Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-28 / 13-14. szám
Budapest, 1934 március 28. ^OW&O&IíjMAP 7 Veszedelmesebb a takarékosságnál az elalélt állapotba jutott tétlenség Becsey Antal sürgeti a közmunkák megindítását és azoknak a lehetőségeknek kihasználását, amelyek azonnali munkaalkalmakat nyújtanak Talán soha nem várták türelmetlenebbül a vállalkozók, az iparosok és a munkások a fővárosi (közmunkákat, mint az idén, amikor úgyszólván teljesen megszűnt a legtöbb iparágat foglalkoztató magánépítkezés. A törvényhatóság közgyűlésein és a tanácsban Becsey Antal több alkalommal hangoztatta, hogy a takarékosságot nem szabad összetéveszteni a tétlenséggel, mert ez sok esetben károsabb a takarékosság szempontjainak szigorú betartásánál. A főváros vezetőségét természetesen erősen korlátozzák cselekvésükben a mostani helyzet adottságai, még is el kell követni mindent, hogy a közmunkák, különösen azok, amelyek pénzügyileg már elő vannak készítve, haladéktalanul megindíttassanak. Ezekről a kérdésekről Becsey Antal törvényhatósági tanácstag, az Egységes Községi Polgári Pánt társelnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Itt állunk a tavasz küszöbén és eddig a szokásos út- és csatornaépítési munkák kivételével még alig történt valami megmozdulás a fővárosi közmunkák frontján. Mint már több alkalommal kifejtettem, a főváros vezetőségének minden körülmények között módot kell találni arra, hogy a tervbevett, előkészített, vagy előkészítés alatt álló munkálatok valóban meginduljanak, mert az iparnak, a vállalkozási életnek nélkülözhetetlenül szüksége van arra a pezsdítő energiára, amit a főváros mint munkaadó reprezentál. Az idei költségvetés szűk keretei között nem szerepelnek ugyan komoly közmunkák, de mégis egész sora áll előttünk a lehetőségeknek, amelyeket költségvetésen kívül is meg tudnánk valósítani. — Elsősorban a városszabályozási kérdésekre utalóik. A Tabán mellett a legfontosabb probléma, amivel ma foglalkozni kell, az épülő Boráros-téri híd budai hídfőjének, a hídfő környékének és a hozzávezető Dunapartnak, szóval az új XI. kerület nagy részének rendezése. A másik probléma, amivel szintén foglalkozni kell, szorosan összefügg fürdőváros programmal. A főváros a legutóbbi időkig meglehetősen mellőzte és elhanyagolta a keserűvízforrások kérdését, pedig ezek gyógyforrásaink közül azok a vizek, amelyek máris világszerte híresek és megfelelő berendezés propaganda után ezeknek a segítségével tényleg nagyarányú, komoly idegenforgalomra számíthatunk. A keserűvízforrások területe az őrmező környékén húzódik. Egyenesen parancsolóan követelik ezek a gyógyvizek a városfejlődés irányítóitól, hogy számoljanak velük és úgy készítsék el errei a vidékre a városszabályozási terveket, hogy adva legyen a lehetősége a nagyarányú, minden tekintetben megfelelő gyógyhely és üdülőtelep létesítésének, amely annakidején méltán veszi fel majd a versenyt akár Karlsbaddal és Marienbaddal. A harmadik probléma, ami komoly megfontolást érdemel: a közlekedés, elsősorban a távolsági közlekedés megoldása. A helyiérdekű vasút mai formájában úgy közlekedési, mint városfejlesztési szempontból tarthatatlan. — Legsürgősebb megoldásra vár a két vasút kooperációja és a határokon belül kizárólag a közúti forgalomnak kell átadni a helyet. Természetesen egyidejűleg meg kell oldani a tarifális kérdést is. Teljesen tarthatatlan például, hogy a Kálvin-tértöl Albertfalváig, alig két kilométeres útvonalon 36 fillér az átszállójegy ára, ugyanakkor pedig Rákospalotától Pestszentlörinéig, vagy Óbudától Erzsébet- falváig 24 fillérbe kerül az utazás. A helyiérdekű vasút pályaudvarainak kihelyezése, a város belső területén futó vágányhálózat megfelelő átépítése egyúttal munkaalkalmat is jelentene. Azt a megoldást azonban, hogy a Gellért-térrol néhány száz méterrel odább, a Horthy Miklós-körtérre helyezzék át például a HKV-végállomást, egyáltalában nem tartom helyesnek és elfogadhatónak. Félmegoldásokkal Hunyadi János TMMÉ1HT« KESEROyiZ*"""*"* AI HKksZTÓHZERVKK I.BOUVÁí.