Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-27 / 39. szám

Budapest, 1933 szeptember 27. '/S'—* '-—— ­Jijvfwasjjííjzmp Tabáni telket ajánlott a főváros a mohamedán mecset céljaira Bárczy Istvánt elnökének választotta a <3ül Baba komité az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja. Előfizetési ár: egész évre ......................24 pengő fé l évre ....... 12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfize­tőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Huszár főpolgármester üdvözlőirata a polgár- mesterhez. Sipőcz Jenő polgármester 55-ik születése napja alkalmából Huszár Aladár főpolgármestertől a következő üdvözlő táviratot kapta: „Születésed napjára meleg- baráti szeretettel küldöm jókívánsá­gaimat. Örömmel adok hálát a Gondviselésnek azért a rendelésért, hogy nehéz és felelősségteljes munkám elvégzéséhez olyan munkatársat adott, mint amilyen Te vagy. Áldjon meg a jó Isten jó egészséggel, boldogsággal, hogy kiváló szellemi erőddel és nemes férfiúi erkölcsöddel számos éven át jó erőben szolgálhassad szeretett fővárosunk ér­dekeit.“ A főpolgármester leányának esküvője. Előkelő esküvő színhelye volt hétfőn délben a Központi Vá­rosháza polgármesteri hivatala és a Calvin-téri re­formátus templom, ahol Huszár Veronika, a főpol­gármester leánya esküdött örök hűséget Puky Pál dr. mütőorvosnak, Puky Endre közigazgatási bíró­sági elnök fiának. A polgári esketésnél Sipőcz Jenő polgármester szerepelt mint állami anyakönyvve­zető, az egyházi szertartást pedig Ravasz László püspök végezte. A Calvin-téri templomot zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. A délszaki növé­nyekkel díszített Ürasztala körül álltak: Juhász Andor, a Kúria elnöke, Degré Miklós, a Tábla el­nöke, bárcziházi Bárczy István és Rottenbiller Fü- löp államtitkárok, Szurmay István és Csécs-Nagy Imre altábornagyok, báró Hennef osztrák követ, Kozma Jenő, Ugrón Gábor, Lázár Ferenc, Harrer Ferenc, Liber Endre, sok országgyűlési képviselő és felsőházi tag, a törvényhatósági bizottság tagjai, n fővárosi tanácsnokok és főtisztviselők. A násznép­pel együtt vonult be fekete díszmagyarban Sipőcz Jenő polgármester. Az esküvőn Gál Endre, a pest­vidéki törvényszék elnöke és Huszár Tibor felső házi tag voltak a násznagyok. Astor lord köszöneté. A főváros közgyűlése né­hány hónappal ezelőtt díszes okiratban köszönetét fejezte ki a harcos, magyarbarát angol állam­férfiúnak: Lord Astornak. Most érkezett meg a fő­polgármesterhez a lord köszönő válasza, amely töb­bek között, hangoztatja: „Most érkeztem haza, Lon­donba és ott találtam Budapest székesfőváros pol­gárai nevében nekem küldött díszes üdvözlőtávira­tot és a kísérőlevelet. Kérem fejezze ki ezért az egész polgárságnak őszinte köszöneíemet. Nagyon nagyra értékelem a nekem juttatott megtisztelte­tést. Erősen hiszem, hogy a közeli jövőben alkalom lesz arra, hogy helyrehozhatók legyenek azok a sé­relmek és igazságtalanságok, amelyek alatt a világ sok része szenved“. A közigazgatási bíróság visszahelyezte Pászti Jánost a törvényhatósági bizottsági tagok sorába. Emlékezetes, hogy a főváros igazolóválasztmánya májusban kimondotta Pászti. János városatyai minő­ségének megszűnését annak a lemondólevélnek alap­ján, amely Pászti János aláírásával érkezett a polgármesterhez. A közigazgatási bíróság hétfőn tár­gyalta a Pászti részéről emelt panaszt és az igazoló- rálasztmány határozatát megsemmisítette, azzal az indoklással, hogy a lemondó nyilatkozat benyújtása nem az aláíró hozzájárulásával történt és így az ér­vénytelennek tekintendő. Pászti János a szenzációs döntés alapján továbbra is tagja marad a főváros közgyűlésének. Százezer frankért hajlandó Budapesten ülésezni a francia balneológiái szövetség. A nemzetközi hidrológiai és klimatológiai társaság párisi köz­pontjának titkársága levelet intézett a kormányhoz Hunyadi János “'■“«RHÉSZETE^ÍESEWŰWW“^^'! AZ EMáSZTÖSZERVpK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT | HATÁSÁBAN FELŰLjjLUUjATATLAN SflXLEHHER fltiDRÜS, BUDAPEST | A Budapesten élő mohamedánok „Gül Baba Egyházközsége“ kérvényt nyújtott be a polgármes­terhez, hogy támogassa a Rózsa-dombra tervezett mecset építési mozgalmát. A fővárosban élő moha­medánok, tudvalevőleg, évek óta foglalkoznak me­csetépítési tervekkel és mint arról a Fővárosi Hír­lap beszámolt, a megvalósítás előmozdításának ér­dekében nemrégiben Budapesten járt a mohame­dán világ egyik legtekintélyesebb diplomatája, Se- kib Arslan bey, siriai emir, a jeruzsálemi pánizla- mita kongresszus genfi delegátusa is. A városgazdasági ügyosztály a mecset építésé­hez szükséges telek adományozását javaslatba hozta és most a városrendezési ügyosztályhoz ke­rült az ügy, hogy eldöntsék, melyik fővárosi ingat­lan alkalmas a budapesti mohamedán mecset el­helyezésére. A Fővárosi Hírlap munkatársának ér­tesülése szerint az új Tabánban kínálkozna erre alkalmas terület, viszont a mohamedánok szeretné­nek ragaszkodni a Rózsa-dombhoz, ahol Giil Baba türbéje áll. A fővárosnak a Rózsa-dombon nincsen megfelelő ingatlana, nem lehetetlen azonban, hogy csere révén sikerül valamilyen megoldást találni. A legutóbbi napokban sürgőssé vált a budapesti me­cset ügye, mert most az ősszel kellett volna meg­nyílnia Genfben a pánizlamita kongresszusnak, ahol a budapesti mohamedánok mozgalmával, a mecset- építéssel és a budai izlám kollégium létesítésével is foglalkoztak volna. Feishal királynak, Irak uralko­dójának, hirtelen halála miatt azonban elmarad a genfi pánizlám kongresszus és így eltolódik a buda­pesti mohamedánok mozgalma is. A budai mohamedán mozgalom, főleg a Giil Baba-kultusz élére egyébként a közeli napokban komité állott, amelynek Bárczy István az elnöke. Tagjai Simonyi-Semaclam Sándor volt miniszter- elnök, báró Perényi Zsigmond koronaőr, Kozma Jenő országgyűlési képviselő, Jekelfalussy Zoltán volt fiumei kormányzó, vitéz Galánthay Glock Ti­vadar altábornagy, Medgyasszay István műegye­temi professzor, Germánusz Gyula egyetemi tanár, és a főváros vezetőségéhez, amelyben közli, hogy a szövetség 1936. évi kongresszusát Budapesten óhajtja megtartani, A Federation Thermologique et Climatologique Francaise előkelő francia tudomá­nyos társaság, amely azonban nemcsak Francia- ország, hanem egész Európa gyógyforrásainak és éghajlati gyógytényezőinek kutatásával foglalkozik. A szövetség eddig csak három helyen tartott Fran­ciaországon kívül nemzetközi kongresszust: Olasz­országban, Lissabonnban és Bukarestben. Budapes­tet választották a negyedik nemzetközi tanácskozás székhelyéül, de bizonyos ellenszolgáltatás mellett. A Federation százezer frankot kért költséghozzájáru­lás címén a fővárostól. A szövetség ajánlatával az idegenforgalmi ügyeket intéző városgazdasági ügy­osztály és a pénzügyi ügyosztály foglalkozott. Mindakettő megállapította, hogy a fővárosnak nincs ilyen célra százezer frankja, így a tanács fogja eldönteni, hogy eljön-e Budapestre a nemzetközi hidrológiai és klimatológia egyesület? Megjelent az új Tanügyi Évkönyv. A napokban hagyta el a sajtót a főváros új Tanügyi Évkönyve, amely a székesfőváros közoktatási hatóságainak és intézeteinek részletes ismertetésén kívül a felügye­leti hatóságokról: a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumról, a kereskedelmi és földművelésügyi minisztériumok oktatásügyi főosztályairól, a kir. főigazgatóságokról és a kir. tanfelügyelőségről is részletes tájékoztatással szolgál. Az évkönyv máso dik része a fővárosi közoktatási testület teljes név­és címtárát tartalmazza, elhelyezkedés és munka­beosztás szerint. A nagyszabású munka hivatalos részét a tanügyi osztály előadóinak közreműködé­sével Hegedűs Sándor dr. tanácsi fogalmazó szer­kesztette. Helyszíni szemle a káposztásmegyeri alagutak­nál. A Vízművek nagyarányú építkezései tudvalevő­leg komplikációkkal jártak, mert a Duna alatti alagút munkálatai megakadtak. A cég és a főváros között azóta egyezség jött létre, függetlenül ettől azonban,, az elmúlt napokban bizottság járt kint a helyszínen és a munka további folytatására vonat­kozó tanulmányokat eszközölt. Felmentő ítélet a Bachmanek—Tiry perben. Bachmanek Kálmán temetkezési vállalkozó rágalma- zási pert indított Tiry Gyula, a községi temetkezési intézet aligazgatója ellen, mert szerinte alaptalan feljelentéssel fordult a közegészségügyi hatóságok­SÜRGŐS igazolvány képek 2 drb rendelésnél I... WötfirfilMf darabja ^ffwfiii. | VI., Andrássy-út 39 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ* míg a titkári teendőket dr. Medriczky Andor látja el. A komité egyik előkelő tagja közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy a mozgalomtól távol áll minden politikai és térítési szándék. A Buda­pesten élő, magyar állampolgárságú mohamedánok csak azt akarják, hogy vallásuk szerint élhessenek, templomukban imádkozhassanak és hogy ápolhas­sák azokat a régi történelmi kapcsolatokat, ame­lyek nemcsak a magyar nemzet turáni származása révén, hanem a százötvenéves török hódoltság kap­csán is fennállanak. A háború után Magyarországon letelepedett és magyar állampolgárokká vált mohamedánok 1931-ben egyházközséget alapítottak. A budai mohamedán egyházközség megalakulásának híre bejárta az egész izlám világsajtót, amiről tanúskodnak a kairói, bagdadi bayruthi és a legnagyobb indiai lapok cikkei. Idegenforgalmi szempontból is fontos tehát a budai mohamedánok mozgalma, mert tudva­levő, hogy keletről évente átlag hétszázezerre be­csülhető azoknak a mohamedánoknak a száma, akik Európába utaznak és akiknek nagyrésze jövet vagy menet útba. ejthetné Budát. Ezeknek a céloknak a támogatására alakult meg a Gül Baba-komité, amely tekintélyével és súlyával arra törekszik, hogy a mozgalmat helyes irányban tartsa és egységesen vegye a kezébe. A komité érintkezésbe lépett az izlám vezetőférfiai- val, akitől biztató ígéreteket kapott. Legutóbb Sir Mohamed Ikbal a hetvenmilliós indiai mohamedán- ság vezére és a londoni kerekasztal konferencia de­legátusa nyilatkozott, aki közölte, Germánusz Gyula professzorral, hogy a legélénkebb figyelemmel kíséri a budai mohamedánok törekvéseit, az izlám kollégium, valamint a mecsetépítés dol­gát. Ha megvalósulna az izlam kollégium, Buda­pestre irányítanák a mohamedán ifjaknak jelenté­keny részét, akik most Béesben, Párisban vagy Lon­donban tanulnak. hoz és azt állította, hogy Bachmanek két holttestet szállított, egy koporsóban Budapestre. A bíróság a tanuk kihallgatása alapján felmentette Tiry Gyulát a vád alól azzal az indokolással, hogy a feljelentés szabályszerűen történt és annak alaposságára az összes indokok megvoltak. Nem állítanak újat az elrabolt jánoshegyi Er­zsébet királyné szobor helyett. Általános felháboro­dást váltott ki néhány héttel ezelőtt az a merény­let, amelyet két munkanélküliséggel védekező em­ber követett el a jánoshegyi Erzsébet királyné szo­bor ellen. A szobrot és a körülötte levő erdei pi­henőt a háború előtti években a főváros művészet- pártoló és melegszívű mecénása, néhai Glück Frigyes állíttatta. A budai hegyvidék legbájosabb oázisa volt ez a pihenő, amely a Jánoshegy aljá­ban elterülő erdőség egyik tisztásán állott. A szikla talapzatra erősített szobor körül néhány ízléses pad állott, szemben pedig egy fára erősített Mária-kép, alatta imazsámoly. A durva merénylők a szobrot teljesen széttörték, de megrongálták a sziklaalap­zatot, sőt megsérültek a pihenő többi tárgyai is. A merényletről Csizmadia Sándor erdőfőtanácsos, az Erdészeti és Mezőgazdasági Hivatal vezetője, rész­letes jelentést terjesztett be a polgármesterhez és ennek nyomán tette meg a további lépéseket a köz­művelődési és művészeti ügyosztály, ahonnan Cser- halmy Zoltán szobrászművész a fővárosi műemlé­kek felügyelőjét, küldték ki a vizsgálat lefolytatá­sára. Cserhalmy megállapította, hogy az összetört szobor maradványait helyreállítani nem lehet, ha­nem teljesen új szoborról kell gondoskodni, ameny- nyiben a főváros úgy határozna, hogy pótolja az el­pusztított emléket. Ma még nincs kialakult felfogás ebben a kérdésben és megnehezíti a döntést az is, hogy az elpusztított szobor eredeti agyagmintája, illetve gipszöntvénye eltűnt. Egyelőre ezt keresteti a művészeti ügyosztály. Ez a kutatás mostanáig eredménytelen maradt, mert a szobor alkotója, Stróbl mester hagyatékában nem találják a szobrot. Ha azonban mégis előkerülne, akkor csekély költ­séggel újra bronzba önthetnék a szobrot, de ha nem találják meg, akkor megfontolandó: van-e értelme az új szobor készítésének, merthisz most már fel­állították a felejthetetlen nagy királyné hatalmas emlékművét.. Az Alsó-Margitszlgeten a Márkus-vendéglő melleti 1 vitában (I. em.) 2 egymásba nyíló, parkra néző szoba, november 1-től igen kedvező feltételek mellett — egész évre is — kiadó. A Felső-Margitszigten ugyancsak bé­relhető néhány kisebb-nagyobb lakás. Felvilágosítás; a Nagyszálló irodájában. (Telefon: 206—20). Váratlanul meggazdagodni csak egy főnyeremény ál tál lehet! Különösen alkalmat nyújt most erre az új osztálysorsjáték, melynek főnyereményei: 100.000, 200.000, 300.000 arany pengő, sőt szerencsés esetben 500.000 arany pengő. Sorsjegyek kaphatók úgy a budapesti, mint a vi­déki főárusítóknál a hivatalos árakon. a fővárosi hírlap hirdetései írídhéhyiíbc

Next

/
Oldalképek
Tartalom