Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-24 / 4. szám

2 Budapest, 1934 január 24. Hét napos határidő az ellentétek összeegyeztetésére Szerdán nyilvánosságra kerül a reformjavaslat néhány főbb rendelkezése, amelyeket a miniszter- tanács is a magáévá tett. A hiteles közlések szerint megszűnik a törvényhatósági tanács és az ügykeze­lés teljesen a polgármester egyéni felelősségét építi fel. A polgármester megválasztásához az államfő jóváhagyása szükséges. Az új törvényjavaslat az eddigi százötven választott tag helyett száznyolcra csökkenti a városatyák számát és a jövőben a 32 örö­kös tag helyett 22-en viselik majd ezt a díszes címet. Kiépítik a fővárosi számszéket az állandó ellenőrzés rendszeresítése érdekében. Az üzemek élére a belügyminiszter kormánybiztosokat állít, míg a részvénytársasági üzemek vezetése a polgár- mester felelősségére történik. A törvény életbelépte­tésével egyidejűén megszűnik a törvényhatósági bi­zottság és ez időponttól kezdődően egy vagy két éven keresztül kormánybiztosra száll át a közgyűlés ha­tásköre. Bizonyos megnyugvás ebben a zűrzavarban Gömbös Gyula miniszterelnöknek az a kijelentése, bogy Állandó tanácskozások a miniszterelnöknél és a belügyminiszternél. Politikusok adják egymásnak a kilincset és van valami bizakodás a levegőben, hogy sikerül megfelelő plattí'ormot találni. Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter nyilatkozatot tesz, amelyben hangoztatja, hogy a tendenciózus híresz­teléseket viszautasítja. Kijelenti, hogy elvi kérdé­sekben nem hajlandó engedményeket tenni, de szí­vesen honorál olyan részleteket, amelyeket a fővá­ros vezető politikusai a nyugodtabb megoldás érde­kében terjesztenek elő. Később Kozma Jenő, Wolff Károly és Scitovszky Béla volt belügyminiszter tárgyaltak a miniszter­elnökkel és a belügyminiszterrel, amely azonban eredményre nem vezetett, mert nem sikerült keresztülvinni, hogy a kormány azonnal rendelje el a feloszlatás után a tör- ványhatósági választásokat. Az ellenzék elkeseredett harcra készül és már meg­indulnak a kombinációk is a kormánybiztos szemé­lyére vonatkozólag: Tatics Árkád, Horváth Béla, Csatáry Béla, Papp Elemér neveit emlegetik. Csütörtökön izgalmas hangulatban ülésezett a tör­vényhatósági tanács. Általános volt az a vélemény, hogy a módosítások elfogadhatatlanok és ebben a légkörben nem is tárgyalták le a napirend összes Éjabb tárgyalások indultak meg, amelyeknek eredményeképpen Kozma Jenő közvetítőjavaslatot terjesztett a miniszterelnök elé. A javaslat lényege, hogy ne küldjenek kormánybiztost a fővároshoz, ne oszlassák fel a törvényhatósági bizottságot és ebben az esetben a többségi pártok megvalósítják a kor­mány pénzügyi vonatkozású terveit. A képviselőhöz folyosóján elterjedt hírek szerint Huszár Aladár fő­polgármester egyórás kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt és beszámolt a fővárosi törvénnyel kapcsolatos eseményekről. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ismét tárgyalt Huszár Aladár főpol­gármesterrel, Kozma Jenővel, Wolff Károllyal és kö­zölte, hogy a részletekre vonatkozólag hajlandó enge­dékenyebb álláspontot elfoglalni. A politikai kérdé­seknél azonban nem tud ígéretet tenr\ mert a kor­mánybiztos kinevezése és a választások kiírása a miniszterelnök döntése alá tartozik. Ezt követőleg Kozma Jenő a miniszterelnöknél jelent meg, aki tudomásul vette az előterjesztett kívánságokat, vég­leges választ azonban nem adott. A főpolgármesteri hivatalban Csilléry András és Friedrich István pénteken beterjesztették a rendkívüli közgyűlést összehívó ívet, amelynek értelmében a főpolgármester szerdára ösz- szehívta a rendkívüli közgyűlést. A hangulat szerint A községpolitikai pártok országgyűlési képviselő tagjaiból, vaalmint a független kisgazdapárt tagjai­ból alakult alkotmányvédő szövetség kedden délután fél 6 órakor tartja első ülését, a parlamentben. Az érdekes összejövetelen résztvesznek Wolff Károlytól kezdve liüchler Józsefig a fővárosi önkormányzat reprezentásai, a Nemzeti Egység pártja kebelébe tar­tozó városi képviselők, a szociáldemokraták és a pár- tonkívüliek, akik így összesen körülbelül száz főnyi csoportot alkotnak. Az alkotmányvódő szövetség hétfőn délelőtt körleve­let intézett az országgyűlés összes tagjaihoz, amely­nem zárkózik el a fővárosi reform alapos megvitatása elöl és meghallgatja a többségi városházi pártok vélemé­nyét. A megbeszélések lefolytatására egy hét időt sza­bott meg a miniszterelnök és csak azután gondoskodik, hogy a javaslat a törvényhozás elé kerüljön. Függet­lenül ettől, a községi pártok tovább folytatják küz­delmüket és a törvényhatóság rendkívüli közgyűlé­sének összehívására gondolnak, hogy ott bizalmat­lansági indítványt fogadtassanak el a kormány ellen. Velük szemben a kormány intencióit abban sűrítik össze, hogy » meg akarja szüntetni a városházán uralkodó kettős párturalmi rendszert, amely valósággal kisajátította Budapestet. A kor­mány Budapest polgárságának a panaszait méltá­nyolja, amikor elhatározta, hogy felszámoltatja a mai Városházát és az interregnum alatt új alapokra fek­teti a főváros önkormányzatát. pontjait. A törvényhatósági tanács tagjai értekez­letté alakultak át, ahol P.etrovácz Gyula, Payr Hugó, P^yer Károly, Rassay Károly, Ugrón Gábor, Fried­rich István, Homonnay Tivadar, Láng Lajos, Csil­léig András, Harrer Ferenc, Wolff Károly és Usetty Béla felszólalása után elhatározták az alkotmány védelmi blokk megalakítását. A kora délutáni órákban a Nemzeti Egység- Pártja tartott értekezletet, ahol Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ismertette részletesen a ja­vaslatot. Hangoztatta, hogy a kormány abból az aktualitásból indult ki, hogy a főváros megreformá­lása a polgárság és az ország érdekében történik. A főváros pénzügyeit rendben kell tartani, ezt előre intézményesen biztosítani olyan reformok útján, amelyek nem az autonómia ellen, hanem éppen az autonómia biztonsága érdekében szükségesek. Az ér­tekezlet tudomásul vette az elnöki tanács határoza­tát is, amely szerint a törvényjavaslatot napirendre tűzi és utána a Ház elé terjesztik. A pártértekezlet után izgalmas vitatkozások kezdődtek, amelyeknek során a fővárosi képviselők kijelentették, hogy argumentu­maik hiábavalósága esetén kilépnek a Nemzeti Egy­ség pártjából. a törvényhatósági bizottság óriási szótöbbséggel meg­szavazza a kormány iránti bizalmatlansági indít­ványt. Az általános harci zajban figyelemreméltó argu­mentumokat hangoztatnak a kormány részéről. Kifej­tik, hogy a törvényhatósági tanács működése ellen már régebb idő óla különböző kívánalmak merültek fel. A tanácsnak minden ténykedéséből kiviláglott, hogy nem kizárólag a főváros érdekeinek szolgálata, hanem pártpolitikai szempontok dominálnak. A ta­nács csak alkalom volt arra, hogy a pártvezérek a hatalom gyakorlásában kiéljék magukat. A autonó­mia nem szenved csorbát a reform révén, amelyet különben sem kell megvédeni attól a belügyminisz­tertől, aki évtizedeken keresztül az autonómiák fej­lesztése és erősítése érdekében végzett eredményes munkát. Hivatkoznak Tyler népszövetségi főmegbizottra, akinek minden egyes jelentése utal arra, hogy az üzemek gazdasági hitele nincsen arányban a mostani helyzettel és az állami gazdálkodással. A kormánybiztos személye körüli kombinációk bővültek Blaha Sándor belügyi államtitkár és Sass Elemér miniszteri tanácsos személyével, amely hí­rekre vonatkozólag hivatalosan közük, hogy ebben a vonatkozásban döntés még nem történt. ben rámutat a kormánynak a fővárosi autonómia ellen tervezett intézkedéseire és kéri, hogy a címzet­tek csatlakozzanak az alkotmányvédő szövetséghez. Valószínű, hogy a fentemlítetteken kívül további tömörülések nem történnek és így a javaslat ellen kisebb számmal vonulnak fél a parlamenti vitára, mint a túlsó oldalon lévő kormánypártiak, akiknek a száma tudvalevőleg 135. Az erőviszonyok ilyen alakulása mellett nem sok kilátás van arra, hogy az alkotmány­védő szövetség a hatásos elvi tiltakozáson túl- r. menően veszélyeztesse a kormány célkitűzéseinek sikerét. Bizalmatlansági Indít­vány a közgyűlés előtt A fővárosi törvényhatósági bizottsága szerdán délután 4 órakor tartja rendívüli kögyűlését, amelyet a keresztény községi párt, a keresztény ellenzék, a nzabadelvűpárt, a demokrata párt, a szociáldemokra­ták és a pártonkívüliek kívánságára hívott össze a főpolgármester. A vita során M olff Károly előterjeszti az alkotmányvédő szövetség határozatát, amely részletesen foglalkozik a kormánytervezet mtezkedeseivel, majd rámutat arra, hogy ez az új törvény a fővárosi önkormányzat végleges likvidálá­sát jelenti. Az Egységes Községi Polgári Párt szerdán a rendkívüli közgyűlés előtt dönt véglegesen követendő magatartásáról. Mint érdekességet említjük meg, hogy olyan híreket is terjesztenek, amelyek a közgyűlés azo- naü föloszlatására vonatkoznak. A híresztelések sze­rint az izgalmas közgyűlés szónokainak szereplése után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter sürgős leiratot kézbesített Huszár Aladár főpolgármesternek, amely a közgyűlés azonnali feloszlatását rendeli el. Ily módon a bizalmatlansági indítványra vonatkozó határozat megszületése előtt közvetlenül megszűn­nék a főváros törvényhatósági bizottsága. A kormánypárt döntő értekezletén váriák a kilépések bejelentését A Nemzeti Egység pártja csütörtökön délben fog­lalkozik a belügyminiszter javaslatával, amelyet azonnal nagyarányú vita követ. A hírek szerint az előadói tisztségre Gáspárdy Elemér ország- gyűlési képviselőt fogják felkérni, aki tudvalevőleg évek óta folytat harcot a képvi­selőházban a fővárosi kormányzat tultengése ellen. Ha a párt többsége magáévá teszi az eredeti javas­latot és nem fogadja el az előterjesztett módosításo­kat, úgy valószinű, hogy a fővárosi képviselők közül többen azonnal bejelentik a pártból való kilépésüket. A képviselőház elnöksége pénteken gondoskodik a benyújtott törvényjavaslat szétosztásáról és egy­idejűleg intézkedik a közjogi bizottság összehívásá­ról. Ennek megtörténte után kimondják a javaslat tárgyalására a sürgősséget és a jövő hét közepén megindul a parlamenti vita, amelyhez fogható éles és elkeseredett harc a kép­viselőház történetében csak a régi köjogi javaslatok kapcsán fordult elő. Huszár Aladár főpolgármester szerepe Az eddigi kormánypárti elgondolások szerint Hu- szár Aladár főpolgármestert a kománybiztos kineve­zésével egyidejűleg felmentik állásától. Huszár Ala­dár a Nemzeti Egység pártjának budapesti szervez­kedését fogja irányítani és munkásságától komoly eredményt várnak minden oldalon. Huszár Aladár szereplése ezzel azonban nem fejeződik be fővárosi vonatkozásban, mert fáradhatatlan munkabírására, tökéletes tárgyi­lagosságára és hozzáértésére feltétlenül szükség van a jövőben is. Éppen ezért a kormánynak véglegesen elhatározott szándéka, hogy a kormánybiztosi inter­regnum és a választások lezajlása után Huszár Ala­dárt főpolgármesteri minőségben az újjáalakított budapesti önkormányzat élére állítja A Községi Polgári párt állásfoglalása Az Egységes Községi Polgári Párt Kozma Jenő elnöklésével hétfőn este bizalmas ülést tartott, me­lyen a párt bizottsági tagjai teljes számban meg­jelentek. Horner Gyula ismertette azokat az okokat, melyek a párt törvényhatósági tanácstagjait arra késztették, hogy a legutóbbi tanácsi értekezleten a fővárosi törvénytervezet reformjával szemben az alkotmányvédő blokkhoz csatlakozzanak. Megállapí­totta, hogy a blokk célja egységesen harcolni a főváros autonómiájáért s hogy a szövetkezés az önkormány­zat felfüggesztése és kormánybiztos kiküldése ellen küzd minden rendelkezésre álló alkotmányos esz­közzel. Ugrón Gábor, Usetty Béla és Payr Hugó felszó­lalásaikban rámutattak arra, hogy nemcsak fővárosi szempontok, hanem alkot­mányjogi aggályok is vezették a pártot, amikor az autonómia védelmében a legélesebb állásfoglalásra készül fel. Kozma Jenő pártelnök tudomásul vette a. párttagok egyhangú állásfoglalását, egyben vállalkozott arra, hogy erről és a tervezeti reform, indokolásának téves voltáról a kormányt felvilágosítani törekszik. Az alkotmány védelmi blokk felsorakozik Kincs kompromisszum! Az alkotmányvédő blokk keretébe tömörült pár­tok vezérei kivétel nélkül kijelentik, hogy semmiféle kompromisszumba nem hajlandók belemenni. Csatla­kozott az alkotmányvédő szövetséghez a független kisgazdapárt is, azzal a feltétellel, hogy o blokk tag­jai kötelezik magukat sorompóba szállani az általá- nos választójog kivívásáért is. Ezzel szemben lénye­gesen összeforrott a Nemzeti Egység pártjának fel­fogása, ahol a javaslat megismerése után az a nagy m többségben lévő vélemény alakult ki, hogy a belügyminiszter előadása után nem látják az autonómiának annyiszor hangoztatott meg­támadását. A városházán pénteken újabb kormánybiztosokat emlegetnek Borvendég Ferenc alpolgármester, Lu­kács Ödön miniszteri tanácsos, Petzrik Jenő és Baross Gábor személyében. A kormány ragaszkodik a feloszlatáshoz Az aikotmányvédö szövetség első ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom