Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-15 / 33-34. szám
Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934. augusztus 15. 33-34. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ....................24 PENGŐ FÉ LÉVRE................................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonekban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ŰT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Teljes gőzzel Alig- néhány nap és ránk köszöntenek a Szent István heti ünnepségek, amelyeknek idegenforgalma, nemzeti és kulturális megnyilatkozásai új erőt adnak a testünknek és új emelkedettséget a lelkűnknek. A gyönyörű szentistváni napok után ismét elkezdődik a hétköznapi munka sokkal nagyobb erővel és sokkal biztosabb akarattal, mint az a kánikula napjaiban folyt. A Szent István Hét úgyszólván zárófüggönye azoknak a hónapoknak, amelyek a munkátlanság, a pihenés hónapjai. Az ünnepnapok után pihent emberek pihent erejének kell átvennie újból a városkormányzást, Budapest polgárságának jólétére irányuló tevékenységet. Ma, amikor a sajtóban, iparosok gyűlésein, társas összejövetelein, a vállalkozók szervezeteiben, a közélet és a politikai élei minden megnyilvánulásában csak a munka követelő szavát halljuk, ezeknek a mostaniaknak döntő napoknak kell lenniök. Teljes gőzzel kell megindulnia annak a tevékenységnek, amely a főváros lakosságának munkát és kenyeret fog adni a termékeny őszi hónapokra. Az embereknek szükségük van a nyári pihenőre, de tény az, hogy az élet nem ismer nyári szünetet. A főváros, mielőtt a vakációk megkezdődtek volna, gondoskodott arról, hogy ami csak köitsógvetesileg lehetséges, mindaz a munka vállalatba adható legyen és így, ahol csak lehet, munkaalkalmakat biztosítottak vállalkozónak, iparosnak és munkásnak egyaránt. Tehát inkább csak kellemetlen érzései voltak Budapest polgárságának, amikor úgy találta, hogy a legnagyobb problémák elintézésének nem lett volna szabad, hogy gátat vessen a nyári vakáció. Elsősorban áll ez a Tabán újjáépítésére, amelynek tárgyalásai valósaggal erőszakkal tépték ketté a tárgyalásra hivatott felet. Különösen az iparosság köréből hangzottak keserves panaszok. Itt fekszik előttünk egy cikk, amelyet a budapesti iparosság egyik vezére írt és amely azt kívánja, hogy a kormány a Tabán építését diktatórikus módon intézze, rendeljen ki kormánybiztost Bárczy Istvánnak, Nagy-Budapest építő polgármesterének személyében. A másik dokumentum egy levél, amelyet az egyik városházi párt intézett Sipőcz Jenő polgármesterhez, hogy minden más fórum kikapcsolásával a polgármester álljon az építkezési mozgalom élére. Olyan jelenségek ezek, amelyek mellett nem szabad behúnyt szemmel elmenni, mert aki ezt teszi, a budapesti polgárság békéjét, nyugalmát és reménységét veszélyezteti. A legjobban tudja ezt Sipőcz Jenő polgármester, de éppen így tisztában van vele Borvendég főpolgármester is, akik mind a ketten legelsősorban azt vallják programmjuknak, hogy enyhítsék a főváros lakosságának gondjait, biztosítsanak munkaalkalmakat és eredményesen fáradozzanak Budapest szociális békéje érdekében. Ilyen körülmények között nem szabadna megtörténni annak, hogy kialakult tervek és végleges döntések híján az amúgyis ritka magánépítkezési tevékenységet el kelljen ütni attól a lehetőségtől, hogy azonnal munkába kezdjen. Az elmúlt héten ugyanis ilyen jelenségekkel is találkoztunk, amikor az Orczy-ház, a Marokkóiudvar és a Deák Ferenc-utca 1. számú ház tulajdonosai megtudták, hogy ha akarnak sem építkezhetnek, mert a fővárosnak nincsenek kialakult városrendezési tervei. Ezek már nem szépséghibák, hanem inkább olyan falat kenyerek, amelyeket a tanácstalanság von el a vállalkozó és a munkás szájától. Ezek azok a pontok, ahol nyári szünetnek nem volna szabad lennie, ezek azok a pontok, ahol legalább most, a jóleső pihenés után az elképzelhető leggyorsabb munkával és az elképzelhető legbiztosabb elhatározással segítséget kell nyújtani. Egy pillanatig sem tartjuk valószínűnek, hogy ez a néhány munka, beleszámítva magát a Tabánt is, egészen tavaszig kenyeret adna Budapest népének. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy ha már jólétet nem tudunk biztosítani, legalább azt érjük el, hogy a lakosságnak bizalma és reménye a városháza felé forduljon. Szendy Károly alpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a városházi adminisztráció aktualitásairól Uj artézikutat fúrnak a Széchenyi-fürdő számára - Előkészítik a Rudas-fürdő átépítését — A Rác-fürdőből reuma-fürdő lesz — flaky tervek az útépftés terén Szeptember eleién kiírják a pályázatot a tabáni közművek egyrészének megépítésére Amióta Szendy Károly dr. letette az alpolgármesteri esküt, most adódott először alkalom, hogy a Fővárosi Hírlap munkatársa nyilatkozatot kérjen tőle a legaktuálisabb városházi kérdésekről. Egyébként ma ő, az új alpolgármester, a budapesti városháza legfőbb kormányzója, mert Borvendég főpolgármesteren és Sipőcz Jenő polgármesteren kívül Liber Endre helyettes polgármester is szabadságon van. Ma tehát egyedül Szendy Károly irányítja a városházi adminisztrációt. Kora reggeltől késő estig dolgozik ugyanazokban a hivatali helyiségekben, ahonnan Borvendég Ferenc főpolgármester költözött át az új városházára. Nemesnic a folyó ügyeket kell elintéznie és az akták egész seregét aláírnia, hanem azoknak az előterjesztéseknek az elkészítésére nézve is útmutatásokat kell adnia, amelyek az ősz folyamán fogják a székesfőváros illetékes szerveit foglalkoztatni. Beszélgetés Szendy Károly alpolgármesterrel — Mik a legközelebbi programmja méltóságodnak? — hangzik első kérdésünk. — Nekem nincs és nem is lesz programmom Programmot csak a főpolgármester úr és a polgármester úr adhatnak. Én a gondjaimra bízott ügyosztályokat irányítom, azoknak _ a belső életét vizsgálom felül és észszerű racionalizálásokat hajtok végre az adott kereteken belül. Programmom legföljebb annyiban van, hogy a hozzám tartozó^ problémák megoldásának és rendezésének módjáról referálok a polgármester úrnak, akinek utasításait átveszem és azok szerint megfelelő terveket dolgozok ki. — Az adminisztráció teendői teljesen igénybe veszik minden munkaidőmet. Ezidő- szerint egyedül végzem az egész városházi adminisztráció irányításának és ellenőrzésének a munkáját, de emellett időt kell szakítanom az ősszel napirendre kerülő előterjesztésiek előkészítésére is. Ebben az utóbbi vonatkozásban főként azoknak az ügyosztályoknak a terveivel foglalkozom elsősorban, amelyek közvetlen felügyeletem alá tartoznak. Hegyvennyolc éra alatt... — És a racionalizálási tervek? — Itt sem leihet semmi határozottat mondani. Mindig az élet kívánalmainak megfelelően, a pillanatnyi szükségnek, a legsürgősebb és legégetőbb hibáknak megszüntetésére törekszem. A referátumok során szinte minden alkalommal akad javítani való, amelyre rögtön felhívom az illetékesek figyelmét. Minden törekvésem arra irányul, hogy amint azt már a magánépítkezési engedélyeknél megoldottam, az ügyeket lehetőleg 48 órán belül intézzük el. Természetesen ezt nem lehet minden téren keresztül vinni, csak ott, ahol ez a mi tisztviselőinktől függ. Ha más közhivatalok segítségét is igénybe kell vennünk, meg kell velük tárgyalni, vagy magánfeleket meghallgatnunk, akkor bármennyire igyekszünk, tovább tart a munka, mert a legnagyobb bűn elhamarkodott és később nehezen jóvátehető rendelkezést hozni. Ezzel szemben olyan dolgok letárgyalá- sára, mint pl. az építkezési engedély, nem szabad 48 óránál hosszabb időt igénybe venni. Pontos tervet kapunk, melyről a szakemberek néhány óra alatt le tudják olvasni, hogy az összes vonatkozó rendelkezéseiknek megfelel-e és városrendészeti szempontból nincs rajta valami kivetni való. Akár van, akár nincs, 48 óra bőségesen elegendő ennek a megállapítására — Egyéb, csak a fővárostól függő kérdést is el lehet intézni 48 óra alatt? — Igen. Az én volt ügyosztályomnál, a közoktatási ügyosztálynál minden aktát, a legkomplikáltabb kérdést is, 48 óra alatt elintézték. Az ügyosztályon a tisztviselőknek a végén már a vérükbe is átment ez, úgy, hogy sohasem fordult elő az ügyek elintézésénél késedelem. Előkészületek a fürdőváros megvalósítására — Mik a legújabb tervek Budapest fürdőváros kiépítése terén? — A fővárosnak, nézetem szerint, elsősorban arra kell törekednie, hogy adófizető polgárainak gazdasági helyzetét megjavítsa és a fejlődés lehetőségét biztosítsa. Ebből a szempontból kedvező jelenségeket látok az idegen- forgalom fellendülésében. Az idegenforgalom fejlődése terén elért eredményeket konzerválnunk kell, ami szerintem csak úgy lehetséges, ha minél tökéletesebben megvalósítjuk a Budapest-fürdőváros gondolatot. Ez a meggyőződésem indított arra, hogy elsősorban a fürdőügyi problémák megoldását tűztem napirendre a magam számára. — A legsürgősebb teendők közé számítom a Széchenyi-fürdő számára új, forró vizet termelő artézi kútnak a fúrását és általában a Széchenyi-fürdő vízproblémájának a megoldását. Sürgős feladatnak tekintem továbbá a Rudas-fürdő átépítésének az előkészítését. Ennek az átépítésnek az ügye legutóbb lekerült a napirendről, annák ellenére, hogy a kereskedelmi minisztérium záros határidőt tűzött ki az építkezések megindítására. Bár az átépítési munkálatok megindítása elhalasztódott, a kereskedelmi minisztérium hajlandónak mutatkozik a felajánlott építési kölcsönnek, 850-000 pengőnek a folyósítására. A Rudasfürdő átépítésének szükségessége mellett főként az bizonyít, hogy a rádium-fürdők iránt óriási érdeklődés mutatkozik. Szeptember végéig előre foglaltak ezek a rádiumos fürdők, amire még nem volt példa azóta, hogy a Budapest-fürdőváros gondolat megvalósítása napirendre került. — Haladéktalanul, gyors ütemben, megkell kezdeni Budapest-fürdőváros kiépítését. Nem érünk rá az immár teljesen kész tervek megvalósításának halogatására. A polgármester úrral történt megbeszélés után a szeptemberi közgyűlés elé akarom terjeszteni újabban módosított terveinket és miután a közgyűlés megadta beleegyezését, azonnal a legkisebb további késlekedés nélkül hozzá fogunk látni az építkezésekhez.
