Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-15 / 11. szám

Budapest, 1933 március 15. 5 Rövidesen megkezdődik a gödöllői cserkésztábor közműveinek építése Az összes tényezők együttműködése példátlan sikert biztosít a világesemény számára Imponáló erővel folynak az előkészületek a gödöllői világ jamboree sikere érdekében. Úgy a gödöllői táborváros­ban,, mint Budapesten egyaránt készülnek a külföldről ér­kező vendégek fogadására és az eddigi) arányokból már most megállapítható, hogy ai nemzetközi cserkészszövetség jól választott, amikor az ez évi táborozás színhelyéül Ma. gyarországot jelölte ki. Ismeretesek azok az ellenérvek, amelyek a közelmúlt­ban a világjamboree színhelyéül kijelölt gödöllői telep el­len hangzottak el. Nem -akarjuk felsorolni most a külön­böző észrevételeket-, sőt örömmel állapítjuk meg, hogy ma már az összes tényezők egyforma szeretettel fognak össze a nagy idegenforgalmi esemény tökéletes megszervezésére. A főváros törvényhatósági tanácsának legutóbbi ülése ér­demi döntést hozott a világjamboree támogatása ügyében és messzemenő befektetésekkel igyekszik a főváros Gödöl­lőt támogatni és az összeköttetést Budapest—Gödöllő kö_ rótt kiépíteni. A határozatnak megfelelően az összes ügy­osztályok és üzemek megkezdik a munkát és bizonyos, hogy a főváros befektetései a gödöllői világjamboree révén bőségesen megtérülnek, mert az idegenforgalom példátlan méreteire joggal szá­míthatunk. A Fővárosi Hírlap több alkalommal foglalkozott a gö­döllői világjamboree alaposan felkavart ügyeivel és ami­kor kimutatta a főváros áldozatkészségének imponáló soro­zatát, nem mulasztotta el annak -a megállapítását sem, hogy széthúzás helyett harmonikus együttműködéssel kell dolgozni a világesemény sikere érdekében. Ennek az állláspontunknak a helyességét — melyet idő. közben minden faktor a magáévá tett — igazolja az alábbi levél, amelyet vitéz Endre László dr. gödöllői főszolgabíró intézett lapunk főszerkesztőjéhez: Kedves Barátom! Amint a Fővárosi Hírlap-ban olvasom, úgy az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, mint a nagybecsű vezetésed alatt álló szerkesztő­ség szeretettel és megértéssel foglalkozik a jam­boree ügyeivel, még Gödöllő helyi vonatkozásai­nak szempontjából is. Amennyire fájdalmasan érintett bennünket az a néhány támadás, amely megállapíthatólag elszigetelten jelentkezett, any- nyira jólesik, hogy más bizottsági tag urak és kü_ lönösen a Fővárosi Hírlap részéről ily szeretet­tel jes támogatásban részesülünk. Engedd meg, hogy ezúton fejezzem ki hálás köszönetemet, őszinte nagyrabecsülésem kifeje­zése mellett, vagyok Gödöllő, 1933 március 10. tisztelő hived vitéz dr. Endre László főszolgabíró. * A főváros nagy üzemei, a Vízművek, az Elektromos Müvek, valamint a Köztisztasági Hivatal ’mérnökei az el­múlt napokban több helyszíni bejárást tartottak a gödöllői vi­lágjamboree területén és megállapították azokat a teendőket, amelyeknek elvég­zésére a közeli napokban már sor kerül. Felfokozott termeléssel szálljon szembe a Községi Kenyérgyár a malmok és pékek drágításával A fővárosnak kötelessége, hogy egymillió polgárának legfőbb élelmicikkét uzsora- mentes áron biztosítsa — A renitens Peri-gyár a deresen Az ország és Budapest közönsége megkapta a kora- cavaszi ajándékot, a malmok 'éis pékek összefogásából: megdrágult a kenyér, az a cikk, amely Magyarországon mindig a legolcsóbb volt. Ez eiz olcsóság a külföld ré­széről irigyelt, nálunk azonban mindenképpen érthető volt, mert állandóan nagymennyiségű li'sztfölöslegekkel rendelkezünk és ha már a szociális nyomor oly nagy­méretűvé is terjeszkedett, a kenyér még mindig elérhető élelmicikk volt a legszegényebb néprétegek számára is. Az az általános felháborodás. amellyel a köz véle. mény a malomkartel és a pékek árdrágító szövet­kezését kísérte, mindenképpen igazolva van. A liszt árának fel­emelése és ezzel kapcsolatban a kenyér megdrágítása indokolatlan, mert a gabonaárakban lényegesebb eltoló­dások nem állottak be és a belföldön felhalmozott liszt­készletek nem a drágítást, hanem az olcsóbbítást tennék érthetővé. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt és így mindenképpen indokolt a kormánynak az a törekvése, hogy ezt a szemérmetlen drágítást megfékezi. Az árelemző-bizottság' -már összeült és a különböző hatóságoknál is folynak a számítások a reális kalkulációk kivizsgálására. Nem tudni, hogy az ankétek és az ülések sorozatai, valamint az ezt követő bürokratikus eljárások mikor hozzák meg a hazai fogyasztásra kerülő liszt és a kenyér­árának maximálását és ezért a fővárosnak kötelessége, hogy a területén élő egymillió ember legelsőrendü élélmiciklcének elérhető­ségét a mohó haszonszerzéstől mentesítse. Az üzemi vitá. ban számtalanszor felmerült a Községi Kenyérgyár lét- jogosultságának kérdése és ha: akkor nem is sikerült az üzemvédőknek minden vonatkozására kiterjedő mentő argumentumokat felhozni, most itt az alkalom a Községi Kenyérgyár valódi szerepének dokumentálására. A liszt­es kenyérdrágítás egyenesen parancsoló kötelességévé teszi a főváros üzemének, hogy azonnal fogjon hozzá az árak nivellálásához és felfokozva napi termelését: olcsó kenyeret hozzon a piacra a fogyasztók százezreinek ki­elégítésére. Ha a Községi Kenyérgyár a magánipaTial azonos árakon E3S zésné! olcsó, az áramfogyasz­tásnál azonban annál drágább! Nie vegyen tehát mást,,csak a fényerős, gazdaságos TUNGSRAM IZZÓ LÁM páti árusítja cikkeit, akkor valóban indokolt az az állásfog­lalás, hogy a Községi Kenyérgyár sem más, mint cél- nélküli kereskedelmi vállalkozása a fővárosnak, amelyik nem tud, vagy nem akar adott pillanatokban a közönség- segítségére sietni. Számtalanszor elhangzott az az állítás, hogy a Községi Kenyérgyár ármérséklő szerepre hivatott és ha ez így van, akkor induljon meg a munka a felfokozott termelés legmagasabb méretével, hogy visszaverhető legyen a gazdasági válság legmélyebb pontján megindított döntő offenziva, amelyiknek cél­pontja az elszegényedett és megrokkant fogyasztóközön, ség végleges kiuzsorázása. A Peri-gyár bűne A statisztika kimutatása szerint a kenyérfogyasztás az utóbbi időben körülbelül 30%-kai . csökkent. Ennél szomorúbb megállapításlát a nyomornak szinte elképzelni sem lehet, mert már sajnos odáig jutottunk, hogy az ínségbe került lakosság még legelemibb élelmiszerszük- sógletét: a kenyérfogyasztást is kénytelen korlátozni. A pékek a kenyérfogyasztás csökkenése miatt elmaradt hasznukat úgy akarják pótolni, hogy a kenyér árát fel­emelték és nem számítottak azzal, hogy e vakmerő lépé­sükkel még inkább megnehezítik a szegénysorsú emberek számára a kenyérhez való hozzáférést. Ipartestületükben a pékek, hosszas tárgyalások után, egyhangúan hozzá­járultak a kény ér drágításhoz, csak egy renitens péküzem akadt, amely ki­jelentette, hogy az áremelést erkölcstelennek és indokolatlannak tartja. Ez a péküzem a Peri-kenyérgyár volt. Amikor az ipar­testület vezetői ennek tudomására jutottak, kct meg­bízottjukat: Hotter Mór ipartestületi alelnököt és Kiélsz János vezetőségi tagot kiküldték a Peri-gyárba azzal a megbízással, hogy bírják rá a csatlakozásra. A Peri-gyár azonban kijelentette, bogy a maga részéröl nem járul hozzá az árdrágításhoz. A kiküldöttek erre megfenye­gették a PeTl-gyárat, hogy ne ellenkezzék és a testület határozatával szemben ne foglaljon állást, mert nekik módjukban van kényszereszközöket is alkalmazni, amelyek a gyárra súlyos következményekkel fognak járni. Perlék a fenyegetéstől sem ijedtek meg. Ezt követően a hetedik kerületi elöljáróság névtelen feljelmtést kapott, amely a Peri-gyárat megvádolta, hogy ott antihigiénikus módon gyártják a kenyeret. Van-® összefüggés a följelentés és az ipartestületi tagoknak a Peri-gyárban tett látogatása között: ezt nem kutatjuk. Tény az, hogy a VII. kerületi elöljáróság kötelességszerűen bizottságot küldött ki, amely váratlanul haj­nali 5 órakor megjelent a Peri-gyárban és megejtette a vizsgalatot, amely tényleg szabálytalan. Ságokat állapított meg. Erről a lapok és köztük a Fővárosi Hírlap is, már réiszletes tudósítást közöltek és most fo­lyamatban van a kihágási eljárás, amely a gyárban ta­pasztaltak alapján meg fogja hozni a kihágási ítéletet. Megemlíteni kívánjuk, hogy a kiszállott bizottságban minden törvényes alap és jogosultság nélkül résztvett Georgevics Béla dr., az ipartestület titkára is, aki a saját személyében is érdekéit a kenyér árának drágításában, amennyiben felesége nevén péküzeme működik a Klauzál- uteában. Feltűnő dolog történt a Perl.gyárban folytatott vizs­gálat után. Ugyanaznap este az összes estilapok részletes tudósításban beszámoltak a Peri-gyárban lefolytatott razzia eredményéről, de egyúttal ugyanazok a lapok az ipartestület hivatalos közleményét is hozták a kenyérárak emeléséről. Nem) kívánjuk menteni azt az elítélendő manipulációt, amelyet a vizsgálóbizottság a Peri-gyárban a közegészség rovására megállapított, bár az a véleményünk, hogy hasonló állapotok más péküzemeknél is feltalálhatók. Azt azonban leszögezni kívánjuk, hogy a Peri-gyárban a név­telen feljelentésre lefolytatott vizsgálat és a kenyérdrágítás között, — amelyben a Peri-gyár nem akart résztvenni, — feltűnő összefüggést látunk. Alapítva: 1892 Első Magy f^Odomboríío és Popírdíszmuárugyár FRISS ZSIGMQND és Or.DOCIOR GUIDO RT. Szemfedő, koporsódísz, érckoporsó, fakoporsó és az összes temetkezési cikkek gyára Szép árát legolcsóbb áron szállítunk! Budapest, VI., Szabolcs-u. 4. Tel,: 923—35

Next

/
Oldalképek
Tartalom