Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-22 / 12. szám

Budapest, 1933 március 22.-- t tyr^- ■ Joittgauii/M/Ip NMosoMi aMMezminy és tataroznsi kölcsön nélkül Ismét munkdtlnnnú vélik nz építőipar Az iparkcmara nz illetékes minisztériumok azonnali intézkedését kéri JÓL ÉS KELLEMESEN A vállalkozók és iparosok tömegei felkészülnek a munkálatokra és a tavasz beálltától remélik az építkezések megindítását. Évek óta felcsillannak ezek a remények, de minden alkalommal szerte is foszlanak, mert az építkezési tevékenység fellendü­lése nem akar bekövetkezni. Az iparosság pedig munkát és munkát kíván, amelyhez természetesen a hatóságok támogatását várják. Milyenek a kilátá­sok a következő hónapokban? — tettük fel a kér­dést Becsey Antal törvényhatósági tanácstagnak, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke előtt, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Meglehetősen összezsugorodtak az épí­tési lehetőségek, amit legjobban igazol az a körülmény, hogy a városháza illetékes osztá­lyán komoly építkezésekre alig kértek enge­délyeket. Kisebb építkezések, emeletráépítések és toldaléképítkezések szerepelnek a beadvá­nyokban, ami azt jelenti, hogy a kilátások nem biztatnak komoly ered­ménnyel. — A nagyarányú építkezések elmaradása arra int, hogy körülnézzünk a lehetőségek területén. Itt van a Tabán kérdése, bár ennek a grandiózus elgondolásnak is vannak vehe­mens ellenzői pénzügyi és közgadasági okok­ból. Arra hivatkoznak, hogy állandóan szapo­rodnak az üres lakások és bolthelyiségek, felesleges tehát új épületeket létesíteni, amellyel szemben én azt a látszólag paradox felfogást vallom, hogy a lakásfelesleg szaporodása éppen az építkezések megbénulása miatt folyta­tódik. Nincs munka, nincs kereset, a lakosság száma pedig nő, azonban nem tud elhelyez­kedni és keresethez jutni. — Építkezés a magánipar vonalán nincs és a Tabán építkezése is csak a jövő évben kezdődik. Az idén csupán az utakat és a köz­műveket" építik- meg, ami az általános építke­zési ipar szempontjából nem jelent semmit. Valamit tehát feltétlenül kell próbálni és így nincs más lehetőség, mint visszatérni a tatarozáshoz, amit az is indokol, hogy az üresen álló laká­sok nagy tömege kitűnő alkalom azok moder­nizálására. — Hogy lehet tatarozni? A háztulajdonos nem zárkózik el, csináltat terveket és költség- vetést, de megakad azon, hogy hol vegye a pénzt. Kölcsönt nehéz szerezni és komplikálja a helyzetet az is, hogy sok ingatlan van meg­terhelve, már pedig második, vagy éppen har­madik helyre kölcsönt felvenni szinte a lehe­tetlenséggel határos. Akad esetleg olyan ház- tulajdonos, akinek volna pénze, de ő azt kér­dezi, hogy mi a rezon egy átalakítás megvalósí­tásával? Egy szempont volna, ami a kedvet meg­adja: az épület konzerválása és a modernizá­lással a jövedelem szaporítása. — A mutatkozó kis lehetőségeket ki kel­lene használni és a tatarozást végeztető ház- tulajdonosokat megfelelő adókedvezményekkel támogatni, amire megvan a lehetőség. Most a helyzet az, hogy 5 éven keresztül a befektetett tatarozasi tőke 10%-át adókedvezményben visszatérítik, de csak abban az esetben, ha a bruttó bevétel 30%^-ának erejéig terjed az át­alakítás. Az átalakítás általában zaklatással jár a többi lakókra, mert ez zavarja és hábor­gatja őket. Ez is arra int, hogy ne kötelezzék a háztulajdonost az egész ház tatarozására és redukálják a köte­lezettséget a bruttó bevétel 10%-ára, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos modernizá­lásokat és rekonstrukciókat emeletre és bizo­nyos házrészekre korlátozzanak. — A Kereskedelmi és Iparkamara ebben az értelemben foglalt állást és kívánságait a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter elé terjeszti. A legfontosabb az adókedvezmény méltányosítása és a tatarozási kölcsönök biztosítása, mert enélkül még a legkisebb körre szorít­kozó munkálatoktól is elütik az építőipart. * Értesülésünk szerint az illetékes minisztériumok soronkívül foglalkoznak a kérdéssel és a közeli na- pókban szűkebbkörű értekezleten beszélik meg a teendőket az ipari tömörülések vezetőivel. Újból elhúzódik a RudasfUrdö távfűtésének megvalósítása Előbb a Ganz-gyár villamosfüfésre, újabban pedig egy magán­vállalkozó gázfüfiőberendezésre tett ajánlatot A téli idő enyhülésével nyomban hozzáfogtak a Rudas-fürdő környékének régóta sürgetett rendezé­séhez. Az új kénesforrás ivócsarnokának építse be­fejezéséhez közeledik és elkészültek a nagy jövőjű rádiumos forrás befoglalásával is, a Hungária-for- rással együtt tehát három különböző hatású gyógy­forrás nyílik meg néhány hét múlva a nagyközön­ség számára. Lebontották a rendezés útjában álló igazgatósági épületet is, de ez az új helyzet még ki­rívóbbá tette a régi kazánház omladozó körvona­lait, úgyhogy végleges rendezésről addig komolyan szó sem lehet, amíg ezt a roskadozó és a környe­zetbe sehogy sem illő üzemi épületet el nem távolít- ják. Erről azonban a közel jövőben szó sem lehet, mert a már korábban elhatározott és a közgyűlésben is engedélyezett távfűtő-vezeték megépítése körül nagy zűrzavar támadt. A Rudas-fürdő körüli bonyodalmakról beavatott helyen az alábbi részleteket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — Amikor a tanács elvben kimondotta a kazánház lebontását, előbb a középítési ügy­osztálytól kértek szakvéleményt, hogy a fürdő gőzzel való táplálására milyen megoldás a leg­alkalmasabb. A műszaki ügyosztály azt vála­szolta, hogy hazai barnaszén tüzeléséhez leg­megfelelőbb a láncrostélyos kazánok alkalma­zása. Ez a megoldás azonban új kazánház léte­sítését követelné, holott a cél éppen az volt, hogy a mostani kazánházat eltávolítsák. Ezért újra tárgyalás alá vették a kérdést és most háromtagú szaktestület zsűrijére bízták a dön­tést. Ennek tagjai Becsey Antal, Scheuer Ró­bert és Petrovácz Gyula tanácstagok voltak, mind a hárman közismert} szaktekintélyek. A tanácstagok zsűrije elvetette a barnaszén­kazános elgondolás tervezetét és a fürdőigazgatóság eredeti tervét kí­vánta megvalósítani: távfűtést a Gellért- fürdőből. Erre azután elkészítette a középítési osztály a távfűtési terveket, de a kivitel előtt geológiai vizsgálatot kívánt, nehogy a Gellért-hegy meg­fúrásánál meglepetések jelentkezzenek. — Ez is megtörtént. A Földtani Intézet és a Bányakapitányság közölte, hogy hozzáfog­hatnak a fúráshoz, a 180 cm átmérőjű alagút semmiféle veszedelmet nem jelent a Gellért­hegy szilárdsága tekintetében. Már-már úgy volt, hogy kiírják a távvezeték építésére a versenytárgyalást és márciusban megkezdik a munkát, amikor újabb fordulat történt: be­futott a Ganz-művek ajánlata, hogy elektromos energiával fűtött gőzfejlesztő készüléket szereljenek a Rudas alag­sorában. Herkules Magas és Mélyépítő Vállalat Budapest, X., Kelemen-utca 31. Telefonszám : 48-7-30 úthengerlest] iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiváiiai \j^OLF3* ERNŐ I Budapest, l.T Kelenföldi-űft 1. Tel; 59-9-68 | érzi magát Kathreiner Kneipp malátakávé és valódi Francft kávéizesitő élvezete után. Kísérelje meg! Ezt az ajánlatot is kiadták a műszaki osztály­nak véleményezésre. Kiderült, hogy annak megvalósítása nem gazdaságos, mert ha a legolcsóbb ipari árammal hevítenék is a kazá­nokat, kétszer olyan drága lenne a fűtés és a gőzfejlesztés, mint a távvezeték megvalósítása esetén. Emellett veszedelmes is a fürdő épüle­tében ilyen nagyfeszültségű villamos energiá­val dolgozni. Alighogy megtörtént ez az állás- foglalás a Ganz-féle ajánlat felett, felmerült az újabb terv. Egy magánmérnök a napokban részletes javaslattal állott elő, amely gázfűtésre szól. Azt proponálja, hogy a Gázművek légszeszével táplálják a távvezetéket, úgy hogy gázzal fű­tött vízmelegítő- és gőzfejlesztőkészülékeket szereljenek be az épület valamely részébe. Bármennyire valószínűtlennek is látszik, hogy a külföldi gázszén-szállítás nehézségei mellett gyakorlatilag megvalósítható volna a gáz­fűtéses megoldás, mégis ki kellett adni ezt az ajánlatot is felülvizsgálásra a főváros mű­szaki osztályának, ami újabban elodázza a távvezeték építését. * A távfűtés építésének halogatása dolgában kér­dést intéztünk Kovácsházy Vilmos tanácsnokhoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő­ket mondotta: — A főváros vezetőségének a távfűtés dol­gában már megvan a kialakult álláspontja. Készen vannak a tervek, rendelkezésre áll a pénz is. A munkát csak azért nem kezdhettük el, mert a kötéles óvatosság és elővigyázatos-, ság azt parancsolja, hogy minden meg­oldási lehetőséget megvizsgáljunk. így történt ez a Ganz-féle ajánlatnál és így van a gázfűtéses megoldás tekintetében is. Sajnos, az előkészület egy kissé túl soká tar­tott, tehát az újabb ajánlatok elbírálása is he­teket vesz igénybe, így a munkálatok megkez­dése egyelőre késedelmet szenved. Reméljük azonban, hogy hamarosan mégis tisztázódik a helyzet és még a tavasz folyamán el lehet indítani ezt a fontos, de műszakilag egyáltalá­ban nem jelentéktelen munkát, amely esetben aztán ősszel lebontásra kerül­het a valóban útban álló kazánház is. Amíg ez megtörténik, a fürdő és a források körül csak ideiglenes rendezésről lehet szó. Ennek a mun­kálatait viszont már elkezdtük. DÉLBEN 12-től 4-ig­KISMENŐ (leves, sült, köret, tészta) MENÜ (leves, sült, köret, tészta nagyobb adagolásban) .............P 2a— ES TE 8-tói 1-ig­KIS MENÜ (sült, köret, tészta)............ ME NÜ (leves, sült, köret, tészta nagyobb adagolásban) BORRAVALÓ 10% ISO P 2.50 ^jihiiiiiiiifiiiiniiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiifiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii<ifiiiiiiiiiiiiiiiiii lUiiiKifiiiiitiiiiKiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiKiiíiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiifiiiiiiniitiiíiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii^ Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra %iiiiirii'iiiii»'iiiiiiiiin»itsiv>'Hli>l<<iiHiiiiiii<«ii»i<nrin>iniiiiiiN»iiiiuiuiiiiMiiiiHiii|]ii<iiiiiiiiuiiiuiiiiniiui>iiiiiiiii]|in|<iiii>«iiiu«iiiiiiiiiiuiiiii|iiiw"iiui>'iiiii’>íiiiniiiiii"<iii"<iiii>"iiiii»aii<"<iiii>uili»|iiH»«iiiii niiii"«iii'iiiiiii'i!ii»'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiii..uimiiiii murai

Next

/
Oldalképek
Tartalom