Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-30 / 22. szám

4 3SHKSHHEHBE Budapest, 1M4 május 3Ä. Emelkedő forgalomról és jövedelemről számol be a Beszkárt közgyűlési jelentése A június 18-iki közgyűlés után Foikusházy távozik a vezérigazgatói székből -­Utóda: Márkus Jenő lesz A főváros egyik legjelentékenyebb vállalata: a BSzKET, teljesen felkészülten várja ezévi rendes közgyűlését, amelyen a már elkészített mérleg ada­tai számolnak be a múlt év emelkedő utasforgal­máról, a jövedelmek növekedéséről és általában a pénzügyi helyzet megszilárdulásáról. Az eddigi ter­vek szerint a BSzKET junius 16-án, szombaton tartja közgyűlését, amelyen a fővárost Borvendég Ferenc alpolgármester fogja képviselni. A közgyű­lésen bejelentik a vállalat érdemekben gazdag ve­zérigazgatójának : Foikusházy Lajos nyugalmazott alpolgár­mesternek távozását, aki ebben az évben megválik a villamosvállalat irá­nyító pozíciójától. Foikusházy Lajosnak ez év végén jár le a szerződése és valószínű, hogy a közgyűlés után szabadságra megy, majd, ezt követőleg likvi­dálja, mindazokat a függő ügyeket, amelyeknek el­indításában részivett. Várospolitikai körökben sűrű megvitatás tár­gyát képezi az a kérdés, hogy személy szerint ki veszi át Foikusházy Lajos örökét. Sipőcz Jenő pol­gármester az elmúlt napokban válaszolt a BSzKET ama átiratára ,amely közölte, hogy az igazgatóság Márkus Jenő dr. helyettes vezérigazgató lejárt szer­ződését az év végéig ideiglenesen meghosszabbította. A polgármester a bejelentést tudomásul vette és mindenben hozzájárult az igazgató­ság határozatához. A közgyűlés után Márkus Jenő teljes hatáskörrel veszi át a BSzKET ügyeinek intézését és gondos­kodik mindazoknak a reformoknak a megvalósítá­sáról, amelyek a közlekedés megjavítását szolgálják. A városházán és az érdekelt üzemekben bizonyosra veszik, hogy a vezérigazgatói szék betöltésénél első­sorban Márkus Jenő jöhet kombinációba, aki eddig is példás szakértelemmel és nagy buzgalommal in­tézte a villamosvasút komplikált problémáit. Sze­mélyében egyébként is összpontosul úgy a kor­mányzati és városházi tényezők, mint a fővárosi pártok bizalma és ezért nem kétséges, hogy a BSzKET vezérigazgatói pozíciója Márkus Jenő személyével már most megoldottnak tekinthető. Új foglalatban rádiumtfikké alakítják át a budapesti közkórházak értékes rádiumkészletét Külön futárral küldik a rádiumot Berlinbe, ahol a munkát elvégzik. A fővárosi közkórházakban a modern orvos- tudomány egyik leghatásosabb eszköze, a rádium, csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. A főváros vezetősége már a múlt évben szükségesnek látta a rádiumkészletek leltározását és Weszelszky Gyula egyetemi tanárt kérte fel arra, készítsen előterjesz­tést, hogyan lehetne a rádiumkészletet úgy átformál- tatni, hogy azt az egyes kórházak között arányosan szétoszthassák és az orvosi tudomány mai állapo­tának megfelelően a lehető leghatásosabban kihasz­nálni tudják. A kórházak rádiumkészletéről és a tervezett beavatkozásról Salamon Géza tanácsnok, a közegészségügyi osztály vezetője munkatársunk­nak a következőkben nyilatkozott: — A székesfőváros közkórházainak tulajdoná­ban aránylag kis mennyiségű rádium és rádiumké- szítmény van. Összesen 178.75 milligramm. Ez a mi­nimális mennyiség is azonban nagy értéket képvisel, több mint százezer pengőt. Milligrammjáért mai ér­tékben 650 pengőt fizetett annakidején a főváros. Az első rádiumkészletet 25 évvel ezelőtt vásárolta a főváros és azóta kisebb-nagyobb tételekben gyara­podott az állomány részben a költségvetés terhére, részben nemes emberbarátok adományozása útján. Utoljára lOlí-ben, a háború első évében vásároltunk rádiumot. A hosszú évek alatt rádiumikészletünk többféle változáson ment át nemcsak a használat következtében, hanem az anyag természeténél fogva is, miután a kisugárzás bizonyos idő múltán vál­tozik. Egyes rádiumtubusokat az orvosi tudo­mány haladásának megfelelően már a múltban fémlemezekre kellett applikálni, de volt olyan pre- parátumunk is, amelyet évekkel ezelőtt, a túlságos megrongálódás következtében, teljesen használaton kívül kellett helyeznünk. — A készlet átvizsgálásával és a megfelelő ja­vaslattétel elkészítésével Weszelszky Gyula dr. professzort, az egyetemi radiológiai intézet vezető­jét kérte fel a főváros. Javaslatára elhatároztuk, hogy a sugárzó érték kedvező kihasználása érde­kében a rádiumkészlet egy részét rádiumos tűkké átformáltatjuk. Ezt a munkát csak Németországban tudják elvégezni. Már kértünk is költségvetést, körülbelül 2400 már­kába kerül a rádiumtűk elkészítése. Az átalakítás í—5 százalékos sugárzó értékveszteséggel fog járni, ez azonban csak látszólagos veszteség, mert a rá­dium új formájában jobban kezelhető lesz és gyó­gyító hatása is jobban kihasználható. A rádiumtű­ket az egyes sebészeti és szülészeti osztályokon arányosan fogjuk kiosztani és ezzel a megoldással a szükségletet megnyugtató módon kielégíthetjük. A nagyértékű rádiumok kiszállítása külön feladat és valószínűleg nem is postán történik, hanem vagy a német laboratórium megbízottja utazik érte Budapestre, vagy a műszerüzem egyik tisztviselője fogja Németországba kiszállítani és az elkészítés után hazahozni. Imi ill a diwti tikii a koriak Szíqoiií rendelettel le kell szoktatni a hajókat a felesleges íistisről Hetekkel ezelőtt elsőnek közölte a Fővárosi Hírlap a Magyar Hajózási és Kikötő Tanácsnak a budapesti Dunaszakasz hajóforgalmának szabályo­zására vonatkozó tervezetét, amely a város szivé­ből kitelepíteni szándékozik a hajóállomásokat és az összes rakodóhelyeket. Most, hogy a kereske­delmi miniszter ankétet hívott össze a pesti korzó mellett húzódó Dnnapart rendezése és ennek a területnek az idegenforgalom szolgálatába való kizárólagos beállítása érdekében. beavatott helyre fordultunk felvilágosításért: mikor kerül a sor a, hajózási és kikötőtanács tervének végrehajtására, a kikötők áthelyezésére? A Hajózási és Kikötő Tanács behatóan fog­Modern szigeteléseket, asztali-útépítéseket, színes aszfaltburkolatokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi Csató Pál Budapest, 1., Budciörsi-út 18. TELEFON: 56-6-31. »Csatfalt» hideg aszfalt törvényesen védve. lalkozott a budapesti Dunaszakasz hajózási rend jenek és a kikötők, rakodóhelyek kihelyezésének nagyjelentőségű kérdéseivel és ez alkalommal kü­lönös tekintettel volt azokra a panaszokra is, hogy a város szívében horgonyzó és a főváros legelő­kelőbb negyedét átszelő Dunaszakaszon haladó hajók állandó füstölése mennyire megrontja a levegőt. A hajózási tanács a város belsejéből ki akarja helyeztetni az összes kikötőket és raktár­házakat és az új kikötőhelyeket a Ferenc József-lüd és a most épülő Horáros-téri híd között elte­rülő Dunapartok mellett jelölte ki. Ennek a tervnek a végrehajtása egyelőre akadá­lyokba ütközik, mert a szükséges partterületek felett nem í'endelkezik a főváros. Az új hajóállo­mások céljára kiszemelt területet ugyanis a duna- • parti közraktárak foglalják el. Ez a bérlet 1942 július 1-én jár le. — Addig is, amíg a kikötőhelyek és a raktár­házak kitelepítésére sor kerülhet, módot keresnek a hatóságok arra, hogy a hajók állandó füstölését a lehetőség határain belül korlátozzák és az ezek­kel járó kellemetlenségeket megszüntessék. A hajók állandó füstölése, a be- és kirakodás zaja a korzón levő szállodák lakóinak nyugalmát ugyanis meg­lehetősen zavarja. A hajózási társaságok magnlc is megértést tanúsítanak a kérdésben és a folyam­rendészeti hatóságok is módot keresnek arra, hogy a hajók, különösen egyes áthaladó hajók indoko* latlan .és oknélküli füstokádását elkerülhetővé tegyék. Ez a probléma szervesen beilleszkedik a Dunapartok felhasználásának nagy városfejlesztési és városrendezési problémájába. A kikötőhelyek és hajóállomások kihelyezése, általában a kérdés ren­dezése azonban nem jelentheti azt, hogy a fővárost átszelő Dunaszakaszt teljesen einéptelenítsük és a hajózás elől elzárjuk, hiszen a hajóforgalom a budapesti Dunarésznek rendkívül nagy élénkséget és érdekességet kölcsö­nöz, a városképhez pedig szinte elmaradhatatlanul hozzátartoznak a rakodópartok mellett horgonyzó hajók. Eeméljiik, hogy sikerül olyan megoldást találni, amelyik a füstölés elleni panaszokat meg­szünteti és amellett meghagyja nagyjában a mai helyzetet, amit nem is szabad megszüntetni, mert hiszen folyammenti város vagyunk és Budapest karakteréhez tartozik a rakpartok élénksége a vá­ros belterületén, az a körülmény pedig, hogy a hajókból a külföldi utasok közvetlenül egy világ­városi korzó forgatagába kerülnek és néhány lépés alatt megközelíthetik szállodájukat: különleges érdekességet és eredetiséget kölcsönöz a fővárosnak. Dívni mi hím kivétel i lóiiil i lerittí Hin Újabb próbálkozás az egyezség reményéin Három évvel ezelőtt történt, hogy egy Schröder Ágoston nevű pestkörnyéki kegyszerkereskedő üz­letet nyitott az Üllői-úton. Ez még abban az idő­ben volt, amikor csorbítatlanul fennállott a fővá­ros temetkezési monopóliuma és még nem volt ér­vényben Kenéz Béla kereskedelmi miniszternek az a döntése, amelyik a kegyszerkereskedést és halott - szállítást bárki által űzhető szabad iparnak minő­sítette. A főváros a Schrőder-féle vállalkozásban a jogszabályokkal ellentétes ténykedést állapított meg és erre való hivatkozással záros határidőn belül be­szüntette az üzlet tevékenységét. Időközben napviiágott látott az ismeretes mi­niszteri rendelet, amely csupán egyszerű iparenge­délyhez kötötte ennek a nehéz és kényes foglalko­zásnak az ellátását. Az élelmes kegyszerkereskedő nem váratott sokáig' magára és a jó egyezség reményében pert indított a í'ővá- ros ellen. A per iratai és aktái az elmúlt napokban érkeztek meg a városházára, amelyekből kiderült, hogy Schröder Ágoston elmaradt haszon és kártérítés címén 50.000 pengőt követel és ezt az igényét a fő­város felelős vezetőivel szemben is. érvényesíteni akarja. A tisztiügyészség most tanulmányozza az iratokat és a legközelebb kitűzendő tárgyaláson kérni fogja a kereset elutasítását. A fővárosnál nem tulajdonítanak nagy jelentő­séget ennek a pernek és éppen olyan próbálkozásnak tartják, mint amilyen a közelmúltban számtalan irányult a főváros ellen. A három év előtt érvényben lévő szabályrendeletek alapján a fővárosnak minden joga megvolt a mo­nopóliumon rést ütő magánvállalkozás megszünteté­sére és mert ezt minden kétség'et kizáróan bizonyít­hatja is, nem vitás, hogy a temetkezési ipar részé­ről oly sokszor elsütött fegyver célt fog téveszteni. Szesedv Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZÓMESTER UT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Itudapest, 1. Alkoílim-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 Kiss Jenő okleveles mérnök, építési v&llalkoxé • Budapest, V., ZoltAn-ucoa ÍO. istss Telelőm 1S0-81 ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK FÖLD­MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. CZIKŐ ISTVÁN aszfalt, útépítő, tetőfedő és szigetelő VÁLLALAT ® JÓZSEF-KÖRUT 11. SZ. © TELEFON : 30-8-14. Betón, makadúm, aszfalt fel vágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Bndapest, VEI., kerület. Baross-utoa 77. sz. Telefonszáin : 33-6-48. ÚTHENGERLÉST lUiiimiiiiiiitiiiiiiiiiitiuiiiiiiiiTiiisi nfOLFP ERNŐ Budapest, L, Kelenföldl-üt 1. Teli 39-9-88

Next

/
Oldalképek
Tartalom