Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-16 / 20. szám

2 a Vásárpénztár veszteségét ne a felvett kölcsönök terhére számolják el, hanem erre a célra ci kölcsön­pénzekből utaltassák vissza, az a 15 milliós összeg, amelyet a főváros annakidején háztartási feleslegé­ből utalt a kölcsönpénzekhez. A főszámvevőnek ez a javaslata tulájdomképen a valóságos helyzetnek a szabályok szerint való elkönyvelését jelenti, mert a vásárpénztári hiányok a közgyűlés határo­zata értelmében átmenetileg úgyis a kölcsönpénz számlaterhére lettek kiegyenlítve, amely magában foglalta a háztartástól átutalt 15 millió pengős ház­tartási felesleget is. Meg kell állapítani, hogy az előbb előadott háztartási kérdéseknek rendezése kizárólag az elmúlt kötelezettségeket ren­dezi, ellenben semmi összefüggésben sincs a főváros ezévi költségvetésével, amelyben változatlanul 10 millió szorul rendezésre. A várospolitikai körök ezt a tényállást úgy ma­gyarázzák, hogy tulajdonképpen csak most szereztek tudomást az összeg létezéséről és ezért nem voltak abban a helyzetben, hogy az új fővárosi törvény parlamenti tárgyalásánál rámutathassanak a tör­vényhatóság nem súlyos, sőt kedvező pénzügyi hely­zetére. A szemrehányások ebben az értelemben rob­bantak ki a közigazgatási bizottság hétfői ülésén, ahol először Wolff Károly intézett éles támadást a főváros pénzügyi vezetősége ellen. Hangoztatta, hogy ezek a feleslegek teljesen elegendők a mutat­kozó deficit pótlására és így nem volt szükség olyan törvényre, amelyik a legradikálisabb szanálást akarja keresztül­vinni. Borvendég Ferenc alpolgármester kimutatta, hogy ez a tétel csak papíron létezik, mert annak tényle­ges felhasználására nem kerülhet sor. Csilléry András a személyeskedésig vitte az ügy feszegetését, Kozma Jenő pedig azt hibáztatta, hogy a feleslegek­ről nem volt teljesen tájékozva az autonómia kép­viselete. Petrovácz Cfyula, Bánóczy László és Peyer A főváros évente négymillió pengőnél többet költ gyermekvédelemre. Ennek a nagy áldozatnak ellenére sem tudja elérni a gyermekvédelem terén azt az eredményt, amely kívánatos volna, annak dacára, hogy ezen a téren különösen az utolsó év­tizedben lényegesen és megnyugtatóan javult a helyzet. Hogy az eredmény nincs teljes arányban a meghozott nagy áldozattal és hogy még mindig nem olyan mértékű, mint amilyet a főváros pro­dukálni szeretne, annak okát főként abban kell keresni, hogy a gyermekvédelem intézése nem egy kézben fut össze, hanem megoszlik több hatóság között és különböző társadalmi szervek is foglal­koznak vele, de egységes vezetés és kellő össze- működés nélkül. Ezek a körülmények késztették a főváros vezetőségét arra, hogy egy központi gyer­mekvédelmi szerv felállítását szorgalmazza, amely intézmény segítségével az állami és a fővárosi ható­ságok munkája szerves kapcsolatba kerülne és a különböző társadalmi intézmények munkáját is összhangolná. A főváros ezt a központi gyermek- védelmi hivatalt még ebben az évben fel akarja állítani. Távolabbi terve a fővárosnak, hogy a kor­mánynál a gyermekvédelmi törvény módosítását kérje. A főváros nagyszabású reformterveiről Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka- t ársának: — A főváros a gyermekvédelmet úgyszólván erején felül szolgálja a legkülönbözőbb egészségügyi, szociális és nevelőintézményeivel. Gyermekkórháza­kat, hat anya- és csecsemővédő intézetet tart fenn, az utóbbiak mindegyike bölcsődével és napközi ott­honnal kapcsolatos, ahol a 5 éven aluli gyerekeket reggeltől ostig gondozzák. Nagyarányú a főváros csecsemőkelengye- és tejakciója, A kisdedóvodák­nak napközi otthonaiban ebédet ad a gyei'mekek- nek, az iskolaköteles gyermekek közül ugyancsak több mint 20 ezer kap naponta ebédet, ellátja őket cipővel, fehérneművel, felsőruhával. A gyermekek egészségügyi védelmét célozza a nagy áldozatokkal fenntartott iskolaorvosi intézmény, az iskola- szakorvosi rendelőhálózat, az iskolanövéri és gon­dozónői apparátus. Árvaházakat, átmeneti gyermek­ei thont, üdülőtelepet, óvodás gyermekotthont, árva­házi üdülőtelepeket létesített és tart fenn a főváros és a testileg leromlóit, gyermekek tízezreit nyaral­PAWLIK A00SI0N2». IPARI GÁZTÜZELÉSŰ BERENDEZÉSEK I VIII.,József-utca 66. íí Telefon: 30-8-63. Károly hasonló értelemben szólaltak fel és a valóban izgalmas ülés még nem likvidálta a rejtélyes 15 millió ügyét. Huszár Aladár főpolgármester ugyanis csütörtökre rendkívüli tanácsülést hívott össze, ahol minden részletében megvitatják a zárszámadási felesleg révén felmerült helyzetet. Azokkal a megállapításokkal kapcsolatban, hogy az autonómia pártjai nem voltak tájékozva a be­ruházási felesleg rendelkezésre állásáról, érdekes nyilatkozatot tett Glücksthal Samu és Láng Lajos, akik mindketten elismert szakértői a pénzügyi és gazdasági ügyvezetésnek. Glücks thai Samu és Láng Lajos egyértelműen kijelentették, hogy tisztában voltak a szóbanforgó összeg létezé­sével, azonban annak felhasználását mindaddig nem sür­gethették, míg a beruházási elszámolások meg nem történtek. Hogy miképpen alakul ennek a politikai kava­rodásnak a további menete, azt ma még nem lehet tudni, A csütörtöki tanácsülésen bizonyára újabb viharok keletkeznek, különösen Wolff Károly és Bor­vendég Ferenc ellentétes állításai és bizonyítékai körül. Wolff Károly ragaszkodik ahhoz a nézetéhez, hogy a 15 millió ténylegesen megvan, Borvendég alpolgármester pedig kimutatja, hogy csak pénzügytechnikai műveletről van szó, mert ezt az összeget, készpénzben megfogni nem lehet. Függetlenül ettől, változatlan szorgalommal ké­szül a főpolgármesteri szanálási tervezet, amelyet a belügyminiszter a közeli napokban hoz nyilvános­ságra. Ezzel egyidejűleg páratlan várakozás irányul a személyi kérdések megoldása felé, amely vonatko­zásban még nem alakult ki a felső körök végső dön­tése. Az előjelek szerint a főpolgármester kinevezése az új törvény kihirdetésével egyidejűleg fog meg­történni. futja immár egy évtized óta. Mindezeken felül a gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületeket segé­lyezi és nem csekély mértékben szolgálja a főváros az árvaszék révén a házasságon kívül született gyermekek védelmét. Foglalkozik a hadiárvák vé­A törvényhatósági tanács a közelmúltban kife­jezte súlyos aggodalmát az építkezések megszűnése miatt és ugyanakkor elhatározta, hogy a főváros vezetősége a kormánynál lépéseket tesz a házadó- ruentesség meghosszabbítása, illetve újabb rend­kívüli házadómentesség engedélyezése érdekében. Huszár Aladár dr. főpolgármester személyesen állott a mozgalom élére és több alkalommal han­goztatta a Fővárosi Hírlap hasábjain is, mennyire életkérdésnek tartja Budapest szempontjából az építkezések fellendítését. Néhány héttel ezelőtt kö­zöltük egyik ismert városrendezési szakértő nyilat­kozatát, amelyben hiteles statisztikai adatok alap­ján megállapította, hogy Budapesten nemcsak gaz­dasági és szociális szempontokból indokolt az építkezés folytatása, hanem természetes szükséglet is, mert ötvenezer olyan lakást számoltak össze, amely higiénikus okokból egyáltalában nem alkal­mas emberi lakás számára. A rendkívüli házadó- mentesség, illetve az adómentesség meghosszabbí­tása dolgában Huszár Aladár főpolgármester több alkalommal tárgyalt az illetékes kormánykörökkel és ennek az eredménye volt az a minap összehívott értekezlet, amely a pénzügyminisztériumban folyt le a székesfőváros képviselőinek részvételével. Az értekezleten Vargha Imre pénzügyi államtitkár el­nökölt és ott voltak a közmunkák tanácsának ki­küldöttei is, valamint Huszár Aladár főpolgármes­ter vezetése alatt a főváros delegáltjai: Liber Endre alpolgármester, Lamotte Károly tanácsnok és Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos. Beavatott helyen .érdeklődtünk az értekezlet lefolyása és a várható eredmények iránt. A következő felvilágosítást adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A pénzügyminisztériumban tartott értekezle­ten a főváros képviselői kifejtették mindazokat a szempontokat, amelyek nemcsak kívánatossá teszik, hanem, mondhatnánk, követelik azoknak a lehető­ségeknek a biztosítását, amelyekben az építkezés folytatásáról szó lehet. A Közmunkatanács kikül­döttei általában azonosították magukat a főváros ál­■ delmével, valamint az erkölcsi romlásnak kitett és züllésnek indult kiskorúak gyámolításával. Évi félmillió pengővel támogatja a főváros a Stefánia Szövetség mintaszerű működését. — Gyermekvédelmi intézkedéseink azonban még sem megfelelők. A jelenlegi rendszer ugyanis anyagi és szellemi erőpazarlással jár, mert ugyanazt a gyermekvédelmi feladatot több azonos célkitűzésű egyesület és állami szerv is szolgálja jószándékkal, de nem mindig a célravezető módon. Az eredmény azután nem olyan kielégítő, mint aminőt kellő szervezettség mellett elérhetnénk. Fo­kozza a hátrányt úgy az intézmények, mint az intézményeket fenntartó hatóságok és segítőszervek