Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-13 / 24. szám
Budapest, 1934 június 13. Teljhatalmú üzemi gondnokot állíthat a kereskedelmi miniszter az Elektromos Művek élére A Fővárosi Hírlap elsőnek közli az energiatörvény végrehajtási utasításának szövegét — A törvény védelmébe veszi a hadirokkantakat» felállítja az Országos Energiagazdasági Tanácsot, amelybe a főváros két szakemberét fogják kinevezni — Tilos a sztrájk és a munkáskizárás — Meghallgatják a főváros szakbizottságait Június végén életbelép az energiatörvény A villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. törvénycikk — röviden energiatörvény — végrehajtási utasítása nemrég készült el a kereskedelmi minisztériumban. A napokban küldte meg a kereskedelemügyi miniszter a fővárosnak az energiatörvény végrehajtási utasítását hozzászólás végett. Az Elektromos ' Műveknél Günther Ferenc jogtanácsos most készíti a főváros válaszát, amelyet Borvendég Ferenc főpolgármesternek történt bemutatása után rövidesen megküldenek a kereskedelmi miniszternek. Az energiatörvény, — mint ismeretes, — közel négy évvel ezelőtt készült és azóta vár életbeléptetésére. A törvény harmadik szakasza kimondja, hogy a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást a kizáróan vasúti és hajózási célokat szolgáló villamosművekre, eszerint tehát a Beszkárt nem érdekli a törvény és annak végrehajtási utasítása. Annál inkább vonatkozik az a székesfővárosi Elektromos Művekre és éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen intézkedéseket akar a törvénnyel kapcsolatban végrehajtani a miniszter. Mindenekelőtt védi a törvény az Elektromosművek fogyasztó területét és kimondja, hogy mindaddig, amíg Budapesten az Elektromos Művek a villamosenergia szükségletek fedezésére képes és kész, addig az elektromos áram szolgáltatására kizárólagossági joga van. Az üzemi gondnok hatásköre Az energiatörvénynek a fővárost érdeklő legfontosabb ítésze az, amely üzemi gondnok esetleges kirenreléséről szól. Ha a közhasználatú villamosmű üzemének működése megszakad, vagy tartós szünetelésétől kell tartani és az üzem folytonosságának fenntartása közérdekből mellőzhetetlenül szükséges, a kereskedelemügyi miniszter a villamosmű üzemi gondnoki kezelését rendelheti el. Az üzemi gondnok a bevételekről és kiadásokról havonként köteles elszámolni. Tulajdonképpen teljhatalommal ruházza fel a miniszter az üzemi gondnokot, megállapítja azonban, hogy legfeljebb hat hónapig kezelheti az üzemi gondnok a villamosüzemet. A törvény végrehajtási utasításával egyidejűleg külön miniszteri rendelet fog megjelenni, s az részletesen szabályozza az üzemi gondnok munkakörét. A Fővárosi Hírlap abban a helyzetben van, hogy ennek a külön miniszteri rendeletnek a szövegét már most közölje. Kimondja a rendelet, hogy az üzemi gondnok, amikor megbizatása megkezdődik, nyomban köteles átvenni a villamosmű vezetését. Leltárt vesz fel és ettől a perctől kezdve a villamosművet a rendes vállalkozó gondosságával köteles vezetni. A rendelettervezet bizonyos mértékig megköti a szinte korlátlan hatalommal felruházott üzemi gondnok jogkörét, amennyiben kimondja, hogy az üzemi gondnok minden olyan ügyletéhez, amely gondnoki minősége megszűnése után kötelezettséget hárítana az üzemre, miniszteri jóváhagyás szükséges. így az egységárak megváltoztatását, új üzletágak bevezetését, üzletágak megszüntetését, továbbá olyan beruházások, vagy megrendelések eszközlését, amelyek következtében az előálló kötelezettségeket az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt előreláthatóan teljesíteni nem lehet, csak akkor rendelheti el az üzemi gondnok, ha a kereskedelemügyi miniszter ahhoz előzetesen hozzájárul. Az üzemi gondnok a villamosmü alkalmazottait miniszteri hozzájárulás nélkül csak akkor bocsáthatja el, ha az alkalmazottal szemben előálló kötelezettségek a gondnok működésének ideje alatt, tehát hat hónapon belül teljesíthetők lesznek. Az üzem zavartalan menetének biztosítása Az energiatörvény végrehajtási utasítása az Elektromos Müvek munkásainak esetleges sztrájkját teljesen megakadályozza. A végrehajtási utasítás jelzi, hogy az Elektromosművek alkalmazottainak kötelességeiről külön rendeletét ad ki a kereskedelemügyi miniszter. Munkatársunk ezen rendelet szövegét is megszerezte. A külön rendelet 8. szakasza a kövotkezőkép szól: A közhasználatú villamosmű üzemének zavartalan menetét feltétlenül biztosítani kell. Ehhez képest a közhasználatú villamosmű felett rendelkezésre jogosítottnak nem szabad a mű alkalmazottait és munkásait kizárnia. A közhasználatú villamosmű alkalmazottainak és munkásainak pedig nem szabad a munkát önhatalmúan beszün- tetniök. A büntető rendelkezéseket állapítja meg ezután a rendelettervezet, majd a szabottálókra vet ki súlyos büntetést, amikor úgy rendelkezik, hogy a szabottálókat hat hónapig terjedhető fogházzal és pénzbüntetéssel kell sújtani, ezenkívül a hivatalból, szolgálatból el kell bocsáJani. Sem sztrájktól, sem szabottálástól nem kell félnie a fővárosi Elektromos Műveknek, mint ahogy előreláthatóan sohasem fog sor kerülni üzemi gondnok kirendelésére. A törvényt és végrehajtási utasítását azonban úgy készítették, hogy valamennyi magyarországi áram- fejlesztő telepre vonatkozzon és a kereskedelemügyi miniszter nem emelte ki a többi közhasználatú villamosmű sorából a Székesfővárosi Elektromos Műveket. A fogyasztók érdekének védelme Az energiatörvény végrehajtási utasítása a fogyasztóközönséget sok esetben megvédi. így a fogyasztók védelmét szolgálja a végrehajtási utasításnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogyha az engedélyes (tehát az áramfejlesztő villamosmű) más áramnemre, periódus számra tér át, vagy az engedély okiratban megállapított feszültséget megváltoztatja, köteles a hálózat és annak tartozékai átalakítását saját költségén elvégezni, a fogyasztásmérőket a szükséghez képest díjtalanul kicserélni és ezenkívül a fogyasztóberendezéseket (izzólámpákat, háztartási készülékeket, motorokat stb.) szükség esetén műszaki és használati szempontból egyenértékű berendezésekre díjtalanul kicserélni. Különösen a pestkörnyéki áramfogyasztókat érinti közelről az energiatörvény végrehajtási utasításának ez a rendelkezése, mert a múltban nem egyszer történt meg, hogy amikor a fogyasztók az olcsó, kartellen kívüli izzólámpákat vásárolták, akkor az áramot szolgáltató, magánkézben lévő villamosművek egyik napról a másikra hirtelen megváltoztatták á villanyáram feszültségét és emiatt néhány napon betűi az összes más feszültségre vásárolt izzólámpák töyikrementek. Az izzólámpa-kar- tell és a magánkézben lévő villamosfejlesztő telepek között nyilván megállapodás van s így sietnek a villamosművek az izzólámpa-kartell segítségére. Ezt a visszásságot az energiatörvény végrehajtási utasítása megszünteti. A szakmunkásokról Fontos rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási utasítás a szakmunkások képesítésére vonatkozóan is és ezek a rendelkezések már a Fővárosi Elektromos Műveket is közelről érintik. Kimondja a törvény, hogy közhasználatú villamosművekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi miniszter bizonyos szakismeretek igazolását szabja meg, a megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni. A törvény végrehajtási utasítása azután részletesen körül írja, hogy hogyan kell érteni ezt a szakaszt. Kimondja, hogy az 50 kilovoltampernél nagyobb teljesítőképességű villamosmű berendezéseinél önálló szolgálatra csak azt szabad alkalmazni, akinek „villamoskezelői bizonyítványa“ van. Az elektromosműveknél számos szakmunkás ilyen bizonyítvánnyal nem rendelkezik, ellenben megszerezitek az „elektromos telepkezelői igazolványt“. Ezek a végrehajtási utasítás szerint ugyancsak alkalmazhatók önálló szolgálatra. A régi szakmunkások jogait tehát a törvény végrehajtási utasítása nem csorbítja. Érdekes a végrehajtási utasításnak az a pontja, amely az alkalmazott külföldiek számát kontingentálja és a hadirokkantokat veszi védelembe. Kimondja a végrehajtási utasítás, hogy az alkalmazott külföldi állampolgárokról külön nyilvántartást kell vezetni és az erről készített kivonatot a kereskedelemügyi miniszternek évenkint be kell mutatni. Hadirokkanfak alkalmazása Azt is kimondja, hogy meg kell állapítani a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák részére fenntartott állások számát. Ezt a számot időnként helyesbbíteni fogják. A hadirokkant, hadiözvegy és hadiárvák által betöltött állásokról is külön nyilvántartáist kell vezetni és azt évente be fogják mutatni a kereskedelemügyi miniszternek. Üzemtechnikai intézkedések Az Elektromosművek, valamint a többi villamosmű évről-évre köteles a törvény szerint az üzemtechnikai adatokat a miniszter rendelkezésére bocsátani. Eszerint minden február utolsó napjáig jelentést kell tenni arról, a végrehajtási utasítás szerint, hogy mennyi fűtőanyagot használtak fel, mi volt a fűtőanyag mértéke. Be kell számolni a gépek műszaki adatairól, a fejlesztett és átvett villamosenergiáról, az energiafeszültségről, továbbá arról, hogy a termelt energia hogyan oszlik meg, mennyit vettek igénybe a magánháztartások, mennyit kisipari célokra, gyáripari célokra, stb.-t. Pontosan fel kell tünteni a jelentésben az üzemi alkalmazottak számát, beosztását, képesítését. A villanyáram díjának megállapítására vonatkozóan a törvény végrehajtási utasítása alig intézkedik, viszont az eredeti törvény meghatározza, hogy milyen árat lehet számítani a villamos energiáért. Az árszabást — mondja a törvény — általában a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzleti és a karbantartási kiadások rendes mértékének és a befektetett tőke tekintetében a tőketörlesztésnek fedezésén felül a befektetett tőize megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen. Megállapítja a törvény, hogy egyes fogyasztói csoportok részére külön árengedményt lehet adni, legfőképpen a termelési célokat szolgáló fogyasztóknak. Az árszabás megváltoztatását az érdekelt felek csak a munkabérek és az anyagárak lényeges változása esetében kérhetik. Megalakul az Energiagazdasági Tanács A főváros vezetősége az energiatörvény végrehajtási utasításának tervezetére megteszi észrevételeit és azután ezeket az észrevételeket felterjeszti a kereskedelemügyi miniszterhez. Előreláthatóan június végén, vagy július elején életbeléptetik a törvényt és egyben felállítják az országos energia gazdasági alapot. Ez az alap fog gondoskodni arról, hogy a villamosenergiával ellátott területek energiaszükségletének ellátására alakuló vállalatok részére kölcsönt nyújtson. Az országos energiaalap létesítésével egyidejűén Energia Gazdasági Tanácsot állít fel a kereskedelemügyi miniszter, és a Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint ebbe az Energia Gazdasági Tanácsba a miniszter a Székesfővárosi Elektromosművek két vezetőjét is ki fogja nevezni, hogy a fontos szervben a főváros, mint a legnagyobb villamosmű tulajdonosa kellően képviselve legyen. A főváros szakbizottságainak véleményezése Az energiatörvény végrehajtási utasításában foglaltakhoz a törvényhatósági bizottsági tagok is hozzá akarnak szólni. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Bánóczi László dr. azt hangoztatta, hogy a fővárost az energiatörvény végrehajtási utasítása nagyon közerlől érinti és ezért gondoskodni kell arról, hogy az autonómia megfelelő formában érvényre juttathassa észrevételeit. Sipőcz Jenő polgármester válaszában kijelentette, hogy a végrehajtási utasítást a szakbizottságok elé fogja utalni, s igy azoknak módjuk lesz véleményt nyilvánítani. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint a hónap második felében a polgármester intézkedése folytán a zenergiatörvény végrehajtási utasítása először az üzemi szakbizottság, majd a 17-es tanácsadóbizottság elé fog kerülni. tPflfllPAR RtSZVtimARSASAO Telefon: 22-1-49. Budapest, V-, Nádor-utca 18. sz. Aszfaltgyár és anyagtelep: IX., Gubacsi-út 37. sz. TRIMMEL JÓZSEF kőműves mester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve-utca 38. (Saját ház) Telefont 52-3-57
