Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-15 / 11. szám

6 Budapest, 1933 március 15. 9 m Az áruházak irtó hadjárata a detaii-kereskedelem ellen Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter megrendsza- báiyozza a fojtogató honhmrenciát A Fővárosi Hírlap közérdekű akciója az áruházak foj­togató komkurrenciája és a nagy gyárvállalatok detailista tevékenysége elleti, változatlanul foglalkoztatja az összes szakmai érdekeltségeket.. Az illetékes hatóságok közvet­lenül a jogérvényes intézkedések megtétele előtt állanak, mert már a maguk részéről is tűrhetetlennek és károsnak minősítik a tőkecsoportok példátlan mohóteág'át, amelyik félreérthetetlenül a kiskereskedelem teljes megfojtására irjányul. A Magyar Divatcsarnok é® a Corvin nagyarányú élelmiszerosztátyának megszervezése, a Dreher—Maul-gyér városi üzleteinek szaporodása, a GFB által kitenyésztett P6k-áruházalc sokasága, a Koestlin-gyár detailkereske- dései, a Szent István tápszermüvek kiskereskedői tevékeny­sége, a Stauffer é® más sajtgyárak üzleteinek terjeszke­dése a legnagyobb felháborodást és megdöbbenést kel­tik azoknak a kiskereskedőknek a tömegei kö­zött, akik mindezeket a cikkeket árulják, de be­csületes iparkodásukra az a. válasz, hogy a gyár eltiporja őket. A gazdasági válság legsúlyosabb hónapjaiban ez a maga­tartás a legélesebb kritikát váltja ki a méltányosságot nem ismerő tőkealakulatok profit-szomjúsága ellen. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete Vértes Emil elnök­lésével legutóbb is hosszú tanácskozást szentelt ennek a súlyos problémának. Rámutattak arra, hogy a kereske­delem mem a meglévő iáruházak bezárását, hanem az egy- mjá.sután alakuló- új áruházak létesítésének korlátozását, de főképpen _ ! az állam által nyújtott kedvezményekkel, verse- nyenkivüli állapotba kerülő konkurenciának megfékezését j kéri olyképpen, hogy a szubvenciót, továbbá a vámvédel­met és vámkedvezményt élvező gyárak cikkeikkel elsősor­ban- a kereskedelmet lássák el és részükre a detailárusítások minden módja betiltassák. Ebben az értelemben memo­randumot készítettek, amelyet rövidesen a miniszterelnök Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter úr, ami­kor a magyar kereskedelem vezetői nála jártak és vé­delmet kértek a textilgyárak detailárusítása ellen: meg­ígérte,, hogy a nagy tőkeérdekeltségek részéről létesített áruházakat külön adóztatás alá vonja. A miniszter célja nyilvánvalóan az, hogy -ezzel a legális kiskereskedelem számára a versenyt kiegyenlítse. A gyáripar, úgy látszik, minden téren irgalmatlan hadjáratot indít, a kisiparosok százezernyi tömegei ellen és rövidlátó üzleti politikával olyan helyeken keres érvé­nyesülést a maga számára, amely területek nem őt illetik. A Fővárosi Hírlap-ban már szóvátettem, hogy a lehető legmesszebbmenő' mértékben kell megakadályozni á kormánynak egyes nehézipari gyárak ama destruáló magatartását, hogy bár sohasem foglalkoztak építőipari cikkek -előállí­tásával, most épület-asztalosmunkát, épület­lakatosmunkát, kályhásmruikát, ácsmunkát, re­dőny- és parkettamunkát vállalnak. Ezzel az eljárással a kisipar létjogosultságát ássák alá és 'háromszázezer egzisztenciának a megélhetését teszik bizonytalanná. A Baross Szövetség kiváló elnöke: Ilovszky János, csak a napokban tett hitvallást amellett, hogy teljes erő­vel kívánja szolgálni a kis- -és középipar érdekeit., Minden elismerés megilleti a Baross Szövetség vezetőségét, amiért az anomáliák kiküszöböléséért küzd és tiltakozik a gyár­ipar illetéktelen beavatkozása ellen a kisipar munka­területén. Évek óta nyomorog az építőipar egyrészt, mert nincsen jelzálogkölcsön és kevés a munkaalkalom, más­részt pedig, hogy a közmunka-programból hiányzik az építőipar részesedése és a legutóbb megszavazott, 80 milliós beruházási hitel is mellőzte a kisipart. Alkalmam volt rámutatni arra, hogy miképpen le­hetne a munkaalkalmakat megsokszorozni és pénzügyi­leg alátámasztani és nagyon örvendek, hogy a Tabán felépítése az általam elgondolt megvalósulás stádiumába jutott. Attól tartok azonban, hogy az ügyosztályok út­vesztőjében és a bizottságok ülésein ez a terv is elpo-s- | és a kereskedelemügyi miniszter elé juttatnak. A kereskedelem jajkiáltása tehát mindinkább éleseb­ben sikolt bele az illetékesek fülébe. A nagytőke nem >aira való, hogy agyonnyomja a kisembert és ebből a szem­pontból! nem -érdektelen rámutatni olyan eseményekre, amelyek Németország megújhodásának mai napjaiban ját­szódnak le. Münchenben és más német városokban küszöbön áll a nagy áruházak megrendszabályozására vo­natkozó kormányintézkedés. Az intézkedésnek az- a célja, hogy a tőke központosítását kiküszöbölje és a középipart juttassa munkához. Az el­keseredés sokszor túlzásokra is ragadtatja magát. Essen­iben megtörtént (például, hogy rohamosztágasok csoporton- kint járták be a nagy áruházakat, -a bejáratok elé őröket állították és a közönséget felszólították, hogy ne vásároljon ezeknél a kereskedőknél. A fenyegető demonstráció- hatása alatt az áruházak jóinak látták csarnokaikat haladéktalanul bezárni. Nem hisszük, hogy nálunk a helyzet ennyire elfajul­jon és az a tökéletes rend és fegyelem, ami e nehéz idők­ben- Budapesten oly örvendetesen megvan, bizonyára lehe­tetlenné is tenne minden ifyen megmozdulást. A külföldi példa azonban intő jel arra, hogy a nagytőkés áruházak necsak a saját pénztárkönyveik eredményszámláira legye­nek tekintettel, hanem hagyják élni a kiskereskedőket is, akiknek szintén megvan a joguk a maguk érvényesüléséhez. Hogy -ez a méltányos gesztus -kialakul-e az áruházak frontján, az nagyon is kétséges. Módunkban van ugyanig három új áruház közeli megnyitásáról hírt adni: az egyik a Kossuth Lajos-utcában, a volt Holzer- féle áruház helyén nyitja meg kapuit, egy másik a Fischer Simon bécsiutcai nagy helyiségeiben próbálko-zik, a harmadik pedig a Baross-téren kezdi meg végzetes kon- kurremciáját a kiskereskedőik ellen. ványosodik. Már mondják is a városházán, hogy új ter­veket kell csinálni, ami a Tabán felépítésének a lehető­ségét könnyen kétségessé teszi, de mindenesetre elodázza. Abból,, hogy a Tabánt egyelőre csak csatorna- és útmun- kálatokkal kezdik újjáépíteni, az építőipari szakmának semmi munkalehetőség és jövedelem nem jut. Amikor itt áll 300' ezer kisiparos munkaalkalom és pénz nélkül, akkor ráadásul felvonul a nehéz gyáripar kebeléből néhány olyan cég, amely a kisipa-r válságos helyzetét katasztrófába akarja dönteni. Előljár ebben legújabban a Melocco Cementárugyár, amely már parketta- és redőnymunkákat hirdet és vállal, továbbá a Hoífher és Schrantz mezőgazdasági gépgyár, amely épület-asztalos és épület-lakatos, redőny- és vas- munkát vállal. Mindezeken túlmenően pedig’ akadt egy nyugalmazott államtitkár: Rátonyi-Reisz úr, jelenleg a Melocco Cementárugyár vezérigazgatója, aki azzal di­csekszik, hogy azért vállalhat- mindenféle iparosmunkát, mert mögötte előkelő bankérdekeltség áll. A mai nehéz gazdasági viszonyok között nagyon rossz- szolgálatot tesz az ilyen gesztus a konszolidációra val-ó törekvéseknek. Legfőbb ideje, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a kisipar munkaterületét törvények alkotásával intézményesen megvédje. Ezzel sikerülne 300 ezer hazafias kisiparost megmenteni egy féltucat nehézipari gyár konkurrenciájától. Akarat­lanul is a felforgató®t, szolgálják azo-k, akik illetéktelen ko-nkurreaaciával elmérgesítik a válságos helyzetet és az iparosságot a kétségbeesés örvényébe taszítják. Követésreméltón-aik tartjuk az osztrák példát. Ausztriá­ban ugyanis éppen a legutóbbi időben szükségrendelet lévett életbe, amely az 1914-ben hozott háborús törvényen alapszik és megtiltja, hogy új műhelyek, új gyárak, új nagyáruházak létesüljenek. Az indokolás nagyon helyes: Amíg nincsen kellő munkaalkalom a túlzsúfolt iparágak r-észére, addig nem szabad még jobban szétaprózni a kere­seti lehetőségeket! ITa ezt a példát nálunk is követnék, az építőiparosok nagyon hálásak volnának érte. Áss Angol-Magyar Bank 1.5 millió • pengős tiszta oyeresé- gát tartalékolja Az Angol-Magyar Bank most tette közzé 1932. évi mérlegét, mely másfélmillió pengős tiszta nyereséget tün_ tét fel s így üzlete,redmónyével méltóan sorakozik az or­szág többi nagy pénzintézeteihez. A kimutatott nyereség lehetővé tette volta a bank vezetőségének az osztalékfize­tést, de a banknak túlnyomó-részt külföldi részvényesei he­lyesebbnek ítélték a fennálló transzfertilalmak miatt egyéb­ként sem átutalható osztalékaikat a bank pénzügyi mobili­tásának és erősítésének céljaira fordítani. A bank tiszta nyeresége csaknem eléri a tavalyit, ami elsősorban a -kellő időben keresztülvitt üzletviteli költségapasztással volt -elér. hető. A bank betétállománya a tavalyi színvonalon maradt és az igazgatóság által meg-állapított mérleg tanúsága sze­rint mobilitása is változatlanul megmaradt. A hivatalos közlemény szerint az Angol-Magyar Bank igazgatósága március 10-én tartott ülésében, megállapította az 1932-iik üzletév imérliagiét, mely a,zi előző -évről áthozott 200.117.16 P betudásával, ,a folyó üzletben eszközölt 476.000 P leírás, és az értékpapíroknál- eszközölt jelentékeny leírások után 1.525.017.69 P tiszta nyereséget tüntet fel (az előző évi 1.750.117.16 P-vel szemben). Bárba ez; a nyereség osztalék- fizetést lehetővé tenne, mégis figyelemmel' a még mindig tartó világgazdasági válságra, valamint országunk kedvezőtlen gaz­dasági helyzetiére, a. bank bel- és külföldi nagyrészvényesei ,a vezetőségnek ama javaslatát tették magukévá, mely osztalék - fizletés helyett inkább az intézet saját erejének növelését célozza. Ennélfogva az igazgatóság a fentebbi tiszta nyereség hovaíordítása tekintetében azt az indítványt fogja a március 27-re egybehívandó 12-ik évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy a, rendelkezésre álló összegből 1,000.000 P a tartalékok és 300.000 P a nyug- és kégydíj alapok dotálására fordíttassék,. míg a fen,nimaradó 225.017.69 P az 1933. üzletév számlájára vitessék át.------- ■ -------­fi Magyar általános Hitelbank csaknem 5 milliós nyereségét tartatékalásra és a tisztviselői nyugdíjalapra fordítja A Magyar Általános Hitelbank a napokban hozta nyilváno.sságra multévi zárszámadását, amely felelős veze­tőinek józan előrelátásáról és bölcsesség’éről tesz tiszteletre­méltó tanúságot. A mérleg 4.9 millió pengő nyereséget mu­tat ki, az intézet ennek dacára nem fizet osztalékot, hanem azt teljes egészében -belső erejének gyarapítására fordítjá. Az igazgató-sági jelentés, amely a Hitelbank nemzet­közi pozíciójának elismert színvonaláról és komolyságáról tanúskodik, a következőképpen szól: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hónap _8-áu báró Harkányi János ;b. t. t. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az 1932. üzetév mérlegét. A zárszámadása a javasolt leírások keresztülvitele ellőtt t-9 millió pengő üz­leteredményt tüntet fel. Ebből az összegből _aa egyes _vagyon- téte-lek értékelésénél 2.5 millió pengő rendkívüli leírás foga­natos itt atik, 1.4 millió pengő a tartalékalapok javadalmazá­sára, és az új üzletév' számlájára történő átvitelére, végül 1 millió pengő ,az alkalmazottak nyugdíjalapjainak céljaira fer- díttatik. Osztalék fizetésére irányuló javas-lattól az igazgató­ság már tavaly eltekintett, me-ly elhatározást az a.zóta bekö­vetkezett események teljesen igazolták. Az igazgatóság cél­szerűnek tartja, hogy —• tekintve a gazdasági helyzet jövő alakulásának további bizonytalanságát — a tiszta nyereség ezúttal is az intézet erősítésére fordíttassék. Igazgatósági tanitiSmé fizetésére, mint tavaly, az idén sem kerül sor.- Az. adósok tétele ,a tavalyi 139.7 millióról 144.3 millióra-, a váltótárca 78.9 millióról 82 millióra emelkedett. Az értékpapírok és a különféle érdekeltségek a. tavayi 53.7 millióval szemben 49.9 millióval sZ'S'i’GpGlnieik. A 147 millió peTúgőt kitevő betetál- l-o-mány 8.6 millió pengős- emelkedést tüntet fel. Az intézet a -nemzetközi árucsereíorgalombam. jelesül a mezőgazdasági termények kivitele- és az ipari nyersanyag- szükséglet ellátása terén kompenzációs üz-letek révén élénk, tevékenységet fejtett ki. Az intézet érdekköréhez tartozó vál­lalatokról megemlíthető, hogy a gazdasági ^ viszonyok egyes iparágakra (vau- és gépipar, továbbá az' építkezési ipar) ter­mészetszerűleg hátrányos befolyást gyakoroltak. ^ viszont az egyéb iparágakhoz tartozó vállalatok általánosságban kielé­gítő, sőt részben kedvező eredményeket értek el. Azon jelen­tőségnél fogva, amellyel az intézet concernvállalatai nemcsak az i-ntéz'et, hanem az egész ország közgazdasága számára túrnak, a bank továbbra is gondosan őrköd_ik_ azon erdekeic védelme felett,, amelyek ezen. vállalatokhoz fűződnek. A polgármester elrendelte az összes budapesti ipar- testületek működésének felülvizsgálását. Az ipartestüle­tiekről és az ipartestületek országos központjáról intézkedő 1932. VIII. t.-c. szerint a Budapesten működő ipartestü­letek felett a hatósági felügyeletet a főváros polgármestere- gyakorolja. Az új törvény a felügyelő joggal felruházott polgármester hatáskörét kiterjesztette és kötelességeit is fo­kozottabb mértékben állapította meg. Különösen fontos fel­adatává tette a törvény a polgármesternek, hogy az ipartes­tületeket feladataik ellátásában mindenkor megértéssel és ha­tásosan támogassa, szükség esetén lássa el útbaigazítóokkal,. tanácsokkal, másrészt pedig kötelességévé tette, hogy az ipar­testületek szerveinek és közegeinek működését, általános ügykezelését és vagyonkezelést is fokozottan ellenőrizze. A polgármester ennek az ellenőrzésnek a gyakorlásával es az ipartestületek közvetlen támogatásával az ipari és közjogi ügyosztályt bízta meg. A vizsgálatok megtartása céljából két bizottságot alakított a polgármester, amelyek működé­süket már meg is kezdték. Magától értetődik, hogy ezek a vizsgálatok a legteljesebb megértés, az ipar hathatós tá­mogatása és a legbarátságosabb szellemben fognak meg­történni, Az ipartestül etek vizsgálata néhány hónapot vesz igénybe, azután a tapasztaltakról jelentést tesz a polgár- mester a belügyminiszternek. A Hazai Bank rt. Szécsi Páll elnöklete alatt megtar­tott rendes közgyűlése az igazgatóság jelentésiét egyhangúlag tudomásul vetté az 1932. üzletévre vonatkozó' mérleget, vala­mint az igazgatóság összes javaslatait elfogadta, és elhatá­rozta. hogy a, kimutatott 422.772.68 pengő ti'Szta nyereségből osztalékra részvényenként 1 pengő, vagyis 250.000 pengő, a tar­talékalap jaívladalimazására 50.000 pengő, az ingatlanok érték­csökkenési tartalékának növelésére pedig 25.000 pengő fordít­tassék, míg 74.326.53 pergő az 1933. üzletév számlájára, vites­sék át. Az osztalék a XXXVIII. számú osztalékszelvény be­szolgáltatása ellenében a társaság pénztárainál folyó hó 10-től kezdődőleg 'kerül kifizetésre. Jalsovicsky Sándor ny. állam­titkár a, felügyelőblzottságba új tagként bev áilaszt atott. a részvényesek nevében Sárkány Béla részvényesi meleg szavak­ká.,] üdvözölte az elnököt és a vezérigazgatót é,s a nehéz visz'o. •nyolc között elért eredményért úgy az igazgatóságnak, mint a tisztviselőkarnak köszönetét és elismerését fejezte ki. Nagyipari vállalatok ofienzívája kisiparosok százezrei ellen Irta: KORÁNYI BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom