Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-03 / 1. szám
Budapest, 1934 január 3. 3 %••• ................................ PE STI KIRAKAT Budapest kertésze Van. aid az utcákat rendezi, vannak, akik a palotákat, tornyokat építik, vannak, akik szobrokkal ékesítik Budapestet és mindegyik nyilván tehetségének, művészetének legjavát adja. Hiszen ez nem pusztán és kizárólag egyéni érdek, nemcsak a művész akar önmagának dicsőséget szerezni, hanem a művészben lappangó pesti polgár is díszíteni, szépíteni, igenis: elragadóvá tenni akarja Budapestet. De teljes lenne-e Budapest szépsége, ha az évszakok nem nyomnák rá egyéni bélyegüket, ha minden évszak meg nem ihletné azt a férfiút, aki. mint a virágok művésze. ékesíti ezt a várost? Budapest kertésze nélkül sivár és fájdalmasan rideg lenne ez a város, mert a kertész művészete teszi igazán széppé és vonzóvá. És ez nemcsak az esztétikus, a várospolitikus, vagy az újságíró véleménye, hanem Budapest egész polgárságáé. Félesztendő előtt egy igen előkelő budapesti ügyvédtől kaptam levelet, amelynél jelentősebb, tiszteletreméltóbb lanuságtételt nein tudnék felhozni arra vonatkozólag, milyen fontos Budapest polgárságának az, szépek-e, virágosak-e, ezen át művésziek-e a főváros utcái, terei? Ez a tekintélyes, kiváló pesti polgár tanúságot tesz arról, hogy mi pestiek számontartunk minden szál árvácskát, amelyet elültetnek, vagy amely elhervad. Minden bokrot, minden cserjét ismerünk és szeretünk. De beszéljen a nagytekintélyű pesti polgár. íme: Ámulattal járunk a Gellérthegy kidaraszolt útjain és a szépség meglepettségével merülünk el a déli oldal vadvirágos romantikájában. Megállunk az Erzsé- bet-tér bájos gruppjai előtt s a botanika tudományának könnyed népszerűsítései mellett; áhítattal nézzük a Szabadság-tér nemes virágpátosszal kifejezett irredenta gondolatát és megbéküléssel látjuk a Kossuth Lajos-téren a fehér márványból hiányzó ihletettséget a mükertészet remeklésében. Csodálkozással látunk régi szemétdombok helyén fakir csodaként elővarázsolt kerteket és büvésziesen gyors átváltozásokat, mint amit a Rózsadomb, a Pozsonyi-úti kis versaillesi park és a Petőfi-tér tár elénk. Kellemesen pihen meg szemünk az utak hegyesszögbe futásánál és vakvégződésénél a leszegett kis földdarabok virág- és pázsitszépségein és megcsodálunk minden kis darab földet, melyre a fővárosi polgár közlekedési szabadságának szentsége jogot nem formált: azokon mindenütt rajta van a fővárosi kertészet mesteri virágpoézísa. És kell-e beszélnünk a Városligetről, az immár arisztokratikusan kifinomult Népligetről és magyar földünk egyik csodájáról, a Margitszigetről? Ez mindig szép volt; ezen mindig volt egy darabka rész, ahol a természet nagyszerűségének az emberi művészkedéssel való egyesülése a megcsodálás gyönyörűségét megszülte, de ilyen pompázó, ilyen gyönyörű sohasem volt, mint újabban. Lám csak, amíg a magánkezdeményezést nem lehet megmozdulásra bírni, hogy egy-két intimusabb terünk és utcánk házainak ablakából virágok integessenek, addig az ,,átkos“ közüzem kezdeményezésében is rugé- konyabb, mint az egyén. Amíg a kilencvenes években még arról panaszkodtak, hogy a fővárosban nem fejlődhetik a, műkertészet, mert a minden talpalatnyi földet beépítő kapzsi korszak nem hagyott szabad területeket, addig ma ugyanilyen mostoha körülmények között mégis nagyszerűen kifejlődött — alkotásaiban és arányában — nagy és elsőrangú műkertészetünk van, mely leleményességgel érvényre is tud jutni és a kőhalmozás e kulturdolomitjain tudással, ötlettel. ízléssel és képzelőerővel a nagyvárosok olyan mű-flóráját varázsolta elénk, amely párját ritkítja. És milyen átfogó, mindent felölelő ez a kertészet. Franciaország díszfa- és rózsakultúrája, a holland virágban y mák és Anglia eserepesnövénvei: mint különböző fegyvernemek vannak a parkkultúra szemünket- szívünket verő virágcsatájába állítva. íme, szivet vigasztaló, hogy Budapest polgárai igy számontartanak minden virágágyat, amely városunkat szépíti. És miután igy gyönyörködik a pesti polgár ebben a csodálatos leert- és virág-kultúrában; teljes joggal kérdi meg, hogy ki az a kitűnő karm,ester, aki a koratavaszi virágok uvertürjén kezdve, a: három. évszak virág-epikumát az árvácskák és violák lírájával, a szikrázó tulipánok füzével és a pompázó rózsák himnuszával oly mesterien élénkíti meg? Hogy ki az a. kitűnő karmester? — erre a kérdésre nem kisebb ember adta meg a választ a. napokban. mint nagybányai Horthy Miklós. Magyar- ország kormányzója, aki szintén tudomást szerzett arról, hogy Budapestnek világhírű kertésze van és kitüntette a harmadosztályú polgári érdemkereszttel Ennek a kiváló férfiúnak. Budapest világhírű főkertészének, Morbitzer Dezsőnek nevét minden budapesti polgárnak ismernie kell. (P.) vas- és grépnagykeresked és vásárol gyári berendezéseket és vállalja épületek bontását BUDAPEST Iroda : V., Lipót-körút 10. sz. Telefon : Aut. 23ÍZ—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefont Aut. 902—47 OgcrmchcK Óriási tömegéi menti a pusztulástól a bicskei internátus A masa nemiben páratlan Intézmény valóságos büszkesége a fővárosnak A főváros számtalan nagy hivatást betöltő intéz- | menye között az elsők között foglal helyet a bicskei gyermekinternátus, amelynek életrohívása egyik legszebb teljesítménye volt a szociálpolitikai célkitű zéseknek. Csendben, távol Budapest zajától folytatja munkásságát ez a kiváló intézmény, amelyről csak keveset tudnak és talán ezzel magyarázható, hogy az elmúlt időkben sok téves hír került szárnyra a a bicskei intézet felől. A költségvetési vita során például nem egyszer elhangzott a kifogás, hogy az ottani adminisztráció túldimenzionált és általában olyan költségvetéssel dolgozik, amelyek túlhaladják az intézmény méreteit. A bicskei otthon élén a gyermeknevelés kérdésének kiváló szakembere: Knoll Andor dr. főorvos-igazgató áll, akinek munkássága a legteljesebb elismerést érdemli. Elképzelhetetlen, hogy ilyen irányítás mellett ezek a panaszok megfeleljenek a valóságnak, mmthogy azonban súlyt helyeztünk arra, hogy a nagyközönség tiszta képet nyerjen a bicskei internátusról, a minden kérdésben tárgyilagos Liber Endre alpolgármesterhez fordultunk felvilágosításért, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Talán nincs még egy ország, amelynek annyira életkérdés volna minden érték megőrzése és megmentése, mint nekünk, a megcsonkított és kemény életküzdelmet vívó kis nemzetnek. Azok között a modern, korszerű és fontos szociálpolitikai feladatok között, amelyeket a székesfőváros hatóságának a háború ntáni években meg kellett oldania, talán egyik legfontosabb az volt, hogy minél jobban megszervezett, minél intenzívebb gyermekvédelemről gondoskodjék és minden eszközzel megelőzze a jobb magyar jövő zálogának: a gyermeknek lelki vagy testi pusztulását. — Budapest székesfőváros tanácsa már évek óta foglalkozc/t azzal a tervvel, hogy a züllésnek kitett és még megmenthető leányok részére átmeneti leányotthont létesítsen. Tervének megvalósítása azonban sokáig — főképpen anyagi természetű — akadályokba ütközött és végül is csak akkor valósulhatott meg, amikor Magyarország kormányzójának áldott lelkű és minden szociális gondolatot mélyen átérző és melegen felkaroló hitvese, vitéz nagybányai Horthy Miklósné őfőméltósága, aki ennek az egyik legégetőbb szociális problémának a megoldását maga is évek óta sürgette, — kapcsolatot létesített az állam és a. székesfőváros között és ennek eredményeképpen a népjóléti és munkaügyi minisztérium a bicskei 80 szobás gróf Batthyány-féle kastélyt, valamint a hozzátartozó 50 holdas parkot átadta Budapest székesfővárosnak szociális intézmény elhelyezése céljára. — A célnak megfelelően átalakított épületben, ünnepélyes megnyitás után, 1929. évi december 3-án a „Horthy Miklósné“ gyermekotthon megkezdte áldásos működését. Azóta már sok gyermek és sok kisded talált itt átmenetileg meleg és védelmező otthonra, amely befogadja, gondozza és neveli 18 éves korig azokat a leányokat, 6 éves korig pedig azokat a fiúkat is, akik addigi környezetükben az erkölcsi züllés vagy az elpusztulás veszélyének voltak kitevő. Ennek az intézménynek a segítségével gyorsan és lehetőleg bürokratikus formák nélkül lép közbe a hatóság ott és akkor, ahol és amikor egy-egy gyermek megmentéséről van szó. A gondozó szülő megbetegszik, kórházba kerül, édes anya vagy édes apa meghal, a családot kilakoltatják, fedél