Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-13 / 50. szám
polgármester rámutatott arra, hogy a tervezett intézkedések törvényre emelkedése a Budapesten lakó köztisztviselői családok nagyrészét arra kényszeríti, hogy elhagyja a fővárost, ami egy tömeges megmozdulás esetén súlyosan megbénítja az amúgy is nehéz A tisztviselői é A Nemzeti Egység- Pártjának fővárosi képviselői aaár korábban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormány javaslatához kiegészítő indítványokat és módosításokat nyújtanak be. Ezekre vonatkozólag* Gömbös Gyula miniszterelnökkel is tanácskoztak. A tanácskozásokon megállapított kiegészítő indítványokat, számszerint tizenötöt, Kozma Jenő, Usetty Béla, Payr Hugó és Scheuer Bobért országgyűlési képviselők, fővárosi tanácstagok nyújtották be. A legfontosabb ezek közül a Kozma Jenő által benyújtott szakasz beiktatása. Ez a szakasz a székesfővárosi és általában a városi tisztviselők javát szolgálja és kimondja, hogy helyzetben lévő ipart és kereskedelmet, de károsan jelentkezik ez a körülmény az adóbevételek alakulásában is. A felterjesztést a főváros Imrédy Béla pénzügyminiszternek küldötte el, akinek a válaszát most nagy érdeklődéssel várják a városházán. dekek védelme — Az, hogy módosításokat benyújtottunk, semmi másnak nem tulajdonítható, minthogy követjük elvi meggyőződésünket. Mi ugyanis azt valljuk, hogyha a javaslat eredeti formájában törvényerőre emelkednék, az balkanizálódásra vezetne. Minket semmi más szempont nem vezetett, mint a közszempont és a tisztviselői érdekek védelme. Módosításunk a javaslat intencióján nem változtat és ha elfogadják, az eredeti elgondolás lényegén sérelem nem esik. a fővárosnak joga van saját közületi tisztviselőinek nyugdíjérdekét, illetve lakbérjárulé- kát saját hatáskörében önállóan rendezni, Evégből Kozma Jenő a 4-ik §-hoz a következő alpont törvénybeiktatását kérte a törvényhozástól: „A székesfőváros, a törvényhatósági és megyei városok jogosítva vannak azon nyugdíjasaik részére, akiket 25 évi, vagy ennél több beszámítható szolgálati idővel helyeztek nyugalomba, vagy akik 50-ik életévüket betöltötték, olyan mértékű lakás pénzpót illetményt engedélyezni, amely jelen törvény szerint járó lakáspénzüket a tényleges szolgálatban utoljára viselt állással a tényleges szolgálatban járó lakáspénz összegére kiegészíteni.“ A benyújtott módosításokkal kapcsolatban Payr Hugó országgyűlési képviselő, tanácstag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ami speciálisan Kozma Jenő módosítását illeti, az szigorúan a fővárosi, illetve a közületi tisztviselőérdekek védelmében történik. Azt akarjuk, hogy eltérően az állami nyugdíjas tisztviselők lakbérétől, azoknál a közületeknél, amelyeknek háztartása rendben van, és aggodalomra ok nincs, ott a nyugdíjazandó és nyugdíjas tisztviselőket szerzett jogaikban ne veszélyeztessük. Tekintettel azonban arra, hogy a kormány általános elvként akarja kimondani a nyugdíjas tisztviselőkre az általános érvényű rendelkezést, mi ezt az elvet nem akarjuk megváltoztatni, csak leszögezni kívánjuk magában a törvényben, hogy közületeknek joguk és lehetőségük legyen nyugdíjas-lakbérpótlék bevezetésére és helyzetüknél fogva velük szemben jobb végelbánási elveket alkalmazhassanak. Mi jól tudjuk, hogy a kormánynak az alaprendelkezésre azért van szüksége, mert 112 ezer főre becsülhető a trianoni nyugdíjasok száma. A fővárosnak azonban nincsen trianoni nyugdíjasa. így tehát az állam érdekében alkalmazott elvi szempontot saját közületünkben mellőzhetőhek tartjuk. Megsürgette a tolos a kiilázraftt ein a közisazsaíásí iiíáiiioz Molt panaszának elintézését A főváros kórházainál Salamon Géza tanácsnok, a közegészségügyi osztály vezetője az utóbbi években a praktikus és jól bevált reformok egész sorát léptette életbe. A kórházak adminisztrációjában január elsejével a behajtási rendszer módosításán kívül, másik célszerű újítás is életbelép: a betegfelvételi eljárás egységesítése. A főváros kórházainál betegfelvétel eddig nem egységesen történt, hanem az egyes kórházak a saját rendelkezéseik, kialakult gyakorlatuk alapján intézkedtek betegek felvételénél. Most ez megszűnik. Az újításról Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnok munkatársunknak a következőket mondotta: — Az egyes kórházaknak ez a nem azonos, hanem egymástól eltérő eljárása az adminisztrációban sok felesleges munkát okozott és anyagi szempontból is hátrányos volt, többek között azért is, mert sokféle nyomtatvány használatát tette szükségessé. Az új betegfelvételi eljárás életbeléptetésével az adminisztrációs munkát lényegesen csökkentettük és a racionális intézkedések révén a felvételi költségeket egyharmadával, körülbelül tízezer pengővel csökkentettük. A jövőben a kórházi osztályok csak sürgős, életveszélye» esetben vehetnek fel önállóan beteget, de ilyen esetekben is azonnal értesíteni kell a felvételi irodát. Egyébként minden betegfelvételt a felvételi irodán az ügyeletes orvos intéz. Amennyi- bán orvosi szempontból nem esik kifogás alá, beteget csak fürösztés és kórházi ruhába öltöztetés után lehet az osztályra elhelyezni. Sürgős esetekbeu, amikor például a mentők eszméletlen beteget szállítanak, a felvételnél ügyeletes orvos a formaságok mellőzésével azonnal a megfelelő osztályra utalhatja a beteget, hogy az ápolás késedelmet ne szenvedjen. Újítás az is, hogy az egyes osztályokon megüresedett ágyakról ezentúl távbeszélő, vagy küldöno útján nyomban jelentést tesznek a központi ágynyilvántartónak és a felvételi irodának, tehát mellőzik az eddig használt írásos bejelentést, A kórházi racionalizálás maradéktalan életbeléptetését erősen akadályozza, hogy Budapesten a kormány új kórházrendeletét még mindig nem lehet életbeléptetni. A kórházrendelet tudvalévőén a fővárosra több súlyos rendelkezést tartalmazott, nem számolt a főváros és a vidék közkórházai között fennálló különbségekkel. Ezért a törvényhatóság kényszerítve Arolt a kormányrendeletet a közigazgatási bíróságnál megfellebbezni. A panasz benyújtása óta több mint egy év telt el, de a fellebbezés sorsa még máig is eldöntetlen. Miután a főváros kórházkérdésének végleges rendezésénél sok nehézséget okoz a bizonytalanság, a múlt héten Liber Endre alpolgármester és Salamon Géza tanácsnok megjelentek Puky Endrénél, a közigazgatási bíróság elnökénél, aki a. főváros képviselőinek a sürgetésre vonatkozó kérelmét megértéssel fogadta. Ezek után kilátás van reá, hogy a közigazgatási bíróság rövidesen meghozza döntését a megfellebbezett kórházi rendeletre vonatkozóan. IffiMMBWBORAhfllBHIBiliM/ViHBHBBE Háromtagú bizottság irányítja a Mátyás - templom restaurálását Lebontják és újraépítik a százméteres tornyot kék országos bizottságának tagja, valamint vitéz Martsekényi Imre mérnök, törvényhatósági bizottsági tag lett. A restaurálás előrehaladásáról és további munkarendjéről illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A restaurálás előkészítése az egész vonalon megtörtént. Az állványozás munkájával már két hónapja elkészültek. A közel száz méter magas torony beállványozása nemcsak komplikált, hanem költséges munka is volt, csaknem negyvenezer pengőba került. Amint az állványozással elkészültek, a középítési ügyosztály mérnökei, a meghívott szakértők megkezdték a beteg toronysisak átvizsgálását és megállapították, hogy nemcsak a kődíszeket kell pótolni, hanem az egész toronysisak lebontása, és az alsó párkány megerősítése is szükségessé vált. — Az ellenőrző bizottság javaslatára a főváro* vezetősége a restaurálás irányításával és elintézésével Schulek János műépítészt bízta meg. Ez a választás azért is szerencsés volt, mert Schulek János már annakidején közreműködött édesapja, Schulek Frigyes mellett a templom első nagy restaurálásának irányításában, de azért is, mert a Scliulek-család birtokában maradtak a Mátyás-templom rajzai és építészeti részlettervei, ami most megkönnyíti a munkát, mert ezek hiányában teljesen új felméréseket, rajzokat és részletterveket kellett volna készíteni. A tél folyamán a tulajdonképpeni restauráláshoz már nem tudnak hozzáfogni, hanem a még hátralevő műszaki előkészületeket végzik el és a kőfaragómunkát is kiadják, hogy hozzáláthassanak az iparosok. Teljesen elejtették azt a tervet, hogy betonból vagy műkőből építsék a tornyot. Fagyálló haraszti, vagy süttői kemény mészkő az, amit a hazai anyagok közül a legalkalmasabbnak tartanak a szakemberek. A beküldött kőmintákat egyébként most vizsgálják a székesfővárosi vegyészeti és anyagvizsgáló intézetben. © Mint érdekességet megemlítjük, hogy a közelmúltban egy tokajvidéki birtokos felajánlotta a fővárosnak, hogy a templom restaurálásához bányájából ingyen ad kőanyagot, a fővárosnak csak az elszállításról kell gondoskodni. Sajnos, a bekért kő- minta nem mutatkozott alkalmasnak, mert laza és lyukacsos. Az előzékeny tokaji ajánlatot azonban mégsem ejtettek el teljesen, mert a bányatulajdonos azt közölte, hogy legközelebb más kőmintákat is bemutat. © A torony újjáépítésével a legjobb esetben csak a jövő év végére készülnek el és az idén előirányzott összeggel együtt 280 ezer pengő szerepel a költségvetésben e munkálatokra. A templom teljes restaurálásához összesen mintegy hétszázezer pengő szükséges, ebből elvégzik a templom belső ornamentikájának újjáfestésót, á szellőzőberendezést és a központi fűtést. E két utóbbi feladatra azonban csak később kerül a sor. © A főváros annakidején — mint ismeretes — kéréssel fordult a kultuszkormányhoz, hogy a templom országos műemlék jellegére való tekintettel járuljon hozzá a restaurálási költségekhez. A főváros erre a felterjesztésére mind a mai napig választ nem kapott, amiből illetékes helyen arra következtetnek, hogy a fővárosnak saját erejéből kell a feladatot megoldani. December 14-én és december 17-én délután fél 3 órakor Ogetöversehy TELKET Duna vagy víz mellatt, ifCMuév esetleg erdős hegyvl- VENNEK déken Pest környékén Hétvégi nyaralásra alkalmas helyen. Készpénzért sürgősen Pintér János, Baross-utca 75. Dandy d (Drsay volt és marad a parlómők királya A Mátyás-templom restaurálására és irányítására alakított bizottság a mnlt héten helyszíni szemlét tartott, hogy meggyőződjön azoknak a munkálatoknak a mértékéről, amelyet a koronázótemplom tornyán végezni kell. A szakértők felmásztak a toronysisakra és megdöbbenéssel konstatálták, hogy a restaurálás elhalasztása milyen súlyos lcövetlcez- ményokkel járhatott volna. A bizottság tagjai kézzel Morzsolták szét a szétmállott, fagyrepesztette köveket és megállapította, hogy a gyönyörű tornyot, amint mondani szokás, valóban csak az imádság tartotta. Kiderült, hogy nemcsak a külső kőréteg mállóit el, hanem helül ugyanolyan í'ossz állapotban van a toronysisak. A bizottság ezután háromtagú testületet alakított, amely a restaurálás munkáját állandóan ellenőrzi. Ennek tagjai Petrovácz Gyula, a közismert templomépítő, Szőnyi Ottó, pápai kamarás, az egyházművészeti hivatal vezetője és a mflemlóPARFÜMS D ÖRS A > PARIS 17 RUE DE LA PAJX