Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-06 / 49. szám
Slpicz Jenő polgármester bírálata a itöiíségwefes belefezeft fárgqalásalrOl Az autonómia olyan eszmei és politikai erőt képvisel, amely a nemzet életéből ki nem kapcsolható a közérdek kára nélkül — mondja a polgárinestér Általánosságban és- részleteiben elfogadta a főváros közgyűlése a jövő évi költségvetést, amelynek tárgyalása során bőségesen kínálkozott alkalom arra, hogy kritikát gyakoroljanak az adminisztráció munkássága fölött. Az új törvény az eddiginél fokozottal) mértékben helyezi előtérbe a polgármester felelősségét minden egyes ténykedésért és így joggal elmondható, hogy a költségvetés bírálata egyúttal a polgüirmcster munkásságának mérlegelése volt. A szónokok túlnyomó része nem is fukarkodott annak a hangsúlyozásával, hogy az ügymenet irányításáért a polgármestert tekinti egyedül felelős tényezőnek és a vita során mindinkább előtéibe nyomult a kritika, amely a polgármester személye felé irányult, ügy a jobboldali, mint a baloldali szónokok az őszinte elismerés hangján emlékeztek meg Sipőcz Jenő polgármester nagyszerű irányvezetéséről, aki a legsúlyosabb idők között is megóvta a megrázkódtatásoktól a főváros háztartását, amellett gondos körültekintéssel teremtette meg a lehetőséget arra, hogy minden pénzügyi nehézség ellenére elvégezhetőkké váljanak a városra háramló hatalmas feladatok. A költségvetési vita is megérdemli a kritikát és annyi bírálat után magához teik egybeesnek az országos politikát képviselő szervezetekkel, de azért a városi életben, mint önálló pártszervezetek jelentkeznek. Ha néha zavar támad a politikai közvéleményben ezen a téren, az onnan ered, hogy az országos politika és a várospolitika elvei és kérdései összefolynak. A költségvetés magas színvonalú vitája, a tárgyilagos és tartalmas beszédek egész sora bizonyítja, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága a Uli! jÉlaipiÉI Építik a Kii-tii A rendezés rétién megszűnik a Kecskeméti-u cai ulllnmos vonni A rendelés réuén megszűnik a mim édes mustár francia mustár helyzet magaslatán áll, sőt a mai időkben példát ad a fegyelemre, a közület- nek tartozó kötelességtudásra. A költségvetés tárgyalása egyáltalán azt bizonyította, hogy az autonómia most is olyan eszmei és politikai erőt képvisel, amely a nemzet életéből ki nem kapcsolható az egyetemes közérdek siílyos kára nélkül. — Ezen az úton is elismerésemet, és köszönetemet fejezem ki az autonómia képviselőinek azért, hogy nagy tudással és igaz lelkesedéssel világították meg a városi élet mai problémáin és ugyanakkor tiszteletet szereztek az autonómiának. K€cskeméíl-u cui villamos vonal Sipőcz Jenő clr. polgármesterhez fordultunk, aki a közgyűlés budget-vitájából leszűrt tanulságokról a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A költségvetési vita és annak közgyűlési elintézése elsősorban azt bizonyítja, amit költségvetési beszédemben mondottam: a város rendben van, az autonómiának nincs semmi baja, a zavarok és válságos látszatok kívülről nehezedtek a városra. — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy tényeket állapítok meg és nem akarok politikát vinni a kérdések taglalásába. Az országos politika és a várospolitika két különböző dolog, bár azok természetszerűen a nemzeti problémák kapcsolatain keresztül egymással összefüggnek. A város nem lehet különálló terület, elszigetelt közület az ország közéletében, neki is abban az irányban kell haladnia, amelyben az ország a maga útját teszi. Mégis el kell határolni az országos politikát és a várospolitikát egymástól ott, ahol a hatáskörök és a munka- programmoh különválnak és elágaznak. A várospolitika feladata a város közéletének és közigazgatási rendjének irányítása, általában a város életének gondozása, de úgy, hogy munkája és szelleme összhangban legyen a nemzet politikájával és életével. — A városi pártok ezt a szempontot nem szokták szem elől téveszteni, mindig megmaradtak feladatuk és városi programmjuk keretében. SzervezeA Kálvin-tér rendezésére hirdetett pályázat 190 terve közül tudvalévőén kettőt dicséretben, hetet pedig- elismerésben részesített a zsűri. A főváros a Beszkárttal közösen gondoskodik a nagyforgalmú tér korszerű rendezéséről és a minden oldalról megnyilvánuló sürgetés hatása alatt, már a jövő évben megkezdik a szabályozási munkát, amelyet Csilléry Dezső, a Beszkárt igazgatója a következőkben ismertetett munkatársunk előtt: — A rendezés problémájánál a legfontosabb szempont a gyalogjáró-közlekedés zavartalan biztosítása, de nem