Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-05 / 36. szám
Budapest, 1934 szeptember 5. sc—aaaa«wmBaMBaninminn mmmiiMMi ULTIMÁTUMOT INTÉZETT A POLGÁRMESTER a Dunaalagntak épitővállalkozéihoz Minthogy műszaki lehetetlenülés nincs, kötelesek nyolc napon belül az önként beszüntetett munkát folytatni, ellenkező esetben a főváros az építkezés folytatására új versenytárgyalást hirdet PESTI KIRAKAT iiwuiii»nii|ii» ■ i i iw—i Amire nincs szüksége az idegenforgalomnak Talán még soha sem kritizálták olyan neki- hevülve a Szent Islván-hetet, mint eziclén. Ami nem is árt. Bizonyosan hangzott el néhány egészséges ötlet is, amit jövőre majd megvalósítanak az illetékesek. Mi azonban beszéltünk a budapesti idegen- forgalom egyik kitűnő, bár csendes, feltűnés nélkül dolgozó szakértőjével és megkérdeztük tőle, mi volt a legnagyobb hiba az idei Szent István-heti idegen- forgalom körül. Feleletre készen állott, nem kellett gondolkodnia, meggyőződéssel mondta: —- A kétségbeejtő pesti koldus-áradat, amely ellepte a Mátyás-templomhoz, a Várba vezető lépcsőket és ellepett minden útvonalat, amerre az idegenek járni szoktak. Tagadhatatlanul ez az, amire az idegenforgalomnak a legkisebb mértékben sincsen szüksége és ez az, ami ezt a nagyszerű kulturvárosi, ezt a világhírű metropolist Balkánná kosmásíija. A sajtó esztendők óta torkaszakadtából kiabál és a világ minden kincséért nem történik semmi. Kevés világváros akad Európában, amelyik többet áldozna szociális célokra, de egyetlen egy sincs, amelynek utcáit olyan rajokban lepnék el a koldusok, mint a magyar fővárosét. A külföldi ember ezt soha sem fogja megérteni és megbocsátani. Bármint el legyenek is ragadtatva Budapest szépségeitől, odahaza mégis először azt fogják elmesélni, hogy voltak egy tündérvárosban, ahol beléptidíjat szedtek egy közkertben, a Margitszigeten, ahol fizetni kellett a házmesternek, mikor haza akart menni a vendéglátó lakásba és ahol tor- zonborz, vad hordák dugják be ijesztő fejüket a külföldi autókba és könyörögve, vagy fenyegetve tartják mocskos, kéregető tenyerüket. Mert azt meg kell hagyni, hogy tanulékony ember a pesti koldus: kiszemeli magának a külföldi rendszámot viselő autókat és azokat rohamozza meg. Hát ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni. Budapesten senkinek sincs oka és joga koldulni. Mi budapestiek — és ezt, sajnos, nem tudjuk minden itt járó külföldinek külön elmondani — bőven megfizetjük adóban és jótékonysági adományokban azt a pénzt, amiből minden szegény embert el lehet látni. Nem tudjuk megmondani az idegennek: — Uram, nekünk csak a valóságban vannak koldusaink, a papiroson nincsenek. Aki önt molesztálja, taszigálja, rémíti és a magyar fővárosból való időelőtti távozásra kényszeríti, az csak álkoldus, azzal ön ne törődjék. Sajnos, ezt nem lehet megmondani, de ha meg is mondanánk, a szemünkbe nevetne és azt válaszolná: ■— Tessék ezt, uram, a fővárossal, vagy a rendőr* seggel közölni, de ne énvelem. Ahogy azonban a koldus, az álkoldus, a jogtalanul kéregető, idegenijesztő torzonborz jelenség megismeri a külföldi rendszámot az autón, éppen úgy tisztában kellene lennie ezzel a rendőrségnek és minden hatósági embernek és a külföldi autót, de a külföldi gyalogjárót is fokozott védelemben kellene részesíteni. De ennyire sem szabad elmenni. Mindnyájunkat meg kell védeni a koldusoktól, akik úgy elhatalmasodtak már Budapesten, hogy a tulajdon lakásunkban sem érezzük már magunkat igazi uraknak, mert a koldusok többet csengetnek az ajtónkon, mint a vendégeink, vagy az üzletfeleink. „Antonia“ kókuszszappan Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-terem) PÁRISI NAGY ARUHÁZ Azok, akik a Vízmüvek alagótépítésének ügyét a