Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-15 / 11. szám
6 Budapest, 1933 március 15. 9 m Az áruházak irtó hadjárata a detaii-kereskedelem ellen Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter megrendsza- báiyozza a fojtogató honhmrenciát A Fővárosi Hírlap közérdekű akciója az áruházak fojtogató komkurrenciája és a nagy gyárvállalatok detailista tevékenysége elleti, változatlanul foglalkoztatja az összes szakmai érdekeltségeket.. Az illetékes hatóságok közvetlenül a jogérvényes intézkedések megtétele előtt állanak, mert már a maguk részéről is tűrhetetlennek és károsnak minősítik a tőkecsoportok példátlan mohóteág'át, amelyik félreérthetetlenül a kiskereskedelem teljes megfojtására irjányul. A Magyar Divatcsarnok é® a Corvin nagyarányú élelmiszerosztátyának megszervezése, a Dreher—Maul-gyér városi üzleteinek szaporodása, a GFB által kitenyésztett P6k-áruházalc sokasága, a Koestlin-gyár detailkereske- dései, a Szent István tápszermüvek kiskereskedői tevékenysége, a Stauffer é® más sajtgyárak üzleteinek terjeszkedése a legnagyobb felháborodást és megdöbbenést keltik azoknak a kiskereskedőknek a tömegei között, akik mindezeket a cikkeket árulják, de becsületes iparkodásukra az a. válasz, hogy a gyár eltiporja őket. A gazdasági válság legsúlyosabb hónapjaiban ez a magatartás a legélesebb kritikát váltja ki a méltányosságot nem ismerő tőkealakulatok profit-szomjúsága ellen. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete Vértes Emil elnöklésével legutóbb is hosszú tanácskozást szentelt ennek a súlyos problémának. Rámutattak arra, hogy a kereskedelem mem a meglévő iáruházak bezárását, hanem az egy- mjá.sután alakuló- új áruházak létesítésének korlátozását, de főképpen _ ! az állam által nyújtott kedvezményekkel, verse- nyenkivüli állapotba kerülő konkurenciának megfékezését j kéri olyképpen, hogy a szubvenciót, továbbá a vámvédelmet és vámkedvezményt élvező gyárak cikkeikkel elsősorban- a kereskedelmet lássák el és részükre a detailárusítások minden módja betiltassák. Ebben az értelemben memorandumot készítettek, amelyet rövidesen a miniszterelnök Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter úr, amikor a magyar kereskedelem vezetői nála jártak és védelmet kértek a textilgyárak detailárusítása ellen: megígérte,, hogy a nagy tőkeérdekeltségek részéről létesített áruházakat külön adóztatás alá vonja. A miniszter célja nyilvánvalóan az, hogy -ezzel a legális kiskereskedelem számára a versenyt kiegyenlítse. A gyáripar, úgy látszik, minden téren irgalmatlan hadjáratot indít, a kisiparosok százezernyi tömegei ellen és rövidlátó üzleti politikával olyan helyeken keres érvényesülést a maga számára, amely területek nem őt illetik. A Fővárosi Hírlap-ban már szóvátettem, hogy a lehető legmesszebbmenő' mértékben kell megakadályozni á kormánynak egyes nehézipari gyárak ama destruáló magatartását, hogy bár sohasem foglalkoztak építőipari cikkek -előállításával, most épület-asztalosmunkát, épületlakatosmunkát, kályhásmruikát, ácsmunkát, redőny- és parkettamunkát vállalnak. Ezzel az eljárással a kisipar létjogosultságát ássák alá és 'háromszázezer egzisztenciának a megélhetését teszik bizonytalanná. A Baross Szövetség kiváló elnöke: Ilovszky János, csak a napokban tett hitvallást amellett, hogy teljes erővel kívánja szolgálni a kis- -és középipar érdekeit., Minden elismerés megilleti a Baross Szövetség vezetőségét, amiért az anomáliák kiküszöböléséért küzd és tiltakozik a gyáripar illetéktelen beavatkozása ellen a kisipar munkaterületén. Évek óta nyomorog az építőipar egyrészt, mert nincsen jelzálogkölcsön és kevés a munkaalkalom, másrészt pedig, hogy a közmunka-programból hiányzik az építőipar részesedése és a legutóbb megszavazott, 80 milliós beruházási hitel is mellőzte a kisipart. Alkalmam volt rámutatni arra, hogy miképpen lehetne a munkaalkalmakat megsokszorozni és pénzügyileg alátámasztani és nagyon örvendek, hogy a Tabán felépítése az általam elgondolt megvalósulás stádiumába jutott. Attól tartok azonban, hogy az ügyosztályok útvesztőjében és a bizottságok ülésein ez a terv is elpo-s- | és a kereskedelemügyi miniszter elé juttatnak. A kereskedelem jajkiáltása tehát mindinkább élesebben sikolt bele az illetékesek fülébe. A nagytőke nem >aira való, hogy agyonnyomja a kisembert és ebből a szempontból! nem -érdektelen rámutatni olyan eseményekre, amelyek Németország megújhodásának mai napjaiban játszódnak le. Münchenben és más német városokban küszöbön áll a nagy áruházak megrendszabályozására vonatkozó kormányintézkedés. Az intézkedésnek az- a célja, hogy a tőke központosítását kiküszöbölje és a középipart juttassa munkához. Az elkeseredés sokszor túlzásokra is ragadtatja magát. Esseniben megtörtént (például, hogy rohamosztágasok csoporton- kint járták be a nagy áruházakat, -a bejáratok elé őröket állították és a közönséget felszólították, hogy ne vásároljon ezeknél a kereskedőknél. A fenyegető demonstráció- hatása alatt az áruházak jóinak látták csarnokaikat haladéktalanul bezárni. Nem hisszük, hogy nálunk a helyzet ennyire elfajuljon és az a tökéletes rend és fegyelem, ami e nehéz időkben- Budapesten oly örvendetesen megvan, bizonyára lehetetlenné is tenne minden ifyen megmozdulást. A külföldi példa azonban intő jel arra, hogy a nagytőkés áruházak necsak a saját pénztárkönyveik eredményszámláira legyenek tekintettel, hanem hagyják élni a kiskereskedőket is, akiknek szintén megvan a joguk a maguk érvényesüléséhez. Hogy -ez a méltányos gesztus -kialakul-e az áruházak frontján, az nagyon is kétséges. Módunkban van ugyanig három új áruház közeli megnyitásáról hírt adni: az egyik a Kossuth Lajos-utcában, a volt Holzer- féle áruház helyén nyitja meg kapuit, egy másik a Fischer Simon bécsiutcai nagy helyiségeiben próbálko-zik, a harmadik pedig a Baross-téren kezdi meg végzetes kon- kurremciáját a kiskereskedőik ellen. ványosodik. Már mondják is a városházán, hogy új terveket kell csinálni, ami a Tabán felépítésének a lehetőségét könnyen kétségessé teszi, de mindenesetre elodázza. Abból,, hogy a Tabánt egyelőre csak csatorna- és útmun- kálatokkal kezdik újjáépíteni, az építőipari szakmának semmi munkalehetőség és jövedelem nem jut. Amikor itt áll 300' ezer kisiparos munkaalkalom és pénz nélkül, akkor ráadásul felvonul a nehéz gyáripar kebeléből néhány olyan cég, amely a kisipa-r válságos helyzetét katasztrófába akarja dönteni. Előljár ebben legújabban a Melocco Cementárugyár, amely már parketta- és redőnymunkákat hirdet és vállal, továbbá a Hoífher és Schrantz mezőgazdasági gépgyár, amely épület-asztalos és épület-lakatos, redőny- és vas- munkát vállal. Mindezeken túlmenően pedig’ akadt egy nyugalmazott államtitkár: Rátonyi-Reisz úr, jelenleg a Melocco Cementárugyár vezérigazgatója, aki azzal dicsekszik, hogy azért vállalhat- mindenféle iparosmunkát, mert mögötte előkelő bankérdekeltség áll. A mai nehéz gazdasági viszonyok között nagyon rossz- szolgálatot tesz az ilyen gesztus a konszolidációra val-ó törekvéseknek. Legfőbb ideje, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a kisipar munkaterületét törvények alkotásával intézményesen megvédje. Ezzel sikerülne 300 ezer hazafias kisiparost megmenteni egy féltucat nehézipari gyár konkurrenciájától. Akaratlanul is a felforgató®t, szolgálják azo-k, akik illetéktelen ko-nkurreaaciával elmérgesítik a válságos helyzetet és az iparosságot a kétségbeesés örvényébe taszítják. Követésreméltón-aik tartjuk az osztrák példát. Ausztriában ugyanis éppen a legutóbbi időben szükségrendelet lévett életbe, amely az 1914-ben hozott háborús törvényen alapszik és megtiltja, hogy új műhelyek, új gyárak, új nagyáruházak létesüljenek. Az indokolás nagyon helyes: Amíg nincsen kellő munkaalkalom a túlzsúfolt iparágak r-észére, addig nem szabad még jobban szétaprózni a kereseti lehetőségeket! ITa ezt a példát nálunk is követnék, az építőiparosok nagyon hálásak volnának érte. Áss Angol-Magyar Bank 1.5 millió • pengős tiszta oyeresé- gát tartalékolja Az Angol-Magyar Bank most tette közzé 1932. évi mérlegét, mely másfélmillió pengős tiszta nyereséget tün_ tét fel s így üzlete,redmónyével méltóan sorakozik az ország többi nagy pénzintézeteihez. A kimutatott nyereség lehetővé tette volta a bank vezetőségének az osztalékfizetést, de a banknak túlnyomó-részt külföldi részvényesei helyesebbnek ítélték a fennálló transzfertilalmak miatt egyébként sem átutalható osztalékaikat a bank pénzügyi mobilitásának és erősítésének céljaira fordítani. A bank tiszta nyeresége csaknem eléri a tavalyit, ami elsősorban a -kellő időben keresztülvitt üzletviteli költségapasztással volt -elér. hető. A bank betétállománya a tavalyi színvonalon maradt és az igazgatóság által meg-állapított mérleg tanúsága szerint mobilitása is változatlanul megmaradt. A hivatalos közlemény szerint az Angol-Magyar Bank igazgatósága március 10-én tartott ülésében, megállapította az 1932-iik üzletév imérliagiét, mely a,zi előző -évről áthozott 200.117.16 P betudásával, ,a folyó üzletben eszközölt 476.000 P leírás, és az értékpapíroknál- eszközölt jelentékeny leírások után 1.525.017.69 P tiszta nyereséget tüntet fel (az előző évi 1.750.117.16 P-vel szemben). Bárba ez; a nyereség osztalék- fizetést lehetővé tenne, mégis figyelemmel' a még mindig tartó világgazdasági válságra, valamint országunk kedvezőtlen gazdasági helyzetiére, a. bank bel- és külföldi nagyrészvényesei ,a vezetőségnek ama javaslatát tették magukévá, mely osztalék - fizletés helyett inkább az intézet saját erejének növelését célozza. Ennélfogva az igazgatóság a fentebbi tiszta nyereség hovaíordítása tekintetében azt az indítványt fogja a március 27-re egybehívandó 12-ik évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy a, rendelkezésre álló összegből 1,000.000 P a tartalékok és 300.000 P a nyug- és kégydíj alapok dotálására fordíttassék,. míg a fen,nimaradó 225.017.69 P az 1933. üzletév számlájára vitessék át.------- ■ -------fi Magyar általános Hitelbank csaknem 5 milliós nyereségét tartatékalásra és a tisztviselői nyugdíjalapra fordítja A Magyar Általános Hitelbank a napokban hozta nyilváno.sságra multévi zárszámadását, amely felelős vezetőinek józan előrelátásáról és bölcsesség’éről tesz tiszteletreméltó tanúságot. A mérleg 4.9 millió pengő nyereséget mutat ki, az intézet ennek dacára nem fizet osztalékot, hanem azt teljes egészében -belső erejének gyarapítására fordítjá. Az igazgató-sági jelentés, amely a Hitelbank nemzetközi pozíciójának elismert színvonaláról és komolyságáról tanúskodik, a következőképpen szól: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap _8-áu báró Harkányi János ;b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1932. üzetév mérlegét. A zárszámadása a javasolt leírások keresztülvitele ellőtt t-9 millió pengő üzleteredményt tüntet fel. Ebből az összegből _aa egyes _vagyon- téte-lek értékelésénél 2.5 millió pengő rendkívüli leírás foganatos itt atik, 1.4 millió pengő a tartalékalapok javadalmazására, és az új üzletév' számlájára történő átvitelére, végül 1 millió pengő ,az alkalmazottak nyugdíjalapjainak céljaira fer- díttatik. Osztalék fizetésére irányuló javas-lattól az igazgatóság már tavaly eltekintett, me-ly elhatározást az a.zóta bekövetkezett események teljesen igazolták. Az igazgatóság célszerűnek tartja, hogy —• tekintve a gazdasági helyzet jövő alakulásának további bizonytalanságát — a tiszta nyereség ezúttal is az intézet erősítésére fordíttassék. Igazgatósági tanitiSmé fizetésére, mint tavaly, az idén sem kerül sor.- Az. adósok tétele ,a tavalyi 139.7 millióról 144.3 millióra-, a váltótárca 78.9 millióról 82 millióra emelkedett. Az értékpapírok és a különféle érdekeltségek a. tavayi 53.7 millióval szemben 49.9 millióval sZ'S'i’GpGlnieik. A 147 millió peTúgőt kitevő betetál- l-o-mány 8.6 millió pengős- emelkedést tüntet fel. Az intézet a -nemzetközi árucsereíorgalombam. jelesül a mezőgazdasági termények kivitele- és az ipari nyersanyag- szükséglet ellátása terén kompenzációs üz-letek révén élénk, tevékenységet fejtett ki. Az intézet érdekköréhez tartozó vállalatokról megemlíthető, hogy a gazdasági ^ viszonyok egyes iparágakra (vau- és gépipar, továbbá az' építkezési ipar) természetszerűleg hátrányos befolyást gyakoroltak. ^ viszont az egyéb iparágakhoz tartozó vállalatok általánosságban kielégítő, sőt részben kedvező eredményeket értek el. Azon jelentőségnél fogva, amellyel az intézet concernvállalatai nemcsak az i-ntéz'et, hanem az egész ország közgazdasága számára túrnak, a bank továbbra is gondosan őrköd_ik_ azon erdekeic védelme felett,, amelyek ezen. vállalatokhoz fűződnek. A polgármester elrendelte az összes budapesti ipar- testületek működésének felülvizsgálását. Az ipartestületiekről és az ipartestületek országos központjáról intézkedő 1932. VIII. t.-c. szerint a Budapesten működő ipartestületek felett a hatósági felügyeletet a főváros polgármestere- gyakorolja. Az új törvény a felügyelő joggal felruházott polgármester hatáskörét kiterjesztette és kötelességeit is fokozottabb mértékben állapította meg. Különösen fontos feladatává tette a törvény a polgármesternek, hogy az ipartestületeket feladataik ellátásában mindenkor megértéssel és hatásosan támogassa, szükség esetén lássa el útbaigazítóokkal,. tanácsokkal, másrészt pedig kötelességévé tette, hogy az ipartestületek szerveinek és közegeinek működését, általános ügykezelését és vagyonkezelést is fokozottan ellenőrizze. A polgármester ennek az ellenőrzésnek a gyakorlásával es az ipartestületek közvetlen támogatásával az ipari és közjogi ügyosztályt bízta meg. A vizsgálatok megtartása céljából két bizottságot alakított a polgármester, amelyek működésüket már meg is kezdték. Magától értetődik, hogy ezek a vizsgálatok a legteljesebb megértés, az ipar hathatós támogatása és a legbarátságosabb szellemben fognak megtörténni, Az ipartestül etek vizsgálata néhány hónapot vesz igénybe, azután a tapasztaltakról jelentést tesz a polgár- mester a belügyminiszternek. A Hazai Bank rt. Szécsi Páll elnöklete alatt megtartott rendes közgyűlése az igazgatóság jelentésiét egyhangúlag tudomásul vetté az 1932. üzletévre vonatkozó' mérleget, valamint az igazgatóság összes javaslatait elfogadta, és elhatározta. hogy a, kimutatott 422.772.68 pengő ti'Szta nyereségből osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis 250.000 pengő, a tartalékalap jaívladalimazására 50.000 pengő, az ingatlanok értékcsökkenési tartalékának növelésére pedig 25.000 pengő fordíttassék, míg 74.326.53 pergő az 1933. üzletév számlájára, vitessék át. Az osztalék a XXXVIII. számú osztalékszelvény beszolgáltatása ellenében a társaság pénztárainál folyó hó 10-től kezdődőleg 'kerül kifizetésre. Jalsovicsky Sándor ny. államtitkár a, felügyelőblzottságba új tagként bev áilaszt atott. a részvényesek nevében Sárkány Béla részvényesi meleg szavakká.,] üdvözölte az elnököt és a vezérigazgatót é,s a nehéz visz'o. •nyolc között elért eredményért úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselőkarnak köszönetét és elismerését fejezte ki. Nagyipari vállalatok ofienzívája kisiparosok százezrei ellen Irta: KORÁNYI BÉLA
