Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-26 / 39. szám

2 sem olyan határozatot, amely ne a szakértők megfontolt véleményén alapult volna. Szóvátettük Sipőcz Jenő polgármester előtt a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megindí­tott akciót is, amely a kilakoltatott hajléktala­nok elhelyezését sürgeti. Megírtuk, bogy folyto­nosan szaporodik azoknak a hajléktalanoknak a száma, akik az esős, hideg őszi időben kapualjak­ban, utcákon és tereken ütik fel siralmas ta­nyájukat. Ezeknek az elhelyezését sürgettük meg a legutóbbi számunkban. Sipőcz Jenő pol­gármester a következőkben válaszolt: — A legteljesebb mértékben magamévá teszem azokat a szempontokat, amelyeket a Fővárosi Hírlap legutóbbi száma érvényesí­teni kívánt. Legutóbb a szociálpolitikai szak- bizottság is fog-lalkozott ezzel a kérdéssel és már csak a bizottság határozatának az alap­ján is sürgős felterjesztést intéztem a kor­mányhoz és pedig olyan értelemben, hogy a kilakoltatásokat az őszi és a téli időjárás bekövetkezésére való tekin­tettel szüntesse meg. Amennyiben a kormány eleget tesz kéré­sünknek, amiben nem, kételkedem, akkor erő­sen csökkenni fon a hajléktalanoknak a száma, ami egyben azt is; jelenti, hogy azokat, akik a tél folyamán mégis bármilyen más okból hajléktalanokká válnak, könnyebben fogjuk elhelyezni tudni. Sipőcz Jenő polgármester végül közölte a Fő­városi Hírlap munkatársával, hogy a különböző szakibizottságok a költségvetés bizottsági és közgyű­lési vitájával párhuzamosan fognak ülésezni és le­tárgyalják azokat a polgármesteri előterjesztéseket, amelyek a főváros közönségét érintő problémák megoldását célozzák. Ezek között megemlítette a közlekedési reformtervek megvalósítását és ezzel kapcsolatosan a BSzKRT-ra és HÉV- re egyaránt kiterjedő 24 filléres egységes átszállójegynek a bevezetését, a Tabán újjáépítésére vonatkozó tervek módosítását és ennek folyamányaként a közművek lefektetésé­nek a megkezdését, az üzemi tarifák revízióját és a városházi adminisztráció státusrendezésének az elő­készítését. A polgármester nyilatkozatából megállapítható, hogy a városházi adminisztráció komolyan fog­lalkozik a nagyközönség problémáinak a megoldá­sával. Nemcsak az új költségvetés vitája hoz lendü­letet a városházi életbe, hanem az a céltudatos irányítás is, amellyel Sipőcz Jenő polgármester a fővárosi polgárság legszélesebb rétegeit érintő kér­déseknek a rendezését előkészíti. llKonits l. Budapest ll■lll■l !!■■■ !■ IIIIIIIIIMPHg— III« Ilii ll'l'IIHI M—IUIIiaSBaa Központi fűtés- és vízvezetéki vállalata ATIILA-UTCAI ll. TELEFON M MÉRAY TEHERTAXI olcsón és megbízhatóan szállít bútort, árut és élelmet stb. Telefon 98-3-88 A hazai barnaszenek eltüzelésére még mindig ÁLLAMGÉPGYÁPI GYÁPTMÁNy! V.VILMOS CSÁS7ÁÖ UT28.TEI: 27-3*28 Szegény iskolás gyermekek a fővárostól 123.000 ingyen tankönyvet kaptak Sok a panasz a drága tankönyvek és a magas tandíjak miatt A Fővárosi Hírlap multheti számában hírt ad­tunk arról, hogy a székeisfőváros a tankönyvdrága­ságot a maga hatáskörében megszüntetni nem tudja és ezért a kultuszkoirmánnyal közös akciót szeretne megszervezni a tankönyvárak szabályozása érdeké­ben. A főváros azonban már eleve elhárítja magá­tól a tankönyvüzem létesítésének tervét, mert könyv­kiadással, vagy könyvárusítással foglalkozni nem szándékozik. Tagadhatatlan azonban, hogy vala­milyen beavatkozás sürgősen szükséges, mert a most lezáródott iskolai beiratásoknál a szülők úgy­szólván kivétel nélkül panaszkodtak a tankönyvek és tanszerek túlzott árai miatt. De addig is, amíg ez a kérdés megoldódik, a főváros messzemenő szo­ciális érzékkel gondoskodni próbál a legszegényebb tanulókról és tekintélyes áldozatot hoz, hogy tan­könyvek és tanszerek juttatásával segítséget adjon a rászorulóknak. A főváros ingyenes könyvakerójárói illetékes helyen a következőket közölték a Fővárosi Hírlap munka­társával: — A közoktatási ügyosztály a községi iskolák szegénysorsú tanulói számára a tankönyvek beszer­zését újabban központosítva intézi. A tömeges be­szerzésnél ugyanis a főváros 15—25 százalék áren­gedményt kap, ezenfelül az elemi, iparostanonc és ismétlőiskolai könyveknél minden vásárolt tiz pél­dány után egy ingyenpéldányt köteles a tankönyv­kiadó a szegénysorsú tanulók számára átengedni. — A mostani tanévben a székesfőváros a sze­génysorsú elemi iskolai tanulók számára 41.181 pengőért 22.556 új tankönyvet vásárolt, azonkívül az említett ingyenpéldányokból 2587 új tankönyvet és térképfüzetet szolgáltattak be a ki­adók. A régebbi készletekből az iskolai év kezdetén G8 ezer könyv állott rendelkezésre. Egybevetve a régebbi és az új anyagot, 88.856 tankönyv és térképfüzetet osztottak ki a szegénysorsú elemi iskolai tanulók között. Van számos olyan elérni iskolája a fővárosnak, amelynek minden egyes tanulóját ingyen könyvvel támogatta a főváros. — Az iparostanonciskolai tanulók író-, rajzszer- és könyvszükségletéről a munkaadó köteles gon­doskodni, ennek ellenére a főváros mégis ötezer tankönyvet osztott szét szegény ipa­ros tanoneok között. üj beszerzésre nem volt szükség, mert a megszűnt 23 iparostanonc iskola könyveit megkapták a to­vábbműködő iskolák. Az elemi iskoláknál 24—25 ezer, az isménőiskoláknál körülbelül 3 ezer, az ipa­rostanonc iskoláknál pedig mintegy 4 ezer tanuló kapott ingyen tanszereket a fővárostól. A polgári iskoláknál új tankönyv vásárlására 24.584 pengőt fordítottak. A középiskolák szegénysorsú tanulóiról sem feldkeztek meg. 10.774 pengőért vásároltak 2817 új tankönyvet A égeredményben tehát az új iskolaévben 123.140 tankönyv került szétosztásra. Az új tanév elején igen sok panasz hangzott el a beírási és tandíjak miatt, amire vonatko­zóan munkatársunknak a következő tájékozta­tást adták: — A fővárosnak a községi iskolák beírási és tandíjaira vonatkozó közgyűlési határozatát a kul­tuszminiszter annakidején nem hagyta jóvá, azt át kellett dolgozni a kormányhatóság utasítása sze­rint. Ez az átdolgozott szabályrendelet lépett most életbe. Az új szabályzat szerint a tandíjmentesség és a tandíjkedvezmény megudása főleg a tanuló elő­menetelétől és magaviseletétől függ. A felvételidíj az elemi iskolában 1 pengő a polgári iskolában pedig egységesen 3 pengő. A felvételi díj megfizetése alól az elemi isko­láknál korlátlan számban adtak felmentést, a polgári iskoláknál azonban csak a beiratkozott tanulók összlétszámúnak legfeljebb 30—40 százaléka részesülhetett ebben a kedvezményben. A többi iskolafajtánál tandíjemelés nem történt kivéve a reáliskolákat ahol a kultuszminiszter a tandíjat 108 pengőről 11G pengőre emelte. — Az új tandíjszabályzat szerint az elemi iskoláknál szedett beírási díjak 50 százalékát a szegény tanulók tanszer­beszerzésére kell fordítani, a polgári iskoláknál a felvételi díjból 10 százalékot az iskolák kézimunkaanyagának beszerzésére 45 százalékot a szegény tanulók könyvbeszerzésére, 45 százalékot viszont a szegény tanulók kirándulási költségeire fordítanak. Megemlítést érdemel még, hogy a jeles és jó előmenetelü hadiárvák és gon­dozottak az iskolákban az összes díjak fizetése alól felmentésben részesülnek. Nem vonhatja el a forgalmat Budapesttől a bécsi szabad-kikötő Továbbra is Csepelen összpontosul a Balkán átrakodó forgalma Az osztrák állami munkaellátási Programm egyik fontos pontja, hogy dunai szabad kikötőt létesítenek Bécsben. Az osztrák szövetségi kor­mány abból a szempontból tartja szükségesnek a bécsi szabad kikötő megvalósítását, bogy Bécsben központosítsa a dunai államok átrakodó forgalmát és ezzel óriási forgalmat biztosítson Bécsnek és a környező Hinterlandnak. A budapesti csepeli kikö­tőt természetszerűleg közelről érdekli az osztrák kormány célkitűzése, mert látszatra az a veszély fenyeget, hogy a bécsi szabadkikötő komoly ver­senytárssá növi ki magát és elvonja a forgalmat a csepeli kikötőtől, amely pedig jelentékeny szerepet játszik a középeurópai viziforgalomban. A bécsi kikötőváros terveiről és az azzal kap­csolatos kilátásokról alkalmunk volt beszélgetést folytatni olyan beavatott helyen, ahol teljesen tájékozódtak a dunai forgalom mé­reteiről és tisztán látják a jövő prespektiváját. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a bécsi célkitűzések egyáltalában nem veszélyeztetik a budapesti kikötő jelentőségét. — A bécsi kikötő megvalósítása — mondották — nem nyugtalaníthatja a budapesti köröket, mert a csepeli vámmentes kikötőnek rendkívüli termé­szeti előnyei vannak. Olyan adottságok szólnak ugyanis a budapesti kikötő felbecsülhetetlen előnye mellett, hogy azt Bécs nem tudja ellensúlyozni. Budapest fölött ugyanis a Duna mederviszonyai olyanok, amelyek sokban akadályozzák az uszályokkal való szabad mozgást és ez a körülmény a hajós- vállalatokat visszatartja attól, hogy a ma­gyar fővárostól észak felé erőteljesebb teher­forgalmat lebonyolítsanak. Az uszályokkal való szabad mozgás természetes feltétele a teherforgalomnak, már pedig mélyjáratú uszályok csak nehezebb körülmények között juthat­nak fel az osztrák fővárosba. Legjobban bizonyítja ezt a megállapítást, hogy a Budapesttől magasab­ban fekvő komáromi és pozsonyi átrakodó kikötők for­galma az elmúlt évben csökkent, amellyel szemben nagy megnyugvásunkra szolgál­hat, hogy a budapesti vámmentes kikötő foigalma évről-évre nagyobb méretekre emelkedik. A Bal­kánról irányuló viszonylatban a dunai végállomás továbbra is Budapest marad és ezt az előnyt a magyar főváros a jövőben is ki tudja és fogja használni. A bécsi kikötő a teher­forgalmat nem vonja el Budapesttől és az ezirányú aggodalmak nem egyebek rémlátomásnál. A budapesti szabad vámraktárak és ;a csepeli kikötő egyéb berendezései a legmodernebb szín­vonalon állanak és mert a teheráruforgalomban, valamint az átrakodásban Csepel kitűnő szolgálato­kat tesz a középeurópai viziforgalomnak, nem kell tartani attól, hogy a kikötőversenyben Budapest háttérbe szorul. _______________________ ZOMÁNC, Ö NTÖTT RÉZ FELIRATI TÁBLÁK BEÉR SÁNDOR V., GRÓF TISZA ISTVÁN-Ü. 5. SZ. XELEFONSZÁMi 82-4-29. __________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom