Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-29 / 35. szám
sas Budapest, 1934 augusztus 29. Mreiáihatöan 150 millió pengő alatt log mozogni a Jövő évi költségvetés Szeptember is-cig cf ftesziii a hüilségvetfo amelyet a if-es ellenőrző Mzoiiságnaü is bemuíatnaií Lamotte Károly űr. pénzügyi tanácsnok nyári szabadságát Leányfalun töltötte, ahonnan a szükséghez képest hetenkint többször is bejött a városházára, hogy ügyosztályának utasításokat adhasson a folyóügyek elintézésére. Legutóbb főként azért kellett többizben is megszakítania szabadságát, mert a pénzügyi ügyosztályban éppen most folynak az 1935. évi költségvetés összeállításának a munkálatai. A új költségvetés nyers tervezete most már rövidesen elkészül. A nyers tervezet nyilvánosságra hozatalát igen nagy érdeklődés előzi meg, éspedig főként azért, mert ez lesz az első úgynevezett szanálási költségvetés, amely már a fővárosi törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével jön létre. Ez okból szükségesnek tartottuk, hogy érdeklődjünk a szempontok iránt, amelyeknek figyelembevételével az új költségvetés készül. JLamotte Károly clr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A költségvetési helyzet egyelőre még nem alakult ki véglegesen. Az egyes ügyosztályoknak augusztus lü-ig kellett elkészíteniük költségvetési előirányzataikat, akadt azonban több olyan ügyosztályvezető, aki haladékot kért és így az összes ügyosztályi előirányzatok csak Szent István napja után, vagyis néhány nappal ezelőtt futottak be a pénzügyi ügyosztályba. — A pénzügyi ügyosztály most revízió alá veszi ezeket az előirányzatokat és pedig azoknak a szempontoknak a figyelembevételével, amelyeket a költségvetés összeállítása tekintetében az ríj fővárosi törvény előírt. Az ríj fővárosi törvény a szanálás legfőbb céljául a költségvetési egyensúly helyreállítását jelöli meg, bennünket tehát egyetlen egy szempont vezethet: a legmesszebbmenő takarékosság szempontja. Ez rendkívül súlyos feladatot ró válluukra. A takarékossági szempontokat ugyanis az előző esztendőkben is érvényesítettük, arra pedig egyáltalán nem gondolhatunk, hogy bevételeinket fokozzuk. A gazdasági helyzet kétAz idegenforgalmi hivatal elkészítette az idei Szent István-hét mérlegét. A számadatokból örömmel állapíhatjuk meg, hogy a főváros propagandája, fáradozása nem volt hiábavaló. Ha a vidék érdeklődése, gazdasági okokból és a trianoni megcsonkított- ság következtében, nem is volt olyan grandiózus, mint a béke éveiben, bőven kárpótol ezért a fájdalmas mínuszért az a hatalmas plusz, amit a külföld érdeklődése nyújtott. A béke esztendeiben a magyarság nemzeti ünnepére alig vetődött hozzánk néhány tucat külföldi, az idén pedig a lcgmérsékeltebb számítás szerint is 13.658‘ra rúgott a külföldről érkezett vendégek száma. De a statisztikán kívül emellett tanúskodtak a zsúfolt szállodák, az idegen szavaktól visszhangos utcák, a népes kávéházak, a jobb kedvre derült boltosok, vendéglősök, pincérek, taxi soff őrök és mindenki, akinek ebből az idegenjárásból baszna volt. Az idei hatalmas eredmény megdöntötte a kétkedők és a kishitűek állítását, hogy kánikulában, augusztusban nem lehet idegeneket Budapestre csábítani. Hát lehetett. Szent Orenstein és Koppel M/äGYJlU m.-T. liU'D/U^E.Sl VI, VILMOS CSÁSZán-ÚT 31 Motorosmozdonyok — Űtjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Aulobuszkarosszériák ségkívül némi javulást mutat, de ez a javulás még nem olyan méretű, hogy abból költség- vetésünk szempontjából is kedvező következtetéseket vonhatnánk le. Áémiképen megnyugtató, hogy különösebb új terhek nem szerepelnek a jövő évi költségvetésben, legfeljebb az Vi millió peng'ő, amivel töriesztenünk kell a MAHI-tól a városszéli telepítés céljaira felvett kölcsönt. — Az 1935. évi költségvetés nyers tervezetét — folytatta Lamotte Károly dr.' pénzügyi tanácsnok — szeptember 15-ig keli elkészítenünk. Ha ez a nyers tervezet elkészült, bemutatjuk előbib Sipőcz Jenő polgármester úrnak, azután Borvendég főpolgárnijester úrnak. Mi mindenütt alkalmazzuk a legnnesszebbmenő takarékossági szempontokat, de nem valószínű, hogy a deficitet ezen az alapon teljes mértékben kiküszöbölhessük, mert hiszen bennünket köteleznek különböző közgyűlési határozatok. Mi mindenesetre célul tűztük ki, hogy a költségvetésnek 1934. évi 156 millió pengős végösszegét 150 millió pengő alá nyomjuk le, a mérleg azonban csak akkor lesz végleges, ha ismerni fogjuk azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyeket Borvendég Ferenc főpolgármester tesz majd az új törvényben kapott felhatalmazás alapján. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnoknak ebből a nyilatkozatából azt lehet megállapítani, hogy az idén rendkívül nehéz munka lesz az új költség- vetés összeállítása. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Borvendég Ferenc főpolgármester, aki ez- időszerint még gyengélkedik, de kilátás van reá, hogy néhány napon belül átveheti hivatala vezetését, már elkészítette a költségvetéssel kapcsolatos szanálási terveit, ezeket azonban végrehajtásuk előtt be fogja mutatni a 17-es ellenőrző bizottságnak. A. pártok vezető tagjaiból alakított 17-es bizottság első ülését azonnal összehívják, mihelyt a főpolgármester teljesen felépül és már ezen az ülésen napirendre kerülnek az említett takarékossági intézkedések, amelyeket azután végig vezetnek a kéIstván napján a Várpalota zenés őrségváltásánál a helybeliek teljesen kiszorultak, a Szentgyürgy-téren nem lehetett mást látni, csak külföldi rendszámú autót és autócart, egyetlen este 25 külföldi autóbuszt olvastak meg a Margitszigeten s a kettős ünnepen egyedül Bécsből 14 társasutazás indult Budapestre autócarokon, közel ezer személlyel. A cserevonatok 1300 utast hoztak és ki tudná összeszámlálni a Budapestre jött egyéni utasokat, akiknek tekintélyes része nem szállodákban, hanem magánlakásokban, rokonoknál, ismerősöknél helyezkedett el és akik a hivatalos statisztikában nem is szerepelnek. Szent István-nap előtti vasárnapon 500 külföldi rendszámú luxusautó érkezett a vámállomások jelentése szerint a fővárosba. Az államvasutak pontos statisztikája szerint a budapesti pályaudvarokra Szent István'heti kedvezménnyel összesen 241.400 utas érkezett, 40,750-nel több, mint tavaly. Ehhez hozzá kell adni azt a 12 ezer utast, akik hajón jöttek hozzánk, a környék helyiérdekű vasútainak és a vidéki autóbuszvonalaknak a forgalmát, akkor pedig olyan impozáns szám kerekedik ki, amelyhez hasonlót még nem produkált a magyar idegenforgalom. Felkerestük- Kovácsházy Vilmos tanácsnokot, a székesfővárosi idegenforgalmi propaganda legfőbb irányítóját és megkérdeztük tőle, hogy mennyire elégítették ki az idei eredmények, mit szól az elhangzott kritikához és mik a tervei a jövőre nézve"? — A statisztika adatai bizonyítják — hangzott a válasz — azt a szemmel látható nagy emolekedést, amely az évek óta kifejtett tervszerű propaganda következtében az idén Szent István-hetünkcit idegen- forgalmi szempontból az év legelső eseményévé fej! lesztette. Ezzel nem mondom azt, hogy most már minden így van a legjobban és nem kell még többre, még jobbra törekedni. De örömmel kell leszögeznünk azt is, hogy Budapest és Magyarország komoly tényező lett a nemzetközi idegenforgalomban és hogy ennek egyik alappillére Szent István napja és a vele kapcsolatos ünnepi hét. — Az ünnepi hét programját anélkül, hogy túlzsúfoltuk volna, fantasztikus kísérletezésekkel sikerült olyan szerencsésen összeválogatni, amely a nálunk járt vendégek — itt elsősorban a külföldiekre gondolok — érdeklődését nemcsak felkeltette, hanem teljes mértékben ki is elégítette. A Gyöngyösbokréta előadását minden külföldi vendégünk csillogó szemekkel nézte végig és nagyon sokan közülük végigtapsolták mind a kilenc előadást. Csaknem minden estén olasz, francia, angol és német szavaktól volt hangos a hatalmas nézőtér karzata is, mert máshol már nem tudtak jegyet szerezni. A Gyöngyösbokrétának, amelyet eleinte lekicsinylő legyintéssel fogadtak sokan, újabban pedig oly sokat kritizálnak, éppen az a legfőbb értéke és varázsa, hogy nem színház, nem színészek betanult produkciója, hanem a nép üai önmagukat nyújtják, mutatják benne. A Gyöngyösbokrétát tehát a Szent István- hét programjába állandóan be fogjuk illeszteni a jövőben is, úgyhogy az esztendők során már hagyománnyá, tradícióvá válik. — Sokan beszélnek pro és kontra a gellérthegyi tűzijátékról. Hogy tetszett-e, hogy jó volt-e, arra leghatározottabb választ az a dörgő tapsorkán nyújtotta, amely az egyes produkciók után felviharzott az újpesti rakparttól a Ferenc József-hídig, több mint 300 ezer ember keze nyomán, Elismerem, hogy lehet nagyobb, grandiózusabb tűzijátékokat is produkálni. De ne felejtsük el, hogy az egész Szent ístván-heti produkció budgetje 43.000 pengőbe került, ennyi pénzünk volt Gyöngyösbokrétára, tűzijátékra, propagandára, ezzel szemben Berlinben a múlt hetekben tartott tűzijáték egymaga 300 ezer márkába került. Emellett a helyi viszonyokat is tekintetbe kell venni. A Gellérthegyen olyan dimenziójú rakétákat és bombákat alkalmazhatunk, amelyek 4—500 méter távolságból, sőt ennél messzebbről is érvényesülnek. Egész más a helyzet ott, ahol sík terüieten és közelről lehet megrendezni hasonló produkciókat. A tűzijáték sikerét nagymértékben befolyásolja a széljárás, sőt a levegő páratartalma is. Arra, hogy a Szent István-napi tűzijátékot másutt rendezzük meg, nem gondolhatunk, mert erre alkalmas terület, tér Budapesten nincsen. Egyébként is a mi tűzijátékunk, különösen külföldi előtt a miliő miatt válik felejthetetlenné, ezt a környezetet pedig a Duna, a parlament, a citadella és a Vár nyújtja, semmi más. Hogy a gellérthegyi tűzijáték mennyire hatásos és élvezhető, az is bizonyítja, hogy a környékbeli községekben az ünnepi estén ezrek táboroztak a szabadban Szentendrétől Érdig, hog*y lássák a tűzijátékot. — A harmadik kérdés, ami az ünnepi héttel kapcsolatban felmerült, a szabadtéi’i játékok problémája. Erre az a válaszom, hogy én csak olyan produkcióra teszek javaslatot a főváros vezetőinek, aminek a sikerében hiszek. A budapesti szabadtéri játékok lehetőségét pedig nem látom biztosítva. Ez nem jelenti azt, hogy mereven elzárkózzam minden ilyen irányú ötlet vagy kezdeményezés elől. Egyébként is már az idén tervbe volt véve, hogy a koronázó templom, illetve a Halászbástya előtti téren nagyszabású szabadtéri hangversenyt ren" dezünk, amelyben ősi egyházi, világi és katonai énekeket, zenedarabokat mutattunk volna be nagy zenekarral, hatalmas kórusokkal, esetleg korszerű jelmezekben. A templom restaurálása lehetetlenné tette ennek a tervnek a megvalósítását, amely azonban a jövő évi programba már be van iktatva. Augusztus 30-án és szeptember 4-én délután fél 3 órakor Ogetőverseny szülő költségvetési tervezeten. Világhíressé vált a Szent István-hét, amely a magyar fővárost Európa érdeklődésének központjává avatta A látványosságok sorozata a jövő évben bővülni fog — A koronázó templom előtt zenés szabadtéri előadások is lesznek