ÓBB OTŐGTTUBL |QT HÁZTARTÁSBAN BUM HIÁNYOZHAT ■mMlMIFELOLMULHAlUT^ SAILEHNEK ANDRÁS, BUDAPEST nem lehet operálni, hanem radikálisan kell megoldani az egész vonalon a HÉV-kérdést, illetve egységes közlekedés problémáját es a két vasútvállalat szerves összeműködését. — Nem jelent ugyan momentán munkalehetőséget, de mégis igen komoly, figyelemreméltó feladat a környékbeli városokkal és községekkel való koope- rálás megoldása is. Közlekedés, közművek, közegészségügyi intézmények és az élet ezer más szálai kötik már úgyis össze ezeket az úgyszólván teljesen Budapesttel egybeépített elővárosokat a főváros sorsával, /lehetetlen tehát, hogy a. jövőben ne együttesen keressük a feladatok megoldásának útjait. Úgy tudom, határkiigazításra. Albertfalva és Kelenvölgy, amelyek teljesen egybeépültek Budapesttel, a főváros üzemeit, közlekedését használják, minden életvonatkozásukban Budapestől függnek, évek óta szorgalmazzák a csatlakozást. Ez annál is inkább sürgős lenne a főváros szempontjából is, mert amíg i/tt a közigazgatási határokat nem helyesbítik, addig nem lehet a városszabályozási munkákhoz sem komolyan hozzáfogni. — Nemcsak az új városrész, hanem egész Buda érdeke kívánja, hogy napirendre kerüljön a budai általános csatornázás ügye is. — Kelenföldön ugyanis már nagyrészt elkészültek a közcsatornák, sőt épül az ideiglenes szeninya kormány is foglalkozik ezzel a gondolattal. — Az új XI. kerület határa például annyira össze-visszafonódik Albertfalvával és Budafokkal, hogy itt a legsürgősebben szükség lenne bizonyos vízátemelő is, de a dunaparti főcsatorna csak a Gellért-térig van kiépítve, az északi oldalon pedig a Zsigmond-térig. A G-ellért-tér és Zsigmond-tér közötti sok kilométeres szakaszon egyáltalában nincs megfelelő csatornázás, a mellókcsatomák nagyrésze közvetlenül a Dunába ömlik, ez pedig’ közegészségügyi szempontból sem kívánatos. — A nagy közüzemeknek, elsősorban a gázmüveknek komolyan kell foglalkozni, már csak üzleti érdekből is, azoknak a házaknak a bekapcsolásával, amelyek ma még kívülállanak a hálózaton. Rengeteg kisembernek jelent ez munkát, vállalkozási alkalmat, ha jól megorganizálják. Végül a háztatarozások dolgára akarok még rámutatni. Ez is évek óta ide-odatologatott kérdés, anélkül, hogy komolyan hozzányúltak volna. Most végre a Kereskedelmi és Iparkamara statisztikát készíttetett á tatarozásra szoruló ingatlanokról és kiderült, hogy több mint 16 ezer olyan ház van, amely rászorulna az alapos restaurálásra. A kamara ezt a kimutatást a napokban átküldi a fővároshoz és most a hatóságokon a sor, hogy a háztulajdonosokat rábírják ezeknek a munkáknak az elvégzésére, amely az iparosok és munkások ezreinek biztosítana hosszabb időn át kenyeret. Budapestre tervezik a létesítendő Duna-Tisza csatorna torkolatát A hajózási- és kikötőfanács nagyszabású programmed dolgozott ki a budapesti Duna-szakaszra Múlt évben alakította meg a kormány a hajózási- és kiköíőtanácsot, azzal a rendeltetéssel, hogy központi irányítója legyen a magyar hajózásnak és a nemzetközi életbe, egyre nagyobb súllyal beilleszkedő dunai forgalomnak, továbbá azért is, hogy kezébe vegye a budapesti kikötők ügyét, különösen azok további fejlesztését. Ennek különösen azért van rendkívüli fontossága, mert az utódállamok szívós erőfeszítéssel próbálják magukhoz ragadni a Duna- hajózás hegemóniáját, amint ezt a pozsonyi, a komáromi és a belgrádi hatalmas kikötőépítkezések is bizonyítják. A közelmúltban elsőnek adtunk hírt arról a nagyjelentőségű tervről, hogy a csepeli állami kikötő veszi át az évek óta élettelen, kihasználatlan fővárosi helyikikötőt, s most újra nagyjelentőségű hajózási eseményről van alkalmunk beszámolni: a hajózási- és kikötő-tanács nagyszabású programmot dolgozott ki a budapesti Duna- szakaszra vonatkozóan, belekapcsolódva abba a hatalmas koncepciójú általános városfejlesztési programúiba, amelyen Harrer Ferenc volt alpolgármester vezetésével, külön bizottság már évek óta dolgozik. A hajózási tanács munkatervét most közölte a fővárossal. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött a Programm részletei iránt, amelyről a következő információt kapta: — A hajózási tanács tervének egyik legérdekesebb és legjelentősebb része az, hogy a város belső területét szelő rakodópartok mellől teljesen ki fogja telepíteni a teherhajóforgahnat és a teherkikötőket. Belterületen kizárólag csak személyhajók számára engedélyeznek kikötőt. De a személyhajók sem horgonyozhatnak ott hosszasabban, nem rakodhatnak és a Dunakorzó mentén nem fűthetik a kazánokat. Ezzel megszűnik a panasz, hogy a főváros szívében, legszebb sétahelyén lehetetlenné teszi a tartózkodást a hajókémények gomolygó füstje. A tervezet szerint a pesti parton a Margitliíd és az épülő Boráros-téri híd között teherhajó egyáltalában nem köthet ki és az itt létesített kikötőket, raktárházakat ki fogják telepíteni. Szemólyhajók kikötői megmaradnak, de a gőzösök csak a ki- és beszállás, az átmenő hajóknak pedig csak az itt tartózkodás tartama alatt horgonyozhatnak. A személyhajók állandó kikötőhelyét is a hidakon kívül jelölik ki. A budai Duna- part a tervezett Óbuda-Hungária körúti hídtól a Műegyetemig mentesül a teherhajóforgalomtól. A Margit-hídtól felfelé megmaradnak a kikötők és raktárházak, de az erős füstölést itt is eltiltják. KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V., Nádorutca 26 Telefon: 1G-1-27 — Nagyszabású programmot dolgozott ki a tanács a a csepelszigeti állami kikötő fejlesztésére vonatkozóan is. Nagy ki terjedésű, modem vasúti berendezésekkel egészítik ki a kikötőt és kikötő- pályaudvar épül, ahol közvetlen átszállást létesítenek a vonatok és a hajók között. A kikötőfejlesztéssel kapcsolatban foglalkoznak a Ferencvárosi pályaudvar megfelelő átépítésével is. — A milleniumi évek városfejlesztési terveinek egyik kedvenc ideája volt a hajózási körcsatorna, amely a mai Hungária-körút vonalában kerülte volna meg a várost. A hajózási- és kikötőtanács ezt a tervet, mint ma már időszerűtlent, végleg elejtette. — Foglalkozik a tervezet a Duna—Tisza-csatorna kérdésével is. Erre vonatkozóan a tanácsnak érdekes és a főváros jövőjére nézve szinte életbevágó jelentőségű álláspontja az, hogy a csatorna dunai betorkolásának a csepeli kikötő magasságúban kell kiépülnie. Ha ez a meglehetősen távoli terv tényleg megvalósul, szinte beláthatatlan perspektíva nyílnék a déli városrész számára. Hatalmas dokkok, tárházak építés© szerepel a programmban, amely ha meg- valóisul, életre kel az álomkép: Budapest a nyugat és a kelet kereskedelmi életének a gócpontja lesz. Hit hoz a jövő ? Ki tudja ezt megmondani? Gyönyörű tervele, felébresztett vágyaié, titkos remények ragadják az embereket a képzelet birodalmába... Einstein professzor szerint : „a képzelet fontosabb mint a tudás I“ A tudásnak határa vari, a képzelet ?... alapja az életnek, a valóságnak. Minden lehetséges .... egyszerre szerencsés, dúsgazdag, boldog lehet! De hogyan képzelhető mindez el kísérlet, próba nélkül ? Hogy érheti Ont egy nagy nyeremény, ha nincs sorsjegye? Most itt az alkalom ! Április 14-én kezdődik az uj sorsjáték, hol 300.000 P, 200.000 P 100.000 P, sőt szerencsés esetben 500.000 aranypengő is nyerhető. Vegyen egy sorsjegyet bármelyik főelárusitónál 3, 6, 12 vagy 24 pengőért, ha lesz sorsjegye, mindjárt meg lesz a reménysége, hogy váratlanul nagy vagyonhoz jut és tervei, vágyai megvalósulhatnak.
