik az Erzsébet-sugárút vonalában építeni akarnak, igen, vagy nem? Ez ma a legnehezebb kérdés. Hiába építi meg ugyanis a Közmunkatanács magát az utat és hiába rendezi az Erzsébetvárost, ha a magánosok mozdulatlanok maradnak. Ennek a kérdésnek a megoldásánál szerepet játszik az építkezési hitel problémája, amely nehezen oldható meg. A gazdasági viszonyok lényeges javulása lehet csak szerintem, az egyetlen komoly előfeltétel, amelynek alapján az Erzsébet-sugárút a közel jövőben megvalósulhat. Harrer Ferenc tehát pesszimisztikusan ítéli meg a helyzetet. Abban egyetért Rakovszky Ivánnal, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az elnökével, hogy törvényes előfeltételek megteremtésére van szükség, különben az Erzsébet-sugárút problémáját elindítani sem lehet a megoldás felé. Egyelőre az a helyzet, hogy meg kell várni a kormány döntését. Imrédy Béla pénzügyminiszter elhatározásától függ, hogy a kormány az Erzsébet-sugárút megépítéséről szóló törvényjavaslat-tervezetet megáévá teszi-e és benyujtja-e az ősz folyamán a képviselöháznak. Annyi bizonyos, hogy az Erzsébet-sugárút ügye október hó folyamán a minisztertanácsot is foglalkoztatni fogja. pénzügyi nehézségeken kívül olyan aggodalmakkal is számolnak illetékes helyen, amelyek meggondolásra késztetnek. Ezeknek sorába tartozik a háztulajdonosoknak az a nyugtalansága, ami a tömegesen épülő új bérházakban bekövetkező lakásfelesleg formájában fog jelentkezni. Az államkincstár szempontjából nem közömbös, hogy a háztulajdon, mint adóalap változatlanul rendelkezésre álljon és ezért sem tartják gyorsan kivihetőnek ennek az új városnegyednek a létrehozását. Bármennyire kívánatos tehát az építkezés nyomán jelentkező munkamennyiség, az Erzsébet-sugárút nem kerül napirendre és annak tervezete egyelőre csak a Közmunkodanács programpontjaként fog szerepelni. Movember 1-én sem lép életbe az új lakbérszabáiyzat Közel hosszú egy évi várakozás után szeptember elején érkezett vissza a fővároshoz az új lakásbérleti szabályrendelet, amely annyit foglalkoztatta nemcsak az önkormányzat fórumait, hanem a kereskedelmi, belügyi és igazságügyi minisztériumokat is. A kormány különös gonddal bírálta felül a nagyfontosságú tervezetet és miniszterközi ülések sorozatán vitatták meg a fővárosi tervezetet. Ennek az eredménye: a kormányleirat kereken JjOO változtatást eszközölt a tervezeten, amely most újra a főváros közgyűlése elé kerül. A lakbérszabályrendelet letárgyalására azonban csak a költségvetés letárgyalása után kerülhet a sor, tehát legkorábban november második felében. Mivel a tervezettel mai formájában sincsenek megelégedve az egymással szemben álló felfogást képviselő érdekképviseletek, újabb, hosszú vitára van kilátás, s így valószínű, hogy a következő házbér- negyedben aligha léphet életbe az új szabályrendelet. A háztulajdonosok sikernek könyvelik el, hogy a miniszter nem járult hozzá a liftpénz eltörléséhez, ezzel szemben sérelmezik, hogy a díjat a lakók részére menetenkint és nem személyen- kint állapították meg. Azt is helytelenítik, hogy a I liftpánz fele a házfelügyelőé és így nem látják biztosítva a karbantartási költségeket. Kifogásolják a háztulajdonosok a ciánozási kötelezettségeket és a segédházfelügyelői intézmény fenntartását is. A lakók érdekeltsége ezzel szemben azt sérelmezi, hogy a rendelet nem biztosította számukra azokat az előnyöket, amiket az eredeti tervezet tartalmazott, de kifogásaik vannak a házfelügyelőknek és a segédházfelügyelöknek is. Ezek után természetesnek látszik, hogy a közgyűlésen ismét hosszú vitát fog provokálni a miniszter leirata szerint átdolgozott lakbérleti szabályrendelet. Súlyos akadályok tornyosulnak a megvalósítás útjába
