Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-11-29 / 48. szám

Budapest, 1933 november 29, 'MiAcasíJímmp 3 üntärtolon sondosKoddssal o téli nyomor enyhí­tése hírül minden akadályt elgördlt n fívdros PESTI KIRAKAT A Béreit gyermek Valaha vilii {/városi rémregényekben alvásiunk csak olyan bestiális szülőkről, akik gyermekeikkel koldultál lak. Jobb üzletnek találták, a gyermek könnyes szemét, pity e,redősre álló szó jócskáját, mint a maguk, legtöbbször pálinkabűzös leheletét Az üz­let — úgy látszik — jól jövedelmezhetett, mert az utóbbi időben nemcsak a gyermekek állal való kol- dultatás harapódzott el Budapesten, hanem az is, hogy gyermektelen koldusok gyermekeket vettek bérbe koldulási eszköznek. Ezen az állapoton segíteni kellett és jól esik tudni, hogy a főváros, karöltve u rendőrséggel, segí­teni, is akar. A magyar főváros a világon a legelső vá­rosok között van, amelyek a legtöbbet áldozzák a szociális megsegítésre. És mégis a legrútabb koldu­lási eszközökkel kell lépten nyomon találkoznunk. Vájjon csakugyan ilyen nagy a nyomor, vagy csak az erkölcsi züllöttség ért el példátlan fokot? Ha a nyomor nőtt meg, akkor még jobban neki kell látni a szociális megsegítésnek; de ha az erkölcsök züllöttek el, akkor a büntetésnek kell fokozódni. És nem tudjuk, vájjon elég lesz-e a megbomlott erkölcsi embereknek, ha csak a züllött szülő szülői hatalmát szűntetik meg és elveszik tőle gyermekét és nem lesz-e szükség még radikálisabb eszközökre is? A matyók A matyókról Pesten már el sem hiszik, hogy igazi matyók. Mindenki biztos benne, hogy itt szület­tek Pesten, vagy ha nem is, már egészen elpestiesed- tck. Ami azonban nem változtat a — népművészeten. Mert azt védeni, óvni és a termékeit eladni kell. Fő­ként a külföldieknek. Csak meg kell találni a helyét, ahol árulni lehet. A hatóságok már rájöttek, hogy a Blaha Lujza- tér, ahol eddig kiteregették, kínálgatták, kellették a portékájukat, nem erre való. Helyesebben ezt a ked­ves kis teret nem szabad vásár céljaira felhasználni, nem szabad a város közepén egy térnyi Balkánt te­remteni. Egészen mindegy, hogy népművészeti cikket, hogy szép, színes művészi holmit árulnak. Semmit sem szabad árulni. Erre szóval már rájöttek. Most azonban úgy gondolkoznak, hogy ami Balkán a Blaha Lujza-té- ren, az nem Balkán az Oktogonon. Közben pedig a maguk jogos életösztönével a matyó menyecskék is belesivalkodnak a vitába, hogy az Oktogonon nem jár idegen és őket már a Blaha Lujza-téren keresi mindenki. Ezek ugyan szempontok, de ezen is túl kell tenni magunkat. Sem a Blaha Lujza-téren, sen;i az Oktogonon nem lehet vásárt csinálni, sem zsib­vásárt, nem matyó-vásárt, de még gyémánt-vásárt, sem. Ezek a helyek nem erre valók, Budapest tereit nem szabad balkanizálni. És ez egy pillanatig sem matyó-ellenes, vagy népművészet-ellenes állásfoglalás. Szó sincs róla. A matyókat, a népművészetet nálunk senki sem be­csüli többre, csak éppen meg kell találni a helyet a számukra. Semmicsetre sem kirakatban levő for­galmas helyen, hanem az idegenforgalmi centru­mokhoz közeleső, könnyen megközelíthető mellék­utcában. A legicleálisabbb persze az lenne, ha a nép­művészet — mindenféle, nemcsak a matyó-népművé­szet — számára csarnokot tudnánk adni, vagy épí­teni. A reklámnak ma már olyan eszközei vannak, amelyekkel nem nehéz a pénzes külföldinek tudomá­sára hozni, hogy hol lehet a dollárját, frankját, vagy fontját elkölteni. Csarnokot a népművészetnek! És akkor azok a jeremiádák is elmaradnak, amelyeket ma olvasunk a hóban, fagyban dermedező matyó menyecskékről, akik remélhetően a jövőben jól fűtött csarnokban szereznek dicsőséget a magyar népművészetnek és lelkes erővel javítják külkereskedelmi mérlegünket. áA A legfőbb éj sokszorosító gép A, D. GESTETNER J BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 1S-2-20 November 39-án December 3 és 5-én délután fél 3 órakor OGETŐVERSENY MIKROFARAD RÁDIÓTECHNIKÁI ÉS VILLAMOSSÁGI GYÁR telefon: zi-2-81. BUDAPEST, VI., Berlini-tér 3 Felruházás! akció a Kereskedők és iparosok bevonásával — Húszezer családnak élelmiszereket: bursonyát, zsírt, lisztet, fát osztanak ki — ingyen étkeztetés munkakötelezettséggel — Az elaggott szegények kórházi ápolása — Karöltve a ren­dőrséggel rendezik az elfajult kolduskérdést A főváros léli inségenyhítő akciója attól füg­gött, vájjon a belügyminiszter engedélyezi-© az előző évekhez hasonlóan a külön inségadó kiveté­sét. Az inségadó szedését a belügyminiszter a múlt héten küldött leiratában engedélyezte a fővárosnak és ezzel az akció sorsa kedvezően alakult. A fővá­ros vezetősége a kerületi elöljárói karral együtt ál­landóan arról tanácskozik: miként volna lehetséges a téli időben a lakosság széles rétegeire kiterjedő nyomort elviselhetőbbé tenni? A főváros régi, ki­próbált módszerei mellett több igen érdekes újí­tás terve foglalkoztatja az illetékeseket, amelyek­től egyrészt az akció eredményességének fokozódá­sát remélik, másrészt pedig azt, hogy a munkanél­küliség demoralizáló hatását ellensúlyozni tudják. A főváros inségenyhítési mozgalmának újítá­sairól és a főváros téli gondoskodásának terveiről Lieber Endre alpolgármester a következőket közölte a Fővárosi Hírlap munka­társával : — A kormány megértése és együttérzése bizto­sította az idei inségakció zavartalan lebonyolítá­sát és lehetővé tette, hogy a főváros leszorított költségvetési keretei ellenére a régi arányokat fenntartsuk. Az inségadó kivetését engedélyező kor­mányleirat megérkezett. A várható adójövedelem nyolcmillió pengő körül mozog, miután a kormány a legalsóbb kategóriákat mentesítette az inségadó fizetése alól. Ez az összeg kellő körültekintéssel és előre­látással éppen elegendő a nyomorenyhítő és szociális akciók lebonyolításához. Ezidőszerint körülbelül 55.000 felnőttre és gyermekre főzetünk az ebádeltetési akció során és a tél folya­mán fokozatosan emelkedik ez a szám. Azt tapasz­taljuk azonban, hogy nem mindenki veszi igénybe szívesen az étkeztető hélyéífe't és különösen a csa­ládos szegények jobban szeretnék, ha a főváros se­gítsége más formában nyilvánulna meg. Másrészt attól félünk, hogy a kész ebédosztás bizonyos mér­tékben olyan hatást is fejt ki, amit legkevésbé aka­runk. Az elkészített étel nyújtása révén a háztar­tással rendelkező munkanélkülieknél kihűl a csa­ládi tűzhely és a munkanéküli férj mellett ott áll az elfoglaltság nélküli asszony. Éppen ezért olyan reformmal foglalkozik a szociális akció vezetősége, hogy a segítségre szoruló családok jelentékeny ré­szének elkészített étel helyett élelmiszersegít­séget utal ki. Körülbelül húszezer családra számítunk, amelynek burgonyát, főzelékfélét, zsírt, lisztet és tüzlőszert adnánk. Természetesen gondoskodnánk megfelelő ellenőrzésről is, hogy a jótékonyság parazitái a természetben nyújtott segéllyel vissza ne éljenek és ne bocsáthassák áruba a kapott élelmiszereket. Tekintélyes számban akarunk kiosztani él el ni i szer - utalványokat is, amelyek 1 pengő 40 fillér névér- tékűek s ezek ellenében a Községi Élelmiszerüzem üzleteiben vásárolhatnak olyan elsőrendű élelmi­szercikkeket, amire szükségük van. Az idén ismét nagyobb mennyiségű szenet, fát is szándékozik ki­osztani a főváros és a reászorulóknak — nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is — ruha­féléket, cipőket adunk, sőt most folynak az illeté­kes kormánykörökkel a tárgyalások arra vonatko­zóan, hogy a szegények olcsó tejet kapjanak, abból a kontingensből, amelyet Budapest publikuma nem tud felhasználni. — A másik érdekes készülő újítás a szociális gondozás terén az, hogy mindenkinek, aki munka­bíró és egészséges, csak bizonyos munkateljesít­mény ellenében nyújtanak rendszeres segélyt. Ennek nagy morális jelentősége van, bizonyos öntudatot önt a szegény emberekbe, hogy nem kegyelemke- nyéren élnek, hanem amit kapnak, azért munká­jukkal megfizetnek. Ezt a rendszert a hajléktalan menhelyeken már kipróbáltuk és több mint egy évvel ezelőtt bevezettük. Azt tapasztaltuk, hogy jól bevált és az emberek nagyrésze szívesen tevékeny­kedik. — Foglalkozunk a legelesettebbek, a szeretházi ápolásra szorult elaggott polgárok jobb elhelyezé­sével is. Az új szeretetotthon építése beláthatatlan időre kitolódott, de a régi János-kórház, a volt Er­SÜRGŐS ISazoívány képek 2 drb rendelésnél Jf gt I It ÜSßfeiWf darabja Hföfiii. I VI., Andrássy-út 39 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ zsébet leányárvaház szeretetotthonná történt átalakí­tása mégis enyhített a helyzeten. Sajnos, az utóbbi időben egyre több az olyan szegényházi beteg, aki­nek kórházban volna a helye. A Rózsák-terén levő központi szeretetotthon kór házi osztálya nem tudja befogadni a beteg örege­ket, ezért most Budán is felállítunk szegénykórhá­zat, illetve a régi Szent János-kórházban létesítünk egy új betegosztályt a szeretetotthoni gondozottak ápolására. A betegosztály felállítása külön kiadás­sal nem jár, mert épültünk, felszerelésünk van és a szeretetotthonok régi orvosi személyzete fogja ellátni az orvosi szolgálatot. — Múltkori nyilatkozatomban elismeréssel szó­lottám a különböző egyházak karitasz-szervezetei- nek nagyértékű munkásságáról. Most ezt megtold- hatom azzal, hogy a szociális segítés munkájába szeretnénk belevonni a társadalom szélesebb réte­geit is. Különösen sokat remélünk a gyárosok, ke­reskedők és iparosok megértésétől. A közeli napok­ban értekezletet tartunk az érdekeltségek vezető­ségével és megbeszéljük a bekapcsolódás formáit. Külön felhívást intézünk a kereskedőkhöz, iparosokhoz, gyárosokhoz és azt kérjük, hogy mindenki segítse a főváros téli felruházás! akcióját. Azt reméljük, hogy az ily módon összegyűlő szö­vet, bőr, cipő, kalap, kötöttáruk és egyéb holmi révén ki tudjuk terjeszteni a felruházási akciót és a lerongyolódott nyomorgókat felruházhatjuk. Ter­mészetesen gondunk lesz arra, hogy csak érdeme­sek részesüljenek és visszaélések ne történjenek. — Erősen foglalkozunk a mindinkább elfajuló koldus-kérdés rendezésével is. A főváros vezetősé­gének az a felfogása, hogy a koldulás leküzdése nem rendőrségi, hanem szociális probléma, bizo­nyos vonatkozásban azonban mégis igénybe kell venni a rendőrség segítségét is. Különösen a gyermekekkel űzött szemérmet­len álkoldulásnak akarunk véget vetni. A főváros vezetősége már megállapodott a köve­tendő eljárásról és Csorna Kálmán, az árvaszék el­nöke, valamint az árvaszék gyermekvédelmi osz­tálya a mindenkor szükségesnek látszó beavatko­zásra megbízást kaptak. A gyermekekkel kolduló anyáktól a szerencsétlen kicsinyeket hivatalosan el­veszik, a gyermekvédelmi osztály rögtön megvizs­gálja a körülményeket és kimondja az erkölcsi el- hagyottság fennforgását és az ilyen gyermekeket a menbelyek gondozásába utalja. Ha az árvaszék jónak látja, megfosztja a méltatlan szülőt gyámi jogaitól is. HANGÚ ff S0R0Z0 VIGADÓ ÉPÜLET Villásreggeli Ebéd Vacsora Básthy István iparművész tervei szerint, magyar stylusban berendezve megnyílt Rónai Testvérek édes mustár francia mustár

Next

/
Oldalképek
Tartalom