Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-29 / 35. szám

sas Budapest, 1934 augusztus 29. Mreiáihatöan 150 millió pengő alatt log mozogni a Jövő évi költségvetés Szeptember is-cig cf ftesziii a hüilségvetfo amelyet a if-es ellenőrző Mzoiiságnaü is bemuíatnaií Lamotte Károly űr. pénzügyi tanácsnok nyári szabadságát Leányfalun töltötte, ahonnan a szük­séghez képest hetenkint többször is bejött a város­házára, hogy ügyosztályának utasításokat adhas­son a folyóügyek elintézésére. Legutóbb főként azért kellett többizben is megszakítania szabadsá­gát, mert a pénzügyi ügyosztályban éppen most folynak az 1935. évi költségvetés összeállításának a munkálatai. A új költségvetés nyers tervezete most már rövidesen elkészül. A nyers tervezet nyilvá­nosságra hozatalát igen nagy érdeklődés előzi meg, éspedig főként azért, mert ez lesz az első úgyneve­zett szanálási költségvetés, amely már a fővárosi törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételé­vel jön létre. Ez okból szükségesnek tartottuk, hogy érdeklődjünk a szempontok iránt, amelyek­nek figyelembevételével az új költségvetés készül. JLamotte Károly clr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A költségvetési helyzet egyelőre még nem alakult ki véglegesen. Az egyes ügyosztályok­nak augusztus lü-ig kellett elkészíteniük költ­ségvetési előirányzataikat, akadt azonban több olyan ügyosztályvezető, aki haladékot kért és így az összes ügyosztályi előirányzatok csak Szent István napja után, vagyis néhány nappal ezelőtt futottak be a pénzügyi ügyosz­tályba. — A pénzügyi ügyosztály most revízió alá veszi ezeket az előirányzatokat és pedig azok­nak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyeket a költségvetés összeállítása tekinte­tében az ríj fővárosi törvény előírt. Az ríj fő­városi törvény a szanálás legfőbb céljául a költségvetési egyensúly helyreállítását jelöli meg, bennünket tehát egyetlen egy szempont vezethet: a legmesszebbmenő takaré­kosság szempontja. Ez rendkívül súlyos feladatot ró válluukra. A takarékossági szempontokat ugyanis az előző esztendőkben is érvényesítettük, arra pe­dig egyáltalán nem gondolhatunk, hogy bevé­teleinket fokozzuk. A gazdasági helyzet két­Az idegenforgalmi hivatal elkészítette az idei Szent István-hét mérlegét. A számadatokból örömmel állapíhatjuk meg, hogy a főváros propagandája, fá­radozása nem volt hiábavaló. Ha a vidék érdeklő­dése, gazdasági okokból és a trianoni megcsonkított- ság következtében, nem is volt olyan grandiózus, mint a béke éveiben, bőven kárpótol ezért a fájdal­mas mínuszért az a hatalmas plusz, amit a külföld érdeklődése nyújtott. A béke esztendeiben a magyar­ság nemzeti ünnepére alig vetődött hozzánk néhány tucat külföldi, az idén pedig a lcgmérsékeltebb szá­mítás szerint is 13.658‘ra rúgott a külföldről érkezett vendé­gek száma. De a statisztikán kívül emellett tanúskodtak a zsúfolt szállodák, az idegen szavaktól visszhangos utcák, a népes kávéházak, a jobb kedvre derült boltosok, ven­déglősök, pincérek, taxi soff őrök és mindenki, akinek ebből az idegenjárásból baszna volt. Az idei hatal­mas eredmény megdöntötte a kétkedők és a kishitűek állítását, hogy kánikulában, augusztusban nem lehet idegeneket Budapestre csábítani. Hát lehetett. Szent Orenstein és Koppel M/äGYJlU m.-T. liU'D/U^E.Sl VI, VILMOS CSÁSZán-ÚT 31 Motorosmozdonyok — Űtjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — Aulobuszkarosszériák ségkívül némi javulást mutat, de ez a javulás még nem olyan méretű, hogy abból költség- vetésünk szempontjából is kedvező következ­tetéseket vonhatnánk le. Áémiképen megnyug­tató, hogy különösebb új terhek nem szerepel­nek a jövő évi költségvetésben, legfeljebb az Vi millió peng'ő, amivel töriesztenünk kell a MAHI-tól a városszéli telepítés céljaira felvett kölcsönt. — Az 1935. évi költségvetés nyers terveze­tét — folytatta Lamotte Károly dr.' pénzügyi tanácsnok — szeptember 15-ig keli elkészíte­nünk. Ha ez a nyers tervezet elkészült, bemu­tatjuk előbib Sipőcz Jenő polgármester úrnak, azután Borvendég főpolgárnijester úrnak. Mi mindenütt alkalmazzuk a legnnesszebbmenő takarékossági szempontokat, de nem valószínű, hogy a deficitet ezen az alapon teljes mértékben kiküszöbölhes­sük, mert hiszen bennünket köteleznek különböző közgyűlési határozatok. Mi mindenesetre célul tűztük ki, hogy a költségvetésnek 1934. évi 156 millió pengős végösszegét 150 millió pengő alá nyomjuk le, a mérleg azonban csak akkor lesz végleges, ha ismerni fogjuk azokat a takarékossági in­tézkedéseket, amelyeket Borvendég Ferenc fő­polgármester tesz majd az új törvényben ka­pott felhatalmazás alapján. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnoknak eb­ből a nyilatkozatából azt lehet megállapítani, hogy az idén rendkívül nehéz munka lesz az új költség- vetés összeállítása. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Borvendég Ferenc főpolgármester, aki ez- időszerint még gyengélkedik, de kilátás van reá, hogy néhány napon belül átveheti hivatala veze­tését, már elkészítette a költségvetéssel kapcsolatos szanálási terveit, ezeket azonban végrehajtásuk előtt be fogja mutatni a 17-es ellenőrző bizottság­nak. A. pártok vezető tagjaiból alakított 17-es bi­zottság első ülését azonnal összehívják, mihelyt a főpolgármester teljesen felépül és már ezen az ülésen napirendre kerülnek az említett takarékossági intéz­kedések, amelyeket azután végig vezetnek a ké­István napján a Várpalota zenés őrségváltásánál a helybeliek teljesen kiszorultak, a Szentgyürgy-téren nem lehetett mást látni, csak külföldi rendszámú autót és autócart, egyetlen este 25 külföldi autóbuszt olvastak meg a Margitszigeten s a kettős ünnepen egyedül Bécsből 14 társasutazás indult Budapestre autócarokon, közel ezer személlyel. A cserevonatok 1300 utast hoztak és ki tudná összeszámlálni a Buda­pestre jött egyéni utasokat, akiknek tekintélyes része nem szállodákban, hanem magánlakásokban, rokonok­nál, ismerősöknél helyezkedett el és akik a hivatalos statisztikában nem is szerepelnek. Szent István-nap előtti vasárnapon 500 külföldi rendszámú luxusautó érkezett a vámállomások jelentése szerint a fővá­rosba. Az államvasutak pontos statisztikája szerint a budapesti pályaudvarokra Szent István'heti kedvezménnyel összesen 241.400 utas érkezett, 40,750-nel több, mint tavaly. Ehhez hozzá kell adni azt a 12 ezer utast, akik hajón jöttek hozzánk, a környék helyiérdekű vasútainak és a vidéki autóbuszvonalaknak a forgalmát, akkor pe­dig olyan impozáns szám kerekedik ki, amelyhez ha­sonlót még nem produkált a magyar idegenforgalom. Felkerestük- Kovácsházy Vilmos tanácsnokot, a székesfővárosi idegenforgalmi propaganda legfőbb irányítóját és megkérdeztük tőle, hogy mennyire elé­gítették ki az idei eredmények, mit szól az elhang­zott kritikához és mik a tervei a jövőre nézve"? — A statisztika adatai bizonyítják — hangzott a válasz — azt a szemmel látható nagy emolekedést, amely az évek óta kifejtett tervszerű propaganda következtében az idén Szent István-hetünkcit idegen- forgalmi szempontból az év legelső eseményévé fej­! lesztette. Ezzel nem mondom azt, hogy most már minden így van a legjobban és nem kell még többre, még jobbra törekedni. De örömmel kell leszögeznünk azt is, hogy Budapest és Magyarország komoly tényező lett a nemzetközi idegenforgalomban és hogy ennek egyik alappillére Szent István napja és a vele kapcsolatos ünnepi hét. — Az ünnepi hét programját anélkül, hogy