nélkül vannak, vagy van ugyan otthona a gyermeknek, de mégis felügyelet nélkül van, mert a gondozó szülő Igazságszolgáltatási eljárás alá került vagy épen otthon olyan környezetben él, amelyben feltétlenül a züllés útjára kerül vagy valóban elhagyatott és hozzátartozóit nem sikerül azonnal kinyomozni, — mindezek olyan esetek, amikor az élet megpróbáltatásait már korán szenvedő ártatlan kis áldozatoknak ez a szép intézet valóban otthont nyújt addig is, míg családi helyzetük javul vagy intézkedni lehet végleges elhelyezésük iránt. A legtöbbször tömeglakásokból kikerült kis számkivetettjei az életnek itt nemcsak testi, hanem lelki és szellemi gondozásra, oktatásra és nevelésre is találnak. Itt igyekeznek a gyermekek leikéből minden rossz benyomást kitörölni, velük minden káros és rossz élményt feledtetni. — A gyermek egészségügyi felügyeletéről és kezeléséről egy igazgató-főorvos és egy segédorvos gondoskodik. Gondozásuk egyébként 19 keresztes nővérre van bízva, akik közül három okleveles tanítónő. Az óvódás korú gyermekek a megfelelő óvodai, az elemi és polgári iskolás gyermekek pedig a megfelelő iskolai tanításban és nevelésben részesülnek. Utóbbiak a Vályi-úti elemi, illetőleg a Fehérvári-úti polgári iskola magántanulói. A tanítónő-nővérek vezetése mellett rendszeresen folytatott tanulmányokkal készülnek vizsgájukra. A 14 éven felüli leánygyermekek pedig elsajátítják a háztartási és gazdasági ismeretek alapelemeit, tanulnak varrást cs gépkötóst. — A gyermekek mindegyike részesül természetesen valláserkölcsi nevelésben és oktatásban is. — A bicskei intézetnek ezen kívül van még egy anya- és csecsemővédelmi rószo is. A szókosfö- város átmenetileg elhelyez itt olyan anyákat, akik a szülés után a kórházból kikerülve, egészségi állapotuk vagy egyéni körülményeik miatt pillanatnyilag sehol elhelyezkedni még nem tudnak és akik csecsemőjükkel együtt itt otthont találnak. Az 1933. év folyamán a bicskei intézet összlétszáma július havában volt a legmagasabb. Ekkor 7 anya, 16 csecsemő, 51 kisded és 138 leány- gyermek volt az intézetben olhelyezve. Az utolsó novemberi kimutatás szerint Bicskén 7 anyát, 22 csecsemőt, 39 kisdedet és 118 leánygyermeket gondoz a főváros. Csecsemők nemcsak édesanyjukkal, hanem külön is nyernek itt elhelyezést ugyancsak 3 éven aluli gyermekek is, olyanok, akikről a budapesti védőintézetek megállapítják, hogy feltétlenül szükségük van arra, hogy hosszabb rövidebb időre kikerüljenek a családból, életrendjük fizikumuknak megfelelően állíttassák be, vagy betegség után üdülést találjanak a nagy parkkal körülvett egészséges, jó levegőjű intézetben. — A testi és lelki gondozás mellett nemcsak a gyermekeket szoktatjuk pontos és rendes tanulásra, nemcsak a nagyobb leányokat akarjuk számukra későbben is értékesíthető különböző hasznos és különösen a nő, a család életében fontos és szükséges munkákra tanítani és ránevelni, hanem az intézetbe beutalt anyákat is foglalkoztatjuk olymódon, hogy házimunkák végzésére osztjuk be őket cs így úgy ők, mint csecsemőik munka fejében élvezik a teljes ellátást és gondozást. — Még egyszer hangsúlyozom, hogy az átmeneti leányotthon a megelőzés szolgálatában áll, tehát a még nem bűnöző leányokat veszi gondozásba, az intézetnek tehát semmiféle javítóintézeti jellege nnicsen és oda már elzüllött gyermekeket nem is vesznek fel. — A székesfőváros arra törekszik, hogy ezt az intézményt, amely a maga nemében eddig még egyedülálló Magyarországon, a súlyos gazdasági viszonyok dacára továbbra is fenntartsa és az élet követelményeinek megfelelően kifejlessze, hogy minél hathatósabban szolgálhassa általa a nemzet legnagyobb értékének: a gyermeknek védelmét. A l@g!©bb sokszorosító gép a D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 19-2-20 IfTISflff teárúgyára Bydspesi, Di “Ellj Vl,Lehel-aica 17.a. (Telefon: 918-04] GYÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügyi és egyéb fatömegcikket. Parker—Udylite vastárgyak és szerkezetek legbiztosabb rozsdamentesítése fekete vagy fehér kivitelben oki. mérnök Iroda : II., Bálvány utca 12. Telefon: 11-3-52. Üzem: VI., Petneházy-u. 72. Tel: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan Legyőzi a rozsdát!
