Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-12 / 37. szám
Budapest, 1934 szeptember 12. ^omkoáJ7íímfp 7 Felbomlik a textilkarte! Összevesztek az olasz import kontingentálása miatt Magára marad Szurday Róbert és Schiller Ottó Csak látszólagos a csendélet a textilkartel ke- I belében és az egység mindenkor főként akkor mu- j tatkozik, ha az árak drágításáról, vagy bizonyos érdekek keresztülviteléről van szó. A különböző szállításoknak karteláron való megtartása egy táborba tömöríti a textilgyárosokat, de nyomban egymásnak ugranak, mihelyt a számukra búsás hasznot ígérő zsákmány felosztására kerül a sor. Tudvalevő, bogy a magyar—olasz kereskedelmi megállapodás felöleli a textilipari nyersanyagok behozatalát is. A kereskedelmi megállapodásnak ez a feltétele nyugtalanságot keltett a magyar textilipar körében, amely a védővámok bástyafala mellett rendkívül megerősödött és a verseny hiányában az ország legvirágzóbb iparává fejlődött. Ügy a nagyközönség, mint más gazdasági ágazatok körében őszinte örömet keltett az olasz—magyar gazdasági megállapodásnak ez a tétele, azonban már most bizonyos, hogy a magyar textilgyárak el fogják hárítani a külföldi importmennyiség ármérséklő hatását. A textilkartel ugyanis nem vái’ja készületlenül az olasz importot és nem engedi azt a magyar piacra indítani, hanem maga átveszi az egész mennyiséget és szétosztja a kartel kötelékébe tartozó gyárak között. Ezekután nem kétséges, hogy a textiliák olcsóbbodására a belföldi piac nem számíthat. sőt egészen bizonyos, hogy a textilkartel az olasz importon jelentős nyereséghez jut• A textilkartel kebelében az olasz fonalmennyiség szétosztása körül már napok óta folynak a tanácskozások, amely körül áthidalhatatlannak látszó ellentétek támadtak. A textilgyárak egyrésze ugyanis nem hajlandó elfogadni az egyesület által javasolt felosztási kulcsot és a közös bevásárlási rendszert. Emiatt a Budakalászi Textilművek Kiinger Henrik Rt., a Filtex Rt., valamint a Loden- posztógyár kilépéssel fenyegetőznek és otthagyják a Textilgyárosok Egyesületét, amely tömöi’ülés elsősorban Szurday Róbert elnök gyárait kívánja előnyben részesíteni és a textilkartel mindenható intézője: Schiller Ottó dr„ természetesen, a közvetlen főnök érdekeit szolgálja. A három nagy textilgyár komolyan veszi a kilépés gondolatát, amelynek megvalósítása egyet jelent a textilkartel felrobbantásával és a magyar piacnak a különböző gyárak versenye között történő felparcellázásáva.1. A közönség és a fogyasztók szempontjából, természetesen, nem jelent olcsóbbodási előnyöket a textilkartel felbomlása, mert arról bizonyára történik majd gondoskodás, hogy a védővámok mögött meghúzódó textilipar árpolitikájával továbbra is monopolizálja az ország egész szükségletének ellátásátIsmét drágították a főváros textilszükségletét Szeptember 6-án járt le a fővárosi szeretethá- zak, menhelyek és árvaházak szükségletének ellátására hirdetett második versenytárgyalás. Az első versenytárgyalást ebben az esztendőben is megsemmisítette a polgármester bizonyos formahiba miatt és így a textilvállalatok újabb alkalmat kerestek, hogy a fővárosnak szállítandó anyagot egymás között a régi, jól bevált recept szerint felosszák. A versenytárgyaláson a különböző anyagokra a következők adták be a legolcsóbb ajánlatukat: Budakalászi Textilművek, Budapesti Lenár ugyár, Linum-Taussig, Goldberger Textilmüvek, Salc- mann-féle Magyar Textilipari Rt., Wein és Társa Lenszövögyár és a Freudiger M- és Fiai R.-t. Ugyancsak most járt le a fővárosi altisztek ruhaneműire hirdetett pályázat, amelyből a legnagyobb értékű szállítást, háttérben a Trunkhahn gyárral, a Storer Viktor cég kapta, de számottevő megrendeléshez jutott a Soproni Textilgyár, a Wein és Társa cég, továbbá a Budakalászi Textilművek is. Magától értetődik, hogy a fővárosnak tett ajánlatok mindegyike jelentékenyen túlhaladja a múlt évi egységárakat, amit a textilgyái’osok a nyersanyag megdrágulásával indokolnak. Ez a mentegetődzés azonban nem állja meg a helyét, mert a statisztika most közreadott pontos kimutatásai szerint sem a textilanyagokban, még kevésbbé a munkabérekben az elmúlt esztendőben emelkedés nem volt észlelhető. EmelRetíneR a fővárosi RőzmunRőR méretei Az augusztusi összesítés túlhaladja a három és félmilliót A főváros a legnagyobb munkaadója a budapesti iparnak és kereskedelemnek. Minden pénzügyi nehézség és korlátozott kiadási lehetőségek ellenére változatlanul folynak a különböző épületmunkák, gépfelszerelések, út-, csatornaépítések, az üzemekben a bővítési programmok végrehajtása, a különböző közszállítások perfekluálása, amelynek végeredményben a szakmai ágazatoknak jelentenek foglalkoztatást és jövedelmet. A főváros hivatalai, intézményei és üzemei augusztusban nagyértékű közmunkákat adtak vállalatba, a következő csoportokban: Út- és csatornaépítések.................................... 135.287 P Közélelmezési intézmények.......................... 1,28(1.593 ,, Közkórházi munkálatok.................................... 176.190 ,, Városgazdaság-i üzemek.................................... 230.258 „ Magasépitkezések .............................................. 708.829 „ Ví zművek.................................................................. 55.269 „ Gá zművek .............................................................. 514.694 ,, Elektromos Művek . . .................................... 232.437.,, BS zKIÍT ................................................................... 250.000 „ Autóbuszüzem 'V'. . . . . . 55.000 ,, összesen: 3,644.557 P havonként kiadott közmunkák átlaga, mert rövidesen megkezdődik a Tabán lit- és csatorna-építkezése, amelynek fedezetére az ipari munkaszervező intézet hétmilliós kölcsönt bocsájt a főváros rendelkezésiére'. Meghiúsult a Salamon és Manovil bankház első nagy üzlete A németek nem járultak hozzá a kétmilliós exportüzlethez Hetek óta folynak a tárgyalások arról, hogy miképpen lehetne a magyar magkivitelt Németország felé kedvezően lebonyolítani. A német piac ugyanis rendkívül érdeklődik a magyar magfölöslegek iránt és a világpiaci paritásnál jóval magasabb árakat helyez kilátásba, ami azzal is magyarázható, hogy a magyar áruért nem kell valutát leróni és így fölösleges a különféle engedélyek nehézkes megszerzése. A német export-üzletekkel kapcsolatban bankárok és kiviteli cégek olyan engedélyeket akarnak szerezni, ami lehetővé tenné az úgynevezett zárolt márkakövetelések felhasználását. Az elgondolások szerint a Németországba kerülő árut továbbadnák külföldre, ahol az valuta ellenében értékesíthető volna. A tanácskozások során kilátásba helyezték a magyar és német irányító bankoknak, hogy az engedélyek tulajdonosai a külföldi fizetési eszközökből tekintélyes hányadot leadnának. A példa utánzását az a körülmény adta meg, hogy egy nemrégiben alakult budapesti magánbank: a Salamon és Manovil cég 2 millió pengő értékű export-engedélyhez jutott. A bankház felajánlotta, hogy 20—20%-ot beszolgáltat a valutákból a magyar és német jegybanknak és a magyar piacon, már előre tudni vélték ennek a tranzakciónak várható nagy hasznát. A biztos jövedelem tudatában a Salamon és Manovil cég is dörzsölte markát, amikor bekövetkezett a hideg zuhany: a német birodalmi bank megtagadta hozzájárulását és félre nem érthetően közölte, hogy nem támogat ilyen üzleteket. Ezzel a rendelkezéssel meghiúsult Salamonék zsíros üzlete és a frisskeletű bankház most már más legendás üzletek után kutat, hogy létjogosultságát a magyar piacon bebizonyítsa. Tatarozási hitelre újabb ötmillió penfiöl fordítanak Az építkezési szakma megnyugvással fogadta a kormány rendelkezését Az építkezési iparágak és az ehhez kapcsolódó összes szakmák nagy várakozással figyelik a tatarozást hitellel kapcsolatos különböző fejleményeket, mert tisztában vannak azzal, hogy az egyébként meglehetősen ellanyhult építkezési tevékenység ellensúlyozására a legalkalmasabb kereseti alkalmak a tatarozásban rejlenek. A kormány még múlt esztendőben tizenötmillió pengős tartarozási hitelt engedélyezett és az igénylések utolsó benyújtási terminusát augusztus végében jelölte meg. Az ingatlanpiacon mutatkozó nyomott hangulat következtében az volt az általános feltevés, hogy a háztulajdonosok a rendelkezésre álló tizenötmillió pengőt sem veszik igénybe és rendkívül