túl­zsúfoltuk volna, fantasztikus kísérletezésekkel sike­rült olyan szerencsésen összeválogatni, amely a ná­lunk járt vendégek — itt elsősorban a külföldiekre gondolok — érdeklődését nemcsak felkeltette, hanem teljes mértékben ki is elégítette. A Gyöngyösbokréta előadását minden kül­földi vendégünk csillogó szemekkel nézte vé­gig és nagyon sokan közülük végigtapsolták mind a kilenc előadást. Csaknem minden estén olasz, francia, angol és né­met szavaktól volt hangos a hatalmas nézőtér kar­zata is, mert máshol már nem tudtak jegyet szerezni. A Gyöngyösbokrétának, amelyet eleinte lekicsinylő legyintéssel fogadtak sokan, újabban pedig oly so­kat kritizálnak, éppen az a legfőbb értéke és varázsa, hogy nem színház, nem színészek betanult produk­ciója, hanem a nép üai önmagukat nyújtják, mutat­ják benne. A Gyöngyösbokrétát tehát a Szent István- hét programjába állandóan be fogjuk illeszteni a jö­vőben is, úgyhogy az esztendők során már hagyo­mánnyá, tradícióvá válik. — Sokan beszélnek pro és kontra a gellért­hegyi tűzijátékról. Hogy tetszett-e, hogy jó volt-e, arra leghatározottabb választ az a dörgő tapsorkán nyújtotta, amely az egyes produkciók után felviharzott az újpesti rak­parttól a Ferenc József-hídig, több mint 300 ezer em­ber keze nyomán, Elismerem, hogy lehet nagyobb, grandiózusabb tűzijátékokat is produkálni. De ne fe­lejtsük el, hogy az egész Szent ístván-heti produkció budgetje 43.000 pengőbe került, ennyi pénzünk volt Gyöngyösbokrétára, tűzijátékra, propagan­dára, ezzel szemben Berlinben a múlt hetekben tartott tűzi­játék egymaga 300 ezer márkába került. Emellett a helyi viszonyokat is tekintetbe kell venni. A Gellért­hegyen olyan dimenziójú rakétákat és bombákat al­kalmazhatunk, amelyek 4—500 méter távolságból, sőt ennél messzebbről is érvényesülnek. Egész más a helyzet ott, ahol sík terüieten és közelről lehet meg­rendezni hasonló produkciókat. A tűzijáték sike­rét nagymértékben befolyásolja a széljárás, sőt a le­vegő páratartalma is. Arra, hogy a Szent István-napi tűzijátékot másutt rendezzük meg, nem gondolha­tunk, mert erre alkalmas terület, tér Budapesten nincsen. Egyébként is a mi tűzijátékunk, különösen külföldi előtt a miliő miatt válik felejthetetlenné, ezt a környezetet pedig a Duna, a parlament, a cita­della és a Vár nyújtja, semmi más. Hogy a gellért­hegyi tűzijáték mennyire hatásos és élvezhető, az is bizonyítja, hogy a környékbeli községekben az ün­nepi estén ezrek táboroztak a szabadban Szentendré­től Érdig, hog*y lássák a tűzijátékot. — A harmadik kérdés, ami az ünnepi héttel kap­csolatban felmerült, a szabadtéi’i játékok problémája. Erre az a válaszom, hogy én csak olyan produkcióra teszek javaslatot a főváros vezetőinek, aminek a sikerében hiszek. A budapesti szabadtéri játékok lehetőségét pedig nem látom biztosítva. Ez nem jelenti azt, hogy mereven elzárkózzam minden ilyen irányú ötlet vagy kezdeményezés elől. Egyéb­ként is már az idén tervbe volt véve, hogy a koronázó templom, illetve a Halászbástya előtti téren nagyszabású szabadtéri hangversenyt ren" dezünk, amelyben ősi egyházi, világi és katonai énekeket, zenedarabokat mutattunk volna be nagy zenekarral, hatalmas kórusokkal, esetleg korszerű jelmezekben. A templom restaurálása lehetetlenné tette ennek a tervnek a megvalósítását, amely azonban a jövő évi programba már be van iktatva. Augusztus 30-án és szeptember 4-én délután fél 3 órakor Ogetőverseny szülő költségvetési tervezeten. Világhíressé vált a Szent István-hét, amely a magyar fővárost Európa érdeklődésének központjává avatta A látványosságok sorozata a jövő évben bővülni fog — A ko­ronázó templom előtt zenés szabadtéri előadások is lesznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom