Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-22 / 8. szám
Huszonkettedik éviofyam Budapest, Í933 február 22. Előfizetési ár: Egész évre ..............24 pengő Fé lévre....................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vf. Andrássy-út 60 Telefon: 137-15.© Postacsekk: 40.424 Amiről szó lesik Nemcsak a kiadási, hanem a kévé» teli5 tételek között Is változtatást eszközölt a belügyminiszter Kimarad a költségvetésből a megyék 700.000 pengős kórházi tartozása — Sikerült a hiányokat eltüntetni Nem szoktunk házi ügyeket újságunk hasábjain megbeszélni és nem szoktunk a sikerek medáliáival a mellünkön közönségünk előtt tetszelegni. Ezúttal, amikor a Fővárosi Hírlap egynémely sikeres akciójáról beszélünk, szintén nem ezt cselekszük, hanem ezeket csak példaképpen hozzuk fel arra, milyen mérhetetlen jelentősége van a nyilvános:ágnak és pedig legeslegelsősor- ban a sajtó nyilvánosságának a magyar közéletben. Ha az olaj- és talpfaügyek nem kerülnének a nyomtatott betű segedelmével a legnagyobb nyilvánosság’ elé, igen könnyű dolguk volna azoknak, akik milliókkal akarják megkárosítani az adófizető polgárságot. Sokkal kisebb jelentőségűnek tetszik az első pillanatban az a néhány leleplező csatározás, amelyeket a múlt hetekben ezeken a hasábokon vívtunk meg. Petrovácz Gyula fővárosi bizottsági tag a közigazgatási bizottság ülésén azonban olyan reflektorral vetett fényt a Fővárosi Ilirlap egyik ilyen kritizáló akciójára, amely reflektornak a fényében még a milliós károsodásoknál is súlyosabb veszedelmek lehetősége villant meg. Mi csak arról írtunk, hogy a Magyar .Divatcsarnoknak nincs vészkijárata, a hatóságok ezt aß áruházát a vészkijárat és egyéb tűzbiztonsági berendezések megépítésére kötelezték, amely intézkedéssel szemben — ahelyett, hogy saját lelkiismeretét és felelősségét könnyítené, — elkeseredett makacssággal dacol a Magyar Divatcsarnok. Mi csak ennyiről beszéltünk, Petrovácz Gyula azonban a közigazgatási bizottságnak emlékezetébe idézte a Párisi Nagyáruház borzalmas tűzkatasztrófáját, amely tizenhárom ember életébe került és, amely „annak a kapzsiságnak volt a következménye, amely kirakatokkal torlaszolta el a kijárást“. Elmondta Petrovácz Gyula, hogy a Divatcsarnoknál az imminens tűzveszély állandóan fennáll és éppen azért arra kérte a polgár- mestert, hogy a fellebbezésre való tekintet nélkül, tegye meg a gürgös és energikus intézkedéseket. Borvendég Ferenc alpolgármester sürgős Ígéretet is tett a szükséges rendszabályok alkalmazására. A nyilvánosság, és pedig elsősorban a sajtó nyilvánossága az, amely, íme, igen kor.oly veszedelemre irányította rá az illetékes körök figyelmét. De ott van a másik és a harmadik etet is. A Fővárosi Hírlap volt az, amely pellengére állította a cukorkákkal és szappanosvizekkel űzött kuruzslást és orvosi köpönyegbe burkolt reklámszédelgést. Budapest székes- főváros tisztifőorvosa, Csordás Elemér dr. éppen a sajtó nyilvánossága révén ismerte meg ezeket, a visszaéléseket és ezek alapján igen élesen és igen határozottan óvta az amúgy is szegénypénzű közönséget, hogy ne üljön föl, az influenza elhárítására ezek a csodaszerek a legkisebb mértékben sem alkalmasak. Azonkívül a Fővárosi Hírlap hasábjain kijelentette, hogy a főváros felterjesztésben megkeresi a belügyyninisztert, hogy tiltsa el a csoda* szerek kártékony hatású reklámozását. A harmadik, szinte legnagyobb jelentőségű akciónk :az volt, amelyet a főváros leghűségesebb adófizetői, a legális kereskedőosztály érdekében indítottunk az államilag szubvencionált gyárvállalatok gyilkos kísérlete ellen. Ennek az akciónknak visszhangját a magyar parlament képvi-előházában hallottuk meg Gál Jenő képviselő szájából egy interpelláció formájában, amelyre Fabinyi kereskedelmi miniszter azonnal és igen korrekt módon válaszolt. Mi általában azt követeltük, hogy a kereskedelmet részesítsék védelemben a gyárak megfojtó törekvéseivel szemben és külföldi mintára hozzák be nálunk is az áruházi adót. Gál Jenő ennek a kereskedelemellenes hadjáratnak legtipikusabb előharoosát, a Pókáruházakat pellengérezte ki a parlamentiben. A kereskedelmi miniszter majd ki fogja deríteni, hogy1 igaza van-e Gál Jenőnek, amikor tisztességtelen versennyel vádolta meg a Pók-áruház at. Néhány példát sorakoztattunk csak itt föl, amelyeket minden szerénytelen-.ég nélkül vallhatunk a magunk háziügyének; igyekezetünk azonban az volt, hogy bebizonyítsuk, hogy a nagyközönségnek, a jogait védő polgárságnak milyen elsőrendű, semmivel össze nem hasonlítható fegyvere a sajtó nyilvánossága. A pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium nagyjából már befejezte a fővárosi költségvetés felülbírálását, végleges döntés azonban még nem történt. A városháza vezetőinek csak homályos értesülései vannak arról, hogy a belügyminisztérium városi főosztálya bizonyos tételek megváltoztatására tesz javaslatot a belügyminiszternek, aki néhány napon belül megküldi leiratát a polgármesternek. A költségvetés várható megváltoztatásáról beavatott helyen a következőket sikerült megtudnia a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A pénzügyminisztérium hosszas tanácskozások után alapos vizsgálatnál!? vetette alá a főváros költségvetését, amely pénzügytechnikai szempontból' igen jó minősítéssel érkezett át a felügyeleti jogot gyakorló másik kormányhatósághoz. A költségvetés elbírálásának legkardinálisabb tétele a borfogyasztási adó kieséséből származó hárommilliós tetei volt, amelynek pótlására azonban a kormány megfelelő forrást megjelölni nem tudott. Ilyenformán (kétségtelen, hogy ezzel a hiánnyal számolni kell, de ez a jelentős összeg részben megtérül a tisztviselői illetménycsökkentés révén. Itt 1,800.000 Ijesztő figyelmeztetés gyanánt hatott a főváros vezetőségére és a várospolitika irányító tényezőire az a jelentés,! amelyet a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén terjeszd tett be a központi adóhivatali igazgatóság. Egymillió pengő-! vei kevesebb adó folyt be, mint az előző év hasonló hónapjában, visszatükröztetve a maga rideg valóságában azt a gazdasági depressziót, amelynek hatását más vonatkozásokban is lépten-nyomon megérzi a főváros pénzügyi helyzete. Felmerül a kérdés: mi történik, ha az előirányzott jövedelmek továbbra is ilyen meglepetéseket tartogatnak a főváros háztartása számára, miképpen kell átformálni a városkormány- zá-s hatalmas terheinek méreteit- és végül hogy kell ellensúlyozni a pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető jelenségeket? Mindezekre a kérdésekre Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőnek, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének ni felfogását ismertetjük, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Bármennyire is hatalmas tételek estek ki a januári adószolgáltatásból, -nem hiszem, hogy ezek az arányok a következő hónapokban állandósuljanak, vagy éppen növekedjenek. Régi megfigyelés ugyanis, hogy az adóbevételek alakulása hónaponkint változik és "ebből a szempontból a január sohasem tartozott a kedvezőbb időszakok sorába. Meggyőződésem, hogy a következő hónapokban bizonyos mértékig kiegyenlítődik a közteher-eredmény alakulása, bár semmi túlzott várakozást nem fűzök ahhoz, hogy az előirányzat száz százalékos beigazolást hozzon. — Számolni kell tehát a övedelmek bizonyos visszaesésével és az üzemi bevételek csökkenésével, azonban a helyzetet még ssm minősíthetem súlyosnak. pengő kevesebb kiadásra van szükség a folyó évben és a további kutatások során sikerült 1.2 millió pengő törlését is keresztülvinni. Nemcsak a kiadási tételekben, hanem a bevételi előirányzatokban is törlést eszközölt a belügyminisztérium, mert felfogása szerint egyes jövedelmi források a mai viszonyoknak meg nem felelő magasabb beállításban szerepeltek. Ilyen például a kórházi költség- vetésnek a vármegyéktől járó 700 ezer pengős bevételi előirányzata is, amelyet a társtörvényhatóságok aligha fognak megfizetni, tehát nincs gyakorlati jelentősége, hogy ez a tétel a költségvetésben szerepeljen. Különböző kisebb tételek megváltoztatásával sikerült a hárommilliót biztosítani és így a főváros költségvetése mindenképpen deficitmentessé válik. * A módosítások keresztülvitelére a . törvényhatósági bizottság hivatott, amely a belügyminiszter leiratának megérkezése után foglalkozik a költségvetéssel és megadja a felhatalmazást a változtatások végrehajtására. Az kétségtelen, hogy a főváros háztartása nem kedvező kilátásokkal indul neki az 1933. évnek. Most fog érvényesülni a maga valójában a törvényhatósági tanács és a polgármester ama intézkedéseinek helyessége, amelyik egyrészt a megokolt takarékosságot tűzte legfontosabb követelménynek, másrészt a költségvetést csak keretnek minősítette, amelyben a kiadások mindemkor a bevételekhez igazodnak. Ezzel a kettős óvatossággal sikerül a városkormányzás legfontosabb feladatainak megfelelni és ezekben a válságos időkben a főváros hatalmas gépezetét minden nagyobb fennakadás nélkül üzemben tartani. A Népszínházi Bizottmány az elmúlt napokban foglalkozott- a Nemzeti Színház ügyével és elvben kimondotta, hogy nem helyesli az épületnek örökbérlet formájában tervezett átadását. Erről a kérdésről Kozma Jenő a következőket mondta: — A Ráikóczi-út és Muzeum-körút sarkára tervezett grandiózus Nemzeti Színház-építkezés egyelőre nem valósulhat meg és így teljesen érthető, ha a kultuszkormány biztosítani kívánja ciz ország első színpadának hosz- szabb időre szóló elhelyezését. A Népszínházi Bizottmány egyelőre eltekintet attól, hogy a Népszínház épületét végérvényesen átadja, azonban kilátásba helyezte, hegy hajlandó a bérletet továbbra is meghosszabbítani. Véleményem szerint átmeneti megolctámak éz‘megfelelő, de ezen túlmenően a fővárosnak kötelessége Budapest életébon oly kimagasló hivatást betöltő művészi intézméNem indul kedvező kilátásokkal 1933-nak a főváros háztartása Számolni hell a jövedelmek hlzooyos visszaesésével — Fel« fokozol! óvatossággal kell cirkodul a főváros pénzügyi i*sz- íonságán — A klsszakaszjegy Nevezeté* e és más aktualitások
