Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-08-30 / 35. szám
Budapest, 1933 augusztus 30. 3 Set viKm/ÍÚ/Tm/’ létrejön a megegyezés a loldmívelés- ogqi minisztérium és a liraras hozott a budai tizmtiék létesítésére A főváros 800.000 pengőért megveszi a koronauradalmi erdőket — Kárpótolják a sziget monostori gazdákat — Még az ősszel kiírják a versenytárgyalást az áj budai vízmű építésére A Fővárosi Hírlap multheli számában Sipőcz Jenő polgármester feltűnést keltő nyilatkozatát közöltük, amely szerint a polgármester felelőssége tudatában sürgette meg a kormányhatósági döntést a szentendrei szigeten levő új vízvezetéki kutak feltárásához szükséges terület ügyében, miután a polgármester szerint alacsony vízállás, vagy egyéb okok következtében a vízművek Jelenlegi teljesítőképessége mellett veszélybe juthat a főváros víz-ellátása. Azon a tanácskozáson, amely a múlt szombaton kezdődött a Földmívelésügyi minisztériumban a kormány, a Koronauradalom és a főváros képviselői között, sikerült a főváros álláspontját teljes mértékben érvényesíteni, iigy, hogy a legfontosabb kérdésben, a szükséges földterületek megszerzésére vonatkozóan már meg is történt az elvi megállapodás. A kormánnyal létrejött megállapodásról és a budai vízmű építésének előkészületeiről beavatott helyen ezeket közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A földmívelésügyi _ minisztériummal folytatott tárgyalások teljes eredményre vezettek. Elvben már megtörtént a megállapodás és ezidőszerint a megkötendő szerződés szövegének elkészítésén dolgoznak az illetékes tényezők. A főváros megvásárolja a szentendrei szigeten lévő Korona-uradalomhoz tartozó hatszázholdas erdőt és ezt adja cserébe a szigetmonostori gazdáknak azokért a parti területekért, amelyeken a kutakat fúrják. A vételár körülbelül nyolcszázezer pengő lesz. Amint a kérdésnek ez a legfontosabb^ része elintézést nyert, nyomban hozzálát á főváros az új vízművek megépítésének tényleges előkészületeihez. Minden valószínűség szerint már szeptemberben kihirdeti a versenytárgyalást a főváros az új vízmű építési munkáira. Ezúttal nemcsak a gépházak építését, a szivattyútelep, stb. berendezéseit adják vállalatba, hanem vállalkozókkal készíttetik el a fúrási munkák egy részét és a vizet vezető gravitációs csatornák megépítését is, hogy minél több munkaalkalmat adjon ezzel is a főváros. Ha most már minden akadály nélkül és símán bonyolódik le az új vízmű építkezése, akkor a szentendrei sziget és a budai part között szükséges további két új dunaalagúttal együtt négy év alatt fejeződik be a munka: 1937-ben adják át az új vízmüvet rendeltetésének. — A másik nagyjelentőségű eredmény a főváros vízellátása terén, hogy elkészült a megyeri főtelep vízszűrő berendezése is és azt szeptember első napjaiban üzembe helyezik. A szűrőberendezés segítségével a leginkább szennyezett kutak vizét: a megyeri főtelep hét kútját és a palotai szigeten lévő hét kút, összesen tizennégy kút vizét tisztítják meg. A megyeri vízmüvek legsúlyosabb problémája oldódik meg a szűrőberendezés üzembehelyezésével. A palotai szigeten levő kútcsoport egy darabig teljesen ki volt kapcsolva, most azonban újra üzembe helyezik őket, miután előbb alaposan kitisztították a kutakat, részben klórozással, részben pedig olymódon, hogy a hatalmas kutak fenekére búvárokat bocsátottak le és ezek végeztek ott alapos tisztogatást. — Szeptemberben ilyenformán remélhetően hosszú időre megszűnnek a piszkos víz miatt elhangzott panaszok. Védóvam jellegűek, méltánytalanok es jogszabályellenesek a városi vámok— mondja Helle László pestszenterzsébeti h. polgármester A környék betegeit a főváros helyezi el kórházaiban Mivel honorálják ezt a környező törvényhatóságok? PESTI KIRAKAT Játékban^ A tőzsdei konjunktúra alatt, mint annyi másnak, nagyon jól kezdett menni a sora a szegény kis bankhivatalnoknak. A béke és a háború éveiben bizony legtöbbször stanicligúlyást, (ahogy Pesten a hentes- töpörtyűt hívták), meg liptói túrót vacsorázott. De ne lessék úgy gondolni, hogy egyszerre mind a kettőt. Hol ezt, hol amazt. Amikor azután a tőzsde urat csinált belőle, kezdett nem egyedül vacsorázni, hanem szép hölgyek társaságában, monoklit is viselt és kezdett úri helyekre járni, ott nagy menüket rendelni. A társaságában lévő hölgyek mindig remekül tudlak választani, lehetőleg úgy, hogy az étlap jobboldalát nézték, ahol az árakat látja az ember és az ételek minőségét a papírkorona-érték szerint határozták meg. Emberünk, aki immár nem volt többé bankfiú, hanem tekintélyes tőzsdebizományos, nem járt el ilyen könnyelműen. A sok töpörtyű és a sok liptói után mindig jó ételre vágyott, amelynek nemcsak az ára jó. hanem maga az étel is. Alandóan félórás fejtörésekbe került, amíg kisütötte, hogy mit vacsorázik. Félóráig böngészte az étlapot, aztán levette a monokliját, 8zeliden, barátságosan, vállveregetően ránézett a pincérre és műiden este következetesen ugyanazt mondta: — Tudja mit, barátom, adjon nekem egy bécsi- szeletet ... Ez a bécsiszelet volt az, amit a töpörtyű és a liptói túró mellett mindig álmodott és amíg a konjunktúra tartott, mindig ezt a bécsiszeletet ette. Ez a bécsiszelet-karrier jut eszünkbe, amikor azt halljuk, hogy a Fővárosi Kereskedők Egyesülete játékbank felállításával akarja megmenteni Budapest és a. budapesti kereskedelem életét. Ez a játékbank, ez a bécsiszelet. Az a néhány évtized, amióta a magyar közéletet kritikus szemmel nézegetjük, hányszor, de hányszor vetette már föl a játékbank gondolatát1 Ahányszor bajba voltunk, ahányszor segíteni akartunk magunkon, ahányszor nem tudtunk eligazodni az étlapon, valaki mindig csak elszólta magát, hogy majd segít a játékbank. A szegény Margitszigetnek nincs annyi fája. pedig sok van, mint ahányszor ezek közé a dúslombú fák közé a nagy budapesti tervez- geiök nem álmodtak egy Monte-Carlót, Szinte éven- k/int ismétlődött meg valaha a háború előtt ez a gondolat és akik fölvetették, mindig azt hitték, hogy újat mondanak. Aztán jött mindig az erkölcsi felháborodás és elsöpörte a nagy felbuzdulást. Imitt- aniott egy kis parlamenti botrány is akadt a játékbank kőiül, mindez azonban az aggódó hazafiakat, okik a játékbankban látták a bécsiszeletet, nem riasztotta vissza, hogy megint ezzel az ötlettel álljanak elő. Aki azonban azt hiszi, hogy mint annyi mindenfélét, a játékbank ötletét is messze elsodorta a háború, azok súlyosan tévednek. A háború befejezése óta talán még többször kísértett ez a. szerencsétlen ötlet, mint a háború előtt. Természetes is, mert hiszen a háború befejezése óta olyan gazdasági kataklizmába jutottunk, hogy minden gondolatot meg kell ragadni. Minden gondolatot, csak ezt az egyet nem. Csodálkozunk azon, hogy éppen a praktikus, a józan budapesti kereskedők között ütötte föl fejét újra ez a groteszk, szerencsétlen és erkölcstelen ötlet. Hát- nem kell játékbank. nem kell, legelsősorban a budapesti kereskedelem érdekében nem kell. Hiába gondolkoznak egyesek úgy. hogy az ebül jött pénzt majd könnyelműen fogják szétszórni azok, akik nyerték. Először is nem tudjuk, hogy ki fogja nyerni a pénzt és különösen nem tudjuk azt. hogy kik veszítik el. Erkölcstelen maga a játékbank gondolata, de még erkölcstelenebb az a másik feltevés, hogy majd a külföldi, akit a Gyöngyösbokrétával idecsalogatunk, azt a. Margitszigeten, vagy nem tudom hol gründoló játékbankban gyönyörűen kifosztjuk. Nem es ezerszer nem. ^ a magyar idegenforgalom eszközei közé nem fogjuk odasorolni a fosztogatást, mi igenis, Gyöngyösbokrétával, Embertragédiájával és általában magyar kultúrával akarunk idegeneket ide- csábitani. Hazafiak legyetek • „lÉor gyártmányokat vegyelek. Undor lintűOzem Budapest Asphaltba rakott l-a 24 mm tölgyparketta kivitelezését, minden anyag és munkával együtt m2-ként 12— pengőért vállalja MEGLEVŐ BETONALAPRA FRIED Armin parkettgyáros Budapest, V., Fáik MIksa-utca 20. sz. Telefon: 10-2-51. A Fővárosi Hírlap múlt heti számában megírtuk, hogy a főváros és a környék közt mutatkozó ellentétek elsimítása érdekében összeülő új kerekasztal- konferencián elsősorban a fővárosi vámok ügyével foglalkoznak. Helle László dr. pcstszenterzsóbeti h. polgármester, a kerekasztal- konferencia előadója, aki a környékbeliek sérelmeit adja majd elő az értekezleteken, elaborátuinot készített a megvitatásra kerülő anyagról, a Fővárosi Hírlap munkatársának a kerekasztal-konferencia vármegyei tagjainak álláspontjáról a következőket mondotta: — A megvitatásra kerülő kérdések közt elsőhelyen áll a fővárosi vámok ügye. Nemcsak azért, mert az egész kérdés-komplexumra a vármegyei törvényhatósági bizottságában ez a kérdés terelte rá a figyelmet, de azért iá, mert a környék lakosságát a vámok érintik a székesfőváros részéről fennálló sérelmek közül a legsúlyosabban. — A vármegyék Jciküldötteinek legutóbbi értekezletén az a nézet alakult ki, hogy amennyiben a székesfővárossal a vámkér- désben folytatott tárgyalások sikerre néni vezetnek, vagy túlságosan elhúzódnak, a kiküldött bizottság a belügyminiszterhez fordul. A küldöttség vezetésére Ráday Gedeon grófot kérték fel, aki szintén tagja a szükebb bizottságnak. A memorandum részletesen foglalkozik a székesfővárosi vámok kialakulásával és azok jellegével. Rámutat arra, hogy a fővárosi vámok nagy részben ma már megszűntek pénzügyi vámok lenni és sok tokim tétben védővám jellegűek, amellyel a székesfőváros a maga iparát és kereskedelmét kívánja védeni a környék iparával és kereskedelmével szemben. Ez nemcsak méltánytalan, de ellenkezik a városi vámok alapját képező jogszabályok intencióival is, hiszen az 1S72. évi X.X.KVI. t.-c. 10. §-a is csak az ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül engedte meg a vámok rendszeresítését. — A belügyminiszter legutóbb 1925-ben 4100. sz. határozatával tudomásul vette a vámok aranyértékbe való rögzítését és egyben hangsúlyozta, hogy a vámoknak ez a megállapítása kifejezetten ideiglenes jellegű, a székesfővárost pedig a kérdés végleges rendezésére hívta fel. Ez az ügy, a vámok kérdése, most van a belügyminiszter úr elbírálása alatt. Pestkörnyéknek az a kívánsága, hogy meghallgatásukkal és kívánságaik tekintetbe vételével a fővárosi vámok ügye mielőbb rendeztessék. * A belügyminiszteri beavatkozásra aligha lesz szükség, mert hiszen Sipőcz Jenő polgármester a Fővárosi Hírlap multheti számában ismételten leszögezte azt az álláspontját, hogy az összeülő kerek- asztal-konferencián a legnagyobb jóakarattal fogják megvizsgálni a környék jogosnak vélt sérelmeit és a főváros a méltányosságban elmegy addig a legszélső határig, ameddig nem látják veszélyeztetve Budapest eminens érdekeit. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Budapest adminisztrációjának vannak olyan speciális kötelezettségei, amelyek teljesítbetóséért a környéknek is áldozatot kell hoznia. Hogy egyebet ne említsünk, ilyen a közkórházak fenntartásának súlyos áldozata, aminek áldásos eredményeiben úgyszólván minden ellenszolgáltatás nélkül éppen a környék lakossága részesül elsősorban. ax EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT Hivatalos lapfa k
