Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-19 / 38. szám
Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934. szeptember 19. 38. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉ LÉVRE........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Borvendég Ferenc főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a szanálás megindításáról, annak menetrendiéről és a takarékossági rendelkezések sorozatos kibocsátásáról A rendeleteket a főpolgármester intézkedése alapján a polgármester fogja végrehajtani Biztos fundamentum A főváros költségvetésének közzététele évtizedek óta az esztendő egyik legnagyobb eseménye szokott lenni Budapest életében. Az idén kétszeresen jelentős esemény, mert a most nyilvánosságra hozott költségvetéstervezet szók gál a szanálás alapjául. Az adminisztráció munkáján nem látszik izgalom és kapkodás, ami a szanálási akcióknak szinte természetes kísérő jelensége szokott lenni. Nyugodt, higgadt, világos fejjel készült ez a költségvetés, amelyről már az első órában meg lehet állapítani, hogy biztos fundamentuma lesz a főpolgármester szanáló munkájának. Es amiképpen a jó fundamentum legfontosabb része szokott lenni magának az emelendő építménynek, már is meg kell állapítanunk, hogy a költségvetés nagy tudású, lelkiismeretességükben felülmúlhatatlan készítői a szanáló főpolgármester munkájának igen nagy szolgálatot tettek. Ennek a költségvetésnek a megalkotói nem lépték túl a maguk hatáskörét, nem akartak pápábbak lenni a pápánál, de lelkiismeretük arra kötelezte őket, hogy a főváros magasabb- rendű szempontjai érdekében minden tételt a pesszimizmus szemüvegén át tekintsenek meg. Igazán nem lett volna szükség valami boszorkányságra, hogy a mérlegtechnika tudományának felhasználásával pompásan kiesztergályo- zott, deficitmentes költségvetést állítsanak elő. A becsületesebb, a komolyabb, a szanálás céljait határozottan előmozdító törekvés azonban csak abban nyilvánulhatott meg, hogy pesszimisztiku- sam ítélve meg a főváros életének minden jelenségét és mozzanatát, körülbelül tízmilliós deficitet mutattak ki. Mit jelent ez? Egy pillanatra sem a helyzet romlását, hanem azt, hoa-y a költségvetés tervezői abból a feltevésből indultak ki, hogy az állapotok nem javultak, sőt abból, hogy még romolhatnak is. Pedig mindnyájunk meggyőződése, hogy túl vagyunk a mélyponton és a jövő csak nanról-napra fokozatosan .javuló helyzetet hoz. Mi, Budapest polgárai, nem hiszünk ebben a tízmillió deficitben, de a költségvetés tervezőinek ez a Kasszandra-jós- lata arra való, hogy deriis, boldog csalódásba ringató napokat hozzon ránk. És most következik a szanáló főpolgármester munkája. A pesszimista talajt, amelyben a szanálás kivirulhat, a főváros már szállította. Mi ismerjük Borvendég Ferencet, tudjuk, hogy az autonómia szereteteken nőtt naggyá. Olyan ember, aki a nagy produkciókat nem a lehetetlenben, nem a mindent veszélyeztető salto mortalékban látja, hanem a normális utaknak a normális célok érdekében való száz százalékos kihasználásában. A szanálás gondolata, a szokásos módoktól és rendszertől való eltérés lehetősége kétségkívül kényelmetlen, sőt sok esetben riasztó gondolatokat ébreszt az emberekben. Magyarán megmondva, a szanálási légkör nem szűkölködik rémhírek nélkül. Illetmények és bérek csökkentéséről, a közmunkák elmaradásáról, jobbik esetben megritkulásáról nem egyszer esik szó. Borvendég Ferenc zsenialitását és Buda- pest-szeretetét azonban nagyon kevésre becsülik azok, akik azt hiszik, hogy az ő felfogásában a szanálás azonos a kisebb darab kenyérrel, vagy a gazdasági élet működésének megállításával. Hiszünk benne és velünk együtt a főváros lakosságának is hinnie kell, hogy Borvendég Ferenc ismeri a járást a költségvetés labirintusaiban, tudja, hol lehet és kell fájdalom, vagy legalább is életveszedelem nélkül operálni. Egészen bizonyos, hogy a főváros kolosszális testének nem egy pontján lehet megereszteni a szanálás operáló kését, anélkül, hogy az élet erét veszélyeztetnénk. Borvendég Ferencben a kormány a városházára azt az operatőrt küldte, akinek kézügyességében és anatómia-tudásában feltétlenül megbízik, mi pedig azt a jó háziorvost ismerjük benne, aki évtizedek alatt a betegnek minden porcikáját kitapogatta. Hosszú hónapok körültekintő előkészítése után immár készen áll a főváros jövő évi költségvetése. Ez a hatalmas munka szemléltetően tárja elő a. székesfőváros jövő évi programját és felsorakoztatja mindazokat a feladatokat, amelyek a nehéz gazdasági viszonyok között is megoldásra várnak. A költségvetés nyilvánosságra hozatala pontosan egybeesik a szanálás megindításával, amelyre vonatkozólag Borvendég Ferenc főpolgármesternek teljesen kiforrott tervei vannak. Az előjelek szerűit vitán felül áll, hogy a főpolgármester szanálási tevékenysége és a jövő évi költségvetés között a legszorosabb kapcsolat áll fenn; mert a háztartás rendezése természetszerűleg a, költségvetés tételei között fog elsősorban megnyilvánulni. A költségvetés publikálásával egyidejűén felkerestük Borvendég Ferenc főpolgármestert, aki a szanálás megkezdéséről és a munka menetrendjéről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros közgyűlésének a legközelebbi időben az lesz a legfontosabb feladata, hogy a jövő évi költségvetést letárgyalja. A költségvetési tervezet a fővárosi törvényben előírt terminusig, szeptember 15-ig, teljesen elkészült és most letár- gyalásra vár. Úgy tervezem, hogy a pénzügyi szakbizottság a jövő hét folyamán, de legkésőbb szeptember utolsó napjaiban megkezdje a főváros 1935. évi költségvetésének a tárgyalását. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése ilyen körülmények között már október hó közepén megkezdheti a költségvetési vitát és így nem lesz akadálya annak, hogy a pénzügyi szakbizottság és a törvényhatósági bizottság közgyűlése által letárgyalt és megszavazott költségvetést még november hó 15-e előtt, — amit a fővárosi törvény végső terminusként ir elő, — a belügyminiszterhez felterjeszthessük. — A költségvetés tárgyalásától függetlenül, illetve a költségvetés pénzügyi és közgyűlési tárgyalásával párhuzamosan intézkedem azoknak a takarékossági rendelkezéseknek a végrehajtásáról, amelyek a főváros pénzügyi helyzetének szanálását célozzák. A szanálás nem áll egyetlen intézkedésből, Tévedés az a beállítás, hogy egyszerre, az egész anyagot felölelő szanálási tervezetet készítek és azt azonnal bemutatom a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottságnak. A szanálás fokozatosan és folytatólagosan életbeléptetett takarékossági rendelkezéseknek lesz majd a végső eredménye. — Azok a takarékossági rendelkezések, amelyeket a főváros pénzügyi helyzetének szanálása érdekében életbeléptetek, két részre oszlanak. Ezeknek az intézkedéseknek az egyik része polgármesteri, a másik része közgyűlési hatáskörből folyik. A szanálási törvényben reám ruházott megbízás alapján ezeket a takarékossági intézkedéseket, tartozzanak azok akár polgármesteri, akár közgyűlési hatáskörbe, magam léptetem életbe egyszerű rendeletek alakjában. A kétféle hatáskörbe tartozó rendelkezések a végrehajtást illetően abban különböznek egymástól, hogy azokat a takarékossági rendelkezéseket, amelyeket normális viszonyok között, tehát a szanálási törvény nélkül, a főváros polgármestere volna hivatott kiadni az autonóm szervek megkérdezése nélkül, főpolgármesteri hatáskörömben én adom ki. Az ilyen természetű takarékossági rendelkezéseket a városházi adminisztráció legfőbb vezetőjével, Budapest székesfőváros polgármesterével közlöm végrehajtás céljából. Azokat a takarékossági rendelkezéseket viszont, amelyek normális viszonyok között, vagyis szanálási törvény hiányában a közgyűlés illetékessége alá tartoznának, életbeléptetés előtt bemutatni fogom a 17-es ellenőriző bizottságnak. Ez azt jelenti, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester a szanálással kapcsolatos takarékossági intézkedéseket csak részben fogja a 17-es bizottság elé terjeszteni, vagyis csak azokra a takarékossági rendelkezésekre nézve hallgatja meg a 17-es ellenőrző bizottság tagjainak a véleményét, amely rendelkezéseknek a kiadása, ha szanálási törvény nem volna, a közgyűlés hatáskörébe tartoznék. Minden egyéb takarékossági rendelkezés a polgármesterhez intézett egyszerű utasítás alakjában történik. A Fővárosi Hírlap munkatársának módja volt Borvendég Ferenc főpolgármesterrel arról a konfliktusról is beszélni, amely az autonómia és Sipőcz Jenő polgármester között keletkezett a szakbizottságok hatáskörének az értelmezése tekintetében. Legutóbb ugyanis, főként a kereszténypárt részéről azt nehézmé- uyezték, hogy az 100 ezer pengőnél nagyobb értéket képviselő közmunkák vál- lalatbaadásánál Sipőcz Jenő polgármester nem kérdezte meg a magasépítési szakbizottságot. Borvendég Ferenc főpolgármester ebben az ügyben a következőket mondotta: — A munkálatok vállalatbaadása polgármesteri jog, tehát egyben polgármesteri kötelesség is. Erről lemondani nem lehet. Az új fővárosi törvény ebben az ügyben félreérthetetlenül intézkedik. Csak a munkálatok elhatározása, vagyis tisztán az elvi döntés tartozik az illetékes szak- bizottságok és azután a közgyűlés hatáskörébe, a munkálatok kiadása a jövőben éppúgy, mint az 1930. évi XVIII. t. c.-ben foglalt szalcaszok szerint is, a polgármester joga és feladata. * Borvendég Ferenc főpolgármester elmondotta még a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy a 17-es bizottságot gyakran összehívja az ősz és a tél folyamán. A legközelebbi ülés előreláthatóan szeptember hó végén, vagy október hó első napjaiban lesz.
