Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-02-15 / 7. szám
Budapest, 19S3 február 15 Felterjesztésben &ér a kormánytól Intézkedést sí Kereskedelmi és Ipar- k am ara az áruházak versenye ellesi Mindinkább szélesebb hullámokat vet a Fővárosi Hírlap -inak az áruházak megadóztatására megindított nagyarányú akciója. A kereskedelmi érdekképviseletek és a különböző tömörülések állandóan foglalkoznál: azzal a kérdéssel, hogy miképpen lehet megvédelmezni a szakmai kereskedőket az áruházak mindent legázoló versenyétől, amelyek tömegcikkek árusítására rendezkedtek be és a mögöttük álló gyári csoportok tőkeerejére támaszkodva, hatásosabb propagandát, tudnak kifejteni, mint az egyéni cégek. A .gyári érdekeltségeknek az az eljárása, hogy detailárusításra rendezkednek be, a kiskereskedelem tönkrenyomorítását jelenti, holott éppen a kiskereskedők voltak azok, amelyek például a különböző Pók-gyártmányokat annakidején az üzleti forgalomba bevonták és a gyártmányokat a közönségnél elhelyezték. Mindentől eltekintve, tragikomikus és fondorlatos az az eljárás hogy a■ kiskereskedők éveken át a legnagyobb propagandát csinálták a különböző textilgyárak cikkeinek, míg végre azután a textilgyárak detailüzleteket nyitottak és elszívják a vevőközönséget régebbi ikomittenseiktől, akiknek pedig gyártmányaik megismertetését köszönhetik. Érthető tehát a legnagyobb elkeseredés a szakmai kereskedők táborában, akiknek felfogását a következőkben vázolta Vértes Emil, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke: — A kereskedőtársadalom hálás elismeréssel viseltetik a Fővárosi Hírlap iránt, amelyik bátor hangon száll síkra az annyi sebbő; vérző kiskereskedők érdekeinek védelmében. Egyesületünk több alkalommal foglalkozott az úgynevezett áruházak mohó terjeszkedésével, valamint a gyári detailüzletek konkurrenciájával és elhatározta, hogy a legerőteljesebben foglal állást megfelelő kcrmányhatósági intézkedés kiessközlásáre. Erre vonatkozólag a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már felterjesztést is intézett a kormányhoz és most várjuk a beavatkozást, amelyik rendet csinál ebben a képtelen helyzetben. Függetlenül ettől, a kereskedők raonstreküldöttsége fog tisztelegni Fabinyi Tihamér miniszternél is, akit megkérünk, hogy haladéktalan közbelépésével mentse meg a csőd szélére jutott kereskedők ezreit. Szükségesnek tartottuk, hogy az áruházak külön adóztatásáról és a végrehajtás mielőbbi lehetőségeiről illetékes helyen is érdeklődjünk, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — Érdemben még nem foglalkoztunk az áruházak üzleti terjeszkedésének korlátozásával, azonban a hoz^ zánk érkezett jelentéseik és közlemények ráirányították figyelmünket arra, hogy valamit tenni ékeli a további elfajulás ’megakadályozására. A nagyobb tőkeerővel rendelkező áruház természetesen olcsóbban szórja ‘szét portékáját, mint a mellette lévő szaküzlet, ami azzal is magyarázható, hogy az áruház tömegcikkekre fekteti a súlyt. Valami elkülönítésre feltétlenül szükség van, mert ha még néhány áruház létesül Budapesten, úgy a kiskereskedelem lehúzhatja a redőnyeit. Csodálkozunk azon, hogy az áruházak nem érzik az e kü- lonítés szükségességét és nincs meg bennük az az erkölcsi gátlás, amelyik az egzisztenciák tömegeinek a tisztelet- ■bentartására kell hogy irányuljon., Teljesen fölösleges és céltalan a kü.földi áruházakra való hivatkozásuk, mert az ottani állapotokat úgy gazdasági, mint népsűrűségi tekintetben a mi viszonyainkra alkalmazni nem lehet., — Új fogalom meghatározására van szükség tehát, amely azt eredményezi, hogy az áruházakat adózási szempontból más elbírálás alá vonjuk, mert csak így tudjuk kiegyen’íteni az erőviszonyokat a nagytőkés áruházak és a kis egyéni cégek között. Ismételjük: javaslatunk még nincs errevonatkozúlag, azon,- ban bizonyos,, hogy ez. p ixroblcma sürgetően követ-éji a hatályos elintézést. * A közgazdasági és ipari bizottság legközelebbi ülésén feltétlenül szobáké;'ül a budapesti áruházak példátlan mohósága, amellyel szemben a kiskereskedelem meg fogja kapni ,a számára kijáró védelmet. Ugyancsak nagyobb- ■szabású akciót indít az Egységes Községi Polgári Párt is a kereskedelem és ipar érdekében és az érdekeltségek bevonásával rövidesen nagygyűlést fog egybehívni. GOV'TS! A Mugym Leszámítoló és Pénzváltó Bank mérlege A taken éh- és foly ószámlahetéí állomány a tőé b a tavalyinál — A hitelkihelyezések tétele változat an — Osztalék: P 2 50 A Magyar Leszámítoló cs Pénzváltó Bank igazgatósága e hó 8-án Madarassy-Beck Marcel báró elnöklete alatt ^ megtartott ülésén megállapította az intézet 1932; üzletévi mérlegét és zárszámadásait, amelyek szerint a tiszta nyereség 1,420.159.29 pengő, az előző évi 1,787.780.43 pengővel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a február 23-án megtartandó 63. rendes közgyűlésnek 2.50 pengő osztalék kifizetését (tavaly 4 pengő) fogja javasolni, ^ továbbá, hogy az osztalék leszállítása dacára a tavalyival azonos összegek, vagyis az alapszábályszerű 5 százalékos 36.545.43 pengő helyett 200.000 pengő a tartalékalap növelésére, 400.0)00 pengő a nyugdíjtartalék javára, 50.000 pengő pedig a Madarassy-Beck Miksa báró segélyalap javára fordíttassék és az 1933. év számlájára 100.159.20 pengő (tavaly 89.250.76 pengő) vitessék elő. Az 1932. üzletév rendkívül nehéz feladatok elé állította közgazdaságunkat és így az intézetnek is üzletvitelében fokozott mértékben kellett érvényesítenie bevált üzleti szempontjait, amelyek alapján a közönségnek vele szemben már évtizedek óta tanúsított bizalma változatlanul megnyilvánul. Az elmúlt év mérlege tanúságot tesz arról, hogy ezen feladatot sikerült az intézetnek teljesítenie. Különös súlyt helyezett az intézet arra, hogy a jelen időkben még fokozottabban érvényesítse a mobilitás irányelveit., amelyeket a Leszíámitolóbank tradícióihoz híven állandóan követett. Jellemző így az idei mérlegre, hogy a betétek túlnyomó része pénztári készletben, girúszámlán, a pénzintézeteknél és baukcégekmél fennálló követelésekben, a gabonaüzletben elhelyezett, egészen rövid esedékesI HYPEROL, SZÁJVÍZTABUETTA i | ideális száj- és torokfertőtlenitő! I ségü, lebonyolítás alatt álló tételekben, továbbá a váltó- tárcában nyert elhelyezést. Megelégedéssel állapítható meg, hogy a betéteknek országosan tapasztalható apadása az intézetre egyáltalán nem hatott ki, sőt e téren még emelkedés tapasztalható és így lehetővé vált, hogy az intézet továbbra is megfelelhessen mindazon követelményeknek, amelyeket a hazai közgazdaság és ügyfelei iránta támasztottak. A Mokiár beszámolója az elmúlt évről A Magyar Országos Központi Takarékpénztár szombaton tette közzé hatvanadik üzletévéről mérlegét és számadásaiban 715.000 pengő nyereséget -mutat ki. Emellett a nyereség mellett azonban a Moktár mérlege láthatóan igen erős tartalékokat is rejt magában. A tartalékolásnak ez a szelleme nyilvánul meg abban a vonatkozásban is, amikor a Molctár a jövő évre viszi át üzleti hasznának igen jelentékeny tételét, több mint 400.000 pengőt, s amikor a számadásokat mindvégig az a hagyományos konzervatív szellem jellemzi, amely ennek az intézetnek mindenkor irányítója volt. Figyelemreméltó, hogy az üzleteredmény nem egyedül a 715.000 pengős nyereségben jut kifejezésre, hanem a mér- , leg egyéb adataiban is: így a betétállomány emelkedésében és Uj nagy likviditásban, melynek megőrzésére mindig gondosan ügyelt a takarékpénztár vezetősége. * A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága 1933 február 10-én tartott ülésében állapította meg az elmúlt 1932 december 31-én, záruló üzieiév mérlegét és határozott az idei e hónap 21-én tartandó rea.de» közgyűlés elé terjesztendő javallatok tárgyában. Az igazgatóság javaslata az. hogy a zárszámadások szerinti 715.SOI pengő nyereségből üz^alapszabályszerü levomúBok után külön tartalékalapba ÍOOTOCO pengő helyeztessék, az osztalék állapitías ék meg részvényenként 1 pengőben s a jövő év számlájára 402.835 pengő vitessék elő. A tnvla.lyj 'közgyűlésen elhatározott részvénye viuszavásárlás teljés »Ükerrel lobonyolittálván, a közgyűlés elé terjesztendő mérleg, megállapítása már e müveile't teljes elszámolása mellett történt. E tranzakció sikerességét igazolja, hogy ,az Intézet üzleti kapacitása a lefolyt évben miben vem csökkent. Az intézetet ohliez a kedvező eredményhez ne!m kis részben ügyfeleinek Változatlan bizalma Bőgi.tette, rumi kitűnik abból, hogy az iutúzet takarék- és fulgúszámlaüotctcinck állománya nemhogy nem csökkent, hanem a betétek hanyatlásának általános jelenségével szemben a tavalyihoz képest i millió pengőt meghaladó összeggel gyarapodott. Váltótárcája 40 millió pengővel ®zerepel a mérlegbén, 930.000 pengővel többel, mint tavaly. míg az adósok tétele 6,625.000 pengővel csökkent, viszont azonban csökkenvén az egyéb hitelezők tétele 4,766.000 pengővel, e tételek egybevetése az intézet mobilitásának fokozódása mellett tesz bizonyságot. Az intézet gondjaira bízott 84,278.000 pe'mgő idegen össztőkével szemben mobil jellegű vagyontrósaei: készpénzvagyona, bankári követelései, váltótárcáj.a, az értékpapír lombard-üzletben. és egyéb fedezette] adósainál kihelyezett pénzei állami, közhatósági kölesöniölcbe é.s más közforgalmi értékpapírokba fektetett tökéi együtt 84,730.000 pengőt tesznek ki. Eaek a mobil vagyonrészek, épúgy, mint az ezeken felüli vagyonrészek az intézet régi tradícióihoz mért óva- tossággal mérlögeltettek. A Pesti Hazai közgyűlése. Február 11-én tartotta a Pesti Ea-zai Első Takarékpénztár Egyesület az intézet elnöke, Biró Zsigmond felsőházi tag elnöklete alatt 93-ik rendes közgyűlését, amelyen az elnök napirend előtt kegyeíetes szavakkal emlékezett meg a magyar nemzet egyik legnagyobb fiának, gróf Apponyi Albertnek gyászos elkúnytáról. Ezután a közgyűlés1 az igazgatósáig valamennyi javaslatát határozattá 'emelte és ennek megfelelően úgy intézkedett, hogy az 1,760.516.40' pengőt tevő tiszta nyereségből részvényenként 5 pengő osztalék e hónap 13-tól kezdve kerüljön kifizetésre, a különböző tartalék- alapok további növelésére pedig 3*50.000i pengő használtassák fel. Az igazgatósági jelentés összefoglaló ismertetést ád az elmúlt évről, mely az intézet fennállásának 93-ik esztendeje és megállapítja, hogy azokat a reményeket, melyeket a. viszonyok javulásában bizakodók tápláltak iránta, sajnos, nem váltotta valóra. Hogy az ország gazdasági helyzetének az .elmúlt évben történt további leromlása nem mra- radhatott hatás nélkül az Egyesületre, melynek gyökérszálai mélyen belenyúlnak a magyar közgazdaság talajába, az egészen természetes. A közgyűlés a sorrend szerint kilépő 6 igazgatósági tagot ismét és dr. Fejér Aladárt, báró Rad- vánszlcy Albertet és Tamády-Szüos Andrást új igaizgatósági tagokként megválasztotta, ezenfelül pedig választás útján igróf Festetits Kristóf, Lichtenstein László és dr. Papp Antal kerültek az intézet választmányába. Szász Károly v. b. t. t. a megjelent nagyszámú részvényesek élénk helyeslése közt az igazgatóságnak, a vezérigazgatónak, az ügyvivőigazgatóknak és a tisztikarnak meleg köszönetét mondott eredményes munkásságukért. A Budai Áhnlários Takarékpénztár Rt. február 15-én tartja meg XXIX. évi rendes közgyűlését. Az 1932. üzletév 300.000 pengő alaptőke mellett 25.913 P nyereséggel zárult. A vissz leszámítolt váltók összege 516.559 P. a heteteké 1,269.983 P, amivel szemben a váltótárca 1,849.540 pengőt tesz ki. Herkules Moyas és Mélyépítő Vállalat Budapest, X. kér., Kelemen-utca 31. sz. Telefon Kőbánya 48 — 7—30. KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó | Budapest, V,, Zoltán-ncca íö. szám i Telelőn : Au?. 150-81 J PERY OKL. MÉRNÖK, KŐVEZŐ-MESTER BUDAPEST, I., ATTILA KÖRÚT 2. TEL. j 562-51. PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó Budapest, Telefon: 48-1-32 X., Korponai-u. 11. híd-, víz-, partfal , vasbeton és kntéoílésl, alapozási, csatornázási és mélyfúrási vállalat Vezérigazgató „ ZSIGMOBDY 0EZS9 oki. mérnök. Telefon 68-9-20 IsÉnffi# Perelte oki. mérnök, kövezőmester Budapest, I. kér., Mettkina János-utca E7 Telefoni 55-1-87 Telefon: 55-1-87 A oki- mérnök ül, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Telefon 514—06. Cudapest, ll.,Msroit*körút43. ÚTHENGERLE/T vállal WOLFF ERNŐ Budapest, B., Kelenföldi-út l/Tels 59-9-63 HACKER EMIL oki. mérnök, építési vállalkozó út- és csatornaépítési vállalata Budapest, V., Kossuth Lajos-tcr 16. Tel.: A. 290-95
