Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-30 / 22. szám
22. szám Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉLÉV RE..................... . 12 PENGŐ EGYES SZÁM ARA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadó hivatal: BUDAPEST, VI. ANDRASSY-ÚT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 A nyugalom útja A legújabb fővárosi törvény kihirdetése és a belügyminiszter szanálási rendeletének közzététele minden jel szerint csak órák kérdése és valószínű, hogy a törvény is, a szanálási rendelet is szinte e sorok megjelenésével egyidejűleg lép életbe. A törvényt ismerjük, a szanálási rendelet ebben a pillanatban még rejtély, de aki ismeri az új törvény megszületésének, kialakulásának és törvényerőre emelkedésének útját, az tudja, hogy ahol az ország, vagy ezúttal a főváros sorsát intézik, méltó megfontolásnak vetnek alá minden életbevágó kérdést és minden megoldást csak akkor indítanak útnak, ha meggyőződtek róla, hogy a főváros összlakosságának érdekeit kellőképpen szolgálják. Ebben bízunk akkor is, amikor az első formájától a végsőig rengeteg bölcs korrektúrán átment törvényjavaslattal együtt a szanálási rendeletet is várjuk és hisszük, hogy ez a rendelet is hasonlóképpen megjárta a bölcsesség, a méltányosság és a népszeretet útjait. Mi emlékezünk még a most hatályon kívül kerülő törvény mézesheteire és tudjuk nagyon jól, hogy ugyanazok, akik ma elszántan védték ezt a törvényalkotást, akkor a legteljesebb bizalmatlansággal fogadták és mindenesetre becsületes meggyőződéssel féltették tőle a főváros érdekeit. Ma még ez sem áll az új törvénnyel szemben, mert hiszen abban a formában, ahogyan az most kihirdetésre kerül, körülbelül minden tényező, aki a főváros életében számít, megnyugodott. A szanálási rendelettel szemben e pillanatban a közhangulat még várakozó állapotban van, de meggyőződésünk, hogy a megnyugvás ezen a téren is hamarosan bekövetkezik, mert ha talán radikális eszköz is az operálókés, és ha a főváros pénzügyei mindnyájunk legjobb meggyőződése szerint a mai viszonyokhoz arányitva, rendben vannak is, ez az operáció káros nem lehet. A legfontosabb, amit mi látunk, hogy az új rend életbelépése egyszersmind út a nyugalom felé. Mert valljuk be, hogy ezek a hónapok, amelyekben az autonómia az adminisztrációt vádolta, a kormányzat az autonómia munkáját kifogásolta, amikor mindenki a bizonytalanban tapogatódzott, amikor senki sem tudta, hogy az eldobott kő hol áll meg, amikor a levegő tele volt fenyegetésekkel és rémhírekkel, amikor a tisztviselőkön a hideg verejték gyöngyözött: igazán nem az az atmoszféra volt, amikor a városháza dolgozni és alkotni tudott volna. Ez az állapot most megszűnik és mindenki megkönnyebbülve sóhajtott fel, hogy eljutottunk idáig. Ebben a várakozásteljes órában csak a hit és a bizalom lehetnek úrrá lelkűnkön. Jogot ad erre nekünk a képviselőházban lezajlott költségvetési vita utolsó akkordjaiban is megnyilatkozott rokon- szenv és szeretet, amely a kormány tagjaiban a fővárossal szemben él. A múlt héten Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter meleg rokonérzéssel fűtött beszédét hallhattuk, az elmúlt napokban pedig Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Imrédy Béla pénzügyminiszter beszéltek a fővárosról a legteljesebb jóindulat és gondoskodás hangján. A belügyminiszter megvédte az adminisztrációt, egyben óvott az optimizmustól, amely a felfedezett tizenötmillió körül immár túl élénken kezdte a fantáziát izgatni. Imrédy Béla pénzügyminiszter pedig még egyszer az építkezésekről emlékezett meg ós szavaiból azt a bölcs elhatározását értettük meg, bogy az irányított építkezésnek a híve. Nem újság ez, hiszen annakidején, amikor az öreg Wekerle Sándor csinálta Nagy-Budapest föllendítő akcióját, akkor is rajonokat mért ki az adókedvezmények szempontjából és ezzel az eszközzel irányította, sőt kényszerítette az építkezni akarókat olyan területre, ahol a főváros természetes fejlődésének szükségességét látta. Nem az építkezést és főként nem az építőipart akarja tehát a mostani pénzügyminiszter sem megölni, hanem a városfejlesztés alapvető törvényeit tartja be és ugyanakkor a tőkét, amely ebben az építkezésben résztvenni nem kíván, olyan területekre irányítja, ahol a főváros gazdasági életének épp úgy, esetleg még jobban segítségére lehet. Amikor a kormánynak ilyen barátságos tényeit, ilyen atyai gondoskodását látjuk a fővárossal szemben, akkor úgy érezzük, hogy megnyílik a nyugalom útja, amelyen haladva, a városháza újból dolgozni, a főváros pedig a mai szűk határok között bár, de fejlődni tud. HUSZÁR ALADÁR főpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak az új törvény életbeléptetéséről, a fürtiőtörvényről és az építési adókedvezményekről Megkezdődik a szanálás munkája A fővárosi politika túlfűtött és izgalmakban bővelkedő eseménysorozata közvetlen befejezés előtt áll azzal a ténykedéssel, hogy a kormány életbelépteti az új törvényt és ezzel egyidejűleg az államfő elé terjeszti a főpolgármester kinevezését. A törvény kihirdetése és életbeléptetése közvetlenül küszöbön áll és csak órák kérdése, hogy a hivatalos lapban a törvény szövege és a főpolgármester kinevezése napvilágot lásson. Közvetlenül a törvény életbeléptetése előtt felkerestük Huszár Aladár dr. Mindenképpen indokolt volt tehát, hogy érvényesüljön a budapesti gyógyfürdők és üdülőhelyek vonzóereje, mert alig van város a világon, amely fővárosunkkal a gyógyvizek száma, különbözősége, fekvésének szépsége és fürdőinek gyógy hatása tekintetében felvehetné a versenyt. A propagandára mégis feltétlenül szükség van, mert anélkül nem remélhetjük a látogatók számának növelését. főpolgármestert, akinél mindenekelőtt aziránt érdeklőltünk, hogy mikorra várható a törvény kihirdetése. A főpolgármester erre vonatkozólag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A belügyminiszter úrnak, illetve a kormánynak az a végleges elhatározása, hogy még e héten gondoskodik az új törvény kihirdetéséről. Ezzel egyidejűleg a törvény azonnal hatályba lép és megkezdődnek azok a munkáltatok, amelyek a főváros szanálásának biztosítására irányulnak. Őszinte örömet és megelégedést váltott ki Ke. resztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek a képviselőház pénteki ülésén történt az a ténykedése, hogy beterjesztette a gyógyhelyekről, üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló törvénycikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat első szakasza kimondja, hogy a kormány Budapest székesfőváros területén fogyasztásra kerülő gyógy- és ásványvízre, valamint a szénsavval telített vízre, úgyszintén a fürdőjegyekre: gyógyhelyi és üdülőhelyi célokra mérsékelt díj szedését engedélyezheti, amit közadó módjára kell beszedni. Az ásvány- és gyógyvizek gazdagsága és a létező gyógyfürdők alapján Budapestet öt gyógyhelyi körzetre osztják. Az első csoportba tartozik a Gellérthegy, a Naphegy és a Tabán szomszédos részeivel, a Gellért-, Rudas- és Szent /wre-fürdőkkel, valamint az itt fakadó gyógy- és ásványvízforrásokkal. A második körzet a Margitsziget, a Császár- fürdő és a Lukácsfürdő, a harmadik a Városliget a Széchenyi-fürdővel, a negyedik a Római-fürdő a Csillaghegy szomszédos részeivel és az ötödik mint subalpin gyógyhely, a Svábhegy, A kormány elgondolása tehát Budapest Fürdőváros megvalósítása felé vezet és bizonyos, hogy az ilyen irányú eddigi munkálatok a törvényjavaslattal hatalmas lendületet nyernek. Budapest fürdőváros propagálóinak sorában Huszár Aladár dr. főpolgármester vezető szerepet vitt, aki fanatikus lelkesedéssel munkálkodott mindig, hogy Budapest kivívja magának a világfürdői hírnevet. A Fővárosi mrlap értesülése szerint a törvényjavaslat után Huszár Aladár dr. főpolgármester messzemenő felhatalmazást kap a kormánytól, hogy az újfajta, adóztatásból származó összegegeket felhasználja, Budapest fürdőinek propagandáját irányítsa cs a szükség szerint megvalósítsa mindazokat a követelményeket, amelyek a világvárosi fürdőhely tökéletesítéséhez szükségesek. A fürdőtörvény fontosságáról a\ főpolgármester a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy az új törvény hatalmas lendületet nyújt Budapest fürdőváros komoly megvalósításához és így most már reményünk van arra, hogy ez a csodálatos metropolis valóban a Mekkája lesz a gyógyulást kereső betegeknek. — A kormány elvetette azt a gondolatot, hogy Budapest területén az idegenektől szedjen gyógydíjakat. A gyógyhelyek és üdülőhelyek kiadásainak, főképpen pedig a propaganda-költségeknek fedezése végett más bevételekre kell gondolni és önként adódott az a megoldás, hogy a gyógy- és ásvány vizek, valamint az r eladott fürdőjegyek után mérsékelt díjat szedjenek. Az ásványvizek 2 filléres pótlék kolása, a fürdőjegyeknek 5 filléres terhelése adja a várható jövedelmet, amely körülbelül évi 800.000 pengő bevételt igéi*. Az ily módon befolyó összegek Budapest fürdőpropagandáján kívül lehetővé teszik a fővárosi gyógy- és üdülőhelyeivel kapcsolatban felmerülő összes problémák megfelelő megoldását. Nagy figyelem kísérte azokat a tanácskozásokat, amelyeket a pénzügyminisztériumban folytat- tak az építési adókedvezmények biztosításáról. A tárgyalásokon minden alkalommal résztvett a fő- polgármeser, aki messzemenő módon képviselte azt az érdeket, hogy az országos vonatkozásokon kívül Budapest is biztosítékokat kapjon az építkezés fellendítésére. — Az építési adókedvezményekről szóló adórendelet — xígymond — a pénzügyminisztériumban teljesen készen áll és az néhány napon belül már érvénybe is lép. Budapest a legnagyobb hálával tartozik Imrédy Béla pénzügyminiszter úrnak, aki messzemenő megértéssel kezelte ezt a, kérdéskomplexumot és a maga, részéről is mindent elkövetett, hogy a legnagyobb iparágakat magában foglaló építési szakma erőteljesebb foglalkoztatáshoz jusson. Meggyőződésem, hogy a rendelet élet- beléptetése után a budapesti építkezések erős lendületet nyernek. Huszár Aladár dr. főpolgármester nagyérdekes- ségű nyilatkozata kedvező színekben rajzolja elénk a jövő perspektíváját. Budapest-fürdőváros alapjainak lerakása a fejlődés grandiózus arányait ígéri és nem kétséges, hogy a rendelkezésre álló összegekből Budapest-világfürdő fog kibontakozni. Nagy jelentősége van annak, hogy a kormány törvényes intézkedéseket statuál Budapest fejlesztésére és rendelkezésre bocsátja szervezeteit is a fürdőváros intézményeinek megalapozására Évi nyolcszázezer pengő olyan hatalmas összeg, hogy azokból megvalósíthatók mindazok a tervek, amelyek a főváros szépítésére, a fürdők modernizálására, a gyógyforrások jobb kihasználására és a széleskörű propagandára szükségesek. A fürdőtörvény módosítása óriási horderejű lépés Budapest-fürdőváros felé, amelyért minden elismerést megérdemel a kormány a főváros közönségétől.
