Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-11 / 15. szám
Budapest, 1934. április 11. 15. szám Huszonnegyedik évfolyam „ .............................. Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVÉSE.................24 PENG© FÉLÉVRE..........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz'pavilionokban ! FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN SzerkesaSőség és k s a e ö h í u a t a Z s BUDAPEST, VB. ANDIIÁSSY-ŰT 60 Telefon: 13-7-15 — PosSa«3ekk: 40.424 Az erőgyűjtés korszaka Keresztes-Fischer Ferenc: árra törekszem, hogy a főváros költségvetésiben mutatkozó deficitet teljesen eltüntessem A belügyminiszter a Fővárosi Hírlap útján közli, hogy miért tartja függőben a költségvetés jóváhagyását A törvényben előírt időpontban megérkezett a Városházára Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter leirata, amely az ez évi költségvetés jóváhagyásának ügyével foglalkozik. A belügyminiszter függőben tartotta a kérdést és a különböző kiigazítási műveleteket arra az időre jelezte, amikorra az új törvénnyel kapcsolatos szanálási tervezet elkészül. Városházi körökben nem keltett meglepetést a belügyminiszter elhatározása, mert a leirat túlnyomórészt helyesli a polgármester eddig megtett intézkedéseit és különösen kiemelte annak a rendszernek a fontosságát, amelyik a kiadási tételeket a bevételek alakulásával kívánja összhangzásba hozni. A miniszter elismerte annak a szükségességét is, hogy az összes kiadásokat az év tizenkét hónapjára elosztva kell folyósítani és mindenben hozzájárult ahhoz a takarékossági intézkedéshez, amely a 10%-os zárolásban nyilvánul meg. A költségvetés jóváhagyásának elmaradásáról intéztünk kérdést KERESZTES-FISCHER FERENC dr. belügyminiszterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A költségvetést azért nem hagytam jóvá, mert nem akartam elébevágni azoknak az intézkedéseknek, amelyek a főváros háztartásának rend- behozatala érdekében az új fővárosi törvény intézkedéseiből következnek. — A belügyminisztérium az összes törvényhatóságok költségvetését a takarékossági elv legmesszebbmenő érvényesítése érdekében vizsgálja felül és igyekszik megtakarításokat elérni. Ugyanez történt a főváros költségvetésének felülvizsgálatánál is. — A lineáris leszállítást azért kerültem, mert ez a fővárosi háztartás gazdasági élete folytonosságának ártalmára lett volna. A főváros költségvetését alapos vizsgálat után fogjuk a megfelelő tételeknél úgy leszállítani, hogy a csökkentés a főváros háztartásának vitelére és gazdasági életére semmiféle kárral ne járjon. — Csak mélyreható és alapos vizsgálat után lehet eldönteni, hogy milyen megtakarítások azok, amelyek a közönség érdekében állanak, nem zavarják a város háztartásának vitelét és a közönség szempontjából mindazok a szociális és gazdasági természetű kérdések sem szenvednek hiányt, amelyeknek fedezetét a főváros költség- vetésében elsősorban kell biztosítani. — A főváros háztartásának menetét intézkedésem nem érinti. Meg vannak ugyanis szabva azok a keretek, amelyek között a főváros háztartása tovább vihető. Arra törekszem, hogy a főváros költségvetésében mutatkozó deficitet teljes bizonyossággal eltüntessem. Ez a cél vezetett akkor is, amikor a mostani költségvetést nem hagytam jóvá és ennek a célnak az elérését tartom szem előtt, amikor az új fővárosi törvény alapján tesszük meg a megfelelő intézkedéseket. A főváros költségvetésének deficitje van, amelyet meg kell szüntetni és bizonyosra veszem, hogy ez a törekvés sikerrel fog járni. A belügyminisztériumban befejezéshez közeledik az a felülvizsgálati munka, amelyet a főváros költségvetésénél és különösen az üzemek előirányzataiban végeztek. Az intézkedések alkalmasak lesznek a következő esztendők költségvetési egyensúlyának biztosítására is. Csütörtökön megkezdi a felső- ház a fővárosi Javaslat vitáját Alaptalan hírek a főpolgármesteri állás személycseréjéről Az elmúlt hét eseményei Budapest gazdasági életét nem igen lógják pezsgésbe hozni, de valami megnyugvás, valami biztonság kell, hogy erőt vegyen a kereskedelmen és az iparon. Valahogy az az érzésünk az elmúlt hét tanulságai alapján, hogy eljutottunk a gazdasági élet fölfelé törő korszakának kezdő pontjához, de ezen a kezdő ponton egy kicsit meg kell állni. Nagy lendülettel kell nekiindulnunk a fölfelé ívelő útnak: erőgyűjtésre van tehát szükség. Ez a gondolat válik úrrá úgy Keresztes-Fischer belügyminiszternek a fővároshoz intézett leiratában, mint Imrédy Béla pénzügy- miniszternek nagyszabású képviselőházi expozéjában. Meg kell állapítanunk máris azt, hogy mind a két gesztust meglehetősen íélremagyarázták. All ez elsősorban a belügyminiszter leiratára, amelyet úgy állítottak be, hogy a miniszter nem hagyta jóvá a főváros költségvetését. Ezzel szemben áll az a tény, hogy ez a leirat a főváros gazdálkodásának helyzetén semmiféle változást nem idéz elő, mert a polgármester rendelkezései folytán a gazdálkodás már január 1-től kezdve abban a a formában és keretben mozog, ahogy azt most a belügyminiszter leiratában is engedélyezi. Fájdalmas az egészben csak az, hogy az átmeneti időszakban a beruházások megakadnak, de ez sem jelentheti a végleges stagnálást, mert a polgármesternek a tényleg befolyó jövedelmek arányában hónapokra elosztva jogában van az utalványozás. Nem lehet ijesztő a belügyminiszternek ez az intézkedése, mert a tavalyi keretek között is olyan mértékben folytak a közmunkák, hogy boldog város lennénk, ha a főváros áldozatkészségét a magánvállalkozás csak kis mértékben is utánozni tudta volna. A pénzügyminiszter beszédét, helyesebben annak egyes kiragadott mondatait máris káros agitációra használták fel. Az építőipar teljes tétlenségével, a munka megállásával, a munkanélküliség fokozódásával ijesztgetik nemcsak a gazdasági életet, de valósággal az egész magyar társadalmat. Mert ha ez így volna, ahogyan most falra festik az ördögöt, minden okunk meglenne a kétségbeesésre. A pénzügyminiszter tényleg beszélt arról, hogy a lakástermelés mesterséges fokozására semmi szükség sincsen akkor, amikor tizenkétezer lakás áll Budapesten üresen. Mi nagyon jól tudjuk, hogy az üresen álló lakásoknak más hibájuk is van, nemcsak az, hogy Budapesten több a lakás, mint a lakó, de mégis tény, hogy egy általános és nagyarányú adókedvezménnyel ma nem szabad Budapest lakosságának egy hatalmas rétegét vagyona jövedelmezőségétől megfosztani. Akik azonban agitálnak, bölcsen elhallgatják a miniszternek azt a másik kijelentését, liog-y ismeri az építőipar súlyos helyzetét és hogy a jövőben szerényebb keretekben, megfelelő adómentességi kedvezményeket fog biztosítani bizonyos új építkezések számára. Akik Budapest történetét ismerik, nagyon jól tudják, hogy Wekerle Sándor nagy akciója idején, amelyet Budapest fejlesztéséért folytatott, szintén megjelölte azokat a városrészeket, amelyeknek fejlődése közérdek volt és amelyek éppen ezért az adókedvezmények előnyében részesültek a többi városrészbeli építkezésekkel szemben. Bizonyára fájdalommal veszi tudomásul Budapest minden igaz barátja azt, hogy a pénzügyminiszter kénytelen volt jobb időkre halasztani az Erzsébet-sugárút kiépítésének tervét. Ugyanakkor azonban abban reménykedünk, hogy az, amit Imrédy Béla a Tabán problémájáról mondott, Budapest építőiparának és az ebből táplálkozó másik félszáz iparnak munkát fog adni és az egész budapesti gazdasági élet föllendülését fogja meghozni. A pénzügyminiszter szerint a kormány felfogása az, hogy a Tabán beépítésének problémája Budapest Fürdőváros jegyében áll, tehát hoteleket, penziókat, kertes lakásokat kell oda építenünk. Egyszóval a pénzügyminiszter a Tabán újjáépítését, mint hasznos beruházást fogja, fel és ha ezen a téren komoly, nagy, egy világváros méreteihez és igényeihez méltó akció kezdődik, a magyar székesfőváros gazdasági élete akkor sem fog stagnálni, amikor egyébként az erőgyűjtés feladatának elvégzése közben ez természetes lenne. Hisszük és reméljük, hogy a kormány jóakarata és Budapest gazdasági életének szívóssága nagyobb baj nélkül segít át bennünket ezen a nehéz korszakon is. A fővárosi törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása után a húsvéti szünet akadályozta meg a felső- ház illetékes bizottságát, hogy azonnal hozzákezdhessen a javaslat megvitatásához. Az elmúlt héten a bizottsági ülések sorozatán vitatták meg a törvény-tervezet különböző pontjait és általános érdeklődés kísérte, különösen Ripka Ferenc ny. főpolgármester érveléseit, aki mindenre kiterjedő alapossággal és részletességgel sorakoztatta fel a főváros érdekében álló kívánságokat. Résztvett a vitában Láng Lajos és Szőke Gyula, akik mindannyian csatlakoztak ahhoz a felfogáshoz, hogy a törvényjavaslatnak sérelmes rendelkezései vannak, amelyek a lehetőség szerint eltávolítandók a végleges szövegből. Ripka Ferenc többek között azt indítványozta, hogy emeljék ki a törvényjavaslatból a polgármester és az alpolgármesterek választásánál újításnak számító államfői megerősítést, amit a bizottság magáévá is tett. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter hosszabb beszédben mutatott rá a javaslat szükségességére és felszólalásának hatása alatt azután a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a benyújtott javaslatot. A bizottságban hozott változtatásról a belügyminiszter azt a nyilatkozatot tette, hogy a felsőház plénuma nyilvánvalóan az eredeti szövegezés mellett foglal állást és így nem kell tartani attól, hogy esetleges korrekciók miatt a javaslatot újból a képviselőházban kell tárgyalásra kitűzni. A felsőház csütörtökön kezdi meg a fővárosi törvényjavaslat vitáját, ahol előreláthatólag nívós és mélyenszántó fejtegetések veszik bírálatba a különböző rendelkezéseket. Hosszú vitát nem jósolnak politikai körökben a felsőház tárgyalásának és így mindenképpen megokolt az a várakozás, hogy az új fővárosi törvény májusban életbeléphet. A végrehajtási utasítást és a szanálási tervezetet valószínűleg május közepén hozza a kormány nyilvánosságra. Az utóbbi napokban ismét sűrű kombinációk kerültek forgalomba a főpolgármesteri állásban bekövetkezhető személycserére vonatkozóan, ezek a híresztelések azonban minden alapot nélkülöznek. A kormány ily irányú elhatározása csak április végén válik esedékessé.