hatáskörének és tevékenységi körének a szétosztott- sága. A főváros gyermekvédelmi munkássága is magán viseli a szétforgácsolódás bélyegét, mert nem programszerűen, hanem esetenként létesült, mindig, amikor szükség volt a beavatkozásra. A fővárosnál például a gyermekvédelmi mun­kát magában a városi adminisztrációban is több helyon végzik. Gyermekvédelemmel foglalkozik n tanügyi osztály, a szociálpolitikai osztály, minden kerületi elöljáróság, az árvaszék, sőt bizonyos vo­natkozásokban a tisztifőorvosi hivatal is. Szükség van tehát egy központi szervre, amelyik az irányítás munkáját az egész vonalon elvégezze, amelyik összhangot teremt az állam és a főváros gyermekvédelmi munkássága között és irányítja a hasonlócélú társadalmi egyesületek működését. Ter­mészetesen egy ilyen központi szerv csakis átfogó gyermekvédelmi törvény alapján hívható életre. Addig is azonban, míg ez az intézkedés a törvény- hozás útján megtörténik, az állami felügyelet és a legfőbb irányítás fenntartása mellett megfelelő helyi szerv létesítésére gondolt a főváros és ilyen érte­lemben készül a közeljövőben szőnyegre kerülő nép­jóléti szabályrendelet-tervezet is. — Minden remény megvan arra, hogy még ebben az évben sikerül felállítani a közjótékony­sági és szociálpolitikai ügyosztály keretében a központi gyermekvédelmi hivatalt, amely mellett állandó bizottság fog működni. Ebben a bizottságban nemcsak a fővárosi törvény- hatóság tagjai foglalnak helyet, hanem a belügy­minisztérium és az igazságügyminisztérium képvi­selői, a budapesti államrendőrség megbízottja, a fia­talkorúak felügyelő hatóságának elnöke, a fiatal­korúak bíróságának vezetője, továbbá az illetékes ügyosztályok főnökei, az árvaszék elnöke, az árva- szék gyermekvédelmi osztályának vezetője, a tiszti- főorvos, a tisztifőügyész és a kerületi elöljárók 'értekezletének elnöke is. A hivatalos tagokon kívül nyolc meghívott tagja is lesz a bizottságnak, azok­nak a társadalmi egyesületeknek a vezetői sorából, akik legtöbb eredményt tudtak produkálni. láspontjával. A kormány részéről megértéssel talál­koztak a főváros megbízottainak érvei, döntés azon­ban nem történt, mert olyan nagyjelentőségű kér­désről van szó, amelyet előbb a különböző fórumok­nak, majd a minisztertanácsnak is megvitatni kell. — A főváros a maga álláspontját egyébként nagy részletességgel leszögezte a rendkívüli adómentesség érdekében intézett feliratokban és külön foglalko­zott az adómentesség kérdésével a polgármesternek a kormány elé terjesztett múlt félévi jelentése is. A főváros a várt adómentesség révén határozott irányt szeretne szabni az épít­kezéseknek. Általában elérkezett az ideje annak, hogy véget ves­senek az ötletszerűen és üzleti spekulációkra alapí­tott parcellázásoknak, a túlzott külterjes építkezé­seknek, amely azt eredményezte, hogy a milliós Bu­dapestnek lakott területe sokszorosan nagyobb, mint a lélekszámban többszörösen felülmúló nyugati met- ropólisoké és a perifériális terjeszkedés miatt a fő­városra óriási terhek hárulnak a közmű építkezések révén. Irányított 'házadómentességre van tehát szükség, olyan adókedvezményekre, amelyek bizonyos felté­telhez vannak kötve. Ezek a korlátozások eredmé­nyeznék többek között a csákány alá régen megérett józsefvárosi és erzsébetvárosi sikátornegyedek pusztulását, városrendezési és városépítési tekintetben egészséges irányba terelnék a családi házak építését is. A multheti értekezlet után újabb szakértekezletet tar­tanak a minisztériumban. Ezeken az értekezleteken az általános irányelvek mellett a részletkérdéseket is meg fogják beszélni. A főváros vezetősége a kormány döntését termé­szetesen erőteljesen szorgalmazza. Az utolsó hetek­ben a magánépítési bizottság illésén mindössze há­rom egyemeletes családi ház és kilenc földszintes ház iránti kérelmet tárgyaltak le és a jelekből követ­keztetve tartani lehet attól, hogy 1—2 hónapon belül teljesen megszűnik az építkezés, ha az adómentesség doigában valamilyen döntés nem történik.-------------------------------- rawr iurrrrriTTEi Eg ységes irányítás alá a gyermekvédelem intézését Liber Endre alpolgármester a központi gyermekvédelmi hivatal felállításának, szociális jelentőségéről Teljesen megszűnik az építkezés, ha rövidesen nem döntenek a házadómentességről A főváros a mai rendszertelenség helyébe irányított építke­zést óhajt — Újabb ankét lesz a pénzügyminisztériumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom