Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-20 / 51-52. szám
14 Budapest, 1933 december 20. fásba mindazok számára, akik margarin használatát i nem tárják a közönség elé. Remélhetőleg ezzel az j intézkedéssel elfoglalja a közfogyasztásban méltó helyét a vaj, amelyet most a binihum név alatt is- j mert selejtes margarin-gyártmány és Hutter—Leverek növényzsír készítménye háttérbe szorítani iparkodik. A „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet rt. igazgatósága folyó hó 18-án tartott ülésében megállapította az intézet 1933 június 30-ikával lezárt mérlegét, mely 63.945 35 pengőnek a nyugdíjpénztár részére való juttatása után S3.047.89 pengő nyereséggel zárul. Az igazgatóság a folyó hó 28-án tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy figyelemmel a jelenlegi viszonyokra, osztalék kifizetése mellőz tessék és a kimutatott nyereség részben az intézet tartalékalapjának gyarapítására fordíttassók, részben az új üzletév számlájára vitessék át. A Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi r.-t. heti jelentése. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos jegyzései 1000 kilónként budapesti paritásban nyersáruért: Káposztarepce 24.50—25, vörös köles 8—8.25, lucerna 125—135, lóhere 152.50—167.50, tavaszi bükköny 9.50— 10.50, lenmag nagyszemű 25—27, napraforgó fehér 19—20, tarka 11—11.25, kék mák 42—43.50, Viktória borsó 10.50— 11.50, Express borsó 15 50—16.50, lencse kisszemn 21—24, nagyszemű 27—37 pengő. Ipari numerus clausust! Irta: KORÁNYI BÉLA A nehézipar szaklapja már huzamosabb idő óta foglalkozik az ipari numerus clausus kérdésével és természetesen a uagy gyáripar szemszögéből vizsgálva a problémát, az akció ellen foglal állást. Kétségtelenül van abban helyes meglátás, hogy a közép- ipar többnyire a kisiparból sarjadzik, de az is igaz, hogy a nagyipar rosszindulattal viseltetik a kisiparral szemben, amit legjobban bizonyít, hogy mezőgazdasági gépgyárak, vasgyárak, sodrony gyárak és cementgyárak betörtek a kisipari területekre és elszedték tőlük az építőipari és kézműipari munkákat. Akár tetszik a nagyiparnak, akár nem: u kis- és középiparosok élni és érdekeiket megvédelmezni akarják és nem hajlandók a nagyipar kedvéért műhelyeiket bezárni. Az irtó hadjáratot két évvel ezelőtt indította meg a nagyipar abban a tudatban, hogy anyagilag a kis- és középiparnak nehéz a helyzete. Sajnálatos dolog, hogy a kormány nem állott oda a kisipart megvédeni és lígy látszik, ezúttal sem sorakozik ennek a foglalkozási rétegnek az alátámasztására, mert a legnagyobb pénzügyi és hitelnehézségek között mindössze 120 ezer pengő hitelt engedélyez, ami 240 ezer kisiparost számítva, fejenként 50 fillér kölcsönnek felel meg. A nagyipar a kisipar elleni hadjáratát annál eredményesebben vihette keresztül, mert eddig a kormány részéről semmiféle komoly ellenállást nem tapasztalt, holott a külföldön mindenütt rendeletben tiltották el a nagy gyárakat és nagy áruházakat a kisiparnak, illetve a kiskereskedelemnek okozott káros versenytől. Súlyos tévedés az az állítás, hogy az iparnak csak három szakmája kívánja a numerus clausus bevezetését, A nyomda-, papír- és kőbányaiparokon kívül a lakatosmesterek és a kisiparosok kongresz- szusa, az építőiparosság összessége nevében egyhangúlag kérte a zárt szám bevezetését, de ilyen mozgalom van folyamatban Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szombathelyen és Sopronban is. A zárt szám a budapesti kávés-, vendéglős- és szállodaiparban már életbe is lépett, a 78.000. számú miniszteri rendelettel. A bankérdekeltségek helytelen eljárást követnek, amikor a konszernjükhöz tartozó gyári vállalatoknak a kisipar tönkretételére és kiirtására irányuló hadjáratát pénzügyileg támogatják. Ilyen körülmények között az egész kisipar a numerus clausus alapján áll, mert csak e réven mentheti át magát, különben elpusztul. Nagyon helyesen állapítja meg Helvey Elek vegyészeti gyáros, hogy az ő szakmájában szívesen alávetik magukat a kormány árpolitikájának, ha ezzel szemben biztosak lehetnek abban, bogy megvédelmezik őket újabb konkurrencia létesi- lésétöl. Ezt a megállapítást az építőipari szakmák, a kis- és középiparosok egyhangúan aláírják. Ha a kézművesiparos a mai nehéz viszonyok között is hősiesen eleget tesz a közterhek viselési kötelezettségének, akkor a nemzetnek ezt a hazaílasan gondolkodó rétegét állami beavatkozással védelem alá kell helyezni, mert csak az ipari numerus clausus mentheti meg a kézművesipart a proletársorba való lesiilyedéstől. Joggal elvárhatják a pénzintézetektől, bogy a kisipari területeket kíméljék, amelyet egyébként kormányrendelettel is el lehetne intézni. A nehéz gyáriparnak, valamint a kisiparosok kenyerét oly előszeretettel elhódítani akaró gyáraknak módjuk volna olyan cikkek előállításával ellensúlyozni a munkanélküliségüket, amelyeket ezídősze- rint külföldről kell behozni és ha ezt követnék, úgy a nemzetgazdaság szempontjainak is óriási szolgálatot tennének. Ilymódon nem szorulnának arra, hogy elvegyék a kisiparos kenyerét. A numerus clausus átmenetileg az egyetlen segítő eszköz, amelyet tehát okvetlenül he kell vezetni az építőipari fi'onton. Itt az úl közszállítási szabályzat a reformok egész sorozatával Előnyben részesülnek a vitézi rend tagjai és a kisiparosokbánatpénzeket azonnal vissza kell szolgáltatni A főváros vezetősége már évek óta türelmetlenül sürgeti a kormány új közszállítási szabályzatát, amely alapja a főváros készülő közszállítási szabályrendeletének is. Alig múlik el a törvényhatóság közgyűlésének, vagy valamely bizottságának ülése anélkül, hogy ne mutatnának reá a most érvényben lévő közszállítási szabályrendelet hibáira és hiányaira. Különösen azt hangoztatják az érdekeltségek ós az adminisztráció szakemberei, hogy a legolcsóbb ajánlatok rendszere csődölt mondott. Ehelyett minden oldalról az úgynevezett középarányos rendszer bevezetését sürgetik, mire azonban nincsen mód mindaddig, amíg az új közszállítási szabályzat érvénybe néni lép, mert a főváros ilyen tekintetben a maga hatáskörében nem intézkedhetik. Ilyen előzmények után érthető örömmel fogadták úgy az érdekeltségek, mint a főváros műszaki adminisztrációja az új közszállítási szabályzat tervezetét, amelyet most küldött meg a kereskedelmi miniszter hozzászólás céljából a fővárosnak és az érdekeltségeknek. Az új szabályzatban a kormány gyökeres reformokat terAez, amelyek közül — mint munkatársunk beavatott helyen megtudta — leglényegesebbek a következők: — Az új szabályzat pontosan meghatározza a fővállalkozó. a vállalkozó és kisijmros fogalmát. Kisiparos eszerint az, aki „elemi erővel hajtott gépet használ ós állandóau tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat és csupán tovább eladók részére dolgozik. Yagyha közvetlenül el is ad fogyasztóknak, de húsznál kevesebb alkalmazottal dolgozik, végül, aki gépek nélkül dolgozik és huszonötnél kevesebb alkalmazottja van“. — Intézkedik a szabályzat a generálvállalkozókról is. Fővállalkozóknak csak abban az esetben lehet a munkát odaítélni, ha az egyes munkanemekre beérkezett ajánlatok együttes összege lényegesen nagyobb, mint a fővállalkozó ajánlata. Előírja a szabályzat azt is, hogy mikor szabad bizonyos munkálatokat házikezelésben elvégezni. Külön szakasz intézkedik a vállalatbaadás és a közmunka lebonyolításánál ténykedő tisztviselők fegyelmi felelősségéről is. Bizonyos esetekben lehetővé teszi az érdekképviseletek közreműködését ,is az új szabályzat és körülírja az árolémzőbizottság' szerepét. A tervezet második rész6 a válkdatbaadás módjáról intézkedik. Kimondja, hogy a szállításokat és munkákat rendszerint csak nyilvános írásbeli versenytárgyalás útján lehet kiadni. A versenytárgyalást olyképpen is meg lehet hirdetni, hogy azon csakis meghatározott telephellyel rendelkező cégek vehessenek részt. Ehhez azonban az illetékes miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. Felsorolja azokat a munkákat, amelyeket nyilvános írásbeli versenytárgyalás nélkül, zártkörű versenytárgyalás útján lehet kiadni, végül felsorolja a. versenytárgyalás mellőzésével kiadható munkákat. Ezek között szerepelnek. a 2500 pengőn aluli munkák és a közüzemek rendelései a 10.000 pengős értékhatár alatt. — Kimondja a szabályzat, hogy kisiparosoknak az ajánlat tételhez szükséges nyomtatványokat, feltételeket, mintákat, blankettákat mindig díjtalanul kel kiadni, ha a szállítás vagy a munka értéke a 15.000 pengőt előreláthatólag meg nem haladja. — Részletesen intézkedik az építkezések versenytárgyalásairól. Építkezésre versenytárgyalást csak akkor lehet hirdetni, ha az pontosan körülírható és a végleges terv, a részletrajz már elkészült. A kiírási művelethez szakértők útján kidolgozott terveket, műszaki leírást, adatgyűjteményt., előméretet kell csatolni, amely a munkálatok mineműségéről, helyéről, terjedelméről, beosztásáról, elrendezéséről, talajviszonyairól stb. minden félreértést kirzáró módon kellő tájékozást nyújt. Magasépítkezéseknél a kiírási műveletekbe alternativ tételek nem vehetők fel. tehát pl. a felhasználandó anyagok mineműségét a kiírás előtt végleg el kell dönteni. Úgy a szállításoknál, mint a munkáknál az egységárak megjelölését kell az ajánlattevőtől megkövetelni. Átalányösszegről ajánlatot tenni nem szabad. — Ipari munkáknál a különböző iparágak körébe tartozó munkákra rendszerint külön versenytárgyalás tartandó. Bánatpénzül 25.000 pengőig 2%-ot, ezenfelül 1%-ot kell letenni. Kisiparosoktól 15.000 pengőn aluli munkáknál nem szabad bánatpénzt követelni. Nagyon fontos újítás, hogy versenytárgyalási döntés után a bánatpénzt külön kérvény nélkül azonnal visszatérítendő. — 20.000 pongőt meg nem haladó építési munkákat kisiparosok részére kell fenntartani. A vitézi rend tagjait elsőbbségi előnyök illetik meg: 30.000 pengő erejéig 0%, 60.000 pengőig 4%, .100.000 pengőig 3%, 150.000 pengőig 2%, 200.000 pengőig 1% %, ezenfelüli összegeknél pedig 1%. Az ajánlatok realitásának vizsgálatánál figyelembe veendők az érdekképveletektől esetleg bekért egységárak. A közszállítási szabályzat szerint az odaítélésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt panaszt lehet emelni. Ha egy egész szakma érdeksérelmét vonná maga után az ajánlat odaítélése, panaszjog illeti meg az illető szakma országos jellegű érdekképviseletét is. — Külön fejezet intézkedik a munka átvételéről, a számlák kifizetéséről és kimondja a szabályzat, hogy a kifizetéseket az építkezés, illetve a munka átvételétől számított 30 napon belül eszközölni kell. (]j vezetőség a hövező ípartestfiletben Jogos bizalom a szolima felletiűQllslre Az új ipartörvény rendelkezése értelmében megváltoztatta alapszabályait a Budapesti Kövezőiparosok Ipartestülete, amelyik most a belügyminiszter részéről történt jóváhagyás után tisztújító közgyűlést tartott. A választás eredménye általános örömet és megelégedést váltott ki a sok nehézséggel küzködő kövezőiparosok között, mert az ipartestület élén a legkiválóbb szakemberek vették át az irányító pozíciókat, akiknek munkássága biztosíték arra, hogy mindent elkövetnek a testületre hárult nehézségek kiküszöbölése érdekében. Köztudomású, hogy az ipartestület kebelén belül bizonyos súrlódások akadályozták meg az együttműködést. Ez a széthúzás azonban a választás eredménye után megszűntnek tekinthető. Az új vezetőség tagjai az elismert kövezőcégek vezetőiből kerültek ki, akik ennek a nagynevű iparágnak nemes hagyományait eddig is ápolták és mindent elkövettek, hogy a kor szellemével hálád va biztosítsák a kövezö- ipar boldogulását. Az ipartestület elnökévé Schaff er Györgyöt, alel- nökökké Borlay Károlyt és Keresztes Vilmost választották. Ez a vezetőség a maga súlyával és fáradhatatlan önzetlenséggel veszi kezébe a testület vezetését. Schäffer Károly nagy tapasztalata, közmondásos igazságérzete és puritán egyénisége eddig is vezető szerepre tették alkalmassá és választását az egész szakmában nagy megnyugvással üdvözölték. Az ipari szék alelnöki állását Reinisch Tivadarral töltötte be a közgyűlés. Az elöljáróságban helyet foglalnak: Hel- fenstein Károly, Halmos Endre, Schaffer Antal, Oben- dorfer József és Krausz Ferenc. Számvizsgáló Spányi Ernő, pénztáros Obendorf er Rudolf. A munkaügyi bizottságba Halmos Endrét, Spányi Ernőt, Krausz Ferencet és Helfenstein Károlyt, a mester- és iparos- vizsgáló bizottságba Helfenstein Károlyt, Krausz Ferencet és Halmos Istvánt választották meg a győztes listáról. A segédvizsgálóbizottság elnöke Obendorfer József és Halmos István, rajtuk kívül még Krausz Ferenc, Helfenstein Károly és Schaffer Antal képviselik itt a tökéletes hozzáértést. Az ipartestület tagjai bizakodással néznek az alkotó munka megindulása elé és indokolt várakozással tekintenek a kövezőipar fellendülésének irányába, amelyet az új vezetőség minden bizonnyal ki fog harcolni. Minden tipusu személyes teherautó alkatrészek raktára SCHLESINGER B. Budapest, V., Csftky-ntoa 70. Teherautók és pótkocsik m Salső-Tarjúnl Kőszénhánya Riszuény-Társulnt BUDAPEST, V., ARANY JÁNOS-UTCA 25 Salgft és borost brikett nem kormoz, szagtalan, magas hőfok, tökéletes elégés