közigazgatási bizottság múlt havi ülésén szóvá tették, főként azt nehézményezték, hogy az építésvállalkozók az alapszerződésre támaszkodva, újabb többletköltségek^ megállapítását követelhetik és a vállalkozók ebben bizakodva, mindaddig, amíg a főváros ezeket a többletköltségeket meg nem állapítja, a munkát abbahagyták. Azóta, hogy az alagút- építés és általában a Vízmüvek beruházásainak az ügyében készült hivatalos városházi kommüniké megjelent, újabb fordulat történt, amely döntő bizonyítékul szolgál amellett, hogy a főváros vezetősége, közelebbről a főváros üzemi ügyosztálya, hivatása magaslatán áll és a legerélyesebb eszközök igénybevételétől sem riad vissza, amikor a főváros közönségének az érdekeit meg védelmezni kell. A két héttel ezelőtt kiadott hivatalos városházi kommünikéből már következtetni lehetett- a legerélyesebb intézkedések foganatosítására, az a lépés azonban, amit a főváros vezetősége most végrehajtott, mégis váratlan fordulatnak minősíthető. Az történt ugyanis, hogy a mai napon, szerdán, ultimátumszerű felszólítást intézett a főváros vezetősége az alagútépítést végző cégekhez és felszólította őket a munkálatok azonnali folytatására. A Káldor és Mattyasövszky cég a vele társult Palatínus Rt. és Zsigmondy Béla céggel még július hó folyamán újabb többletköltségek megállapítására és folyósítására szólították fel a főváros üzemi ügyosztályát, illetve a polgármestert. Morvay Endre tanácsnok, a közigazgatási bizottság augusztusi ülésén, kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogy^ a vállalkozók csak műszaki lehetetlenülés címén, vagyis vis majorra hivatkozva, kérhetik többletköltségnek a megállapítását. A főváros szakértői azonban megállapították, hogy vis major esete nem forog fenn, vagyis nem lehet olyan műszaki lehetetlenüA magánépítési bizottság hétfő délután tartott ülésén több nagyobszabású építési kérelemmel foglalkozott. A bizottság, amely örömmel üdvözöl minden építési szándékot és igyekszik a nehézségeket a legmesszebbmenően elhárítani, egy nagyobbszabású építési kérelemnél, igen helyesen, elutasító álláspontra helyezkedett. A Fenyves Áruház Rt. azt kérte, hogy a főváros engedje meg a Kályin-tér és a Lónyai- utca sarkán levő üzletház két emelettel való kibővítését. Az emeletráépítéseket a bizottság igen érdekes indokolással megtagadta. Az építési engedélyek kiadásában a bizottság ugyan nem döntő faktor, csupán véleményező szerv a pol- gármester mellett, nyilvánvaló azonban, hogy a jelen esetben a polgármester is teljes mértékben a bizottság álláspontjára helyezkedik és nem engedi meg, hogy ezzel a toldozással a főváros legszebb és nagyjövőre hivatott terének rendezését és kiképzését esetleg évtizedekre megakadályozzák. Beavatott helyen a Fővárosi Hirlap munkatársa a bizottság álláspontjának indokáról a következő felvilágosítást kapta: — A Fenyves Áruház Rt. a Kálvin-téri református egyház tulajdonában levő ideiglenes üzletházra akart további két emeletet ráépíteni. Az épület nem végleges jellegű, nem is annak szánták, hanem akkor építették, amikor Budapesten a konjunkturális években nagy volt az üzlethelyiségekben a kereslet. A református egyház helyes üzleti érzékkel ezt az alkalmat megragadta és a kihasználatlan telket átmenetileg értékesítette. Ez a ház azonban nem létesült áruháznak és azokkal a (követelményekkel sem rendelkezik, amelyeket tűzbiztonsági és egyéb szempontból a hatóságok az áruházakkal szemben, ahol állandóan vevőtömegek tartózkodnak, alkalmazni kénytelen. Tehát már eddig is bizonyos fokú méltányosság törlésre hivatkozni, amely a szerződés alapján többletköltségek felszámítására adna jogot. Ezzel szemben az érdekelt vállalkozók továbbra is azt vitatták, hogy joguk van a többletköltségek felszámításához, vélt igazságuknak bizonyítására pedig egyszerűen abbahagyták a munkát. A munkabeszüntetés augusztus elején történt. Közben Morvay Endre tanácsnok, aki már évek óta egyáltalán nem volt szabadságon, kétheti szabadságidőt vett igénybe, de nem utazott el Budapestről, hanem a különböző tárgyalások lefolytatására naponként bejárt hivatalába. E tárgyalások során Morvay tanácsnok továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a vállalkozók, a Káldor és Mattya- sovszky, Palatinus Rt. és Zsigmondy Béla cégek egyetemleges felelősséggel kötelesek a munkát minden többletköltség igénylése nélkül folytatni. Minthogy a váltakozók ezt az állásfoglalást továbbra is kifogásolták és a munka folytatására hajlandóságot nem mutattak, Morvay tanácsnok Borvendég Ferenc főpolgármesterhez fordult és felhatalmazást kért a legerélyesebb eszközök igénybevételére. E felhatalmazás alapján a főváros vezetősége a mai napon, szerdán, írásban szólította fel az érdekelt cégeket a munka folytatására. A polgármester nevében közölték a vállalkozókkal, hogy az alagútépítési munkálatok több mint három hetes szüneteltetéséből azt a következtetést kénytelen levonni a főváros vezetősége, hogy az érdekelt cégek szerződésbeli kötelezettségeiket teljesíteni nem hajlandók. A polgármester tehát felszólította a vállalkozókat, hogy nyolc napon belül a munkát folytassák, különben a szerződést egyoldalúan felbontottnak kénytelen tekinteni, ami azzal a konzekvenciával jár, hogy a főváros a régi vállalkozók anyagi felelősségének teljes épségben tartása mellett új versenytárgyalást ír ki az alagút építési munkálataira. A főváros vezetőségének ez az erélyes lépése bizonyára mindenütt és minden tekintetben osztatlan megelégedést fog kelteni. gott fenn a hatóságok részéről, amikor az áruház terjeszkedéséhez hozzájárultak. Ez a jóindulatú türelem azonban nem jelenti azt, hogy ennél is tovább menjen a főváros. De eltekintve ezektől a szempontoktól, nem lehet az emeletráépítést megengedni azért sem, mert a Kálvin-tér rendezése és teljes kiképzése küszöbön áll. A Kálvin-téri református egyház és a budapesti református egyházmegye éppen a közelmúltban beadvánnyal fordultak a fővároshoz és azt kérték, hogy a Kálvin-tér és Ráday-utca sarkán levő házat, amelyet a főváros a református egyházzal egy budai ingatlanért már korábban elcserélt, minél rövidebb időn belül üríthesse ki és adja át, mert le akarják bontaná és hozzá akarnak fogni a református egyház nagy központi palotája, a „Calvincum“ építkezéséhez. Ennek a palotának az építkezésével a Kálvin-tér egész alakja megváltozik, már pedig ha az ideiglenes üzletház emeletráépítkezé- sét engedélyezné a főváros akkor ez a terv esetleg hosszú évekre eltolódna. — Ugyanekkor szerepelt a bizottságban egy másik építkezés is, amit meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadtak a bizottság- tagjai. Az Országos Magyar Bridge Klub, amely a Nemzeti Szalon néhány földszintes helyiségét bérli, azt kéri, hogy a főváros engedje meg az eddig nyitott térrész beépítését. Ezt a kérelmet sem szabad teljesíteni, Néhány évvel ezelőtt a székesfőváros és az épület nagyobbik részét bérlő Központi Tejcsarnok hatalmas költséggel lebonttatta Vágó Ferenc, a közelmúltban elhunyt világhírű építész tervei szerint épített szalon toldalékát, a hatalmas vasvázas üvegcsarnokot, hogy az épület eredeti szépségében érvényesüljön. Megengedhetetlen tehát, hogy most terraszok beépítésével és toldaléképítkezésekkel csúfítsák el ezt a város szívében levő reprezentábilis épületet. Két emelet ráhúzásáva! a Kálvin-téri üzletházat kibővíteni akarja a Fenyves-áruház Tűzbiztonsági és térrendezési okokból a kérelmet elutasították