Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-01 / 9. szám

Budapest, 1933 március 1.

5

Hcéifaíat keíí emelni a kereskedelmei lehengerelő áruházak és gyárak kíméletlen hadiáraim ellen

JFabinyi Tihamér kijelenti a Fővárosi Hírlapban, hogy a helyzet elfajulása esetén az intézkedések meg fognak történni

Mindinkább széles körökben vet hullámot a Fővárosi Hírlap-nők az a nemrégiben megindított akciója, amelyik a legértékesebb közgazdasági faktornak: a kereskedelemnek a megvédelmezését tűzte lei céljául. A lesújtó gazdagsági válság és a felfokozott adóterhek széles sorokat szántottak a kereskedők tömegeiben, amelyek elszántan folytatják létfenntartási küzdelmeiket a még megmaradt lehetőségek biztosításáért. A kereskedők azonban újabb veszedelmekkel kerültek szembe és folyton gyengülő erejükkel már-már képtelenek megbirkózni a néhány megmaradt vevőjüket is elszívni szándékozó nagy áruházakkal, valamint a gyárakkal, amelyek, mint a kifacsart citromot, akarják félredobni a kereskedők ezreit. A Fővárosi Hírlap akciója változatlan energiával hirdeti és fogja hirdetni a jövőben is) hogy

a kereskedői egzisztenciák megvédelmezését az áruházi gőg és mohóság áradatával szemben csakis úgy lehet biztosítani, ha a tömegcikkekre berendezkedett árucsarnokokat a külföldi vonatkozásokban bevált külön adózási rendszer alá vonják.

A kiegyenlítésre kell törekednie az illetékes tényezőknek és gondoskodni arról, hogy a nagyobb tőkével rendelkező áruházak ne fojtsák meg végleg a szakkereskedelmet, amely több évtizedes becsületes munkássága után utolsó lélekzetvételénél tart. (Ismételten hivatkozunk a Magyar Divatcsarnok esetére, amely a hatóságok által elrendelt tűzbiztonsági intézkedéseket még mindig nem hajtotta végre, de élelmiszerkereskedését zavartalanul folytatja, a Corvin pedig éppen most jelenti be, hogy élelmiszerosztályát nagy mértékbeli) kiterjesztette!)

TJgyancsak acélfalat kell emelni

a gyárak lehengerlő hadjáratának is, amelyik a legkíméletlenebb módon akarja félredobni azt a gazdasági gyakorlatot, hogy a gyón’ és a fogyasztóközönség között a közvetítőkereskedelemnek van csak egyedül létjogosultsága.

Legutóbbi számunkban a szappanipar és a műselyem- gyárak kartelmegmozdulásairól számoltunk be és most is- ■ inét visszatérünk a cukorkakereskedőkre, akiket lassan- lassan megfojtanak a gyári érdekeltségek. Egyidőben volt némi belátás és méltányosság a gyáraknál, amelyek nem adtak az .áruházaknak olcsóbb árut, mint a detailisták- nak, most azopljan. , .

rövidlátó üzleti politikával és a gyáripari tradíciók teljes elvetésével kapcsolják ki a kereskedelmet a fogyasztók részére való árusításból.

Hivatalokban, vállalatoknál, irodákban mindenütt jelent, keznek a gyárak megbízottai, akik közvetlenül vesznek fel rendeléseket és még az olyan neves üzemek is, mint a Dreher-Maul, a Szent István és a Koestlin, közvetlenül je. lentkeznek a fogyasztóknál. Ilyen körülmények között a cukorkakereskedelem helyzete napról-napra szomorúbb.

Nem nehéz megjósolni, hogy a gyárak rosszuljárnak ezzel a kapzsisággal, mert elvesztik a kereskedőt, azt a közvetítőt, aki leghűségesebb vásárlójuk és árucikkeik legkitűnőbb népszerűsítője volt. Nem gondolnak arra a gyárak, hogy

a fogyasztókhoz való közvetlen odatolakodás renoméjukat is rontja,

mert a nagy gyárak mellett kisebb, kétes hírnevű cégek is élnek ezzel a fogással, akik megtévesztik a közönséget és ezáltal a hasonló szisztémával dolgozó nagy gyárak termékeiről is kedvezőtlen véleményt alakítanak ki.

A hozzánk érkezett számos levélből kiragadunk egyet, amelyik bizonyos „Molo-maltin’“ nevű ismeretlen árucikk furcsa propagálásáról számol be. Ezt a cikket előállító üzem a Csengeiy-utcában működik, olyan környezetben, hogy a levélíró azt, antihigiénikus voltánál fogva, Csordás Elemér dr. tisztifőorvos figyelmébe ajánlja. Kitűnik a levélből, hogy a cég ügynökei a privát-lakásokat keresik fel és a kávé és csokoládé pótlására a szabadalmazott eljárással készült Molo-maltin (nem tévesztendő össze az Ovo- maltmnal!) nevű tápszert ajánlják és hogy az eredményt biztosítsák:

az ügynökök 50 filléres cukrokat ígérnek, olcsó lisztet ajánlanak, ha legalább három kiló Molo- maltint vásárol a vevő.

Természetes, hogy az olcsó cukor és liszt sohasem érkezik meg és amikor a becsapottak a „gyár* ‘ -ban reklamálnak, azt a mentegető választ kapják, hogy az ügynökök felelőtlen ígéretei rájuk nem kötelező. Nem tudjuk pontosan, hogy a ,jMolo-maltirt* micsoda, de jellemző, hogy az egységem ként 4.401, 2.30, 1 .,20 és őOl filléres árakból az ügynökök L50, —.80, —.40 és —.17 P-s jutalékot kapnak. A „Molo- maltinu nevű ismeretlen gyár (ennél az üzemnél jó lesz definiálni a gyár fogalmát is. A 28.000/1932'. K. M. rendelet értelmében gyárnak minősíthető az oly üzem, amely elemi erővel hajtott munkagépet használ és legalább 10 munkással dolgozik.), tehát ez a jegyár“ megengedheti talán magának, hogy kétes értékű árujával házaljon, azonban ez az eljárás

nem méltó a nagy sörgyárak élelmiszer üzemeihez,

amelyeknek cikked a közönség körében ismertek és talán becsültek is. Hogy mennyire nem méltó, azt misem bizonyítja jobban, mint az OMKE esete a Dreher-Maul csokoládégyárral. Számos reklamálás után az OMKE azt a választ kapta a sörgyár élelmiszer-üzemétől, hogy ők nem nyitnak fiókokat és üzleteket, hanem kizárólag a legális kereskedelem útján hozzák forgalomba- gyártmányaikat. Az OMKE megelégedéssel->• »gázolta a Dreher-Maul-gyár üzleti politikáját, -azonban., a .-felszólalások továbbra sem szűntek meg. Kiderült, hogy

a Dreher-Maul-gyár a maga „szigorú elvei“ mellett fiókokat és üzleteket létesít, irodákba, gyárakba és hivatalokba küldi a közvetlen ügynökeit

és elvonja a vásárlók ezreit a kiskereskedők üzleteiből. A kereskedői érdekeltségek a legnagyobb megdöbbenéssel látják a Dreher-Maul-gyárnak ezt a gesztióját, amely szé- gyenli ugyan bevallani, hogy ilyen eszközökkel operál, de a valóságban mégis mindent «elkövet; a kereskedők megfojtására. Az összes budapesti élelmiszerkereskedők ma már tudják, «hogy az oly előkelő hangzású Dreher-vállalat sem tartozik azon gyárak közé, amelyek a gyáripar keretei között maradnak és lojalitássál viseltetnek a kereskedelem iránt.

Fablnyi Tihamér kereskedelmi miniszteri

„Ha a helyzet elfajul, az intézkedés nem mapad el“

Fablnyi Tihamér dr.

kereskedelmi miniszterhez '

.■fordult, aki a következő nyilatkozatot tette:

— E pillanatban nincs jogalap arra, bogy az áruházakat külön megadóztassuk. A német példa azonban itt áll előttünk, tehát adva van a minta ahhoz, hogy miképpen foglalkozzunk az áruházak megadóztatásának ügyével abban a pillanatban, mihelyt a helyzet a kereskedelmi rétegek számára rosszabbodik, vagy hogy máskép fejezzem ki magam: elfajul. Ebben az esetben a megfelelő prevenció nem fog elmaradni.

— Én tehát megismétlem azt, hogy ma az erre való felkészültségre igenis szükség van. Lehet az időszerűségről vitatkozni, hogy most történjék-e valami, vagy később, de az bizonyos, hogy a panaszok mindinkább hangosabbak lesznek.

Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nyilatkozata a,, kormányzati tényezők részéről az első komoly jel arra, hogy valami történni fog a béklyóba vert kereskedelem felszabadítására. A miniszter nyilatkozata mindenesetre óvatos, mint ahogy felelős állásban levő államférfidtól mást nem is várhatunk: messzemenő jelentőséget tulajdonítunk azonban annak, hogy a kereskedelem minisztere

„CLARIDGE“

I,, Böszörményi-úl-28.

Éttermek — Söröző — Bndgeszaton — Különterem

5 órai teaT Á NC!

délután és este * Al i vl CHARLES LAX jazz-zenekara

foglalkozik az üggyel és ezzel a Fővárosi Hírlap akciójának már megszületett az első eredménye. Mi a magunk részéről a teljes siker kiharcolásáig tovább küzdünk.

FISCHER MIKLÓS és FICI I

teherszállítási vállalata

BUDAPEST, VI. KÉR., ORSZAGBIRÓ-UTCA 38-50. SZ. | TELEFON: AUT. 915-45, ALAPÍTÁSI ÉV: 1896. |

MARTON PÁL okl. gépészmérnök

műszaki irodája és vállalata

BUDAPEST, I., HORTHY MIKLÓS-ÚT 63. TELEFON: 59-5-83.

Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés és gáz berendezések tervezése és készítése

Havonkénti költségelőirányzatok bemutatására kötelezte a polgár- mester az üzemeket

Sipőcz Jenő polgármester felgyógyulása után nyomban fogadta Borvendég Ferenc, Liber Endre alpolgármestereket és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnokot, hogy velük a főváros pénzügyi helyzetét megbeszélje. A tanácskozás eredményeképpen több rendeletet bocsátottak ki, de jelentőségénél fogva ezek között is kiválik az, amely az önálló vagyonkezelésű és részvénytársasági formában működő üzemeket és intézmény eltet havi költségelőirányzatok bemutatására kötelezi. Ezeket az előirányzatokat mindig az előző hónap eredmény kimutatásával összhangban kell megszerkeszteni, hogy az üzemvitel -pénzügyi alakulásáról állandóan tiszta képet lehessen alkotni és hogy minden váratlan meglepetés kikerülhető legyen.

Ezekről a fontos pénzügyi intézkedésekről

illetékes helyen

a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa:

— A polgármester már 1931-ben rendelettel kötelezte a különböző intézményeket, hogy kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta, mindig legkésőbb a következő hónap 15. napjáig nyereség- és veszteség-kimutatást terjesszenek «elő. Ilyen havi kimutatást készít a múlt év január 1. óta a pénzügyi osztály is a székesfőváros egész pénzügyi gazdálkodásáról. Az intézményektől és az üzemektől megkövetelt eredménykimutatások azonban

nem voltak egyöntetűek

és nem mindig feleltek meg a célnak. Ezért -néhány hónappal ezelőtt egységes típusú formulát nyomtattatott a polgármester és most már az eredménykimutatásokat ezeken kell elkészíteni.

— Minthogy a gazdasági válság elmélyülése a székesfőváros háztartásának pénzügyi vezetését egyre komplikáltabb feladatok elé állítja, fokozottabb szüksége mutatkozik, hogy a háztartás és & hozzákapcsolódó

üzemek üzleti eredményének alakulásáról időnként pontos, megbízható és világos képet alkothassanak a főváros vezetői. Ez pedig az adatok pontos beszolgáltatása révén lehetséges.. Ennek a célnak az elérésére -a- polgármester most újabb intézkedést adott ki:

Elrendelte, hogy az önálló vagyonkezelésű intézmények és részvénytársaságok évi költségelőirányzatuk keretében .az év tizenkét hónapjáról

havonkint költségelőirányzatokat mutassanak be.

Az előirányzott bevételeket és kiadásokat az egyes hónapokra úgy kell felosztani, amilyen összegekben a szükséglet a múlt év tapasztalatain «és a folyó év előrelátható alakulásai szerint várható. Az egyes hónapokról szóló eredménykimuatások adatait állandóan összehasonlítják a havi költségelőirányzat számaival és ha a kettő «között valami differencia jelentkezik, «azt mindig kimerítően indokolni kell.

Mindezeken felül a termelésnek és a forgalomnak, általában az üzletmenetnek alakulását feltüntető adatokat,

beszámolókat havonként az üz&mi alosztályhoz és a számszékhez kell benyújtani.

— Ezektől a szigorú intézkedésektől a főváros vezetősége azt reméli, hogy a háztartás egyensúlyát — amely .jelentékeny részben az üzemekre van b-azirozva — minden nehézség dacára is sikerül megőrizni és szilárdan megtartani.

j®l.

Ilit

Alapítva: 1892

Első Műdomboríió és Papírdíszmuárugyár

FRISS ZS1GMÜD és Dr.DQCIQR GUiOO RT.

Szemfedő, koporsódísz, érckoporsó, fakoporsó és az összes temetkezési cikkek gyára

Szép árút legolcsóbb áron szállítunk l

Budapest, VI., Szabolcs-u. 4. Tel: 923—35

talos helyeken, ahol mindenütt számolnak azzal, hogy valaminek feltétlenül történnie kell az orvoslás érdekében. A Fővárosi Hírlap munkatársa

Az áruházak, a gyárak és a kereskedők között kiala-1 kult elmérgesedett és káros viszonyról, ma már illetékes helyen is teljes tájékozottsággal bírnak. A Fővárosi Hírlap számos cikke élénk érdeklődést keltett az összes híva-