Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-19 / 38. szám

Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934. szeptember 19. 38. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉ LÉVRE........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Borvendég Ferenc főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a szanálás megindításáról, annak menetrendiéről és a takarékossági rendelkezések sorozatos kibocsátásáról A rendeleteket a főpolgármester intézkedése alapján a polgármester fogja végrehajtani Biztos fundamentum A főváros költségvetésének közzététele év­tizedek óta az esztendő egyik legnagyobb ese­ménye szokott lenni Budapest életében. Az idén kétszeresen jelentős esemény, mert a most nyilvánosságra hozott költségvetéstervezet szók gál a szanálás alapjául. Az adminisztráció munkáján nem látszik izgalom és kapkodás, ami a szanálási akcióknak szinte természetes kísérő jelensége szokott lenni. Nyugodt, hig­gadt, világos fejjel készült ez a költségvetés, amelyről már az első órában meg lehet állapí­tani, hogy biztos fundamentuma lesz a főpol­gármester szanáló munkájának. Es amiképpen a jó fundamentum legfontosabb része szokott lenni magának az emelendő építménynek, már is meg kell állapítanunk, hogy a költségvetés nagy tudású, lelkiismeretességükben felülmúl­hatatlan készítői a szanáló főpolgármester mun­kájának igen nagy szolgálatot tettek. Ennek a költségvetésnek a megalkotói nem lépték túl a maguk hatáskörét, nem akartak pápábbak lenni a pápánál, de lelkiismeretük arra kötelezte őket, hogy a főváros magasabb- rendű szempontjai érdekében minden tételt a pesszimizmus szemüvegén át tekintsenek meg. Igazán nem lett volna szükség valami boszor­kányságra, hogy a mérlegtechnika tudományá­nak felhasználásával pompásan kiesztergályo- zott, deficitmentes költségvetést állítsanak elő. A becsületesebb, a komolyabb, a szanálás céljait határozottan előmozdító törekvés azonban csak abban nyilvánulhatott meg, hogy pesszimisztiku- sam ítélve meg a főváros életének minden jelen­ségét és mozzanatát, körülbelül tízmilliós defici­tet mutattak ki. Mit jelent ez? Egy pillanatra sem a helyzet romlását, hanem azt, hoa-y a költ­ségvetés tervezői abból a feltevésből indultak ki, hogy az állapotok nem javultak, sőt abból, hogy még romolhatnak is. Pedig mindnyájunk meggyőződése, hogy túl vagyunk a mélypon­ton és a jövő csak nanról-napra fokozatosan .javuló helyzetet hoz. Mi, Budapest polgárai, nem hiszünk ebben a tízmillió deficitben, de a költségvetés tervezőinek ez a Kasszandra-jós- lata arra való, hogy deriis, boldog csalódásba ringató napokat hozzon ránk. És most következik a szanáló főpolgármes­ter munkája. A pesszimista talajt, amelyben a szanálás kivirulhat, a főváros már szállí­totta. Mi ismerjük Borvendég Ferencet, tud­juk, hogy az autonómia szereteteken nőtt naggyá. Olyan ember, aki a nagy produkció­kat nem a lehetetlenben, nem a mindent ve­szélyeztető salto mortalékban látja, hanem a normális utaknak a normális célok érdekében való száz százalékos kihasználásában. A sza­nálás gondolata, a szokásos módoktól és rend­szertől való eltérés lehetősége kétségkívül ké­nyelmetlen, sőt sok esetben riasztó gondolato­kat ébreszt az emberekben. Magyarán meg­mondva, a szanálási légkör nem szűkölködik rémhírek nélkül. Illetmények és bérek csök­kentéséről, a közmunkák elmaradásáról, job­bik esetben megritkulásáról nem egyszer esik szó. Borvendég Ferenc zsenialitását és Buda- pest-szeretetét azonban nagyon kevésre becsü­lik azok, akik azt hiszik, hogy az ő felfogásá­ban a szanálás azonos a kisebb darab kenyér­rel, vagy a gazdasági élet működésének meg­állításával. Hiszünk benne és velünk együtt a főváros lakosságának is hinnie kell, hogy Bor­vendég Ferenc ismeri a járást a költségvetés labirintusaiban, tudja, hol lehet és kell fájda­lom, vagy legalább is életveszedelem nélkül operálni. Egészen bizonyos, hogy a főváros kolosszális testének nem egy pontján lehet megereszteni a szanálás operáló kését, anél­kül, hogy az élet erét veszélyeztetnénk. Bor­vendég Ferencben a kormány a városházára azt az operatőrt küldte, akinek kézügyességé­ben és anatómia-tudásában feltétlenül meg­bízik, mi pedig azt a jó háziorvost ismerjük benne, aki évtizedek alatt a betegnek minden porcikáját kitapogatta. Hosszú hónapok körültekintő előkészítése után immár készen áll a főváros jövő évi költségvetése. Ez a hatalmas munka szemléltetően tárja elő a. szé­kesfőváros jövő évi programját és felsorakoztatja mindazokat a feladatokat, amelyek a nehéz gazda­sági viszonyok között is megoldásra várnak. A költségvetés nyilvánosságra hozatala pontosan egybeesik a szanálás megindításával, amelyre vo­natkozólag Borvendég Ferenc főpolgármesternek teljesen kiforrott tervei vannak. Az előjelek szerűit vitán felül áll, hogy a főpolgármester szanálási te­vékenysége és a jövő évi költségvetés között a leg­szorosabb kapcsolat áll fenn; mert a háztartás ren­dezése természetszerűleg a, költségvetés tételei között fog elsősorban megnyilvánulni. A költségvetés publikálásával egyidejűén fel­kerestük Borvendég Ferenc főpolgármestert, aki a szanálás megkezdéséről és a munka menet­rendjéről a következőket mondotta a Fővárosi Hír­lap munkatársának: — A főváros közgyűlésének a legközelebbi időben az lesz a legfontosabb feladata, hogy a jövő évi költségvetést letárgyalja. A költségvetési tervezet a fővárosi tör­vényben előírt terminusig, szeptember 15-ig, teljesen elkészült és most letár- gyalásra vár. Úgy tervezem, hogy a pénzügyi szakbizottság a jövő hét folyamán, de legkésőbb szeptember utolsó napjaiban megkezdje a főváros 1935. évi költségvetésének a tárgyalását. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése ilyen körülmé­nyek között már október hó közepén megkezd­heti a költségvetési vitát és így nem lesz akadálya annak, hogy a pénz­ügyi szakbizottság és a törvényható­sági bizottság közgyűlése által letár­gyalt és megszavazott költségvetést még november hó 15-e előtt, — amit a fővárosi törvény végső terminusként ir elő, — a belügyminiszterhez felter­jeszthessük. — A költségvetés tárgyalásától függetle­nül, illetve a költségvetés pénzügyi és közgyű­lési tárgyalásával párhuzamosan intézkedem azoknak a takarékossági rendelkezéseknek a végrehajtásáról, amelyek a főváros pénzügyi helyzeté­nek szanálását célozzák. A szanálás nem áll egyetlen intézkedésből, Tévedés az a beállítás, hogy egyszerre, az egész anyagot felölelő szanálási tervezetet ké­szítek és azt azonnal bemutatom a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizott­ságnak. A szanálás fokozatosan és folytatóla­gosan életbeléptetett takarékossági rendelkezéseknek lesz majd a végső eredménye. — Azok a takarékossági rendelkezések, amelyeket a főváros pénzügyi helyzetének szanálása érdekében életbeléptetek, két részre oszlanak. Ezeknek az intézkedéseknek az egyik része polgármesteri, a másik része közgyűlési hatáskörből folyik. A szanálási törvényben reám ruházott megbízás alapján ezeket a ta­karékossági intézkedéseket, tartozzanak azok akár polgármesteri, akár közgyűlési hatás­körbe, magam léptetem életbe egyszerű ren­deletek alakjában. A kétféle hatáskörbe tar­tozó rendelkezések a végrehajtást illetően abban különböznek egymástól, hogy azokat a takarékossági rendelkezéseket, amelyeket normális viszonyok között, tehát a szanálási törvény nélkül, a fő­város polgármestere volna hivatott ki­adni az autonóm szervek megkérdezése nélkül, főpolgármesteri hatásköröm­ben én adom ki. Az ilyen természetű takarékossági rendelkezé­seket a városházi adminisztráció legfőbb ve­zetőjével, Budapest székesfőváros polgármes­terével közlöm végrehajtás céljából. Azokat a takarékossági rendelkezéseket viszont, amelyek normális viszonyok között, vagyis szanálási törvény hiányában a közgyűlés illetékessége alá tartoznának, életbeléptetés előtt bemutatni fogom a 17-es ellenőriző bizottságnak. Ez azt jelenti, hogy Borvendég Ferenc fő­polgármester a szanálással kapcsolatos takaré­kossági intézkedéseket csak részben fogja a 17-es bizottság elé terjeszteni, vagyis csak azokra a takarékossági rendelkezé­sekre nézve hallgatja meg a 17-es ellen­őrző bizottság tagjainak a véleményét, amely rendelkezéseknek a kiadása, ha szanálási törvény nem volna, a közgyűlés hatáskörébe tartoznék. Minden egyéb takarékossági rendelkezés a pol­gármesterhez intézett egyszerű utasítás alakjá­ban történik. A Fővárosi Hírlap munkatársának módja volt Borvendég Ferenc főpolgármesterrel arról a konfliktusról is beszélni, amely az autonómia és Sipőcz Jenő polgármester között keletkezett a szakbizottságok hatáskörének az értelmezése te­kintetében. Legutóbb ugyanis, főként a kereszténypárt részéről azt nehézmé- uyezték, hogy az 100 ezer pengőnél na­gyobb értéket képviselő közmunkák vál- lalatbaadásánál Sipőcz Jenő polgármes­ter nem kérdezte meg a magasépítési szakbizottságot. Borvendég Ferenc főpolgármester ebben az ügy­ben a következőket mondotta: — A munkálatok vállalatbaadása polgár­mesteri jog, tehát egyben polgármesteri köte­lesség is. Erről lemondani nem lehet. Az új fővárosi törvény ebben az ügy­ben félreérthetetlenül intézkedik. Csak a munkálatok elhatározása, vagyis tisz­tán az elvi döntés tartozik az illetékes szak- bizottságok és azután a közgyűlés hatáskörébe, a munkálatok kiadása a jövőben éppúgy, mint az 1930. évi XVIII. t. c.-ben foglalt szalcaszok szerint is, a polgármester joga és feladata. * Borvendég Ferenc főpolgármester elmondotta még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy a 17-es bizottságot gyakran összehívja az ősz és a tél folyamán. A legközelebbi ülés előreláthatóan szeptember hó végén, vagy október hó első napjaiban lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom