Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-12 / 37. szám

2 Budapest, 1934 szeptember 12. BESZÉLGETÉS Liber Endre alpolgármesterrel a szociális akciök negszericicscröf és azoknak a szükséghez mért arányos icjlcsztésérii A segélyezés fterefói! eii&öviteni nem tudjuk — mondja az alpolgármester A törvényhatóság nyári szünete véget ért. A főváros vezetői, főtiszt viselői kivétel nélkül elfog­lalták helyeiket. A szakbizottságok is rövidesen megkezdik munkájukat, sőt a közművelődési bizott­ság tanácskozásával1 az első ülést pénteken már meg is tartották. Közben az egyes ügyosztályokban lázasan folyik a munka, hogy az önkormányzat szervei elé kerülő kisebb-nagyobb ügyeket kellő időre előkészítsék. Az őszi kampány első óráiban felkerestük — A szegénygondozás óriási munkáját egyébként a közelmúltban átszerveztük, a kerületi elöljáróságokon külön osztályokat szerveztünk, amelyek kizárólag a szegény- gondozás feladatával foglalkoznak. Ezekkel a kérdésekkel szorosan összefügg a koldus- probléma, amely ugyancsak közeli és radikális or­voslásra vár. Komoly gondot okoz a szociális igaz­gatásnak a szegényházra szoruló elaggottak elhelye­zése is. Napról-napra nő a kérvényezők száma és alig kínálkozik mód az elhelyezésükre még abban az esetben is, ha a kérés minden tekintetben mél­tányosnak látszik. Sajnos, a mostani viszonyok kö­zött új szeretetotthonok létesítésére nem igen gon­dolhatunk, azt a tervet pedig, hogy az ápoltak cgyrészét vidé­ken családi gondozásba adjuk, feladtuk, mert az nem találkozott a törvényhatóság szerveinek rokon- szenvével. * Befejezésül az alpolgármester még elmondta munkatársunknak, hogy a főváros az idén is meg­szervezi a tisztviselők számára a továbbképző kül­földi nyelvtanfolyamokat, amelyek a múlt eszten­dőben igen szép eredményt produkáltak és nagy­mértékben szolgálták a közigazgatás tökéletességé­nek színvonalát. Ugyancsak az ősszel kerül a sor a törvényben előírt közigazgatási szakvizsgákra, amely nélkül az arra kötelezett tisztviselők nem számíthatnak előmenetelre. Liber Endre alpolgármestert és érdeklődtünk nála a közigazgatás legközelebbi feladatai, tervei, programja felől. Az alpolgármes­ter a hozzáintézett kérdésekre a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta,: — A nyári szünet véget ért, a hivatalokban mindenütt megindult a normális munka, de a tulajdonképeni törvényhatósági élet csak a most következő hetekben indul el. Az idei közigazgatási évadban rengeteg és ezek között több nagyjelentő­ségű probléma vár elintézésre, ezek azonban mind szoros összefüggésben vannak a szanálási program­mal, illetve a státusrendezéssel, amelynek legfőbb irányítója a főpolgármester úr, aki már meg is kezdte ilyirányú tanácskozásait. — A főváros vezetőségének egyik főgondja ebben az évben is a szociális akciók megszer­vezése és előkészítése. A szociálpolitikai ügyosztály elkészítette a jövőévi injségakeió költségvetését, programját, amelyet a közeli napokban részletesen letárgyalok az ügyosz­tály vezető tanácsnokával, majd a főpolgármester úr és a polgármester úr hozzájárulása után a szak- bizottság is foglalkozik a nagyjelentőségű üggyel. — Az inségakciók lebonyolítása tekintetében újítás a munkaszolgálat ellenében való segé­lyezés általános bevezetése. A menhelyek lakóin próbáltuk ki ezt a rendszert, amely a gyakorlatban jól bevált. Nem szabad félre­magyarázni ezt az akciót. A főváros nem akar olcsó munkaerőhöz, vagy ingyenmunkálioz jutni, nem célja, hogy a többi dolgozóknak konkurrenciát támasszon, hanem egyedül az a szándék vezeti, hogy megszüntesse a reászorulókkal szemben a megalázó kegyelemkenyér nyújtásának látszatát, az alamizsna jelleget. Azt akarja a főváros, hogy a segélyben részesülők öntudatosan mondhassák, hogy a közsegélyért a körülményekhez és erejükhöz mér­ten ellenszolgáltatást nyújtottak. Az - általános munkaszolgálat terve már készen áll és ez is rövi­desen az illetékes fórumok elbírálása alá kerül. Az inségakció kereteinek bővítéséről, sajnos, szó nem lehet, de minden erőnkkel azon leszünk, hogy a® eddigi kereteket továbbra is fenntartsuk. A tél közeled­tével és a nélkülözés fokozódásával az akció egyes ágait arányosan fogjuk fejleszteni. Gondoskodni kívánunk a családnélküli haj­léktalanok elhelyezéséről is. A munkanélküliség következtében még a nyári hó­napok alatt is sok hajléktalan ember bolyongott a főváros utcáin, amit a rndőrség is aggosotónak tartott és ami nemcsak szociális, hanem rendészeti érdekekbe is ütközik. Ennek a kérdésnek mielőbbi és rnenyugtató rendezése érdekében újabb, körülbelül ezer személyt befogadó menhely létesítésé­nek előkészítő munkálatait tettük folyamatba. Ez az új, nagy központi menhely valószinűleg egy megfelelően átalakított gyárépületben lesz elhe­lyezve. A fővároshoz már befutott több ajánlat, ezek közül fogjuk a legalkalmasabbat kiválasztani. Lehet, hogy az új nagy menhely létesítésével fel­szabaduló és a város, belső területén levő menhe­lyek ogyikót-másikát sikerül felszabadítani és más formában az inségcnyhítés szolgálatába állítani. Az az elgondolás, hogy ez az újszerű intézmény átme­net lenne a szegényház és a hajléktalan menhely között. Cukorbetegek részóro újabb tápszereket, tésztákat hoztunk forgalomba minimális szónhydrát tartalommal. Glasner Miksa tápszergyár részvénytársaság Budapest VI. Király-utca 56. szám. Telefon: 22-9-14 Budapest kulturális színvonalához és történelmi múltjához méltó díszcsarnokká átalakítják a város­háza templom-szárnyát A gyönyörű elgondolás már az ősszel foglalkoztatni fogja a szakbizottságokat Néhány hét előtt közöltük a Széchenyi-nemzet- ség rendkívüli érdekes emlékiratát, amely arról szól, hogy a főváros örökítse meg méltóképen Buda és Pest egyik legbőkezűbb mecénásának, Szé­chenyi György gróf hercegprímásnak az emlékét, aki a török hódoltság után óriási összegeket áldo­zott a rommá dőlt két város újjáépítésére és aki 157 ezer rajnai aranyforintba alapítványával megve­tette a hajdani Invalidus-ház, a mai központi városháza alapjait is. A főváros vezetősége rendkí­vül rokonszenvesen és nagy megértéssel fogadta a beadványt és a művészeti ügyosztály máris dolgo­zik a nagynevű prímás emlékének megörökítésén. — Arról van szó, — mondották illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársának, — hogy két emléktábla készül. Az egyiket a központi városháza alkalmas helyén állítjuk fel, a másikai pedig a budavári bástya valamely szembetűnő pontján helyezzük el. Felvetődött az az ötlet, hogy a város­házára tervezett emléktáblát ne kívül a homlokza­ton, hanem a városháza főbejáratánál, a kapu alatt helyezzék el. A kapubejáratul szolgáló csarnok ugyanis építészeti szempontból egyike a legértéke­sebb régi alkotásoknak, csak mai formájában nem érvényesül, mert a fala be van takarva különböző hirdetőtáblákkal és faliszekrényekkel, ahova a háza­sulandók hirdetményeit függesztik ki. A Széchenyi-emléktábla elhelyezése egyúttal alkalmat nyújtana a kapualj restaurálására és megfelelő átalakítására. Erre annál is inkább szükség van, mert a székesfőváros székházának nincs reprezen- tábilis bejárata. Az utóbbi időben egyre sűrűbben látogatnak el hoz­zánk külföldi előkelőségek, államférfiak, polgár- mesterek, akik ünnepélyes látogatást tesznek a pol­gármesternél és ilyen alkalommal többször szé­gyenkeznünk kellett, hogy szegényes és a fővároshoz nem méltó bejáraton és lépcsőházon kell felvezetni a vendégeket. — Mivel ennek a tervnek a megvalósítása egy­általában nem okoz lényeges kiadást és csupán kis szeretet és ízlés szükséges hozzá, minden bizonnyal meg is valósul. Van azonban ennek a tervnek egy messzebbmenő része is, amely az ősz folyamán ugyancsak foglalkoztatni fogja a kultúrális, művé­szeti és városgazdasági bizottságot. Ez a terv azt célozza, hogy a főváros egyre inkább kibontakozó világhíréhez, kulturális színvonalához és történelmi múltjához méltóan reprezentálja Budapestet a kül­föld felé. — Évtizedek óta érzett hiány, hogy Budapestnek nincs reprezentábilis célokra al­kalmas nagyterme, ünnepi csarnoka. A tanácsterem szűk és kicsiny, a közgyűlési terein impozáns ugyan, de ilyen célra nem alkalmas, mert kívül esik a városházán. Annakidején azért nem foglalkoztatta különösebben ez a kérdés a városve­zetőket, mert mindenki biztosra vette, hogy rövide­sen megépül a hatalmas új városháza. De jött a világháború és az utána következő esztendők belát­hatatlan időre lehetetlenné tették az új városháza felépítését, úgy hogy arra ma gondolni sem lehet. — A központi városháza épületének középső szár­nya azonban, szakemberek véleménye szerint, arány­lag kevés áldozatta] könnyen átalakítható volna reprezentációs helyiségekké. Ez a szárny a hajdani templom, amely ma több eme­letre osztva a központi segédhivatalt és néhány számvevőségi osztályt foglal magába. A templom, amely erdetileg a jezsuitáké volt, egyike Budapest legnagyobb értékű műemlékeinek. A templomot II. József császár megszüntethette és azt később geren­dákkal és oszlopokkal bárom emeletre osztották fel. Ezek a fagerendák ma már meglehetősen korhad­tak és nem nyújtanak ^tökéletes biztonságot. A köz­ponti segédhivatal a tudakozó irodával és az iktató hivatalokkel együtt rövidesen a földszintre költözik, úgy hogy most alkalom nyilna arra, hogy ez a nagy­értékű és művészi becsű épületszárny méltóbb célra felhasználtassék. Az elválasztó falak lebontásával és a mészrétegek eltávolításával régi szépségében bon­takozna ki a hajdani templom, amely aránylag ki­sebb költséggel olyképpen restaurálható volna, hogy odakerülne a főváros ünnepi csarnoka, ahol díszgyűléseket, tanácsüléseket, ünnepi foga­dásokat és hazafias, kulturális és egyéb ün­nepségeket rendezhetnének. Ez a megoldás lehetővé tenné a díszlépcső megoldá­sát is, miután a hajdani templom gyönyörű oszlopos bejárata változatlanul megvan, de az előcsarnok ez- időszerint lomtárul szolgál. DEBRECEN-ÉTTEREM Rákóczi-út 88. Tel.: 31-5-66, 34-3-06 Déli menü a polgári étteremben P 1.20 Minden szer­dán disznótoros vacsora pénteken este halászlé MAKKAY ÉS LÜTZENKIRCHEN „TURUL“ Sokszorosító gépek, kellékek és irodafelszerelési oikkek BUDAPEST, V.. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 26. — T. 20-0-77. Magyar gyártmány Vállalom villakertek elkészítését és egész évi gondozását. • 1933 őszén megtartott Kertészeti Kiállításon az Országos Kertészeti Egyesü­let aranyérmével kitüntetve. Telep : VII., EGRESSY-ÜT 108. szám. Faiskola: VISEGRÁD-N AGYMAROS Telefon: 96-3-43 Városi tisztviselőknek családi házat, villát épít kedvező fizetési feltételek mellett Engel Cásxló. Telefon 34-4-30 Budapest, VII. kerület, Rottenbiller-utca 6/B MÜLLER kertépítő LIAHCDM három é>"éov szobás lakások kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 NEMESSÉGEK kikutatását, máltai lovagrendbe felvételeket, armá/i- sokat, címereket, valamint minden családi történelmi adatok megszerzését, igazoltatását igen jutányosán vállalom. gárdonyi G. József genealógus, a Természettudományi Társulat tagja Budapest, X., Ceglédi-út 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom