Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-30 / 22. szám

22. szám Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉLÉV RE..................... . 12 PENGŐ EGYES SZÁM ARA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatal: BUDAPEST, VI. ANDRASSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 A nyugalom útja A legújabb fővárosi törvény kihirdetése és a bel­ügyminiszter szanálási rendeletének közzététele min­den jel szerint csak órák kérdése és valószínű, hogy a törvény is, a szanálási rendelet is szinte e sorok megjelenésével egyidejűleg lép életbe. A törvényt is­merjük, a szanálási rendelet ebben a pillanatban még rejtély, de aki ismeri az új törvény megszületésé­nek, kialakulásának és törvényerőre emelkedésének útját, az tudja, hogy ahol az ország, vagy ezúttal a főváros sorsát intézik, méltó megfontolásnak vet­nek alá minden életbevágó kérdést és minden meg­oldást csak akkor indítanak útnak, ha meggyőződ­tek róla, hogy a főváros összlakosságának érdekeit kellőképpen szolgálják. Ebben bízunk akkor is, amikor az első formájától a végsőig rengeteg bölcs korrektúrán átment törvényjavaslattal együtt a szanálási rendeletet is várjuk és hisszük, hogy ez a rendelet is hasonlóképpen megjárta a bölcsesség, a méltányosság és a népszeretet útjait. Mi emlékezünk még a most hatályon kívül ke­rülő törvény mézesheteire és tudjuk nagyon jól, hogy ugyanazok, akik ma elszántan védték ezt a törvényalkotást, akkor a legteljesebb bizalmatlan­sággal fogadták és mindenesetre becsületes meg­győződéssel féltették tőle a főváros érdekeit. Ma még ez sem áll az új törvénnyel szemben, mert hiszen abban a formában, ahogyan az most kihir­detésre kerül, körülbelül minden tényező, aki a főváros életében számít, megnyugodott. A szanálási rendelettel szemben e pillanatban a közhangulat még várakozó állapotban van, de meggyőződésünk, hogy a megnyugvás ezen a téren is hamarosan be­következik, mert ha talán radikális eszköz is az operálókés, és ha a főváros pénzügyei mindnyá­junk legjobb meggyőződése szerint a mai viszo­nyokhoz arányitva, rendben vannak is, ez az ope­ráció káros nem lehet. A legfontosabb, amit mi látunk, hogy az új rend életbelépése egyszersmind út a nyugalom felé. Mert valljuk be, hogy ezek a hónapok, amelyekben az autonómia az adminisz­trációt vádolta, a kormányzat az autonómia mun­káját kifogásolta, amikor mindenki a bizonytalan­ban tapogatódzott, amikor senki sem tudta, hogy az eldobott kő hol áll meg, amikor a levegő tele volt fenyegetésekkel és rémhírekkel, amikor a tisztviselőkön a hideg verejték gyöngyözött: igazán nem az az atmoszféra volt, amikor a városháza dolgozni és alkotni tudott volna. Ez az állapot most megszűnik és mindenki megkönnyebbülve sóhajtott fel, hogy eljutottunk idáig. Ebben a várakozásteljes órában csak a hit és a bizalom lehetnek úrrá lelkűnkön. Jogot ad erre nekünk a képviselőházban lezajlott költségvetési vita utolsó akkordjaiban is megnyilatkozott rokon- szenv és szeretet, amely a kormány tagjaiban a fővárossal szemben él. A múlt héten Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter meleg rokonérzéssel fűtött beszédét hallhattuk, az elmúlt napokban pedig Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Imrédy Béla pénzügyminiszter beszéltek a főváros­ról a legteljesebb jóindulat és gondoskodás hangján. A belügyminiszter megvédte az adminisztrációt, egyben óvott az optimizmustól, amely a felfedezett tizenötmillió körül immár túl élénken kezdte a fan­táziát izgatni. Imrédy Béla pénzügyminiszter pe­dig még egyszer az építkezésekről emlékezett meg ós szavaiból azt a bölcs elhatározását értettük meg, bogy az irányított építkezésnek a híve. Nem újság ez, hiszen annakidején, amikor az öreg Wekerle Sándor csinálta Nagy-Budapest föllendítő akcióját, akkor is rajonokat mért ki az adókedvezmények szempontjából és ezzel az eszközzel irányította, sőt kényszerítette az építkezni akarókat olyan terü­letre, ahol a főváros természetes fejlődésének szük­ségességét látta. Nem az építkezést és főként nem az építőipart akarja tehát a mostani pénzügymi­niszter sem megölni, hanem a városfejlesztés alap­vető törvényeit tartja be és ugyanakkor a tőkét, amely ebben az építkezésben résztvenni nem kíván, olyan területekre irányítja, ahol a főváros gazda­sági életének épp úgy, esetleg még jobban segítsé­gére lehet. Amikor a kormánynak ilyen barátságos tényeit, ilyen atyai gondoskodását látjuk a fővárossal szem­ben, akkor úgy érezzük, hogy megnyílik a nyuga­lom útja, amelyen haladva, a városháza újból dol­gozni, a főváros pedig a mai szűk határok között bár, de fejlődni tud. HUSZÁR ALADÁR főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak az új törvény életbeléptetéséről, a fürtiőtörvényről és az építési adókedvezményekről Megkezdődik a szanálás munkája A fővárosi politika túlfűtött és izgalmakban bő­velkedő eseménysorozata közvetlen befejezés előtt áll azzal a ténykedéssel, hogy a kormány életbelép­teti az új törvényt és ezzel egyidejűleg az államfő elé terjeszti a főpolgármester kinevezését. A tör­vény kihirdetése és életbeléptetése közvetlenül kü­szöbön áll és csak órák kérdése, hogy a hivatalos lapban a törvény szövege és a főpolgármester kine­vezése napvilágot lásson. Közvetlenül a törvény életbeléptetése előtt fel­kerestük Huszár Aladár dr. Mindenképpen indokolt volt tehát, hogy érvényesüljön a budapesti gyógyfürdők és üdülőhelyek vonzóereje, mert alig van város a világon, amely fővárosunkkal a gyógyvizek száma, különbözősége, fekvé­sének szépsége és fürdőinek gyógy hatása tekintetében felvehetné a versenyt. A propagandára mégis feltétlenül szükség van, mert anélkül nem remélhetjük a látogatók számának növelését. főpolgármestert, akinél mindenekelőtt aziránt érdeklőltünk, hogy mi­korra várható a törvény kihirdetése. A főpolgár­mester erre vonatkozólag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A belügyminiszter úrnak, illetve a kormánynak az a végleges elhatározása, hogy még e héten gondoskodik az új tör­vény kihirdetéséről. Ezzel egyidejűleg a törvény azonnal hatályba lép és megkezdődnek azok a munkáltatok, ame­lyek a főváros szanálásának biztosítására irányulnak. Őszinte örömet és megelégedést váltott ki Ke. resztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek a kép­viselőház pénteki ülésén történt az a ténykedése, hogy beterjesztette a gyógyhelyekről, üdülőhelyek­ről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló tör­vénycikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavasla­tot. A törvényjavaslat első szakasza kimondja, hogy a kormány Budapest székesfőváros területén fo­gyasztásra kerülő gyógy- és ásványvízre, valamint a szénsavval telített vízre, úgyszintén a fürdője­gyekre: gyógyhelyi és üdülőhelyi célokra mérsékelt díj szedését engedélyezheti, amit közadó módjára kell beszedni. Az ásvány- és gyógyvizek gazdagsága és a létező gyógyfürdők alapján Budapestet öt gyógy­helyi körzetre osztják. Az első csoportba tartozik a Gellérthegy, a Naphegy és a Tabán szomszédos ré­szeivel, a Gellért-, Rudas- és Szent /wre-fürdőkkel, valamint az itt fakadó gyógy- és ásványvízforrá­sokkal. A második körzet a Margitsziget, a Császár- fürdő és a Lukácsfürdő, a harmadik a Városliget a Széchenyi-fürdővel, a negyedik a Római-fürdő a Csillaghegy szomszédos részeivel és az ötödik mint subalpin gyógyhely, a Svábhegy, A kormány elgon­dolása tehát Budapest Fürdőváros megvalósítása felé vezet és bizonyos, hogy az ilyen irányú eddigi munkálatok a törvényjavaslattal hatalmas lendüle­tet nyernek. Budapest fürdőváros propagálóinak so­rában Huszár Aladár dr. főpolgármester vezető sze­repet vitt, aki fanatikus lelkesedéssel munkálkodott mindig, hogy Budapest kivívja magának a világ­fürdői hírnevet. A Fővárosi mrlap értesülése szerint a törvényjavaslat után Huszár Aladár dr. főpolgár­mester messzemenő felhatalmazást kap a kormány­tól, hogy az újfajta, adóztatásból származó összege­geket felhasználja, Budapest fürdőinek propagan­dáját irányítsa cs a szükség szerint megvalósítsa mindazokat a követelményeket, amelyek a világ­városi fürdőhely tökéletesítéséhez szükségesek. A fürdőtörvény fontosságáról a\ főpolgármester a kö­vetkezőket mondotta: — Kétségtelen, hogy az új törvény ha­talmas lendületet nyújt Budapest fürdő­város komoly megvalósításához és így most már reményünk van arra, hogy ez a cso­dálatos metropolis valóban a Mek­kája lesz a gyógyulást kereső bete­geknek. — A kormány elvetette azt a gondola­tot, hogy Budapest területén az idegenek­től szedjen gyógydíjakat. A gyógyhelyek és üdülőhelyek kiadásainak, főképpen pe­dig a propaganda-költségeknek fedezése végett más bevételekre kell gondolni és önként adódott az a megoldás, hogy a gyógy- és ásvány vizek, valamint az r el­adott fürdőjegyek után mérsékelt díjat szedjenek. Az ásványvizek 2 filléres pótlék kolása, a fürdőjegyeknek 5 filléres terhe­lése adja a várható jövedelmet, amely kö­rülbelül évi 800.000 pengő bevételt igéi*. Az ily módon befolyó összegek Budapest fürdőpropagandáján kívül lehetővé teszik a fővárosi gyógy- és üdülőhelyeivel kap­csolatban felmerülő összes problémák meg­felelő megoldását. Nagy figyelem kísérte azokat a tanácskozá­sokat, amelyeket a pénzügyminisztériumban folytat- tak az építési adókedvezmények biztosításáról. A tárgyalásokon minden alkalommal résztvett a fő- polgármeser, aki messzemenő módon képviselte azt az érdeket, hogy az országos vonatkozásokon kívül Budapest is biztosítékokat kapjon az építkezés fel­lendítésére. — Az építési adókedvezményekről szóló adórendelet — xígymond — a pénz­ügyminisztériumban teljesen készen áll és az néhány napon belül már érvénybe is lép. Budapest a legnagyobb hálával tar­tozik Imrédy Béla pénzügyminiszter úrnak, aki messzemenő megértéssel kezelte ezt a, kérdéskomplexumot és a maga, részéről is mindent elkövetett, hogy a legnagyobb iparágakat magában foglaló építési szakma erőteljesebb foglalkoztatáshoz jus­son. Meggyőződésem, hogy a rendelet élet- beléptetése után a budapesti építkezések erős lendületet nyernek. Huszár Aladár dr. főpolgármester nagyérdekes- ségű nyilatkozata kedvező színekben rajzolja elénk a jövő perspektíváját. Budapest-fürdőváros alapjai­nak lerakása a fejlődés grandiózus arányait ígéri és nem kétséges, hogy a rendelkezésre álló összegek­ből Budapest-világfürdő fog kibontakozni. Nagy je­lentősége van annak, hogy a kormány törvényes intézkedéseket statuál Budapest fejlesztésére és ren­delkezésre bocsátja szervezeteit is a fürdőváros in­tézményeinek megalapozására Évi nyolcszázezer pengő olyan hatalmas összeg, hogy azokból meg­valósíthatók mindazok a tervek, amelyek a főváros szépítésére, a fürdők modernizálására, a gyógyfor­rások jobb kihasználására és a széleskörű propagan­dára szükségesek. A fürdőtörvény módosítása óriási horderejű lépés Budapest-fürdőváros felé, amelyért minden elismerést megérdemel a kormány a fővá­ros közönségétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom