Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-22 / 12. szám
^mZO&JÍÍJ2MZ> Budapest, 1933 március 22. % napirendre fűzi a kereshedeBmi miniszter az áruházaknak a kereskedők megsemmisítésére irányuló hadjáratát Az áruházaknak a kiskereskedelem ellen megindított gyilkos hadjárata továbbtart. Nem múlik el nap, hogy a nagytőkés-áruházak újabb és újabb ötletekkel ne szélesítenék ki a legális kereskedelem ellen megindított oftcnzivájukat és kérlelhetetlenül törekednek ama céljuk felé, hogy Budapest fogyasztó- közönséget kizárólag az áruházakba tereljék be. Velük szemben szervezetten ugyan, de sokkal gyengébb fegyverzettel állanak a kereskedők tízezrei, akik a fojtogató konkurrenciát immár képtelenek elviselni és kétségbeesetten néznek a számukra reménytelen jövő elé. Az áruházak példátlan magatartása természetesen nem korlátozódik kizárólag a kereskedőkre. Nag;yfontosságú szociális kérdéssé nőtte ki magát az áruházak méltatlan versenye, amelynek egyik szomorú következménye máris mutatkozik. A fűszerkereskedők értekezletet tartottak és elhatározták, felmondanak alkalmazottaiknak, mert nem tudnak megbirkózni az áruházak részéről megindított árromboló versennyel. Az áruházak sújtó ökle tehát nemcsak a kereskedőket éri, hanem a szegény és védtelen alkalmazóitok légióját is, akiknek egzisztenciája a bolthoz van kötve, ahhoz az üzlethez, amelyik a gazdasági válság következtében amúgyis visszafejlődött, azonban a kegyelemdöfést a gombamódra szaporodó áruházaktól kapja meg. Az áruházak részéről megindított gőzhenger nem áll meg. Jelentette a Fővárosi Hírlap, hog*y a Kossuth Lajos-utcában a volt Holzer-Áruház helyén: Hegedűs, Mayer és Zehtai nevű vállalkozók új áruházát nyitottak, amelyikben a Magyar Divatcsarnok és társai példája nyomán nemcsak textilárukat, szőrmét, illatszert, díszműárut, fehérnemüeket, rövidárut, konfekciót, női kalapot, szőnyegeket és játékokat árusítanak, hanem élelmiszert is és természetesen büffét is berendeztek. Ennek az új áruháznak a vállalkozói megfelelő reklámmal adják tudtul, hogy 110 embernek juttatnak kenyeret, de azt nem mondják meg, hogy mennyi sok alkalmazottnak zúzzák szét az egzisztenciáját a szomszédos üzletekben. Az ál-szociális gesztust legjobban jellemzi, hogy ebben az új áruházban 25 és 50 filléres egységárosztályt is létesítettek, ahol azonban az alkalmazottak fizetést nem kapnak, csak jutalékot az eladott portékák után. Nem irigyeljük a kiszolgáló alkalmazottakat: még csak elképzelni is rémes, hogy mennyi 25 filléres árut kell a vevőközönségre rátukmAlniok, amíg egy pengőt jutalék címén megkeresnek. A kereskedők tömörülései nagyszabású ankéteken és országos akciók keretében kívánják megállítani a gyárak és nagyáruházak illegális versenyét. A kereskedelem egységes állásfoglalással akarja elhatározni teendőit a gyárak versenyének letörésére, amellyel az állam által részükre nyújtott nagymérvű kedvezmények kihasználásával a kereskedelmet és az államot súlyosan megkárosítják. Remélhetőleg a kongresszus meghozza a kívánt eredményt, amire sürgős szükség is van. Addig is a G. F. B. Pók-áruházai, a Dreher-Maulék, a Szent István Tápszermüvek és a Koesztlin-gyár házaló árusítórendszerükkel, a Stühmer-üzletek, a Stauffer- féle sajtgyár fiókjai, a különböző szappan- és illat- ezergyárak megállás nélkül szaporítják és szervezik hálózatukat és minden igyekezettel, reklámmal, dobszóval, hangos propagandával a vásárlókat végképpen elvonják a kiskereskedők szomorú üzleteiből. A Magyar Divatcsarnoknak a tűzveszélyesség folytán annyira ismertté vált élelmiszer-osztályát most a Corvin Aruház is utánozza. A Rákóczi-út körzetében, tehát aránylag közvetlen-közeiben, két