örvendetes jelenség, hogy a szóbanforgó hitelkeret végeredményben kevésnek bizonyult. A lejárati idő elmúlt és a pénzintézetekhez, valamint a Lakásépítési Állandó Bizottsághoz csaknem harmincmillió pengő összegű tata- rozási igénylés érkezett. Ilyen körülmények között az illetékes tényezők szigorúan a tizenötmilliós keret szétosztásához voltak kénytelenek ragaszkodni, ugyanekkor azonban a kereskedelmi és iparkamara felterjesztésben kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a hitelkeretet további tízmillió pengővel bővítse. A minisztertanács egyik legutóbbi ülésén tárgyalta az építkezés fellendítésére szolgáló előterjesztést és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy egyelőre ötmillió pengőt bocsásson a hitel- igénylők rendelkezésére az eddigi feltételek meleltt. A döntés nagy megnyugvást keltett az érdekelt szakmák körében, mert így lehetőség nyílik a Budapesten tatarozásra szorult épületek kijavításával a vállalkozók és a munkások tömegeit foglalkoztáin. Különösi elégtételt jelent a kormány intézkedése a Fővárosi Hírlap számára is, mert lapunk hasábjain Korányi Béla, a budapesti iparosok egyik vezető tagja állandóan sürgette az ilyen irányú intézkedést és rámutatott a tétlenségre ítélt építkezési szakmák boldogulásának orvosszerére: a tatarozási hitelkeret felemelésére. Értesülésünk szerint a hiteligénylések terminusát november végéig fogják kitolni és a vonatkozó LAB- hirdetmények közrebocsátása rövidesen megtörténik. A biztosítóintézetek a Nemzeti Munkahéten. A Nemzeti Munkahét keretében a Biztositó Intézetek Országos Szövetsége október hó 4-én ünnepi teljes ülést tart. Az ülésen Gergely Tódor, gazdasági főtanácsos, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatója, a BIOSz elnöke fog előadást tartani: A biztosítás a nemzeti munka szempontjából Milyen eszközökkel lehetne előmozdítani az életbiztosítás nagyobb elterjedését Magyarországon? cimmeu. Freudiger Ábrahám kitüntetése. A kormányzó óbudai Freudiger Ábrahámnak, a Freudiger M- és Fiai cég társtulajdonosának, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adományozta. A magas helyről érkezett kitüntetés a hazai ipar fejlesztése érdekében tett jelentős és hosszú munkásságot jutalmazza meg, amelynek hírét az egész magyar kereskedelem és gazdasági élet nagy megelégedéssel és örömmel fogadta. A Phönix biztosító nagyarányú fejlődése. A Phönix Életbiztosító Társaság a minap tartotta közgyűlését és az itt előterjesztett mérleg és évi jelentés érdekes adatokat tartalmaz a vállalatnak nemzetközi viszonylatban is igen hatalmas tőkeerejéről és nagy népszerűségéről. Jellemző erre a népszerűségre az, hogy a súlyos gazdasági depresszió ellenére nemcsak hogy meg tudta tartani tőkeerejét és biztosítási állományát, hanem azt még növelte Is. A társaság az 1934. év ellső felében több mint 100.090 darab új kötvényt állított ki 212 miitlió stíl ingnél nagyobb összegben. A vállalat hatalmas vagyoni méreteire jellemző mérlegadatok: a biztosítási állomány 1933 végén 879.522 darab kötvény után 3060 millió sill (ti n gre emelkedett. A díjbevétel 176.9 millió sllinget tesz ki. ingatlanvagycma 152 épületből és nagyon sok telekből áll, amelyek Európa tizenkét államában fekszenek cs értékük 104 millió silling. Az értékpapír álló mány értéke 313.2 millió silling, leggondosabban ösz- szeválogatott értékálló papírokban. A társaság élénk üzleti összeköttetést tart fenn a Metropolitan Life, newyorki és a Prudantial Assurance Co. Ltd. londoni biztosító intézettel, a világ két legnagyobb biztosítási vállalatával, Viszontbiztosításait a müncheni, párisi és zürichi legnagyobb viszontbiztosítóknál helyezi el. A közgyűlés elhatározta, hogy 757.704.50 silling fölös légből a részvényeseknek 5 százalékos osztalékot juttat 200.000 siiMing összegben, a maradékösszeget tartalékolja, 190.313 süillinget pedig új számlára vezet elő. A jelenté® megemlékezik a Phönix budapesti építkezéseiről és épületalaíkításairól is és megemlíti, bogy közel másfél millió pengő költséggel Mária Valéria- utca 10, Vigadó-tér 5, Ferenc József-rakpart 33, Wnrm-utea L határolta hatalmas háztön bőt modern bérpalotává alakította át.
