Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-03 / 18. szám
Fj&vmzasiJiigMP Budapest, 1933 májas 3. — Ténybeli adatok állanak rendelkezésünkre, annak a sajnálatos tünetnek a megállapításához, hogy a bevételek — elsősorban az üzemi jövedelmek — csökkenő tendenciát mutatnak és mert a mai gazdálkodás az adott viszonyok között egyedül a bevételekhez igazodhat: felmerül az a kérdés, hogy meddig tudjuk fokozni tovább a takarékosság tempóját? — Rózsás következtetéseket tehát nem tudok levonni a zárószámadás tanulságaiból és ha egy megnyugtató tényt keresek a jövőre vonatkozólag, úgy^ csak ^ egy bizonyosságot látok: a főváros háztartása pénzügyi megrázkódtatás nélkül indult a folyó évnek. A legnagyobb erőfeszítéssel dolgozunk azon, hogy a súlyos viszonyok között is biztosítsuk annak a rengeteg kötelezettségnek az ellátását, ami erre a hatalmas közü- letre hivatásából kifolyólag hárul. Lamotte Károly nyilatkozata a reálisan számító szakember optimizmussal vegyes aggodalmát mutatja. Kétségtelen, hogy a bevételek állandóan jelentkező visszaesése további óvatosságra int és ezért minden oka megvan a pénzügyi vezetőségnek arra, hogy a főváros háztartását a legnagyobb gondossággal körülbástyázza az esetleges meglepetések ellen. A zárószámadás nyilvánosságra hozatala után felkerestük Sebő Béla főszámvevőt, a fővárosi számvevőség kiváló vezetőjét, aki számszerű adatok ismeretében a következőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A főváros múlt évi gazdálkodását szemléltető kimutatás minden részletre kiterjedően feltárja a gazdálkodás részlet-eredményeit. Végtelenül örvendetes, hogy a zárószámadás megnyugvást keltett, ami azonban érthető következménye annak a megfontolt pénzügyi vezetésnek, amely oly körültekintéssel folyik a főváros hatalmas gépezetében. A zárószámadás az ellenőrzés munkájának a. tükre és érzésem szerint a főváros közönségének azt a bizonyosságot tárja elő, hogy az autonómia a rábízott vagyonnal és értékkel jól gazdálkodik. — Az 1932. év háztartási és pénzügyi helyzete a zárószámadás szerint megnyugtató, ami azért is megérdemli a legnagyobb dicséretet, mert mindannyian tudjuk, hogy ez az esztendő a legkritikusabb időszakok közé számítódik. Ha ezt a nehéz évet minden nagyobb baj és veszteség nélkül megusszuk, úgy ebben ígéretet látunk arra is, hogy a pénzügyi vezetésen nem fog múlni a pénzügyi egyensúly további megóvása. GROSZ FRIGYES BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-U. 7. II. 3 OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. TEL.: 86-0-64 SZ. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezömester Budapest, IV., Kecskemétl-u. 13.,III. em. I. Telefon84-4-12 ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZÖM esterek, út-, csatorna- és : BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. E Halász Huliert építési vállalkozó Budapest, VII., Aréna-út 70. Tel.: 39-0-60 Vasszádfal kölcsönzés Szánt hó Ferenc ok/, mérnök, kövezömester Budapest, /., Menkina János-utca17 Telefon: 55-1-37 Telefon: 55-1-87 I Betűn, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT USKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompreesor-kérbeadó Budapest, vm., kerület, Baross-utca 77. sz. Telcfonraám : 35-6-42. Alhppf Oki. mérnök út, vasút csatorna ^iUCI 1 és magasépítési vállalkozó Telefon 51-4-06. Budapest, II., Margit kdrút 43. ÚTHENGERLÉST vállal WOLPP ERNŐ Budapest, I., KelenföBdi-út 1. Tel: 59-9-68 Bírái szakértők megvilágításában a vízművek beomlott Dunaalagútia Megállapították, hogy „vis major“ esete nincsen — Keltű garanciák mellett a régi vállalkozó cég vagy folytatja a munkát, vagy pedig új versenytárgyalást hirdetnek Nemcsak a városházi körök, hanem a főváros egész közönsége élénk érdeklődéssel várja annak a vitás és bonyodalmas ügynek a fejleményeit, amely a vízművek alagútépítése körül támadt. A káposz- tásmegyeri vízművek teljesítőképességének és biztonságának. fokozása érdekében elhatározta annakidején a főváros, hogy a szentendrei szigeten levő kútosoportokat a megyeri főteleppel a Dunameder alatt, járható alagutakkal köti össze. Ezeken vezetik majd át a főcsöveket, ellentétben a harminc évvel ezelőtt épített régi főcsatornákkal, amelyek szintén a Duna medrében feküsznek. de mivel állandóan vízzel vannaík tele, megközelíthetetlenek és ellenőrzésük is lehetetlen. Az alagút építésével — mint köztudomású — a Káldor és Mattyasovszky céget bízta meg a főváros. A cég nagy ambícióval hozzáfogott a komplikált műszaki feladat megoldásához. Az alagutak végaknáit kisebb-nagyobb nehézségeikkel el is készítették, de amint a tulajdonképpeni alagút építéséhez hozzáfogtak, megkezdődött a balsikerek sorozata, amely rövidesen oda vezetett, hogy az építkezést teljesen be kellett szüntetni. A cég és a főváros között felmerült differenciákat rövid utón elintézni nem volt lehetséges, a Vízművek igazgatósága bírói szakértő-bizottság delegálását kérte, amely heteken át dolgozott a tényállás kiderítésén. Ugyancsak heteket vett igénybe a hatalmas terjedelmű szakértői jelentés megszerkesztése is, miután a bizottság nemcsak a főváros, hanem a cég feltett kérdéseire is megfelelt. A múlt hét elején végre beterjesztették a bírói szakértői jelentést. A Vízművek új igazgatósága egész héten át sorozatos üléseken tárgyalta a bírósági szakértők véleményét. A legutolsó ülést pénteken tartották, amelyen már kialakult az igazgatóság végleges álláspontja is, amely a következő: A Vízművek igazgatósága felszólítja a Káldor és Mattyasovszky céget, hogy a legrövidebb időn belül tegyen javaslatot az alagút építési munkálatainak folytatására. Amennyiben a cég válasza kielégítő lesz, a főváros kellő garanciák biztosítása mellett a Káldor és Mattyasovszky céggel fenntartja az összeköttetést, sőt nem zárkózik el az elől sem, hogy a cég társat vegyen maga mellé a munkák kiviteléhez. Méltányosságból a vízműigazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek azoknak a többletmunkáknak a kifizetését is, amelyek az alagút építésének folytatásánál esetleg felmerülhetnek. Ha azonban a vállalkozók válasza és új javaslata nem volna kielégítő, úgy a főváros a munkálatokra sürgősen új versenytárgyalást ír ki. A bírósági szakértők véleményével szemben a vállalkozók szakértője, Savatiel Erich műegyetem magántanár szerint az alagút építésénél olyan nem várt erők léptek fel, amelyekre számítani egyáltalában nem lehetett. A Vízművek igazgatósága előtt most már véglegesen kibontakozott az alagútépítés minden részlete és kiderült az is, hogy a beomlás nem érte meglepetésszerűen az építkezőket, mert hiszen már az aknaépítkezésnél is olyan nagy földnyomás keletkezett, amely a rendkívül erős betonfalakat is megrepesztette. Emiatt a falidomok süllyesztését be is szüntették és alulról falazták fel az alagút egyik aknáját. — Az alagútfúrást — mondotta informátorunk augusztus 10-e után kezdték meg az úgynevezett exkavátorral. Már az első órákban kiderült, hogy ez a gép, amellyel külföldön állítólag már 35 ezer méteres alagútat is fúrtak sikeresen, nálunk nem válik be. A vállalkozók és az exkavátort szállító gyár között megindult a vitatkozás, közben azonban, hogy időt ne veszítsenek, múlt év november 20-án az úgynevezett Jansen-féle eljárással: légsürítéses fúrókkal kezdték meg újra az alagútépítési munkáit. Ez sem sikerült. Már december 19-én észrevették, hagy az egyes pajzspallók tartógerendáikkal együtt elgörbültek. A vállalkozók belátták a meddő küzdelmet, abbahagyták a munkát és ekkor történt a vízművekkel közösen kért szakértői szemle. Ez volt a helyzet az első számú alagútnál. A második számú alagútat az említett Jansen-el járással szeptember 28-án kezdték meg és november 7-én történt a rendkívül erős agyag- és vízbeömlés. Azóta a munka itt is szünetel. — A vállalkozóknak a „vis major“-ra való hivatkozását megdöntötte a bírói szakértők állásfoglalása, úgy hogy a munkát folytatniok kell. A főváros a legmesszebbmenő méltányossággal viseltetik a kétségtelenül jóhiszemű vállalkozók iránt, viszont mindent elkövetnek abban az irányban is, hogy a fővárost ennél az óriási jelentőségű és milliós kiadásokat jelentő munkáknál ne érje károsodás. Értesülésünk szerint május 15-én dől el, hogy a vállalkozók folytatják-e az építkezést, vagy új versenytárgyalás lesz. Bármiként alakuljon is a helyzet, annyi bizonyos, hogy a közel egyéves késedelem alaposan visszavetette a Vízművek terjeszkedési terveit. Június elején rendelkezésére bocsátják a Rudasfürdő forrásait a gyógyulást kereső betegeknek Új ivócsarnok és rádium-belélegzőkamra épül Néhány bét múlva olyan komoly gyógy tényezőkkel lesz gazdagabb Budapest s olyan értékekkel gyarapodik, amelyek Európa legszámottevőbb gyógyhelyei között is az elsők közé sorozzák be. A Rudas-fürdő udvarában elkészültek a bárom új rendkívüli értékű forrás foglalási munkálataival. A források bekeretezését aránylag minimális) kiadással, mégis tökéletesen oldották meg és a forrásfőket úgy képezték ki, hogy azok esztétikai szempontból is látványosságszámba mennek. Különösen szép a nagyhatású kénes forrás süllyesztett ivóaknája, amelyet a szegedi egyetem építkezésénél kiválóan bevált, többször égetett színes, Klinger-téglával és műkővel képeztek ki. A gyógyító víz itt csiszolt kristálybura alatt szökik ki a földből. Igen érdekesen oldották meg a rádiumos forrás ivóberendezésót is. — A műszaki ügyosztály — mondotta Kovácsházy Vilmos tanácsnok a Fővárosi Hirlap munkatársának — munkába adta a Hungária gyógyforrás ivócsarnokának átépítését. A régi ivócsarnok kiugró részét lebontják és ehelyett az eltávolított igazgatósági épület helyén új szárnnyal bővül az ivóosarnok. Ebben az oldalrészben toroköblítő helyiségek lesznek azok számára, akik a kénes, rádiumos vízzel toroköblítő kúrát tartanak. Elkészült az Árpád-forrás új ivócsarnoka is. Eenyőszálakból épült, színes tetőjű székelyház stílusában. A török forrás barlangját is megnyitottuk a nagyközönség számára. Ebben a rádium-emalációval telített barlangban a legközelebbi jövőben inhaláló csarnokot rendezünk be. _ Megkezdték a Rudas udvarának és a források kö rnyékének kertészeti rendezését is, amivel természetesen együtt jár az, hogy a söröző jellegű vendéglőt eltávolítják. Sajnos, a távfűtés ügye ismeretlen okokból valahol megfeneklett, holott most már sürgősen sürgős volna az építkezés megkezdése, mert nyilvánvaló, hogy a magában álló kazánház omladozó falaival és kormos külsejével ott tovább nem éktelenkedhetik. A távfűtés építését állítólag az késlelteti, hogy az illetékes tényezők még mindig nem tudtak megegyezni abban, hogy tényleg megépítsék-e a távfűtést a Gellértből, vagy pedig a Fővárosi Hírlapban annak idején ismertetett későbbi ajánlatok szerint elektromos, vagy gázfűtésssel pótolják az eltávolításra váró gőzkazánokat. — Az Erzsébet-híd északi oldalán fúrt, de gyúgy- célokra egyelőre felesleges új forrás vize se megy veszendőbe. A kertészet a forrásból felszökő meleg vizet, egy kis mesterséges vízesésen át a Döbrentei- téri park japán tavába vezeti és azt tropikus növényekkel népesíti be. A D obren tea-téri park és a gyógyudvar között elvonuló alúljárót is kicsinosítják. Itt a kúrázóknak gyönyörű sétahely áll majd rendelkezésére.
