Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-25 / 17. szám

N Budapest, április 25. FŐVÁROSI port Állandóan napirenden van a Nemzeti Stadion elhelyezésének kérdése Nemcsak a sportköröket, hanem a főváros közvé­leményét is egy re élénkekben fog-] alkottatja a Nemzeti Stadion kérdése. Az illetékesek és a be­avatottak azt remélik, hogy az 1936. évi berlini olimpiász után a következő világesemény színhelye Budapest lesz. így tehát meglehetősen nagy idő választ el bennünket az olimpiász kilátásaitól, mégis időszerű a probléma, mert Budapestnek nin­csen egyetlen modern sportpályája sem. Az idei tornászvilágbajnokságot például kénytelenek az új ügetőversenypályán megrendezni. A főváros 400.1)00 pengővel megépítteti ugyan a népligeti ifjúsági sport-stadiont, amely olimpiai méretek szerint ké­szül és berendezésében teljesen modern alkotás, de nem alkalmas nagyobb tömegek befogadására és így tribünjei sem olyanok, hogy ott rendkívüli sport- események lebonyolíthatók legyenek. A stadion kérdésével a városfejlesztési programon dolgozó külön bizottság is foglalkozott, a,melynek állásfogla­lásáról illetékes helyen a következőket közölték velünk: — A tanügyi osztály nem régiben tíz különböző helyet jelölt ki a főváros határában,' amelyeket sport szempontból stadion létesítésére alkalmasnak tart, de foglalkozott a kérdéssel a városrendezési ügyosztály is. A városfejlesztési bizottság sorra vette u kombinációba vett területeket és alapos megfon­tolás után megállapította, hogy azok közül mindössze négyet talál olyannak, amely a kitűzött célnak megfelelne. Ezenkívül kijelölt a maga részéről egy másik he­lyet is, amely az említett tiz között nem szerepel. A kijelölt helyek csak: az Aquincumi múzeum és a Duna közötti terület, az óbudai sziget, az Arany­hegy Dunára néző lejtője és az előtte elterülő lapály, Lágymányoson a Nádor-kert és a városrendezési tervek szerint állandó kiállításnak kijelölt parcella egy része, továbbá a pesti oldalon a Vizafogó-dülő a Dunaparton, az újpesti sziget alatt. Ezeknek a helyeknek a kiválasztásánál nemcsak a sportszem­pontokra, hanem a megközelítés lehetőségeire, a köz­lekedési adottságokra és készen levő megoldásokra, nemkülönben a vizisport eshetőségeire is tekintettel voltak. Az Aquincumi múzeum és a Duna közötti területet különösen azért tartja megfelelőnek a bi­zottság, mert itt a vizisport minden ágára, az eve­zésre, úszásra, stb. egyaránt alkalmas lehetőségek adódnak. Az evezősportokra a közeli Duna, míg a többi vizisportokra, illetve az ehhez szükséges me­dencék táplására kiválóan alkalmasak a Bómai- fürdőtelepen fakadó melegforrások. A hely kiválasztásánál ezenkívül a környe­zetre, a fővárosra nyíló városképre is tekin­tettel voltak, mindezeken felül igyekeztek úgy kiválasztani a he­lyeket, hogy a stadion építésével a városfejlesztés további fejlődésének is irányt szabjanak. Mint ötödik lehetőséget kombinációba vették a Rákosi-mezőt, ahol még 1928 április 21-én a közgyűlés, a tanács előterjesztésére 190.000 négyszögöl területet aján­lott föl. A stadionon kívül az egyéb sporttelepek elhelye­zésének kérdése is foglalkoztatja a bizottságot, amely szeretne a mai összevisszaságnak véget vetni. Az összes sporttelepeket négy csoportban szeretné elhelyezni a város különböző részein. Legutóbb a sportbizottság áprils 19-én foglalkozott a Nemzeti stadion elhelyezésének kérdésével, végleges határo­zatot azonban ezúttal sem hoztak. Nyáron JÉGRAKÍTA Télen BRONHY Egész évben FRUTTI a közönség kedvence Április 26-án délután fél 3 órakor Ogetűverseny Sport ésa gyáripar ; irta: Molnár Mihály, a Magyar Textilgyárak Országos Egyesülete titkára | . : A inai ember — kevés foglalkozási ág kivételével — egész napját zárt levegőben tölti. Az iskola, az iroda, az üzem és persze nem kevésbbé maga a lakás is úgyszólván börtöne a modern embernek. Még a pihenés és szórako­zás is nagyrészt zárt helyiségekbe visz, amelyeknek leve­gője fojt, szűk mozgásterülete gőrnyeszt. Egyetlen sza badulás ebből a börtönből a szabad terepre, a szabad le­vegőre utalt sport. Az évezredes múlt, amelyre a sport visszatekinthet, feleslegessé teszi a sportfejlesztés szük­ségességének indokolását. A sport egészségügyi hatása olyannyira ismert, hogy annak méltatása már egyenesen naívság volna. Nem is erről van szó. Rá szeretnék mu- tutni arra, hogy a sport, szociális szempontból miképpen szolgálja a gyári munkás előnyét, hogy a sport hatása hogyan tükröződik vissza -a gyáripari munkában. A technika szédületes fejlődése folytán a gyárpari ter­melés olyan bonyolulttá vált és olyan sokoldalúságot kö­vetel, hogy annak minden ágában különlegesen képzett munkaerőkre van szükség. A gyári termelés rendje az, bogy a munkás az áru elkészítésével járó számtalan kü­lönböző munkafolyamatnak mindig csak egy és ugyan­azon részével foglalkozik és betanítása is ilyen értelem bon történik. Vagyis pl. a „vasöntő“ legtöbbször csak öntést végez, a „szövő“ csak a szövőgép kezelését érti és többnyire hosszú éveken át — esetleg egész élete végéig — ebben a szőkébb munkakörben teljesít munkát. Ebben az állandóan egyforma sablóninunkában az egyén bizonyos fokig háttérbe szorul, vagyis a munkás egyéni érvénye­sülése korlátozást szenved. Szinte azt lehetne mondani, hogy egyéni nevét is elveszíti, helyette új tömegnevot kap: „egy öntő“, ,,egy szövő“ lesz belőle, hasonlóan az idegen szállodák idegen lakójához, akit — mindenesetre a szállodaélet finomabb tónusán — „az ötös ár“-nak hív­nak, mert véletlenül az 5-ös szoba lakója. Ebből a név­telenségből ragadja ki az egyént a sport és új érvényesü­lési terepet ad a gyári munkásnak is. A sport által a min­denkiben — ösztönében vagy öntudatában — szunnyadó egyéni érvényesülés vágya nyerhet kielégülést és a sport népszerűsége hálásan jutalmazza az elért eredményeket. A felszabadítás gondolatát ápolja tehát a sport, amikor egymásközötti versenyre hívja fel a munkásokat. A sport­nak, amely nemes küzdelemre, fegyelemre, kitartásra ta­nít, tehát erkölcsileg is nevel, visszahatása van az egyén kedvező fejlődésére, így ezen keresztül az általa végzett munkára is. A gyári munkán, annak rendjén, precizitásán is meglátszik, hogy sportban nevelt, fegyelmen felnőtt, küzdeni, erőt összemérni megtanult ember munkája. Ily- módon feltétlenül kedvezőén hat ki az illetőnek a gyár­iparban való érvényesülésére is és igen sokan köszönhe­tik különleges megbecsülésüket, előbbrejutásukat az álta­luk elért szép sporteredményeknek. A magyar gyáripar mélyen átérzi a sportnak ezt a szociális jelentőségét és a legnagyobb megértéssel támo­gatja is — még pedig úgy erkölcsileg, mint anyagilag — a munkások sporttörekvéseit. Alig van gyár, amelynek ne volna sportegyesülete és mindegyik féltve őrzi, büsz­kén mutogatja a munkásai által szerzett díjakat. SPORTEREDMÉNYEK Újpest—Ferencváros 2:2 (2:0), Újpesti Stadion, 20.000 néző, bíró: Majorszky. Nagyvonalú, izgalmas, percenként váltakozó küzdel­mek mellett Újpest az első félidő után már győztesnek látszott, amikor a Ferencváros lélegzetfojtó küzdelemben behozta kétgólos hátrányát. Budai „11“—III. kér. FC 2:1 (2:1), Megyeri-út, 15.000 néző, bíró: Stern. Burger sérülése miatt a győztes csapat 10 emberrel játszotta végig a mérkőzést, amelyet teljés együttessel nagyobb gólarányai nyert volna meg. Attila—Bocskai 3:0, (2:0), Miskolc, 2000 néző, bíró: Storch. A lelkesen játszó csapat nem várt, de megérdemelt győzelmet aratott a tartalékos, széteső Bocskai fölött. Somogy—Nemzeti 1:1 (j:0), Millenáris, 1000 néző, bíró: A n t a 1 i c s. A lelkesebben játszó Somogy döntetlenül végzett a jobb Nemzetivel. A mérkőzést bármelyik csapat megnyer­hette volna. Hungária—Szeged 3:1 (1:1), Szeged, 3000 néző, bíró: B o r o n k a i. Kemény játék után csak a második félidőben kereke­dett felül a Hungária. Cseh II. vezérletével a csatársor szép munkájával biztosította a győzelmet. BSzKRT—URAK 5:0 (2:0). Ciprus-u. bíró: G é b e r t. A formáját visszanyerő BSzKRT megerőltetés nélkül győzte le a sérülések miatt felforgatott URAK-ot. BSE—VI. kér. FC 4:1 (1:1), Millenáris, bíró: K o v a 1 y. Az első félidőben egyenrangú kerületiek a második félidőt nem bírták tüdővel, mert szombaton csapatának nyolc tagja cégmeccsen játszott. Elektromos—Fér. Vasutas 5:1 (3:1), Latorcn-u., bíró: Rubint. Könnyű győzelmet aratott a jobb vendégcsapat, amely­nek minden része felülmúlta a vasutasokat. A BSzKRT állomásesapatbajnokság eredményed: Ferencváros—Szépilona 4:1, Baross—Vágóhíd 5:1, Hungária—Zugló 3:2, Kispest—Újpest 4:1, Burtelep— Pályafenntartás 6:1, Autóbusz—Óbuda 2:1, : . Városliget—Kelenföld 3:1. HETI MŰSOR: Vasárnap: Prága: Magyarország—Csehszlovákia, Európa kupamérkőzés; bíró: Mattea, Olaszország. Budapest, Hungárla-út: Magyarország-Bulgária vi­lágbajnoki selejtező. Előtte: Északmagynrország-BLASz ifjúsági mérkőzés. sporthírek A Unnék is résztveszuok a budapesti tornász-világ- bajnokságon. Sokáig bizonytalan volt a finnek indulása. Most érkezett meg az értesítésük, hogy minden körülmé­nyek között rósztvesznek a világbajnoki versenyen. Indu- lófiuk nagyban fokozza a verseny érdekességét, mert úgy az egyéni-, valamint a csapatbajnokságban a legelőkelőbb helyezésekre számíthatnak. A Unnék között több olyan versenyző van, akit a magyar közönség már a llnu— magyar mérkőzés alkalmából megismert. így a <jsup*itban Szerepel: Savolainen, Sarvala, Pakárineii és Uosikinen. A málus elején kezdődő világbajnoki mérkőzések szín bel vén, az ügetőpályán már építik a tribünöket. Verseny­zőink alapos előkészítő munka után bizalommal indulnak. legolcsóbb és legjobb HA AS SPORTVL, ÁDdrássy-út 15 Sportcikk 60.8#« pengő értékű tiszteletdij a galamblövő világ- bajnokságokon. A nagy magyar sikert hozó Európa-ököl vívóbajnokság után Budapesten rendezik meg a Galamb- lövő Egyesület margitszigeti pályáján a galamblörö világ­bajnokságot, amely az idei sportszezón egyik legkiemelke­dőbb eseménye lesz. Az agyaggalamb-világbajnokság dön­tőjét május 8—13. között bonyolítják le. A külföldiek egy része már április végén megérkezik, hogy az ismeretlen terep- és levegőviszonyokkal megismerkedjenek. A csa­patbajnokságokon az osztrák, lengyel, bolgár, francia, olasz, görög, román, egyiptomi, amerikai és magyar együt­teseken kívül a németek is elindulnak, akik az idén elő­ször vesznek részt a galamblövő-világbajnokságokon. Ala­pos előkészítő munka után tizennyolc versenyző fogja képviselni a német színeket, akiket a berlini Wannseeben tartott válogatóversenyen jelöltek ki: A magyar csapat. Lumnitzer Sándor dr. kapitány vezetésével készül világbajnoki címünk megvédésére. A csapat tagjai: Dóra Sándor, Dóra Pál, Strassburger István, Montag András és Szomjas Gusztáv. A verseny­előkészületeit S á r k á n y József dr. főtitkár irányítja. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL­Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ Igazgató. FREUD FRIGYES VI., Teréz-kUrnt 10. Telefon i 11-2-91. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, Wltw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú precíziós csavarok. ifi! IP KTflflN fa*r<*gyAra Budapest, UILLL lalVHil Ley.lka 17> a> (relefog: 918-64) GYÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügyi és egyéb fatömegcikket. no INÁN DENIS oklevéles mérnök épületbádogos, gáz-, vízvezeték- és központi fűtés berendező Budapest, II., Szász Károly-utca 5. Telefon: h3-9-59. RESZELÖGYÁRA KALAPÁCS IW1ÁL9G9. BUDAPEST, ti.. SZABOUS-DTH 8. Ä ^ 88—8—18. Vállalja használt reszelék újravágását, valamint azok speciális edzéséért teljes garantiát nyújt. »DUSKA ÉS RIEDLMAYER KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉG8ZKBZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRD0BBRENDEZÉ8-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI CSÖVEZETBK- BEBENLEZK8EK VÁLLALATA BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 67/09. SZÁM TELEFON : 55-9-67. Kohn Lipót Telefon: 62-2-12 Mm llfayAC Budapest, ül. kér. és 26-533 EMlFCir 1 Bécsi-út 263. száni Parker—Udylite vastárgyak és szer­kezetek legbiztosabb rozsdamentesítése fekete vagy fehér kivitelben SIÍKELl DIU oki. mérnök Iroda : I, IMv Blca 12. Telefon: 11-8-52. Legyőzi a rozsdát! Üzeni: VI., Petneházy-u. 72. Tel.: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan 0 a iöKéleíem autópneu fflekfraalld«: BIOUPECr, HL, AfOISia-WCJ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom