Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

Budapest, 1933 január á. 7 Pesti kirakat /jl kereskedők zárórája Sok u panasz, hogy nem törődnek a kereskedőkkel. Még több a panasz, hogy sok a kereskedők terhe, amelyet a mai pénztelen világban immár alig tudnak vi-selni. As első álláspontot nem osztjuk, mert úgy a kormányzat, mint a székesfőváros nagy szeretettel foglalkozik a kereskedők ügyével, de bizony a’ gyógyítás eszközeit, sajnos, nagyon nehéz megtalálni. ötletek ugyan merülnek föl, de ezek rendesen halva- született: ötlete,!:. Nem is csoda, hiszen a terheket csökken­tem nem lehet, mert az államnak, a fővárosnak is meg kell élnie. Viszont hogyan ad jón az állam és a főváros vevőkét, vásárlókat a kereskedőknek '.akkor, amikor a maga álkal- mazottamak, tisztviselőinek illetményeit is kénytelen foly­ton csökkenteni, amikor a kereskedők leghálásabb és leg­hűségesebb közönsége, á tisztviselő is a mindennapi kenyér gondja ivat k iiszködik. Nem, itt nem könnyű a segedelem és bizony az ötlet- termelés akármilyen gazdagnak mutatkozik, nagyon sovány vigasztalás. Példa erre a legújabb városházi ötlet; a záróra- meghosszabbítás, illetve a kétféle záróramegállapítás gon­dolnia, Egészen kétségtelen, hogy a fővárost a legjobb szán­dék vezette akkor, amikor ,ez az ötlet —- megállapíthatjuk, hogy nem hivatalos elgondolás alapján — megszü­letett. Arra gondoltak, hogy a kereskedők egyik csoportja reggel nyolctól este hatig, a másik csoport pedig reggel féltiztöl este félnyolcig tartaná nyitva az üzletét. A keres­kedők maguk állapították volna meg, tetszésük szerint vá­laszthattak volna, hogy melyik nyitvatartási időt alk-ahnaz- <-zák a- -maguk üzletére. A kereskedők azonban ne inét mondottak. Nem azt mondták, hogy ez az ötlet rossz, hogy ez az ötlet normális időben nem válik be, hogy rendes körülmények között nem emeli az idegenforgalmat és nem szolgálja a közönség ké­nyelmét; hanem egészen egyszerűen és természetesen csak azt jelentették ki, hogy ez a gondolat most nem időszerű. Mert kinek marad több pénze azzal, hogy este .félnyolcig vásárolhat, vagy ki az, akit csak a korai záróra'.akadályoz meg abban, hogy a pénzét, amely: nincs, elvigye a keres­kedő boltjába:9 Egészen bizonyos, hogy vannak a közön­ségnek olyan rétegei, amelyek este hat óra után jutnak cseri: abba a helyzetbe, hogy vásárolhassanak. Viszont má­sol: számára a kora. reggeli órák az alkalmasabbak. Nem valószínű azonban, hogy azt a kevés vásárlást, amelyet a budapesti közönség most elbír, ne bírná elvégezni a rendes üzletnyitvatartási idő keretében is. Maradna, a külföld, és főként a,vidéki vásárlóközönség. Ezek számára ts kényelmesebb ’volna, ha reggel nyolctól ■este félnyolcig találna nyitott: üzleteket. Ma azonban az ■a kevés külföldi, aki Budapesten megfordul, nem igen. esik számításba, amikor pedig olyan események vannak Buda­pesten, amelyek a külföldiek nagyobb tömegét vonzzák a magyar fővárosba, a fővárosnak mindig módjában van 'zárórameghosszabbítási engedéllyel operálni. A vidéki vá­sárlóközönség érdekeit szintén nagyon szívesen szolgálnák á budapesti kereskedők, azonban, fájdalom, a magya/r vidé­ken még nagyobb a pénztelenség, mint Budapesten. A ke­reskedők egyik gyűlésükön az adókra, a villanyáram drá­gaságára és a többi régi fájdalmas sérelemre panaszkod­tak; mi azonban azt hisszük, hogy mindezt könnyen és nyugodtan el tudnák viselni, ha az a régi jó vidéki vásárló­közönség, amely boltjaikat valaha látogatta, ismét a régi mértékben tudna á magyar fővárosba özönlení és a régi könnyű kézzel, könnyű szívvel tudná pénzét elkölteni. Egészen kétségtelen tehát, hogy se zárórarendelettel, se villamosáramleszállítással a budapesti kereskedelem nagy bajéit megoldani nem lehet. A budapesti kereskedelemnek ugyanaz a betegsége, ami á vidéké, a külföldé, a tisztvise­lőké és az egész világé: a katasztrofális pénztelenség, két­ségbeejtő szegénység, amely egyformán sújt valameny- ■nyiünket. KÖDBEN akadálytalanul vezetheti autóját BOSCH­ködlámpával FISGHER MIHLOS és Fid 1EHERSZÁLLI I Á5I VÁLLALATA BUDAPEST, VI KÉR., ORSZÁGBÍRÓ UTCA 38-50. SZ. TELEFON: AUT. 915-45. ALAPÍTANI ÉV: 1896. Beton, iiiakadám aszfalt felvágásához vegyen bérkompressort LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, Budapest, -Hl kerület Baross-útca 77'. sz lelefonszám: 335—42. Uj orientációkra van szükség, hogy a munka az egész vonalon felélénküljön Le kell vonni a tanulságokat és nem tétlenül nézni az események alakulását Az elmúlt nehéz esztendő társadalmi és közgazda­sági mérlege a statisztikai tudomány számszerű feldol­gozására vár, de a tanulságok már itt vannak és objek­tív átgondolással figyelmeztetnek arra, ami jó és ami helytelen volt. Áz újév küszöbén csak eredményt és okulást hozhat áz á vélemény, amit minderről a főváros ügyeinek legalapocsalbb ismerője, Becsey Antal mond, aki a gazdasági gyakorlati tudlás szemszögéből nagy- érdekösségü új irányok kialakítására hívja’ fel a ügyei­met. Becsey Antal törvényhatósági • tanácstág, az Egységes- Községi Pol­gári -Párt társelnöke a következőket mondotta a Fővá­rosi Hírlap munkatársának: — Ha ma, bár közeli távlatból is, visszatekintünk az elmúlt évre, úgy azt akként jellemezhetjük, hogy az u negatívumok kora,, dz összezsugorodás periódusa volt. .Senki sem vitathatja, el, hogy ez a viszonyok adottságá­ból előállott kényszerűség’" eredménye voljt. A községi politika szemszögéből bírálva el a történteket, objektíve meg kolL állapítanunk, hogy ami történt, azt nemcsak a kényszerűség, Ha­nem a józanság is diktálta. A gazdasági és társadalmi élet tempóját és irányát a csökkenő bevételekkel összezsugorodó kiadások szabták meg; fizetésredukeiók, csökkentett közmunkák, takaré­kosság az egész vonalon, -— mindmegannyi negatívum — determinálták a várospolitika irányát. Természetes, hogy a visszahatás -is negatívumokat eredményezett: a fogyasz­tóképesség leromlása, csökkenő gazdasági forgalom, ro­hamosán apadó köz-jövedelmek, munkanélküliség, állás­talan, ifjúság. E negatívumokkal szemben egy irányban volt kétségtelenül/ pozitív fejlődés: abban a szociális és karitatív tevékenységben, amely az elmúlt évben még eddig nem látott arányokat öltött. És ha van deprimáló az elmúlt év tanulságai között bő­ségesen, kétségtelenül ■ felemelő a tudat, hogy a székes- főváros,, ha nagy erőfeszítések árán, is, oly hatalmas szo­ciális munkát végzett, amely becsületére szolgál a veze­tőségnek, törvényhatóságnak és áldozatkész polgárság­nak egyaránt. — Az, ami eddig történt, elkerülhetetlen szükséges volt, de hozzá tehetem, hogy nem elegendő, Új orientációk kellenek. Bár ma is egyformán borús a szemhatár, szemünk hozzá­szokott már a sötétséghez, s talán már tud támpontokat találni az új orientáció felé. —- Külföldön is, minálunk is egyre határozottab­ban bontakoznak ki a teendők körvonalai. Németország­ban a konjunktúrakutató intézet nagynevű igazgatója nyíltan megállapítja, hogy a kibontakozás útja koránt­sem a köziiletek túlzott, mindent elsorvasztó takarékos­sága, még kevésbé a karitatív tevékenység nagyarányú továbbfejlesztése: mindezek elsorvasztják a gazdasági tevékenységet, anélkül, hogy a gazdasági egyensúlyt és szociális nyugalmat biztosítanák. ­A köaül.etek feladata mindenáron és minden erővel odahatni, hogy a gazdasági élet vér­keringése: a munka és velejáró kereset fel­élénküljön. Pártunk beható vita után hasonló álláspontra helyezke­dett és nagy elégtételünkre szolgál, hogy ma 'már gazda­sági életünk legsúlyosabb érdekképviseletei is sorrá lez,t az álláspontot teszik magukévá; és örömmel állapítjuk meg, hogy a miniszterelnök által hirdetett kormányzati programúinak is ez egyik, sarkpontját. Ma már bizonyos­sággá vált, hogy kiegyensúlyozott .gazdasági viszonyokra szabott gazdasági dogmákkal, kizárólag a. köziiletek pénz* ügyi kereteinek összezsugorításával, ezzel szemben a szó*- ciális és karitatív feladatok kiterjesztésével, a defláció fokozásával a problémákat elintézni pem lehel. A sokat emlegetett inflációnak tanulságait is le kell vonnunk a kapitalista termelési rend egész vonalán. Ma a pénz deflációjával szemben a termelés másik té­nyezőjének, a munkának területén döbbenetesen meg­nőtt és no az' infláció, amely az ország legértékesebb vagyonát rombolja, széjjel: a munkát és vele közerköl- eseinket. A gazdasági ollók száma megszaporodott: az. agrár olló mellett új ollót képviseli, a tőkehiánnyal emel-, leedő munkanélküliség. Nincs fontosabb feladatunk, mint megakadályozni a munkanélküliségnek inflációját és- megakasztani gazdasági életünk összezsugorodásának to­vábbi folyamatát, —- és azt a romboló munkát, amely ennek a dekadens gazdasági folyamatnak Velejárója. — És ebben a munkában vezető s'zerep vár a székesfővárosra, a nyolc milliónyi magyar kultúrájának, tőkegazdálkodá­sának és ipari termelésének gócpontjára. Igaz, hogy az ország1 sorsa a világgazdaság függvénye, az is igáz, hogy a főváros sorsára döntő befolyással van a világgazdaság és az ország Sorsának alakulása. Mégis az a meggyőző1; désünk, hogy Budapest székesfőváros} mint a nyugati kultúra előretolt őrszeme, amelynek gyökéréi ezeréves história talajába nyúlnak és 'amely az elmúlt nehéz esz­tendőkben is a cselekvőképességnek és élni akarásnak oly tanujelét adta, amely a világ előtt tisztességet és meg­becsülést tudott magának kivívni, nem adhatja magát oda tétlenül az esemé­nyeknek, a véletlenek játékának. Jogainkban és erőnkben való bizakodással, erőink' egye­sítésével és határozott cselekvéssel kell utat vágnia új orientációk felé­LIGETI LÁSZLÓ üvegfestészet és üvegtechnikai műintézete BUDAPEST, VIII JÓZSEF UTCA 23. TELEFON: J. 32—1-08 Tükörlámpák, külső és belső világítási a. Fenyszórótükrök. Üő- és nedvességálló tükörborítás galvanikus úton 5 évi jótállással. ÉPÜLETÜVEGEZÉS Uw<N/Z07l! >7/7 ■“élémpa vásárlésnél pár fillér látszó- (/ logos előny sok pengő veszteséget okoz. Olcsó fényt vásároljon, ne „olcsó11 lámpát! Csők tökéletes,évtizedek topasztalotoi alap­ján készült márkaáru teszi lehetővé, hogy kisebb áramköltséggel több fényt kapjon. TUNGSRAM IZZÓLÁMPA használatban olcsó és gazdaságos. Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra

Next

/
Oldalképek
Tartalom