kisebb jelentőségű feladat az általános kocsiközlekedés, valamint az autóbusz-, villamosközlekedés helyes irányba terelése sem. Egyes tervezők a Kálvin-tér problémáját körforgalommal akarták megoldani, de ezt a megoldást sem a főváros, sem a Beszkárt szakemberei nem fogadták el, mert a körforgalom nagy mértékben akadályozná a Baross-ntca, az Üllői-út és a Ráday-utca élénk köz—»MB——I—B lekedését. A kialakult mérnöki felfogás szerint a Kálvin-téren a forgalmat a tér közepére terelik. Ebben az esetben a Kecskeméti-utcai villamos közlekedés megszűnik és kizárólag autóbusz bonyolítja le itt a forgalmat. — Az államrendőrség közlekedési osztálya is foglalkozott a rendezési kérdéssel és szintén annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Kecskeméti-utcai villamosvonalat meg kell szüntetni. Ezzel az intézkedéssel tulajdonképpen régi határozat megy teljesedésbe, mellette a főváros törvény- hatósága is már lekötötte magát, amelyet azonban a vasúti és hajózási felügyelőség ellentétes véleménye miatt nem hajtottak eddig végre. A rendezés révén a Kálvin-teret két hatalmas járdaszigettel fogják megosztani. A két járdasziget között vezetik a Múzeum-kőrútról a Ferenc József- híd felé és ellenkező irányban a villamosvonalat és az Üllői-útról is csak a Ferenc József-híd felé lesz villamosközlekedés, míg a Baross-utcai villamos végállomását a tér torkolatába helyezik. Valószínűleg áthelyezik a Kálvin-tér közepén álló szökőkutat is. Visszatér az éjszakai autóbuszforgalom December közepén megindulnak az éjszakai járatok A közlekedési bizottság legutóbbi ülésén az in dítványok és észrevételek egész sokasága került napirendre, amelyek kivétel nélkül azt a célt szolgálták, hogy Budapest forgalma az igényeit messzebbmenően kielégítse. A felszólalók sorában szerepelt Kozma Jenő, a bizottság elnöke is, aki nagyhatású beszédben mutatott rá arra, hogy a főváros éjszakai élete a kihalt sivárság képét mutatja, különösen azóta, amióta az autó- buszjáratok üzemzárlatát tíz órában állapították meg. Ez az intézkedés megfosztotta Budapest népét attól, hogy a kora éjszakai órákban az autóbuszokat igénybe vegye és természetesen nagy tömegeket tart vissza attól, hogy a főváros központjában hódoljon az esti szórakozásoknak. Kozma Jenő az eddigi állásponttal szemben annak a gyakorlati keresztülvitelét követelte, hogy az autóbuszok legalább fél 12 óráig álljanak rendelkezésre abban az időpontban, amelyben a külföldön mindenütt a legnagyobb forgalmi élénkség tapasztalható. A felszólalásra a polgármester nevében Bódy László dr. közlekedési tanácsnok válaszolt, aki a legnagyobb készségét fejezte ki az életrevaló indítvány megvalósítása érdekében. Bejelentette, hogy A tanácsnok szavait nagy lelkesedéssel fogadta a bizottság és most már csak az van hátra, hogy az indítvány mielőbb a gyakorlati megvalósítást eredményezze. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint az éjszakai órákban a következő autóbuszok maradnak forgalomban: az 1-es reláció, amely a Hősök-teréről kiindulva, az Andrássy-úton keresztül a Horthy Miklós-körtérig közlekedik, a 2-es vonod, amely a Nyugati pályaud vartól a Lánchídon át a Németvölgyi-útra irányul, a 3-as autóbusz, amely az Oktogon-térről a Lánchídon át a déli pályaudvarig közlekedik, a Budán lakó publikum érdekeit szolgálja a í-es éjszakai járat, amely a Vörösmarty-tórről a Győri-útra és onnan visszatérve, az Apponyi-téren fejezi be körforgalmát. Az 5-ös autóbusz az Aréna-útról kindulva a Pasarétig szállítja a későbben hazatérő utasokat, a 9-es autóbusz pedig a Fiumei-útról kiindulva, a Belvároson át viszi haza a Rózsadombi közönséget. Természetesen éjszakai járatokat tart fenn a nagykörúti 12-es autóbusz, valamint a 14-es járat is, amely a Népliget tájékáról indul a Városmajor-utcára. A Lipótvárosnak a Boráros-tér körzetével való összeköttetését biztosítja a 15-ös járat, amely az éjszakai órákban is sűrűbben közlekedik. Amint látható, Budapest egész területét behálózzák az éjszakai járatok, amelyeknek üzemzárlatát az indítványnak megfelelően fél 12 órában fogják megállapítani. A gyakorlati végrehajtást néhány nappal késlelteti az a körülmény, hogy a megállóhelyeken lévő jelzőtáblákat ki kell cserélni és arra a percnyi időpontra beállítani, amelyek az utolsó autóbusz érkezését jelzik. Valószínűleg december 15-től kezdődően indul meg az éjszakai autóbuszforgalom. a főútvonalakon maga is szükségesnek tartja a későbbi üzemzárlatot és sürgősen megteszi az intézkedéseket, hogy az autóbuszok az éjszakai órákban is forgalomban legyenek.