élelmiszer- árusítással foglalkozó nagyüzem veszi kereszttűz alá az összes élelmiszer-holtokat. A Corvin A ruház a körlevelek százezreit küldötte széjjel a magánháztartá,- sok számára és hirdeti, hogy ezen az osztályon mindent megtalálhatni, ami a háztartáshoz naponta szükséges. Árusítani fognak vajat, sajtot, tojást, mindenféle kolbászárukat és füstölthusokat, sonkát, friss főzeléket, gyümölcsöt, hal- és húskonzerveket, gyarmatárukat, cukrot, csemegéket, likőröket, konyakot, borokat, sört, — a környékbeli élelmiszer-kereskedők legnagyobb megdöbbenésére. Mindez azonban nem elég, mert a verseny és a még kínlódó kiskereskedők letörése gyorsabb tempót diktál. A Corvin Aruház öt autója a megrendelőnek azonnal házhoz szállítja a szükséges élelmicikkeket. A Corvin Aruház meg arra is vállalkozik, hogy a telefonköltséget a vevőknek megtakarítsa és hajlandó felhívni a feleket, hogy naponta mire van szükségük. A kíméletlen meggazdagodási vágyat azonban nem illik mutogatni, sőt a mai helyzetben restelleni való, hogy egy-egy áruháztulajdonos sokezer adót fizető, családos, önálló élelmiszerkereskedőt tönkre akar tenni. Ezt a kártékony tevékenységet íehát meg kell bélyegezni. Erre vállalkozott Lewin Miksa, a Corvin Áruház idegen honos vezérigazgatója, aki egyik nyilatkozatában a legnagyobb mértékben elitéli azokat az áruház-tulajdonosokat, akik a rendes polgári haszonkulcs alatt leginkább silány élelmiszereket árusítanak. A Corvin Áruház élelmiszer-osztálya — mit is mondjon mást a vezérigazgató? — nem csatlakozik a többi áruház élelmiszer osztályának módszereihez. A nyilatkozat természetesen nem más, mint reklám a Corvin Aruház élelmiszer-osztálya számára és a jóindulat köpenyegébe burkolt szemérmes- kedés, ami azonban a józanul gondolkodó kiskereskedők tömegeit nem fogja megtéveszteni afelől, hogy a Corvin Aruház is egzisztenciájuk kiirtását tűzte ki céljának. Az áruházak tatárjárása most már azonnali beavatkozást követel. Kíméletlen harácsolási módszerük a nyomor és a pusztulás útjára taszítja az önálló egzisztenciák tömegeit. A Fővárosi Hírlap még idejében felismerte az áruházi mohóság mögött rejlő példátlan veszedelmet és a kereskedők tömörülésével összefogva, a legértékesebb társadalmi réteg megmentésére sietett. Sikerült is felhívni az összes illetékes tényezők figyelmét erre a nemzeti veszedelemre és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter éppen a Fővárosi Hírlap-bán jelentette ki, hogy szükség esetén a közbelépéssel nem fog késlekedni. Azóta az áruházak kíméletlen harcmodora án'nyirá' elfajult, hogy a kisipar megsegítésére összehívott országos ankéten, amely hétfőn volt a kereskedelmi minisztériumban, már szóba került a gyors intézkedés azonnali szükségessége. llovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke felhívta a miniszter figyelmét azokra a sürgős kormányintézkedésekbe, amelyekkel könnyíteni lehet az eladósodott és munkanélküli kisiparosság nehéz helyzetén. Ezt követőleg az áruházak példátlan és mohó terjeszkedését tette szóvá: — Nagyméltóságod figyelmét már több oldalról felhívták — mondotta — arra a gyilkos versenyre, amelyet a nagy áruházak folytatnak a kisegzisz- tenciákkal szemben. Ezt a versenyt azért tudják ilymódon folytatni, mert a nagyáruházak nem ugyanazzal a teherviselési képességgel vonatnak be az állam és a főváros háztartásának vitelébe, mint ahogyan kellene. A részvénytársaság formában működő áruházak a társulati adótörvény értelmében összes üzleti kiadásaik és egyéb költségeiknek levonását élvezik az adóalapul szolgáló nyereségükből. Ezzel szemben a kisembereknél az alkalmazottak száma, a fizetett üzletbér, a lakásviszonyok mind számbavétetnek az adókivetésnél. Legfőbb nemzetgazdasági és állami érdek volna tehát a kisembereknek megfelelő védelmet nyújtani az áruházakkal szemben. Németországban is foglalkoznak a dologgal és a rapid megoldás felé haladnak. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nagy figyelemmel hallgatta llovszky János fejtegetéseit és kijelentette, hogy tisztában van a kérdés összes részleteivel. Az iparos-ankét nagyfontosságú anyagába azonban nem kívánta bekapcsolni ezt a kimondottan kereskedelmi természetű ügyet, de kilátásba helyezte, hogy az elmondottakra még visszatér és a kereskedői érdekeltségek meghallgatása után napirendre tűzi a probléma megoldását. A kereskedők bizalommal néznek a miniszter ígérete félé. Várják a legradikálisabb intézkedést, mért különben elnyeli őket az áruházak molochja. A Magyar Általános Hitelbank részvényeseinek báró Harkányi János b. t. t. elnöklete alatt tegnap tartott 65. rendes közgyűlése jóváhagyva az elmúlt üzlotév mérlegét, tudomásul vette, hogy az igazgatóság a 4,871.246 pengő összegű nyereségből az egyes vagyontetelek értékelésénél 2,481.499 pengő összegű rendkívüli leírásokat foganatosított. Az ezután fennmaradó 2,389.746 pengőre nézve a ’közgyűlés magáévá tette az igazgatóságnak amaz álláspontját, mely szerint a gazdasági helyzet jövő ala kuJásának bizonytalanságára való tekintettel az elért nyereség ezúttal is a belisó erősítés céljaira, fordít.!fisfíék és ennek megfelelően elhatározta, hogy 700.000 pengővel a tartalékalapok, 1,000.000 pengővel az alkalmazottak nyugdíjalapjai j a v a <1 a 1 ni a z tassana k. a fen.mardó 689.746 pengő pedig az 1903. üzletévre vitessék elő. A Belvárosi Takaréknál az adminisztrációs költségek felemésztették az osztalékot. A Belvárosi Takarékpénztár óriás létszámú elnök-, vezér-, ügyvezető-, al- és fiókigazgatóinak közreműködésével elkészítette múlt évről szóló zárszámadását, azt a napokban publikálták és evvel a ténykedésével a takarékpénztár vezérkara nem csekélly bátorságról tett tanúbizonyságot. A közreadott mérlegadatokról nem mondunk bírálatot, (Egy hang a közönség köréből: — Uraim, ne méltóztassanak mókázni! Hát ez nem kritika?) egy körülményt azonban mégis figyelmébe ajánlunk a mélyen tisztelt intézetnek: nem volna tanácsos, figyelembevéve a mai gazdasági viszonyokat, a túltengő igazgatói létszámot leépíteni? Talán evvel mérsékelni lehetne a horribilis adminisztrációs költségeket és a kisrészvényesek abba a szerencsés helyzetbe jutnának, hogy jövőre esetleg már osztalékot is kapnának. Igazgató-változás az Adria biztosítónál. Értesülésünk szerint Reiner Mihály, az Adria biztosítótársaság budapesti vezérigazgatója előrehaladott korára való tekintettel a trieszti központban nyugdíjazását kérte. Ezt az értesülésünket alátámasztja az az érdekes tünet, hogy nemcsak a budapesti, hanem a vidéki ügyvedek körében is nagyarányú mozgolódás mutatkozik: máris erős vetélkedés folyik Reiner Mihály siallumáért. Az utóbbi években ugyanis rendszerré vált, hogy a budapesti biztosítók élére ügyvédeket hívnak meg. Ez a körülmény azonban örvendetes eseménynek számít jogászi körökben, de elkeseredést és visszatetszést szül a szakma főtisztviselői között, akik évtizedes működésük után hiába várják kiérdemelt előmenetelüket. Megalakult az Ipari Munkaszervező Intézet. Az Ipari Munkaszervező Intézet pénteken délután tartotta meg alakuló közgyűlését. Az alakuláson részt- vettek az üzletrész jegyző ipari szakmák képviselői és a gazdasági élet vezetői. Budapest székesfőváros részéről Borvendég Ferenc alpolgármester és Lamotte Károly tanácsnok jelentek meg. A közgyűlés ezután egyhangúlag kimondotta, az Ipari Munkaszervező Intézet megalakulását. Elfogadták az alapszabályokat és az intézet elnökévé egyhangúlag Biró Pált választották meg. Az igazgatóság tagjai a következők lettek: Bessenyei Ferenc, Buday-Goldberger Leó, Chorin Ferenc, Fellner Pál, Fenyő Miksa, Hollós Ödön, Kende Tódor, Knob Sándor, Lamotte Károly, Láng Gusztáv, Lendvay Sándor, Präger Pál, Reményi- Schneller Lajos, Schiller Ottó, Ullmann György báró,. Vida Jenő, Waldmann Béla és Weiss Alfonz báró. A felügyelöbizottság tagjaivá a következőket választották meg: Alapy Victor, Halmi Gyula, Koffler Károly és újlaki Müller Pál. A Dunántúli Villamossági kedvező üzleteredménye. A Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársaság e hó 17-én tartottaTormay Géza államtitkár elnöklésével VI. évi rendes közgyűlését, -A vállalat az elmúlt üzleti évben 50,080.41 pengő tiszta nyereséget ért el. Az erőmű minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött reményeknek. Az előfordult üzemi zavarok nem műszaki hibák folytán állottak elő és a vállalat vezetősége gondoskodott ezek teljes kiküszöbölése iránt. A közgyűlésen annak a reménynek adtak kifejezést, hogy a fővárossal kötendő megállapodás mégis létrejön. Egyébként a vállalat vezetősége ebben az évben is gondoskodni fog arról, hogy áramszolgáltatásra nézve megállapodásokat kössön. A Mát közgyűlése. A Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság Horváth Lipót dr. elnök- vezérigazgató elnöklete alatt március 18-án tartotta meg 53. rendes közgyűlését. A közgyűlés megállapította, hogy az 1932. üzletév tiszta nyeresége P- 61d.763.78, miután már mérlegen belül a nyugdíjalapba ca. 150.000 pengőt utaltak és 368.095.81 pengőt leírásokra fordítottak és végül ugyancsak mérlegen belül az értékpapírtárcából a 260—1933. M. E. számú rendeletnek megfelelő leírásokat — számos esetben a rendelkezéseken túlmenő mértékben — eszközöltek. A közgyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyereségből, úgy mint tavaly, 100.000 pengő a tartalékalap növelésére fordíttassék, miáltal az 13,650.000 pengőre, az intézet összes saját tőkéi pedig 33,650.000 emelkednek — továbbá 50.000 pengő, úgy mint tavaly, a nyugdíjalap dotálására használtassák fel és végül, hogy osztalék címén részvényenként P. 1 fizettessék március hó 20-tól kezdve. A Hazai Bank közgyűlése. A Hazai Bank Részvénytársaság Szécsi Pál m. kir. kincstári főtanácsos elnöklete alatt csütörtökön megtartott rendes közgyűlése az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az 1932. üzletévre vonatkozó mérlegét, valamint az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 422,772.68 pengő tiszta nyereségből osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis 250.000 pengő, a tartalékalap javadalmazására. 50.000 pengő az ingatlanok érték csökkenési tartalékának növelésére pedig 25.000 pengő fordíttassék, míg 74.326.53 pengő az 1933. üzletév számlájára vitessék át. A Magyar-Olasz Bank R.-T. e hónap 14-én Berzeviczy Albert dr. v. b. t. .t., tiszteletbeli elnök elnöklete alatt tartott XIII. évi rendes közgyűlése az igazgatóság valamennyi javaslatát elfogadta és ennek alapján elhatározta, hogy osztalék fejében e hónap 16-ától kezdődőleg részvényenüént 2.50 pengő fizettessék ki. A közgyűlés Comm. Ernesto Krausz urat az igazgatóság tagjává választotta. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Kt. március 9-én tartotta közgyűlését báró Perényi Zsigmond elnok- lcto alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az iffaz.gatÓ6áff jelentését és elfogadta a inult üzlet évre szóló mérleget, amely szerint a tiszta nyereség — pados túr- itnlékolások után — 50.369 pengőt tesz ki. A közgyűlés elhatározta, hogy osztalék címén részvényenként 0.40 pengőt űzet.
